A magyar labdarúgókupák gazdag története: a Szabad Föld Kupától a Mitropa Kupáig

A magyar labdarúgásban számos kupasorozat írt történelmet, melyek közül kiemelkedik a Magyar Kupa, a Szabad Föld Kupa, és a Közép-európai Kupa. Ezek a sorozatok évtizedek óta összekötik a múltat a jelennel, és lehetőséget adnak kisebb csapatoknak is, hogy megmutassák tudásukat a legnagyobbak ellen. A küzdelmek gyakran tartogatnak meglepetéseket, és felejthetetlen mérkőzéseket eredményeznek.

A Magyar Kupa születése és fejlődése

A magyar labdarúgás egyik legpatinásabb és legnépszerűbb kupasorozata a Magyar Kupa, amelynek gyökerei egészen a 20. század elejéig nyúlnak vissza. A Magyar Kupa létrehozásának ötlete - természetesen angol példa nyomán - Steiner Hugótól és Minder Frigyestől származik. Az angol FA-kupa mintájára 1908-ban határozta el az MLSZ a magyar nemzeti kupaküzdelem létrehozását. A kupát, mint örökös vándordíjat közadakozásból alapította az MLSZ, s a bajnokság melletti versengés nyomban igen népszerű is lett - bár érdekesség, hogy a trófea csak 1923-ban készült el. Az első ezüst trófeát 1923-ban készítették el, az első két győztes (MTK, FTC) kapott egy-egy replikát. Az MTK-é eltűnt, azt 2009-ben egy aukción vásárolta vissza a szövetségnek a szervezet akkori elnöke.

Az első találkozóra 1909. november 21-én került sor, a Litográfia 2:1-re győzött a Vívó AC ellen. Az első döntőt három részletben játszották le az MTK és a BTC labdarúgói. Az első találkozó 1:1-es döntetlenre végződött, a megismételt finálé október 2-án a 80. percben 2:1-es vezetésnél félbeszakadt, az utolsó tíz percet november 21-én játszották le.

A Magyar Kupa történetének mérföldkövei és kihagyásai

A sorozat története során több alkalommal is szünetelt. Az I. világháború miatt 1911 és 1921 között, míg a párizsi olimpia miatt 1923-1924-ben nem írták ki. Az 1925-1926-os évadban, a profizmus bevezetésének évében, csak amatőr csapatok indulhattak rajta. 1945-től 1951-ig ismét nem rendezték meg, elsősorban a II. világháború miatt, csak az 1951-1952-es évadban írták ki ismét. A Magyar Kupa a két világháború, valamint különböző kül- és belpolitikai események miatt többször is szünetelt, a II. világháború után, 1951-ben pedig a neve is megváltozott: Magyar Népköztársasági Kupa néven indult újra. Az 1955-1956-os kiírás a forradalom miatt szakadt félbe, a döntőjét csak 1958-ban rendezték meg. Újabb hat év szünet után 1964-től indult újra, azóta minden esztendőben megrendezik, csak 1970-ben nem rendeztek döntőt a futballnaptár őszi-tavaszi rendszerre visszaállítása miatt.

1973-ban a címvédő Ferencváros klubházából ellopták a győztesnek járó serleget, ami azóta sem került elő. Az FTC-nek az alapszabály értelmében új kupát kellett készíttetnie, s a győztesek ma is ezt kapják meg. 1990-től ismét Magyar Kupának hívják a sorozatot. A magyar labdarúgóélet jelenleg három kupát ismer, melyért évről-évre mérkőzhetnek a hazai klubcsapatok. Ezek közül kétségkívül a legrangosabb a Magyar Kupa. Tudjuk, ennek a győztese megmérkőzhet az adott szezon bajnokával a Szuperkupáért. E kettőn kívül pedig a Ligakupával próbálkozik még az MLSZ.

A Magyar Kupa győztesei és eredményességi sorrend

Az alábbi táblázat bemutatja a Magyar Kupa győzteseit az 1910-es évektől napjainkig, valamint az egyes klubok eredményességi sorrendjét.

Az eredményességi sorrend (szögletes zárójelben az elveszített kupadöntők száma, zárójelben az adott klub jogelődje-jogelődjei):

• 20 [8] Ferencvárosi TC
• 12 [2] MTK (Hungária, Bp. Bástya, MTK-VM, MTK Hungária)
• 8 [6] Újpest FC (Újpesti Dózsa, Újpesti TE)
• 5 [9] Budapest Honvéd (Kispesti AC, Bp. Honvéd, Kispest-Honvéd)
• 4 [3] Vasas SC
• 4 [2] Győri ETO FC (Vasas ETO, Rába Vasas ETO, Rába ETO)
• 2 [3] Diósgyőri VTK
• 2 [1] Debreceni VSC (DVSC-Epona)
• 1 [2] FC Fehérvár (Videoton, Videoton FCF)
• 1 [2] Pécsi MSC
• 1 Békéscsabai Előre
• 1 Bocskai FC
• 1 III. Kerület TVE
• 1 Hungária FC
• 1 Soroksár
• 1 Szolnoki MÁV
• 1 Siófoki Bányász
• 1 Matáv Sopron

A Szabad Föld Kupa története: A vidéki futball ünnepe

A Magyar Kupa mellett a vidék futballjának egyik legfontosabb megmérettetése a Szabad Föld Kupa, amely lehetőséget adott a kisebb települések csapatainak, hogy megmutassák tehetségüket és országos hírnévre tegyenek szert. Az alábbiakban a kupa történetének néhány kiemelkedő évét és mérkőzését mutatjuk be.

1996: Felsőszentmárton és Kamond összecsapása

1996: az atlantai olimpia éve, de a futballpályákon is zajlott az élet. A Szabad Föld Kupa döntőjébe a Baranya megyei Felsőszentmárton és a Veszprém megyei Kamond jutott. Felsőszentmárton, az 1300 lakosú település Pécstől 60 kilométerre, az országhatár közelében fekszik. A faluban 45 millió forintért építettek egy impozáns sportcsarnokot, amely a testedzés szeretetéről tanúskodik. Az óvodában és az iskolában kétnyelvű az oktatás, mivel a lakosság 99 százaléka horvát anyanyelvű. Egy esztendőben 2-3 fiatal jut egyetemre, akik a diploma megszerzése után általában hazatérnek. Egy szívfájdalmuk volt a helybéli sportbarátoknak, hogy bár a megyei III. osztályban tartalék csapatuk első lett, mégsem léphettek feljebb, mert nem volt ifjúsági csapatuk. Kamondon alig több mint 500 ember él. Már az is meglepő, hogy megyei első osztályú csapattal rendelkeztek, az pedig egyenesen csoda, hogy a Magyar Kupában a legjobb 32 közé verekedték magukat. Erre Szabó József, a sportegyesület elnöke így válaszolt: - A fiatalok érzik, hogy mögöttük a falu, hát küzdenek inaszakadtukig. De nem csak a futballisták, hanem a birkózók is, akik ötventagú szakosztályt alkotnak, és akkor még ott van az Imperiál lovas klub, melynek military lovasai már nemzetközi hírnévre is szert tettek. Schaller Gábor Albatrosz nevű lovával kivívta az olimpiai szereplés jogát is.

A Szabad Föld Kupa döntője a Kispest, Bozsik stadionban zajlott 1000 néző előtt, Szabó Zsolt vezetésével.

Felsőszentmárton - Kamond 2:1 (1:0)

• Felsőszentmárton: Szlovák - Óvári, Nagy Gy. Király, Ott, Bolhói, Horváth, Szigecsán, Takács, Reith, Csalos. Edző: Amigya Pál. Cserék: Sevinger, Pincehelyi R., Pincehelyi Zs., Lőrincz S., Laics Ljubomir.
• Kamond: Antal - Gombosi, Horváth F., Kereki, Horváth I., Vajon, Tóth J., Varga, Wenczel I., Szölősi, Szabó. Edző: Scheily József. Cserék: Szente, Gáncs, Kaphegyi, Németh, Wenczel Zs.

A felsőszentmártoni csapat játéka nyerte el a kispesti szakemberek tetszését. Nem véletlenül, hiszen a kupadöntő időpontjában (1996. június), a bajnokságban veretlenül vettek 29 fordulót! Kupagyőzelmük egyetlen pillanatig sem forgott veszélyben. A 14. percben Csalos ügyesen játszotta át a védőket, majd öt méterről a kapu bal sarkába gurított, 1:0. A 48. percben Szigecsán a Takácstól kapott labdát 16 méterről vágta a hálóba, 2:0. A szépítésre a 90. percig kellett várni, ekkor Tóth 11-esből talált a bal sarokba, 2:1.

A második félidőben a felsőszentmártoni szurkolókhoz csatlakozott Csank János szövetségi kapitány, aki mindenről kikérdezte a falusiakat, ami a sporttal volt kapcsolatban. A meccs végén csoportkép is készült a kapitánnyal, miközben a boldog drukkerek pezsgővel koccintottak, Csank azonban kólával teli pohárral köszöntötte őket. A két edző nyilatkozata sem volt érdektelen. Amigya Pál: - Az idén három kívánságunk teljesült: bajnokok lettünk és kupagyőztesek, két fontos tornán, remekül szerepeltük a Dunántúli Napló Kupában is. Ilyen csapattal és ilyen közönséggel nem nehéz feljutni a csúcsra! Scheily József: - Kis falunk nagy ünnepe volt ez a nap. Számunkra örök emlék és erő is egyben. Hitet ad, ami átsegít a gondokon.

1997: Névváltozás és a Hajós-Pálháza döntő

1997-ben a trófea új neve Szabad Föld-Kincses Kalendárium Kupa lett. Ebben az évben a férfi kézilabda válogatott a világbajnokságon 4. helyet szerzett. A döntőbe vezető út meglehetősen göröngyös volt mindkét csapat számára, ugyanis az 1996/97. évi Samsung Magyar Kupában 1315 csapat indult, a legjobb 64 közé a megyei II-ből Perbál, Péteri, Tiszamenti Tsz SE és Törökbálint jutott. A megyei I-ből 12 klub kvalifikálta magát. Jött a következő forduló, és a legjobb 32 közé már csak Hajós és Pálháza került a „kiscsapatok” közül. Ők lettek hát a döntősök, és már a „felvezetés” is rangos volt számukra: a Szabad Föld szerkesztősége sajtótájékoztatót szervezett, melyen az MTK és a BVSC - a két Samsung Magyar Kupadöntős - mellett Pálháza és Hajós is bemutatkozhatott az újságírók előtt.

Aztán egy verőfényes, júniusi délutánon a hajósi és a pálházi szurkolók lelkes biztatása közepette, a BVSC Szőnyi úti stadionjában pályára lépett a két csapat. Az egyik szektorban ilyen táblák emelkedtek a magasba már a kezdés előtt: „HAJÓS - KUPAGYŐZTES!” Pálháza viszont azzal igyekezett híveket toborozni, hogy a BVSC kék-sárga színű mezében lépett pályára. Persze, hogy a borsod megyeiek mellé álltak a fővárosi vasutasok, Dajka Lászlóval az élen!

Hajós - Pálháza 4:1 (1:0), Szőnyi úti BVSC-stadion, 500 néző, vezette: Juhos.

• Hajós: Székely Csaba - Rácz Péter, Hirth Tibor, Schindler Endre - Sztankov Ákos, Fuszenecker Sándor, Hepp János, dr. Koch Róbert, Huber Zoltán - Gombkötő Gábor, Ginál Gábor. Játékos - edző: dr. Koch Róbert.
• Pálháza: Kovács András - Tokár Zoltán, Pankovics Imre, Petercsák Gábor - Fábián András, Szabó Sándor, Hajdú János, Kovács Barnabás, Matusz Tamás - Trembulyák Nándor, Tóth Béla. Edző: Lesovics Miklós.

Az első félidőben a technikás hajósiak játszottak fölényben, Koch doktorról kiderült, hogy nem teltek hiába fölötte a Fradiban eltöltött évek… A 17. percben szerzett gól már érett, amit aztán Hepp helyezett Kovács hálójába, 1:0. A második félidőben úgy tűnt, megfordulhat a meccs, hiszen az 50. percben Matusz kiegyenlített, 1:1, hanem aztán jött a Koch-henger: a 71. és a 77. percben a hajósiak játékos-edzője talált a kapuba, 3:1, majd a 85. percben olyan önzetlenül tálalt a doki Gyurászovics elé, amire csak a legnagyobbak képesek, 4:1. Egyhangú volt a vélemény: Hajós egy „Kochhal” jobb volt… A meccs után a főszereplő, dr. Koch Róbert immár edzői minőségében nyilatkozott: - Két remek csapat találkozott a döntőben. Öt gól és egy sereg kapufa mindkét oldalon, kell ennél szebb befejezés? Nálunk, Hajóson a futball szent dolog, mindenki szeret minket, ezt meg kell valahogy hálálni. A pálházi edző véleménye: - A döntőben nem volt szerencsénk, 1:1 után kapufát rúgtunk, ha bemegy, minden másként alakul.

A díjkiosztás során Buzánszky Jenő, az MLSZ alelnöke egy zsáknyi futball-labdával ajándékozta meg a Vecsési Futball Clubot, mint az egyetlen körzeti bajnokságban szereplő csapatot, amely a legjobb 64 közé jutott a Samsung Magyar Kupában.

Pálháza, a futball legendája a hegyek között

Pálházán a labdarúgó pálya története ugyanolyan mozgalmas, mint a futballcsapaté. Károlyi gróf kezdeményezésére 1938-ban a község leventéi számára egy gyakorlótér épült, melyen kis jóindulattal mérkőzéseket is lehetett játszani. Közelében az oly sokat elsiratott egykori kisvasút állomás. A hegyközi sportbarátok számára könnyen megközelíthető volt a pálya, arról nem szólva, hogy százak dolgoztak rajta az építés során. A háborúban elesett szovjet katonák emlékműve is a kezdőkörre épült a vörös csillaggal ékesített obeliszk formájában. Szürkületben aztán a legények a vásártérre vonultak és döngették bakancsban a fűzős, ötös bőrfocit. A kapuba Juhász János állt, előtte a védelmet szép szál jegenyék alkották: Szuetta Pista, Simon Jóska, Makó Ernő, a testes Kanesütz Tibor, Bartók, a telepről, aki reménytelenül tehetségtelen volt a focihoz, ám annyira szerette ezt a játékot, hogy szinte fájt. Ott „döngetett” esténként a két Porempovics, Jóska és Sanyi, a két Mackó, Ödön és Gyuri. Ödön arról volt híres, hogy ő tudta előadni az „essek hanyatt”-ot. Ezt a mutatványt ma hanyattvetődéses ollózásnak hívják.

Palágyi Ernő, aki később véget nem érően volt a faluban tanácselnök, majd polgármester, és ha a szélen megkapta a labdát, lekapta fejéről a sapkát és a markában szorítva vágtázott. Persze, így sem ért a nyomába a másik gyors szélsőnek, Pálinkás Andrásnak, aki az „uccu” és a „Villám,” beceneveket vívta ki magának. A közönség kedvence azért a „herceg”, Mizsák Jóska lett, aki alacsony termetű, csupa izom védő volt. Még ma is mesélik róla, hogy hosszában végig rúgta a pályát. Pedig az ipartelepen már a kor igényének - az ötvenes éveket írták - megfelelő játékteret létesített az Erdőgazdaság. A Traktor névre keresztelt sportegyesület nem szűkölködött semmiben. A Pálházai Traktor futballistái pamut tréningruhában feszítettek, sötétkék melegítő, piros szegéllyel, a vállán egy behúzhatatlan cipzárral. A csapat amúgy jól szerepelt, „oktatta” a környéket, Laczkó Béla mindenes olykor még a prímás vonójába valót is előteremtette egy-egy győzelem után.

Aztán jött 1956 októbere és a falu csak egyet akart: az egykori futballpályát! Nekiestek hát az obeliszknek és szétcsákányolták egyetlen délután. A fotók alapján néhány „rombolót” azonosítottak, ők megismerték belülről a sátoraljaújhelyi börtönt, igaz, nem sokáig tartották benn őket, viszont az emlékművet már nem a pályára építették vissza. A szurkolói szelektív emlékezet szerint több „fénykora” volt a pálházai labdarúgásnak. Egyik mindenképp a hatvanas évek elejére esik. Ekkor került Sátoraljaújhelyből a faluba Katona Tibor, aki megjárta az NB II-t is az újhelyi csapattal, ő is egy autó tűzifáért „szolgált” az egyesületben. Aztán Nyirkos Gyula, aki már igazi „spíler” volt. Pálháza egyik legszebb sikere az 1960-61-es bajnokságban az ezüstérem volt. Kenézlőt otthonukban 3:2-re sikerült legyőzni, ez kellett a második helyhez.

A kilencvenes években újra sokat hallatatott magáról a pálházai futballcsapat. Bajnokságot nyertek a körzetiben, majd a megyei II-ben. Ám a hőstörténetnek még nem volt vége: egy dicsőséges menetelés következett a Magyar Kupában, melynek a csúcsa a Vác FC Samsung elleni mérkőzés volt. A korábbi NB I-es bajnok hallani sem akart arról, hogy a közös vacsorához egy kis arányú győzelemmel teremtsenek kedvező hangulatot. „Annyit rúgunk, amennyit bírunk!” - rémisztették halálra a házigazdákat a váciak. Aztán az eredmény 1:1 lett és Pálháza jutott a legjobb 32 közé a kupában. Később a Csepel gárdája búcsúztatta őket, de az 1997-es évben a Szabad Föld Kupa döntőjét Pálháza játszotta Hajóssal. Az eredmény 4:1 lett a hajósiak javára, de a hegyközi sportbarátok így is meséket szőnek a sikeres szereplés köré.

1998: Amikor fociban legyőztük az osztrákokat

1998-ban a magyar labdarúgó válogatott 3:2 arányban nyert Bécsben az osztrákok ellen. Kovács Attila MLSZ-elnök ezer magyar szurkolót fuvarozott ingyen a helyszínre. A megyei II. osztályban szereplő Szabadegyháza a Magyar Kupában a legjobb 32 közé jutott, így ezzel a bravúrral a Szabad Föld Kupa egyik döntősének érezhette magát. Az ellenfele két megyei „egyes” csapat közül került ki, ugyanis a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Csenger és a Győr-Moson-Sopron megyei Jánossomorja szintén véghez vitte ezt a bravúrt. Ők egymással meccseltek oda-visszavágó alapon a Szabad Föld Kupa döntőjébe kerülésért. A csengeri mérkőzés 2:2 arányú döntetlent hozott, Jánossomorján viszont nem volt vita, a hazaiak 4:0-ra verték a csengeri legénységet! Kalina Károly, a Csenger edzője sok sikert kívánt az ellenfélnek a továbbiakhoz.

A döntőre a Vasas Fáy utcai pályáján gyülekeztek a csapatok. Ami az esélyeket illette, Szabadegyháza felé billent inkább a mérleg nyelve, hiszen náluk játszott az egykori videotonos Vadász Imre és az ugyancsak jó nevű Kuti László, akit a Dunaújvárosból és a Honvédból ismerhettek a szurkolók.

Jánossomorja - Szabadegyháza 1:1 (Tizenegyesekkel 4:2), Fáy utca, 1200 néző, vezette: Juhos.

• Jánossomorja: Veller Ervin - Tesch Ferenc, Drobnitsch Vilmos, Nagy László, Rozsos Ferenc - Varga Róbert, Eke Lajos, Körmendi Ferenc, Görgics János - Cser József, Molnár Ferenc. Edző: Drobnitsch Tamás.
• Szabadegyháza: Baronics Attila - Dvéri Krisztián, Reith János, Vadász Imre - Németh István, Purger Szilárd, Balló Zsolt, Dala Géza, Rapai Gábor - Szente András, Bozai Zsolt. Edző: Kuti László.

A Közép-európai Kupa (Mitropa Kupa): A régió futballjának aranykora

A mai, BL-centrikus világunkban érdemes megemlékezni arról, hogy a nem is olyan távoli múltban volt egy olyan kupasorozat, amelyben mi voltunk a legjobbak. Ez a Közép-európai Kupa, a KK, illetve 1950-től a Mitropa Kupa. A húszas években sorra létrehozták Közép-Európában a profi ligákat. Először az osztrák alakult meg 1924-ben, majd a csehszlovák 1925-ben és végül a magyar 1926-ban. Hugo Meisl osztrák futballvezér javaslatára a legjobbak 1926-tól a KK-ban mérték össze tudásukat. Tudni kell, hogy akkoriban a közép-európai foci a világ élvonalában volt. 1937. június 20-án Közép-Európa válogatott - Nyugat-Európa válogatott 3:1! Sas Feri két gólt lőtt. Sárosi volt a csapatkapitány, valamint játszott még Lázár, és Cseh II volt a tartalék. Ha csak a VB szerepléseket nézzük, olasz győzelem 1934-ben és 38-ban, csehszlovák második hely 1934-ben, magyar ezüst 1938-ban. Az osztrák Wundermannschaft a harmincas években. A háború, majd az azt követő időszak miatt a kupasorozat szünetelt 1940-50-ig. Az 1956-ban induló BEK miatt veszített jelentőségéből. A 80-as években már a másodosztály bajnokai versengtek csak, végül 1992-ben megszűnt.

A Közép-európai Kupa győztesei

Az alábbiakban a Közép-európai Kupa győzteseit soroljuk fel, kiemelve a magyar sikereket.

Klubok listája

1. Vasas: 6 győzelem
2. Bologna, Sparta Praha: 3 győzelem
3. Austria, Celik Zenica, Ferencváros, MTK, Pisa, Tatabánya, Újpest, Wacker Innsbruck: 2 győzelem

Országok sorrendje

1. Magyarország: 16 győzelem
2. Olaszország: 11 győzelem
3. Csehszlovákia: 8 győzelem
4. Ausztria és Jugoszlávia: 7 győzelem

Magyar klubok sikerei a Közép-európai Kupában

A magyar csapatok kiemelkedően szerepeltek a Közép-európai Kupában, számos alkalommal emelve magasba a trófeát.

Ferencvárosi győzelmek (1928, 1937)

• 1928-as csapat: AMSEL - HUNGLER II, PAPP - FUHRMANN, BUKOVI, BERKESSY - KOSZTA, TAKÁCS II, TURAY, SZEDLACSEK, KOHUT. A döntőben: Ferencváros - Rapid 7:1; 3:5.
• 1937-es csapat: HÁDA - TÁTRAI, KORÁNYI - HÁMORI (MAGDA), POLGÁR, LÁZÁR - TÁNCOS, KISS, SÁROSI, TOLDI, KEMÉNY. Bravúr: Az elődöntőben a Sindelar irányította Austria Wien ellen 1:4 után 6:1 az Üllői úton! A döntőben: Ferencváros - Lazio 4:2; 5:4. A centerben Piolával felálló Lazio Rómában már 4:2-re vezetett a visszavágón, innen jöttünk vissza 5:4-re! Emellett a háború előtti időszak óriási ferencvárosi sikere, hogy ötször voltak döntősök!

Újpesti győzelmek (1929, 1939 - utóbbi a Ferencváros ellen)

• 1929-es csapat: AKNAI - DUDÁS, FOGL III - BORSÁNYI, VOLENTIK, VÍG - TÖRÖK, AVAR, SÓLYOM, VÖRÖS, P.SZABÓ. A döntőben: Újpest - Slavia 5:1; 2:2.
• 1939-es csapat: SZIKLAI - FUTÓ, FEKETE - SZALAY, SZŰCS, BALOGH I - ÁDÁM, VINCZE, ZSENGELLÉR, KÁLLAI, KOCSIS. A döntőben: Újpest - Ferencváros 4:1; 2:2.

Vörös Lobogó (MTK) győzelem (1955)

A háború miatt és utána 10 év szünet volt. Ezután folytatódtak a magyar sikerek: A Vörös Lobogó (MTK) győzött 1955-ben. A csapat: FAZEKAS - KOVÁCS II, BÖRZSEI, KOVÁCS III - KOVÁCS I, ZAKARIÁS - SÁNDOR, KÁRÁSZ, HIDEGKUTI, MOLNÁR (PALOTÁS), SZIMCSÁK I. A Wacker ellen 3:3, 2:2, 5:1; a Hajduk ellen 6:0, 2:3; az elődöntőben a Honvéd ellen 2:5, 5:1!; majd a döntőben a csehszlovák UDA ellen 6:0, 2:1.

Vasas győzelmek (1956, 1957, 1962, 1965, 1970, 1983)

A Vasas győzött 1956-ban és 1957-ben is. Az 1956-os csapat, amelyik 9:2-re verte a Rapid Wien-t a döntőben: KAMARÁS - KÁRPÁTI, KONTA, SÁROSI - BUNDZSÁK, BERENDI - RADULY, CSORDÁS, SZILÁGYI I, TELEKI, LELENKA (SZILÁGYI II). Két döntetlen után harmadik mérkőzésre került sor a Népstadionban. A Vasas telt ház - 100 ezer néző - előtt érte el ezt a nagy sikert!

Az Újpest sikere a genfi tornán (1930)

Emellett 1930-ban az európai bajnokcsapatok genfi tornáját az Újpest nyerte, miután a döntőben 3:0-ra legyőzte a Slavia Prahát! A győztes csapat: AKNAI - DUDÁS, FOGL III - BORSÁNYI, VOLENTIK, VÍG - TÖRÖK, AVAR, KÖVES, SPITZ, P.SZABÓ. (A középfedezet Köves-Kvasz 3 gólt lőtt középcsatárként!) A résztvevő európai bajnokok (az angol bajnok kivételével): Fürth (Németország), Vienna (Ausztria), Sete (Franciaország), Slavia (Csehszlovákia), Irun (Spanyolország), Go Ahead (Hollandia), Bologna (Olaszország), Brugeos (Belgium), Servette (Svájc) és Újpest (Magyarország).

A döntőben az Újpest tartalék középcsatárral (Köves-Kvasz) játszott, aki meghálálta a bizalmat, és három hatalmas gólt lőtt Planickának! Ez élénk visszhangot váltott ki a futballvilágban!

tags: #uveg #foci #kupa

Népszerű bejegyzések:

• Részletek a BVSC Zugló utánpótlásról
• A Szuperkupa El Clásico története
• az El Clásico rivalizálásáról
• Teljesítmény és kezelhetőség az orrvitorlával
• Startupoknak szóló programok a BVK-tól