Gödöllői Röplabda Club

Vass Sándor: A magyar kézilabdázás legendás alakja és sokszínű pályafutása

2026.06.06

Egy zseni száz élete címmel Lantos Gábor tollából könyv jelent meg Vass Sándor volt válogatott kézilabdázóról, edzőről, a magyar férfiválogatott korábbi szövetségi kapitányáról. A deresedő hajú kézilabdabarátoknak nem kell bemutatni, hogy ki az a Vass Sándor. Könyv jelent meg Vass Sándorról, a magyar kézilabdázás egyik legizgalmasabb személyiségéről. A keménytáblás, színes képmelléklettel ellátott kötet egy őszinte, megalkuvás nélküli élettörténetet mutat be.

Ezeken a lapokon egy zseni „száz életének” története bontakozik ki, de ez a sztori a szocialista és az 1989-es rendszerváltozás után a helyét kereső Magyarország sporttörténete is. Időutazás egy olyan korba, amiről egyre kevesebben tudnak hiteles képet festeni nekünk. Vass Sándor megtette ezt. Ezért csak a legnagyobb köszönetet lehet neki mondani.

Vass Sándor portréja

Játékosként az élvonalban: Bajnoki címek és válogatott sikerek

Vass Sándor gyerekként a fővárosi Testvériség Sportegyesületben kezdett kézilabdázni 1960-ban, majd 1964-ben az Elektromos SE-hez került, ahol már komolyabban foglalkozott a sportággal. A következő évben azonban bevonult a Honvéd Budai Nagy Antal katonaegyesületbe, és csak 1967-ben tért vissza a „Tromosba”.

A Budapesti Elektromos SE játékosaként Vass Sándor sorozatban három alkalommal - 1969-ben, 1970-ben és 1971-ben - szerzett bajnoki címet. Hogy oroszlánrészt vállalt ezekből a sikerekből, azt jelzi, hogy 1969-ben az NB I gólkirálya volt, 1971-ben nyújtott teljesítménye elismeréseként pedig megválasztották az év legjobb magyar férfi kézilabdázójának. Az Elektromosban 1980-ig kézilabdázott, és nyert még két Magyar Kupát az együttessel - 1976-ban Tatabányai Bányászt, 1980-ban a Bp. Honvédot győzték le a döntőben.

Közben tagja lett a magyar válogatottnak is, amelybe 1967 júliusában hívták meg először Románia ellen, és az 1970-es franciaországi világbajnokságon már volt Albrecht Miklós együttesében. Végül a nyolcadik helyen végeztek. Válogatottunk erősségeként két-két olimpián és világbajnokságon vett részt. Az 1972-es müncheni ötkarikás játékokon nyolcadik, az 1970-es vb-n nyolcadik, négy évvel később, 1974-ben hetedik volt a nemzeti gárda tagjaként. Két év múlva bátyjával, a beálló Vass Károllyal együtt utazott a müncheni olimpiára, amelyen hat meccsből ötön kezdőjátékos volt, és szintén nyolcadik lett a nemzeti csapattal.

A magyar válogatottnál Faludi Mihály szövetségi kapitány 28 évesen le akart mondani róla, de az 1980-as moszkvai olimpiára mégis visszahívta, és fontos szerepet játszott a negyedik helyen végzett nemzeti csapatban, amelyben a Románia elleni bronzmeccs volt a 149., egyben utolsó fellépése.

Vass Sándor játékosként az Elektromos csapatában

Nemzetközi elismerés Ausztriában: Az osztrák kézilabda egyik atyja

Ezt követően elhagyta Magyarországot, Grazba igazolt, ahol előbb játékos, majd játékosedző lett. Az olimpia után Ausztriába igazolt, ahol sikeres edző lett. Vass Sándor neve Ausztriában fogalom. Hogy Gunnar Prokop mellett vagy előtt, ebbe nem mennénk be, de Vass Sándor kétségkívül az osztrák kézilabdázás egyik atyja, a szomszédban a neve tényleg fogalom.

A szerencsének, az OTSH akkori elnökének, Buda Istvánnak még csak nem is tudatosan tett szívességnek köszönhetően kapott engedélyt arra, hogy 1980-ban, az olimpia után Ausztriában vállaljon munkát. Előbb játékos-edzőként, majd már csak edzőként virágoztatta fel előbb Graz és térségének kézilabdázását. 1982-ben pedig kinevezték osztrák szövetségi kapitánynak a férfiválogatott élére. Közben az ATSE Wagner Biro Graz együttesét kétszer is irányította, hatszor vezette győzelemre az osztrák ligában.

Majd a nálunk rettegett osztrák női klubcsapatot, a Hypót és az osztrák válogatottat is irányította. Közben egy évig átvette a patinás HYPO női együttesét is, mielőtt újra kapitánynak állt volna, de immár az osztrák női nemzeti csapatnál, amellyel kijutott a barcelonai olimpiára.

Vass Sándor edzőként Ausztriában

Veszprém és a magyar válogatott élén: Siker és egyedi stílus

Grazban 1996-ig dolgozott edzőként, amikor a klub megszűnése után hazajött, és leült a Veszprém férfi-kézilabdacsapatának kispadjára. Irányította a Veszprémet, majd a magyar válogatottat is. Az 1996-1997-es idényben bajnokságot nyert, a Magyar Kupában és a Kupagyőztesek Európa Kupájában pedig ezüstérmet szerzett a Fotex KC Veszprémmel. Ezzel párhuzamosan volt a magyar férfiválogatott szövetségi kapitánya.

Az Építőknél azonban rövid időt töltött csak el, mert megbízták a magyar válogatott irányításával, szövetségi kapitányként három világversenyen vezette a nemzeti csapatot, az elsőn, az 1997-es világbajnokságon negyedik lett. Klubcsapatára építette a nemzeti együttest: tíz veszprémi játékost és a teljes veszprémi szakmai stábot irányítva a negyedik helyre vezette Magyarországot.

Vass Sándor a Veszprém kispadján

Edzői filozófia és emlékezetes pillanatok

Vass Sándor játékospárti edző volt, ami időnként konfliktusokat szült, de a jó pedagógiai érzékkel rendelkező és kiváló humorú szakember tudta kezelni ezeket a helyzeteket. Egyik klubedzésen Éles József beszólt a mesterének, mondván nem jól lát néhány dolgot. A következő tréningre több szemüveget hozott magával Vass Sándor, és megkérdezte, melyiket használja, hogy tisztábban lássa a problémát.

Még inkább emlékezetes volt, amikor a Japánban megrendezett világbajnokságon az elődöntőbe jutás után az egész csapat és a szövetségi kapitány is szőkére festette a haját. Ezzel alaposan kihúzták a gyufát a delegáció egyik vezetőjénél, a veszprémi klubigazgató Hajnal Csabánál, aki hatalmas cirkuszt rendezett. Ennek következménye volt, hogy Vass Sándor az idény végén a jó eredmények ellenére távozott a Fotex KC-tól, és csak szövetségi kapitányként folytatta edzői pályafutását. A két szakember később kibékült, kapcsolatuk azóta is baráti.

Szövetségi tisztségek és elismerések

Mellette 1998-ban egy biztosító cég budapesti vezérigazgató-helyettese lett. 2004 és 2011 között a Magyar Kézilabda-szövetség szakmai alelnöki pozícióját töltötte be, és bár saját bevallása szerint az eredményekért meg kellett küzdenie, mindig emlékezetes volt őszinte és szókimondó stílusa. 2024-ben megkapta a hazai szövetségtől a Török Bódog-életműdíjat.

Civil foglalkozása közlekedés-gépésztechnikus, és pénzügyi főiskolát is végzett. „Megmondom, amit látok. Sok mindennel nem vagyok elégedett. Leginkább azért, mert tudom, hogy én annak idején hogyan küzdöttem, és amikor edző lettem, milyen elvek szerint állítottam össze a csapatot.”

A könyv mélységei: „Meg nem értett zseni” és kulisszatitkok

„Meg nem értett zseni” - e könyv lapjain többször felbukkan majd ez a kifejezés, amelyet semmiképpen sem lehet pozitív megnyilvánulásként értékelni. Az viszont biztos, hogy a könyv főszereplőjére, Vass Sándorra nem lehet legyinteni. Már csak azért sem, mert ha ő visszalegyintene, azt még ma is megéreznénk, holott a lendülő kéz már egy nyolcvanhoz közeli emberé. De éppen ez a kéz adta hősünk zsenialitását, ez a kéz volt az, ami miatt ezrek és ezrek tódultak azokra a meccsekre, amelyeken Vass Sándor és testvére, Vass Károly is játszott.

Szinte minden a magyar kézilabdáról, Kovács Péterről és Nagy Lászlóról viszont csupán érintőlegesen. Nem ő az egyetlen a magyar kézilabdázás ismert nagyságai közül, akiket Vass Sándor - mondjuk így - nem magasztal az egekig. Kár, hogy csak elejtett félmondatokból, áthallásos utalásokból következtethetünk arra, hogy Kovács Péterről és Nagy Lászlóról is eltér a véleménye az úgynevezett fősodortól, részletekbe azonban nem bocsátkozik - miként a két ugyancsak korszakos klasszis sem szólal meg a kötetben.

Valószínűleg azért nem, mert nem az volt a szerző és a kiadó célja, hogy botránykönyv szülessen. Sokkal inkább az, hogy egy kivételes klasszis különös életútját mutassák be. Persze így is a magyar sport, a magyar kézilabdázás számos vitatott esetéről tudhatunk meg kulisszatitkokat, ráadásul nem csupán a főhős nézőpontjából. A könyv egyik erénye, hogy az eseményeket több érintett és szemtanú visszaemlékezésével egészíti ki. Erről, és sok hasonló érdekes történetről is szó lesz november 29-én, szombaton 15.30 órakor az Eötvös Károly megyei könyvtár Kisfaludy-termében a 79 éves Vass Sándor kalandos karriertörténetét feldolgozó Egy zseni száz élete című könyv veszprémi bemutatóján.

Az „Egy zseni száz élete” című könyv borítója

Vass Sándor pályafutásának kiemelkedő eredményei

Kategória Eredmény / Pozíció Megjegyzés
Játékosként Magyar bajnok (3x) Budapesti Elektromos SE (1969, 1970, 1971)
Magyar Kupa győztes (2x) Budapesti Elektromos SE (1976, 1980)
NB I gólkirálya 1969
Az év legjobb magyar férfi kézilabdázója 1971
Olimpia 8. hely (1972, München), 4. hely (1980, Moszkva)
Világbajnokság 8. hely (1970), 7. hely (1974)
Edzőként (Magyarország) Magyar bajnok Fotex KC Veszprém (1997)
Magyar Kupa ezüstérem Fotex KC Veszprém (1997)
Kupagyőztesek Európa Kupája (KEK) ezüstérem Fotex KC Veszprém (1997)
Világbajnoki 4. hely Magyar férfi válogatott (1997)
Világbajnoki 5. hely Magyar férfi válogatott
Világbajnoki 11. hely Magyar férfi válogatott
Európa-bajnoki 6. hely Magyar férfi válogatott
Edzőként (Ausztria) Osztrák bajnok (6x) ATSE Wagner Biro Graz
BEK-győztes Említve az edzői pályafutás kiemelkedő eredményeként
BEK-2. helyezés Edzői eredményként szerepel a listában
Osztrák női válogatott Részvétel a barcelonai olimpián
Kézilabda vezetőként Magyar Kézilabda-szövetség szakmai alelnöke 2004-2011
Elismerések Török Bódog-életműdíj 2024

tags: #vass #sandor #kezilabda

Népszerű bejegyzések:

GRC