Sertések: Jellemzők, Tenyésztés, Állathigiénia és a Szaporodásbiológia Alapjai
A sertések hírnevével ellentétben valójában meglehetősen tiszta állatok. A sertések koszos állatként szerzett hírneve abból a szokásukból ered, hogy sárban hemperegnek, hogy lehűtsék magukat. Azok a sertések, amelyek hűvös, fedett környezetben élnek, nagyon tiszták maradnak.
A Sertések Általános Jellemzői és Osztályozása
A sertéseket sertésnek vagy disznónak is nevezik. A hím sertéseket kortól függetlenül kansertésnek hívják; a nőstény sertéseket kocáknak. A sertések a Suidae családba tartozó emlősök, legyenek vadon élő vagy háziasított disznók. Nagy-Britanniában a "pig" kifejezés minden háziasított disznóra vonatkozik, míg az Egyesült Államokban a fiatalabb, piacra még nem kész, általában 82 kg-nál (180 font) kevesebbet nyomó disznókat jelenti, a többieket "hogs"-nak nevezik.
A sertések zömök testű, rövid lábú, mindenevő emlősök, vastag bőrrel, amelyet általában ritkán borítanak rövid sörték. Patáik két működő és két nem működő ujjal rendelkeznek. A sertések látása gyenge, de szaglásuk kiváló. Orrlyukaik a bőrös ormányukon találhatók, amely nagyon érzékeny az érintésre.
Eredet és Vadon Élő Rokonok
Az észak-amerikai házisertések olyan vadon élő állományokból származnak, amelyek ma is megtalálhatók európai, ázsiai és észak-afrikai erdőkben. A vadon élő sertések nem őshonosak Észak-Amerikában, de feltételezések szerint Kolumbusz Kristóf második útja során, 1493-ban kerültek oda, és az 1500-as évek elején hozták őket a szárazföldre. Kevés különbség van a vadon élő sertések, azaz vaddisznók és a házisertések között, bár a házisertések agyarszerű fogai nem olyan fejlettek, mint vad rokonaik agyarai, akik éles végeiket gyökerek keresésére és védekezésre használják. A sertéseknek éles agyaraik vannak, amelyek segítenek nekik ásni és harcolni. A gazdák gyakran eltávolítják az agyarakat, hogy elkerüljék az emberek és más sertések sérülését. A vadon élő sertések akár 25 évig vagy tovább is élhetnek.
Táplálkozás és Felhasználás
Vadon élő környezetben a sertések mindent megesznek a levelektől, gyökerektől és gyümölcsöktől kezdve a rágcsálókig és apró hüllőkig. Az Egyesült Államokban a farmon tartott sertések kereskedelmi forgalomban kapható, főként kukorica alapú étrendet kapnak. Európában a sertések árpa alapú takarmányt fogyasztanak.
A sertéseket az egész világon tartják és tenyésztik, és értékes termékeket biztosítanak az embereknek, beleértve a sertéshúst, zsírt, bőrt, ragasztót, trágyát és számos gyógyszert. Az Egyesült Államokban tenyésztett sertések többsége hússertésként van besorolva, mivel több sovány húst termelnek, mint zsírt, amely a főzéshez használt zsír.
Szaporodás és Növekedés
A kocák almot, azaz malacokat ellenek. Általában három-öt hétig szoptatják a malacokat. Az anyatejről leválasztott malacokat már nem malacnak, hanem süldőnek nevezik. A malacok születéskor körülbelül 1,1 kilogrammot (2,5 font) nyomnak, és általában egy hét alatt megduplázzák súlyukat. Teljesen kifejlett korukban a sertések 140 és 300 kilogramm (300 és 700 font) között nőhetnek, és néha sokkal többre is.
Bözsi másodszor is kitett magáért
Házisertés Típusok és Globális Termelés
A házisertéseket három alapvető típusba sorolják: nagytesű, zsíros típusok viszonylag vastag zsírréteggel és általában legalább 100 kg (220 font) súlyú vágótestekkel; kisebb szalonnás típusok, körülbelül 70 kg (150 font) súlyú vágótestekkel; és hússertés típusok, átlagosan körülbelül 45 kg (100 font) súlyú vágótestekkel.
Sertéshús típusok és jellemzőik
| Típus | Jellemzők | Átlagos vágótest súly |
|---|---|---|
| Nagytestű zsír típus | Viszonylag vastag zsírréteg | Legalább 100 kg |
| Kisebb szalonna típus | Kisebb testméret, szalonnás | Kb. 70 kg |
| Sertéshús típus | Soványabb hús, kevesebb zsír | Átlagosan 45 kg |
A 21. század elején Kína rendelkezett a világ legnagyobb sertésállományával, de a tudományos tenyésztés Európában és az Egyesült Államokban koncentrálódott. Dánia termelte a Landrace fajtát, amelyet kiváló szalonnájáért tenyésztenek. A Yorkshire (Large White), a világ legnépszerűbb fajtája, a 18. században Nagy-Britanniából származik. A 20. század végén sok gazdálkodó kezdett soványabb sertéseket tenyészteni mind javított takarmányozással, mind szelektív tenyésztési technikákkal.
Állathigiénia és Állomány-egészségtan a Sertéstartásban
Az állathigiénia az állatorvos-tudománynak az az ága, amely az állatok élettani igényeinek és etológiai szükségleteinek megismerésére alapozva leírja az egészség megóvásának feltételeit és kutatja az igényektől eltérő környezethatások által létrehozott élettani és biokémiai folyamatokat a betegségek kóroktanának és kórfejlődésének jobb megismerése céljából. Erre alapozva, a termelés gazdaságosságát is figyelembe véve, rendszerezi a környezettel összefüggő betegségek megelőzése, leküzdése és felszámolása érdekében szükséges tennivalókat. Az állathigiénia elsősorban az állatállománnyal és az állatállományok egészségvédelmével foglalkozik úgy, hogy ezzel az ember környezetének védelmét is szolgálja. Az állathigiénia olyan interdiszciplináris tudomány, amely kapcsolatot létesít az állattenyésztés és az állategészségügy között.
A sertésállományok állategészségügyi ellátásának fejlődése, termelésorientáltan tervezett egészségügyi programjai (sertés állomány-egészségtan) magukban foglalják az adatgyűjtést, adatelemzést és ellenőrző listák alkalmazását. Fontos a hízósertés állomány-egészségügyi menedzsmentje, valamint a termelésorientált, tervezett állatorvosi programok a sertésipar számára, melyek az egészségügyi ellenőrzés fejlesztését és a tervezett állat-egészségügyi és termelési programok elemeit, valamint ellenőrző listákat tartalmaznak. A szaporodásbiológiai munka szervezése sertésállományokban magában foglalja a szaporodási teljesítmény ellenőrzését és az alomnépességet befolyásoló környezeti tényezők vizsgálatát.
Sertéstartási Technológiák és Termelési Jellemzők
A sertéshústermelésnek és a sertéstartásnak is megvannak a maga jellemzői. A sertéstartás technológiai rendszerei magukban foglalják a tenyész-, hizlaló- és árutermelő telepek termelési folyamatábráját. Ide tartoznak a fiaztatási módszerek is, mint az egyedi fiaztatás, csoportos fiaztatás, valamint a szabadtartási rendszerek, melyek kritikai elemzése szintén része az állathigiéniai oktatásnak.
A kocatartás technológiai rendszerei, mint például a vemhesítő szállások és a vemhes kocák szállásai, valamint a kiscsoportos tartás módszereinek kritikai értékelése szintén kulcsfontosságú. Ezek a technológiai rendszerek befolyásolják a sertések egészségét és jólétét.
Bözsi másodszor is kitett magáért
Régi Magyar Sertésfajták Megőrzése
A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság programozott tevékenységként 2000 óta tart régi magyar háziállatfajtákat genetikai megőrzés és élőhely-gazdálkodás céljából. Ez alól kivételt képez a mangalica sertés és a baromfiállomány, amelyeket bemutató karámjaikban tartanak. Az utódok nevelésével javítható az állomány genetikai értéke, és további gyepterületek vonhatók be a természetvédelmi kezelésbe.
tags: #valogatott #pig #animalsex
