Utánpótlás-nevelés támogatása: Stratégiák, Finanszírozás és Jövőképek
A magyar sport sikere jelentős részben az utánpótlás-nevelés hatékonyságán, tehetségfeltáró és -megőrző képességén múlik. Az utánpótlás-nevelés egy hosszú sportszakmai és pedagógiai folyamat. Fő feladata a széles tömegbázis kialakítása, amely biztosítja a tehetségek kiválasztásának lehetőségét, az adott sportág népszerűsítését és nemzetközi elismertségét. Az egységes utánpótlás-nevelési rendszer egyik lényegi eleme, hogy a gyerekeknek és a fiataloknak egyenlő esélyt nyújtson, és a tehetséges fiatalokat eljuttatja a versenysportig és az élsportig.
Nemzeti Utánpótlás-nevelési Programok
Az új utánpótlás-nevelési stratégia több, átfogó programot is magában foglal, amelyek célja a fiatal tehetségek felkutatása, fejlesztése és a felnőtt sportba való integrálása.
A Héraklész Programok
Az új utánpótlás-nevelési stratégia első elemeként 2001-ben 13 sportággal indult el a Héraklész Bajnokprogram, amely mára már húsz olimpiai sportágat menedzsel. A Bajnokprogram szakmai feladata szerint a felnőtt kor küszöbére olyan versenyzőket kell felnevelnünk, akik elérik a korosztályos nemzetközi színvonalat. Ezt a feladatot az egyéni sportteljesítmény növekedésének szenzitív időszakában, a 14-18 éves kor között lehet leghatékonyabban megvalósítani. A program sikerének legfontosabb összetevője az indulástól biztosított kiszámítható, rendszeres és ellenőrizhető formában felhasznált állami támogatás.
A Héraklész program másik fontos projektje a Héraklész Csillagprogram. Ebben a programban 2006 januárjától olyan munkaformák jelentek meg, melyek legfeljebb 23 éves korig biztosítják a rendszeres felkészítés, a nemzetközi versenyeztetés, de egyben a sportolói egzisztenciateremtés feltételeit is. A Csillagprogramban regisztrált közel 400 sportoló személyenként átlagosan, megközelítőleg 800.000 forintnyi szolgáltatást vehet igénybe évente.
Sportiskolai és Diáksport Programok
Az iskolarendszerű utánpótlás-nevelés színtere a Sportiskolai program. Ez a program egy speciális utánpótlás-nevelési rendszer, amely az 1-13. évfolyamos tanulók iskolai nevelését és oktatását, továbbá sportnevelését és sportoktatását támogató komplex pedagógiai és sportszakmai rendszert foglalja magába. A köznevelési intézmény a 6-16 éves korig terjedő időszakban a sportoló tanulók tankötelezettségéből fakadó kötelezettségét, és a sportkarrier építésének lehetőségét igyekszik összeegyeztetni és összehangolni. Jelenleg közel tízezer tanuló vesz részt a közoktatási típusú sportiskolai programban, és megközelítőleg ugyanennyi az egyesületi típusúban.
Nem feledkezhetünk meg a diáksport utánpótlás-nevelésben betöltött szerepéről sem. A diáksport egyszerre valósít meg közoktatási és egyetemes sportérdekeket, valamint a szabadidő hasznos eltöltését célzó feladatokat. A versenysportban és minőségi sportban eredményes fiataloknak több igényük van mozgásra, gyakorlásra. Fontos, hogy ebben a rendszerben a diákok szórakozást és érvényesülési lehetőséget egyaránt találjanak.
Az Utánpótlás-nevelés Pénzügyi Támogatása: A TAO Rendszer
A magyar sport, azon belül is az utánpótlás-nevelés finanszírozásának egyik kulcsfontosságú eleme a társasági adó (TAO) rendszeren keresztül nyújtott támogatás. A Sport XXI. Nemzeti Sportstratégiáról szóló 65/2007. (VII. 26.) Korm. rendeletben foglaltak kapcsán a legfontosabb feladatok közé tartozik a labdarúgás sportág „iskolai” rendszerű utánpótlás-nevelési program támogatása. A támogatás formája visszafizetési kötelezettség nélküli végleges juttatás (vissza nem térítendő támogatás), forrását évről évre a magyar költségvetés biztosítja.
Jogszabályi Háttere és Előnyei
A Magyar Országgyűlés 2011. június 27-én módosította a sporttörvényt, valamint a Társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvényt. A változások lehetővé tették a hat látvány-csapatsportág (labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, vízilabda, jégkorong és a röplabda) támogatását a támogató vállalkozások társasági adó kötelezettségük terhére. Megéri támogatni, hiszen azok a vállalkozások, amelyek élnek a támogatás lehetőségével, társasági adókedvezményt továbbá adóalap kedvezményt is kapnak. Az adókedvezmény részleteit a társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény tartalmazza.
Minden nyereséges, társasági adót fizető magyar vállalkozás adhat támogatást. Az a vállalkozás vagy társaság, amely él a támogatás lehetőségével, leírhatja a támogatás összegét adóalapjából, majd a csökkentett adóalapból még a támogatás mértékével megegyező adókedvezményt is igénybe vehet.
A TAO Támogatás Folyamata
-
Sportfejlesztési program benyújtása: A támogatásra jogosult sportszervezet első lépésben sportfejlesztési programot nyújt be a Magyar Labdarúgó Szövetséghez (MLSZ), amelyben az egyesület a következő sportévben végrehajtani kívánt programját mutatja be, a megvalósítani kívánt projektelemek és működési költségek részletes költségvetésével. A pályázatok benyújtására minden év február hónap utolsó napjáig van lehetőség az e célra létrehozott elektronikus felületen. E programot az MLSZ - mint hatóság - elbírálja, és a tartalmi, formai követelmények megléte esetén részben vagy egészben jóváhagyja.
-
Támogató keresése: Következő lépésben a sportszervezetnek támogatót kell keresnie. A támogató olyan köztartozásmentes gazdasági társaság lehet, amely pozitív társasági adóalappal bír. A támogatás összegéről, annak folyósításának feltételeiről a sportszervezet és a támogató szerződést köt, és ez alapján a sportszervezet a korábban említett elektronikus felületen keresztül támogatási igazolási igényt nyújt be a Magyar Labdarúgó Szövetséghez. A támogatási igazolást az MLSZ 8 napon belül kiállítja, és eljuttatja a sportszervezetnek és a támogatónak is.
-
Támogatás átutalása: A támogató a Tao törvény 22/C. §-a szerint kiállított támogatási igazolás alapján közvetlenül teljesíti a támogatás utalását a kedvezményezett sportszervezetnek. A 24/A típusú támogatási igazolás esetén az adóhatóság utalja át a támogatási összeget a támogató már befizetett társasági adójából a kedvezményezett sportegyesület részére. A támogatót az így átutalt összegre tekintettel adójóváírás illeti meg, amely jóváírás a támogató társasági adó folyószámlájára kerül átvezetésre csökkentő tételként.
-
Adókedvezmény: A támogató a támogatási igazolásban szereplő összegig a támogatás idejének adóéve vagy az azt követő évek adójából (legfeljebb 8 évig) adókedvezményt vehet igénybe.
Felhasználási Területek és Fontos Megjegyzés
A támogatást a támogatott szervezetek csak meghatározott területek fejlesztésére használhatják fel:
- utánpótlás-nevelési feladatok ellátására,
- versenyeztetéssel összefüggő költségek támogatására,
- személyi jellegű ráfordításokra,
- tárgyi eszköz beruházásra, felújításra, ide értve a biztonsági követelmények teljesülését szolgáló infrastruktúra-fejlesztést is,
- képzéssel összefüggő feladatokra,
- üzemeltetésre.
Fontos kiemelni: A TAO-támogatás nem szponzoráció, azaz nem kapható érte ellenszolgáltatás.
Társasági adó és sportfinanszírozás: mi romlott el és miért? #tao #sportfinanszírozás
A Labdarúgás Utánpótlás-nevelésének Filozófiája és Kihívásai
A Magyar Labdarúgó Szövetség tervei szerint a támogatások hatására egyre többen kezdtek el futballozni, ami hosszú távon a labdarúgás sikeresebbé válásához vezetett. A magyar labdarúgás sikere jelentős részben az utánpótlás-nevelés hatékonyságán, tehetségfeltáró és -megőrző képességén múlik.
A Képzés Célja és Módja
Meggyőződésem szerint a labdarúgás nem matematika, itt nem egyetlen jó megoldás létezik. A futballban mind a pályán, mind a pályán kívül felmerülő kérdésekre nem csak egyféle helyes válasz lehetséges. A Double Pass belga szakemberei is hangsúlyozták, hogy a labdarúgás a maga összetettségében végtelenül egyszerű játék, ezt sosem szabad elfelejteni! A szakmai cél - az egészséges életre nevelésen és a labdarúgás üzenetének, eszmeiségének a közvetítésén túl - az, hogy olyan labdarúgókat képezzünk, akik felnőttként nemzetközi szinten is megállják a helyüket, és aktív ellenállás, erőteljesen nyomásgyakorlás mellett is gyorsan, határozottan és magabiztosan tudnak jó döntéseket hozni a pályán.
Egyre több olyan kolléga dolgozik Magyarországon is az utánpótlásban, akik magas szinten képzettek, iskolázottak, egy, vagy akár több idegen nyelven beszélnek, külföldi szakmai anyagokat olvasnak, rendszeresen járnak nyugat-európai klubokhoz tanulmányutakra, és ezt a megszerzett tudást a mindennapi munkájuk során alkalmazzák is. Egyre több olyan csapattal találkozni a hétvégi mérkőzések, illetve tornák alkalmával, amelyek igyekeznek tudatosan és a legmodernebb trendeknek megfelelően focizni, ez pedig nyilvánvalóan meglátszik a játék képén is.
A Kezdeményező Játék és az Eredménykényszer
Fontos, hogy a gyerekeink is akkor tudnak igazán sokat fejlődni, és a már említett célhoz közelíteni, ha az éles mérkőzések során valóban kezdeményező játékot felvállaló ellenfelekkel találják szemben magukat, akik nem „bunker focit” játszanak, hanem mernek az ellenfél térfelén agresszívan letámadva védekezni. Ezzel az aktív ellenállással ugyanis gyorsabb és határozottabb döntéshozatalra késztetik a mi játékosainkat, akik így megtanulnak nyomás alatt is labdát kihozni, támadást felépíteni, mely nem csak technikailag és taktikailag fontos a játékosok számára, hanem mentálisan is. Az utánpótlás csapatok mind az edzések, mind a mérkőzések során annak megfelelően igyekeznek felépíteni a játékot, hogy a játékosok egészen fönt, az ellenfél térfelén kezdjék meg a védekezést. Még akkor is, ha ebben benne van az a veszély, hogy ezáltal megnyílnak, sebezhetővé válnak hátul, és egy-két góllal elveszítenek egy olyan mérkőzést, amit egyébként egy kevésbé kockázatvállaló, kezdeményező, sőt, vagy egyenesen defenzív játékkal akár meg is nyerhetnének.
A labdarúgásban mindig kell, hogy legyen eredménykényszer, hiszen ez a játék lényegi része, de utánpótlás korban nem szabad, hogy az eredményre törekvés határozza meg a játékot! Az eredmény nagyon fontos, és természetesen győztes típusú, sikerorientált játékosokat szeretnénk nevelni, de azt nem szabad hagyni, hogy az eredményre törekvés a képzés rovására menjen! Gyerekkorban még vannak az eredménynél fontosabb szempontok is, például a kezdeményező játékra nevelés, amely hosszú távon a sikeresség egyik kulcsa lehet.
A felnőtt labdarúgásban olykor a játékot alá kell rendelni az eredményességnek, és a pillanatnyi siker érdekében egy kevésbé kezdeményező játékot kell kérni a játékosoktól, hiszen egy sokoldalúan képzett játékostól mindig elvárható lesz egy egyszerűbb játékfelfogás az eredmény érdekében. Viszont ugyanez fordítva nem működik! Ha egy gyereket kezdettől fogva egy támadásban és védekezésben kevésbé kezdeményező, eredmény-orientált játékra nevelnek, amelyben nincs meg ez az aktív ellenállás, illetve a folyamatos, kreatív döntéshelyzet megoldás, attól a gyerektől később már nem lehet elvárni, hogy nagy nyomás alatt is jó százalékban oldja meg az egyes játékszituációkat. Döntő jelentőségű, hogy támadásban és védekezésben egyaránt kezdeményező játékra neveljünk. Ha egy felnőtt játékos gyorsan olvassa a játékot és jó százalékban oldja meg technikailag tökéletesen az egyes játékhelyzeteket, akkor képes lesz hatékonyan játszani egy egyszerűbb játékot is, hiszen a felnőtt futball kihívásai olykor ezt is megkívánják.
Technika és Gyorsaság a Modern Fociban
Nem azt tekintjük technikás játékosnak, aki statikus játékhelyzetben képes egy-egy trükkös, váratlan, „pengés” megoldásra. Véleményem szerint a modern játékfelfogás szerint az számít igazán technikás játékosnak, aki az adott játékhelyzetben rendre helyes és gyors döntéseket hoz, és azokat technikailag meg is tudja valósítani, valamint el tudja viselni a rá nehezedő mentális nyomást. Ehhez persze szükséges a technikai képzettség, de a mai labdarúgásban a technikai képzettség önmagában már nem értelmezhető, hanem csak egyes döntéshelyzet megoldások viszonylatában.
A futball egy nyílt készségű sportág, ahol a sportolónak folyamatosan változó körülmények között kell tudni bizonyítani a felkészültségét. Az utánpótlásban dolgozó edzőnek nagyon rövid idő áll rendelkezésére ahhoz, hogy mentális, technikai, taktikai és erőnléti szempontból egyaránt a lehető legmagasabb szintre juttassa a játékosait. Az edzőnek hetente csak pár óra áll rendelkezésére, alig több, mint tíz éven keresztül, miközben a játék fejlődése miatt a játékosokkal szembeni elvárások egyre nagyobbak. Ezeknek a fokozott elvárásoknak az edző csak integrált képzés segítségével tud megfelelni, vagyis akkor, ha minél kevesebb az úgynevezett szeparálás, vagyis minden edzésének megvan a maga mentális, technikai, taktikai és erőnléti célja egyaránt.
A fociban az a gyors játékos, aki mindig a megfelelő időben van a megfelelő helyen. Ehhez persze elengedhetetlenül fontos a megfelelő erőnlét, az atlétikus képességek megléte, de legalább ennyire lényeges a futballtudás, a játék olvasásának képessége, a megfelelő döntés, gondolkodás gyorsasága, amely szintén csak erőteljes nyomásgyakorlás, aktív ellenállás mellett fejleszthető.
A Környezeti Hatások és az Alkalmazkodás
Tudomásul kell venni, hogy a mai gyerekek más világban nőnek fel, mint például az én korosztályom, és ehhez nekünk, edzőknek, pedagógusoknak alkalmazkodnunk kell. Ma már sokkal több „elszívó hatás” érvényesül, mint egy-két évtizeddel ezelőtt. Ez alatt érthetjük a modern kor vívmányait, a mai kor szerinti életmódot, amely nem mindig kedvez az aktív, sportos életnek, de gondolhatunk akár más sportágak elszívó hatására is. A mi feladatunk az, hogy egy olyan vonzó közeget teremtsünk az egyesületeink berkein belül, ahova a gyerekek szívesen jönnek, ahová szívesen tartoznak. A gyerekek még mindig nagyon szeretik a focit, és a labdarúgó közeg is rengeteget fejlődött ezen a téren az elmúlt évek során. Mindez azt eredményezi, hogy aki egyszer belecsöppen a foci világába, az már nagyon ritkán fordít hátat a futballpályának. A focinak igen komoly megtartó ereje van. Azt viszont be kell látni, hogy a mai gyerekekkel már máshogy kell beszélni. Talán többet kell magyarázni nekik, meg kell értetni velük, hogy mit miért kérünk tőlük, és időbe telik elfogadtatni velük, hogy valóban értő tudást akarunk adni számukra, és ezért megéri hallgatni ránk.
A gyerekeink szinte a kezdetektől nagyon nagy terhelés alatt vannak, elsősorban az iskolában, ami nem kedvez a sportteljesítménynek. Ez a túlterheltség több területen is jelentkezik. Szinte minden nap kora reggeltől délutánig, órákon keresztül az iskolapadban ülnek, ami nem feltétlenül kedvez a mentális, szellemi és testi fejlődésüknek. Emiatt az edzésre is szinte rohanva érkeznek, majd onnan rohanva távoznak úgy, hogy nap közben is alig jut idejük arra, hogy rendesen táplálkozzanak. Összességében nagyon keveset mozognak edzésen kívül, és olykor talán az iskolai testnevelés órákon sem kapnak megfelelő mennyiségű, illetve minőségű ingert, melyek hatékonyan fejlesztenék a mozgáskoordinációjukat, ügyességüket. Pedig ha ezen a területen sikerülne előrelépést elérni, úgy az nagyban könnyítené a labdarúgó utánpótlás-nevelés terén folytatott munkát is.
Sportpszichológusok is megerősítik azon tapasztalatainkat, miszerint a gyerekeink többsége alapvetően kockázatkerülő és önbizalom-hiányos személyiségű, mely részben az iskolarendszerünk hiányosságaira hívja fel a figyelmet. A magyar iskola - tisztelet a kivételnek - megtanítja a gyereket arra, hogy „hogy ne figyeljen”, illetve „hogy élje túl a napját”, ahelyett hogy aktivitásra és kezdeményezőkészségre nevelne. Ez ugyanakkor számunkra egy kihívás is egyben, hiszen meg kell találnunk a módját annak, hogy a gyerekeinket ráneveljük az optimális mértékű kockázatvállalásra, és kialakítsunk bennük egy egészséges önértékelést, önbizalmat. A pályán ugyanis nagy nyomás alatt kizárólag az a játékos tud megfelelő arányban helyes döntéseket hozni, akinek a helyén van az önbizalma, és nem fél - ésszerű mértékben - kockázatot vállalni. Németországban például külön osztályozzák a tanulók kezdeményezőkészségét és aktivitását, bátorítva őket véleményük felvállalására.
Nemzetközi Példák és Önbizalom
Minden ország labdarúgásában találunk követhető és követendő példákat, ezért is nagyon lényeges, hogy rendszeresen tanulmányozzuk a külföldi trendeket és módszereket, de szerintem nincs olyan, hogy egyetlen követendő példa. Nem szabad abba a hibába esni, hogy elmegyünk az aktuális világbajnokhoz, elkezdjük másolni a példáját, aztán az első kudarc után kihátrálunk és keresünk másik példát. Nagyon fontos ezen a területen is az önbizalom! Hozzám stílusában a spanyol foci áll a legközelebb, ahol a képzés hihetetlenül profi, következetes, és nem hagyják, hogy egy-egy átmeneti eredménytelenség letérítse őket a kitűzött cél felé vezető útról. Spanyolországban például a gyors és precíz hibajavítás területén alkalmazott módszerekből lehet sokat meríteni. De Zágrábból is lehetett élményekkel és tapasztalatokkal gazdagon hazatérni.
Az MLSZ Auditja és a Jövő
A Magyar Labdarúgó Szövetség elnöksége fontosnak tartotta, hogy a hazai labdarúgó-akadémiák és az elit utánpótlás-nevelésben résztvevő szervezetek működésével kapcsolatban készüljön egy alapos, sokoldalú helyzetelemzés, diagnózis. Ennek érdekében az Elnökség 196/2012 (10.02.) számú határozatában felkérte az MLSZ főtitkárát a munka megkezdésére.
Az előkészítő munka 2012 októberében elkezdődött, első körben 29 szervezet működésének 14 témakörben tervezett vizsgálata közül négyben gyűjtöttek adatotokat. Az elemzések már szerepet játszottak a 2013-as tervekben. Az audit elvégzésére kijelölt bizottságot az elnökség kiegészítette Nyilasi Tíbor, Both József, Róth Antal és Szalai László felkérésével. A konzultációk, a megfigyelések és az adatgyűjtések elkezdődtek, szeptember közepétől valamennyi héten egy-egy szervezet látogatására került sor előre elfogadott időrendben. Megállapítható, hogy a hazai akadémiák, utánpótlás-neveléssel foglalkozó centrumok partnerek a munkában, nagy érdeklődéssel várják az audit eredményeit. Különösen fontos, hogy a független belga cég (Double Pass) véleménye a hazai modell és működés vonatkozásában hitelesnek várható. A munka első fázisa 2014-ben zárult.
tags: #utanpotlas #nevelesi #feladatok #tamogatasa
