A kosárlabda alapelvei
A kosárlabda két ötfős csapat által játszott labdajáték.
Mindkét csapatnak az a célja, hogy a labdát az ellenfél kosarába dobja, valamint megakadályozza a másik csapatot a labda megszerzésében, illetve a kosár elérésében.
Egy-egy kosár elérése után pontokat kapnak a csapatok.
Egy kosár alapvetően két pontot ér.
Ha távolról, a hárompontos vonalon túlról érik el, akkor három pontot, ha büntetődobásból szerzik, akkor csak egy pontot jegyeznek fel érte.
A mérkőzést az a csapat nyeri meg, amelyik a mérkőzés végére több pontot gyűjtött össze.
Döntetlen eredmény nem létezik a kosárlabdában.
Ha a mérkőzés végén egyenlő az állás, akkor hosszabbítás következik ahányszor csak szükséges a győztes eldöntéséhez.
Ez alól egy kivétel van, ha a csapatok oda-visszavágó mérkőzést játszanak.
Ebben az esetben az első találkozón lehet döntetlen az eredmény, mert a teljes végeredményt a két mérkőzésen elért pontok összegzésével kell megállapítani.
Magyarországon a Nemzetközi Kosárlabda Szövetség (franciául Fédération Internationale de Basketball, FIBA) szabályai szerint játszanak.
Ennek megfelelően a szabályos pálya mérete 15 x 28 méter, a kosarak részét képező gyűrűk magassága a talajtól számítva 3 méter és 5 centiméter.
A gyűrű 3,05 m (10 láb) magasan van a földtől.
Szinte kivétel nélkül a bajnokságokon és a nemzetközi játékon ez az elfogadott méret, mióta a játék megszületett, csak a legkisebbek gyűrűjét helyezik időnként alacsonyabbra.
A palánk téglalap alakú, 180 centiméter széles és 105 centiméter magas.
A játéktér fölé 1,2 méter mélységben nyúlik be.
A kosár gyűrűből és hálóból áll.
A játékidő 4 x 10 perc, az első és az utolsó kettő között két-két perc szünettel, míg a félidőben többnyire tizenöt perc pihenővel.
A hosszabbítások öt percig tartanak.
A nők hatos, a férfiak hetes méretű labdával játszanak.
Utánpótlásversenyeken, tizennégy év alatt ötös labdát használnak.
Bár a kosárlabda elsősorban teremsport, de szabadtéri változatai is ismertek például az utcai kosárlabda, azaz a streetball, valamint a 3x3-as kosárlabda.
A kosárlabda szülőhazájában, az Egyesült Államokban a legfőbb bajnokságot az amerikai Nemzeti Kosárlabda Szövetség (angolul National Basketball Association, NBA) szervezi.
A kosárlabda egyik ősének tekinthető labdajátékot az amerikai bennszülöttek játszották.
A maják és az aztékok változatában egy falra erősített fémgyűrűn kellett átütni a csapattagoknak egy golyót.
A maják játéka kegyetlen volt: a vesztes csapatot feláldozták az isteneknek.
A kosárlabdához hasonló játékokat már évszázadok óta játszanak; legrégebbi ismert változata a „pok-ta-pok”, amelyet 3000 évvel ezelőtt a mexikói olmékok játszottak.
A mai játékot 1891-ben alakította ki a kanadai Dr. James Naismith az USA-beli YMCA iskolában (Massachusetts).
Célja az volt, hogy felkeltse tanítványai érdeklődését a sport iránt.
„A véletlen segített: egy, a terem sarkában álló őszibarackos kosárba dobta a labdát, amikor hívatták.
Visszatérve látta, hogy tanítványai az unalmas gyakorlatok helyett a kosárba való dobálással próbálkoznak.
A „kapu” céljára egy barackoskosár szolgált az iskola tornatermének erkélyére szerelve, mely 10 láb (3,05 m) magasan volt - a mai napig nem változott ez a magasság.
Az első, 1891. december 21-én megrendezett mérkőzésen a portás feladata volt egy létrán ülve, hogy gól esetén kivegye a játékra használt futball-labdát a kosárból.
Ezt csak egyszer kellett megtennie, hiszen a mérkőzés végeredménye 1-0 lett.
Az első szabályzat 13. pontja 1892. január 15-én jelent meg a Triangle magazinban „Új Játék” címen.
A „kosárlabda” kifejezést Naismith egyik diákja találta ki.
Kezdetben a büntetődobást két kézzel ejtve dobták, most már viszont külön technika van mindenféle dobásnak.
A kosárlabda lepattintása (labdavezetés) nélkül a labdával nem lehet két lépésnél többet haladni.
A kosárlabdázás alapvetően érintkezés nélküli játék.
Ha a támadó csapat a félpályán átvitte a labdát, azt már nem szabad visszavinni a védő térfélre, mert az visszajátszás, és ilyenkor az ellenfél kapja meg a labdát.
Egy labda akkor van kinn, hogyha az alapvonalon vagy az oldalvonalon kívül lepattan, vagy olyan játékost vagy tárgyat érint, aki/ami szintén kint van.
Ha nem pattan le vagy rájuk, és vissza tudják juttatni a pályára, a játék folytatódhat.
A támadó játékos nem tartózkodhat (az NBA-ben a védekező játékos sem) a büntetőterületen (a gyűrű alatti - esetlegesen - festett zóna) belül egyhuzamban 3 másodpercnél tovább.
A támadó csapatnak 24 másodperce (támadóideje) van, hogy kosárra dobjon.
Ha lejár a támadóidő, elveszítik a labdát.
Ha a labda érinti a gyűrűt, akkor 14 másodpercet ismét kap a támadó csapat.
Ha a játékidő leteltével az eredmény döntetlen, akkor 5 perc hosszabbítás következik.
A FIBA alá tartozó mérkőzéseken a pálya felfestése - több szabály mellett - 2010. október 1-jétől változott.
A szigorított (büntető)terület alakja az eddigi trapéz helyett téglalap lett, a hárompontos vonal fél méterrel távolabb, 6,75 méterre került a gyűrű középpontjának talaj vetületétől.
Létrejött az ún.
A kosárlabdából kiindult „underground” stílus a streetball, amit ma már külön kell választani a sima utcai kosárlabdától.
The Rules of Basketball - EXPLAINED!
| Játékosok száma | Labda mérete | Pálya mérete | Kosár magassága | Játékidő |
|---|---|---|---|---|
| 5 fő csapatonként | Női: 6-os, Férfi: 7-es, U14: 5-ös | 15 x 28 méter | 3,05 méter | 4 x 10 perc |
tags: #vedekezo #alapallas #kosarlabda
