A magyar labdarúgás története: Az első lépésektől a nemzetközi elismertségig
A magyar labdarúgás gazdag történelemmel büszkélkedhet, amely egészen a 19. század végéig nyúlik vissza. Az első írásos emlékek 1879-ből származnak, amikor Molnár Lajos: Atlétikai gyakorlatok című könyvében bemutatta az akkoriban újdonságnak számító sportágat.
Az 1880-as években kezdődött meg a labdarúgás szervezettebb keretekbe foglalása. 1882-ben a pesti református főgimnáziumban megalakult a Szabadtéri Játszó Társaság. Löwenrosen Károly vezetésével a Törekvés dalárda tagjaiból, akik hétköznapi munkások voltak, verbuvált futballcsapatot. Három hónapos felkészülés után, 1896. november 1-jén, a Pékerdő egyik tisztásán (a mai MTK-pálya környékén) lejátszották az első mérkőzést, amelyet a hatalmas hó sem tudott elhalasztani.
Az első hivatalos mérkőzésre 1897. május 9-én került sor, ahol a Budapesti Torna Club két csapata mérkőzött egymással. A mérkőzést egy hirtelen jött zápor szakította félbe, és a nézők elmenekültek a Millenárison. Még ugyanezen év őszén a Vienna Cricket and Football-Club vendégszereplése jelentette az első nemzetközi klubmérkőzést a BTC színeiben, melyen olyan nevek szerepeltek, mint Stobbe Ferenc, Harsády József, Asthon Tamás, Iszer Károly, Pesky Vilmos, Klebersberg Géza, Ray Ferenc, Yolland Arthur, Hajós Alfréd, Ramaseder István és Lender Ernő.
A magyar labdarúgás szervezettségének következő fontos lépése az 1901. január 19-én, az István főherceg Szálló különtermében megalakult Magyar Labdarúgók Szövetsége (MLSZ) volt. Jász Gézát választották első elnöknek, Gillemot Ferencet és Füzeséry Árpádot alelnököknek, Horváth Ferencet pedig főtitkárnak. Iszer Károly tiszteletbeli taggá vált.
Az MLSZ kiírta az első bajnokságot, a két osztályba sorolt alapító egyesületek részvételével. A válogatott első, nem hivatalos mérkőzésén az A- és B-keret csapott össze, ahol a B csapat 4-3-ra győzött. Így az első nem hivatalos válogatott gólokat magyar csapat rúgta magyar csapatnak.
Gillemot Ferenc, az MLSZ egyik alapító tagja lett a magyar labdarúgó-válogatott szervezője és első szövetségi kapitánya. 27 évesen hamarabb lett kapitány, mint labdarúgó. Az első nemzetközi mérkőzésre 1901. április 11-én került sor az angol Richmond AFC ellen, amely 4-0-s vereséggel zárult. Később az angolok más magyar csapatokat is legyőztek, majd a válogatott kétszer is összecsapott a Surrey Wanderer ellen.
A magyar labdarúgó-válogatott hivatalos debütálása 1902. október 12-én az osztrák válogatott ellen történt, amely szintén ekkor játszotta első hivatalos mérkőzését. Ez az összecsapás, bár csak hat évvel később, 1908-ban kapta meg a hivatalos válogatott-mérkőzési rangot, Európában az első ilyen jellegű találkozó volt a két csapat között. A két szövetség megállapodott, hogy minden évben oda-vissza mérkőzéseket játszanak a fővárosokban, ami magyarázza, miért pont az osztrák válogatottal került szembe a magyar csapat a legtöbbször.
Az első hivatalos nemzetközi győzelemre és az első magyar válogatott gólra 1903. április 5-én került sor, amikor Magyarország Csehország csapatát fogadta. Az első hivatalos válogatott gólt dr. Borbás Gáspár szerezte. Ez volt Csehország első nemzetközi mérkőzése, így ők lettek a 11. válogatott, amellyel Magyarország találkozott.
1904. október 9-én Stobbe Ferenc ült először a válogatott kispadján szövetségi kapitányként, és 1904-1906, valamint 1907-1908 között 10 mérkőzésen irányította a csapatot. Utána Hajós Alfréd követte, majd Stobbe Ferenc ismét visszatért.
1905. június 9-én kiosztották a szövetség bársony sapkáját azoknak a játékosoknak, akik pályára léptek a válogatottban. Alig három év alatt 37 játékos fordult meg a válogatottban 7 mérkőzésen.
Az első filmen is archivált mérkőzést 1907. november 3-án játszotta a válogatott Magyarország - Ausztria 4:1 arányban. A válogatott népszerűsítésére irányuló vidéki túrák is megkezdődtek.
1907-ben a FIFA elismerte a szövetség önállóságát és felvette Magyarországot tagjai sorába Muzsa Gyula közbenjárására. 1908. június 10-én a sportág kitalálóit, az angolokat fogadta a csapat hazai pályán.
1909. június 29-31-ig Budapesten rendezték meg a FIFA VI. kongresszusát, amelynek apropóján a Millenárison fejlesztették és kibővítették a pályát, nemzetközileg is a legfejlettebb pályát adva át, amelyet három válogatott mérkőzéssel avattak fel.
A nemzeti csapat 1912 nyarán szerepelt először az olimpián. Herczog Ede készítette fel a csapatot, aki edző és nemzetközi labdarúgó-játékvezető is volt. 1911 és 1919 között Herczog és Minder sorozatosan váltották egymást a kispadon. Az olimpiai részvételt nehéz anyagi helyzet majdnem meghiúsította, de adományokból és barátságos mérkőzésekből sikerült kijutni.
Az olimpián a magyar csapat a mindig erős angol válogatottal került szembe, és 7-0-s vereséggel búcsúzott. A vigaszdíjmérkőzéseket megnyerve viszont megszerezte a vigaszdíjat, legyőzve a németeket (3-1) és az osztrákokat (3-0).
Az olimpiát követő két moszkvai mérkőzésen az orosz nemzeti csapat ellen Magyarország egyik legnagyobb arányú győzelmét érte el (0-9 és 0-12). A két mérkőzésen összesen Schlosser 7, Pataki Mihály 6, Kertész 6, Tóth-Potya és Bródy 1-1 gólt szerzett.
1914. június 19-én a 50. válogatott mérkőzés különlegesnek bizonyult, mivel a svéd szövetség két mérkőzést kötött le: az elsőn B-csapattal, a másodikon pedig teljes gárdával álltak volna ki. Az 50. pont a B-válogatott elleni mérkőzésre esett, amit a csapat 5-1-re húzott be, ám ezt a svéd szövetség B-válogatott összecsapásként kezelte, míg a hazai statisztikák főmérkőzésként aposztrofálják.
Az első világháború keresztbe tett a magyar labdarúgás fejlődésének. Hadi bajnokság jött létre, és a fronton, valamint hadifogolytáborokban is rendeztek foci meccseket. A háború utáni években a klubok szűkölködtek, a labdarúgás játszása díj ellenében volt lehetséges, és még a válogatott játékosok is ócska szerelésben játszottak.
1914-1918 között csak az osztrákokkal vívtak 16 alkalommal. 1918-1919 között Fehéry Ákos lett az új szövetségi kapitány. 1919-ben Anglia megkísérelte kizárni Magyarországot a FIFA-ból, de mivel a FIFA nem tett eleget a kérésnek, Nagy-Britannia három szövetsége és Írország kilépett a szervezetből.
Ugyanebben az évben sok magyar labdarúgó külföldre távozott profi játékosként keresni kenyerét, mivel itthon csak némi prémiumot kaptak. 1920-ra még többen légiósnak álltak, Németországban egy komplett magyar csapat alakult, amely mindhárom mérkőzését megnyerte.
Az 1920-as olimpia megrendezési jogától Budapestet megfosztották, helyette Belgium rendezte meg. A NOB döntése alapján a központi hatalmak országainak sportolói nem vehettek részt, ami nagy arculcsapás volt a magyar labdarúgásnak.
Ebben az évben két kapitány is kipróbálhatta magát. A híres Fogl-Gát 1920. november 7-én játszott együtt először. Fogl Károly masszív bekk volt, míg öccse, József, kifinomultabb labdakezelést igényelt, indításokat végzett. Határozott, összeszokott, jól kiegészített, kemény párost alkottak, nemzetközi hírnévvel.
A 2-3-5-ös gúla rendszer volt jellemző a korszakra, ahol két hátvéd, három fedezet és öt csatár alkotta a csapatot.
1921-ben Kiss Gyula vette át a válogatott irányítását. Az 1924-es nyári olimpiára szűkös anyagi helyzet miatt az MLSZ saját erejéből küldte ki a 22 fős keretet Párizsba. A válogatott erőn alul teljesített, Lengyelország ellen simán továbbjutottak, de az egyiptomi csapat ellen váratlanul kikaptak.
Az "egyiptomi csapás" után a nagy nyomásra nemcsak a szövetségi kapitány, hanem az MLSZ elnöke is lemondott. 1924-ben Holits Ödön egy mérkőzésen vezette a csapatot helyettesként Franciaország ellen, ez volt a 100. válogatott találkozó.
1926-ban véget vetettek az amatőrizmusnak, ami fontos lépés volt a kivándorlás hatására meggyengült válogatott erősítése érdekében. Az MLSZ mellett egy 24 tagú szövetség alakult, amely a 24 legjobb magyar klubot tömörítette. Fejlődésnek indult a honi bajnokság, és külföldön játszó tehetségek egy része hazatért.
1927. június 12-én a negyedik magyar-francia összecsapáson új gólrekordot állítottak be: Magyarország - Franciaország 13-1. Takács II József hat gólt szerzett, beállítva egy 16 éve élő csúcsot.
Az Európa Kupa, az első nemzetközi labdarúgókupa, 1927-1930 között került kiírásra Ausztria, Csehszlovákia, Magyarország, Jugoszlávia, Olaszország és Svájc részvételével. Az első kiírást Olaszország nyerte.
1930-ban Juliet Rimet kidolgozta a Világbajnokság tervét, de az I. labdarúgó-világbajnokságon a magyar csapat nem szerepelt, valószínűleg a távolság és a meghívásos rendszer miatt.
1932-1934 között Nádas Ödön volt a szövetségi kapitány 17 mérkőzésen. 1934-ben elkezdődtek a selejtezők az 1934-es labdarúgó-világbajnokságra. Az első selejtezőn Bulgária ellen játszottak, ahol ismerős arc, Fogl Károly ült az ellenfél kispadján.
1934-ben sikerült először legyőzni az angol csapatot, amely szakértők szerint a legkimagaslóbb játékerőt képviselte akkortájt. Az Olaszországban megrendezett világeseményre a címvédő Uruguay nem utazott el.
A torna nyolcaddöntőjében Magyarország Egyiptommal, a negyeddöntőben pedig Ausztriával mérkőzött. Az osztrák sportdiplomáciai lobbi hatására egy olasz játékvezető kapta a mérkőzést, ami hátrányosan érintette a magyar csapatot.
A magyar labdarúgás nagy alakjai között szerepelnek:
| Név | Születési dátum | Halálozási dátum | MTK-ban játszott évek | Egyéb megjegyzés |
| Fogl Károly | 1894. 06. 28. | 1945. 03. | 1908-tól | Az MTK örökös bajnoka. 3 hivatalos és egy hadibajnokság győztese, 5 alkalommal volt válogatott. Magyar kupát is nyert. |
| Fogl József | 1909. 01. 08. | 1988. 10. | 1929-40-ig | Az MTK örökös bajnoka. Kétszeres bajnok, kupagyőztes, 1936-37-ben az év játékosa volt. Tagja volt a VB 2. magyar válogatottnak. |
| Muzsa Gyula | 1881. 08. 09. | 1944. 12. | 1913 és 23 között | Az MTK örökös bajnoka, kilencszeres magyar bajnok (ebből egy utólag el nem ismert hadibajnokság). 17 alkalommal szerepelt a válogatottban. |
| Schlosser Imre | 1894. 10. 01. | 1959. 06. | 1908-1925 | Az MTK örökös bajnoka, kilencszeres magyar bajnok. 17 alkalommal szerepelt a válogatottban. |
A magyar labdarúgás története tele van sikerekkel és nehézségekkel, de a sportág iránti szenvedély és a kitartás mindig is lehetővé tette a fejlődést és az újabb eredmények elérését.
A MAGYAR VÁLOGATOTT LEGEMLÉKEZETESEBB GÓLJAI 1.RÉSZ
A MAGYAR VÁLOGATOTT LEGEMLÉKEZETESEBB GÓLJAI 1.RÉSZ
