Orrvérzés (Epistaxis): Okok, kezelés és megelőzés

Nagyon kellemetlen, ha a legváratlanabb pillanatban elered az orrunk vére, még rosszabb, ha ez gyakran megismétlődik. Az orrvérzés (epistaxis) a felső légutak spontán vérzései közül a leggyakoribb. Bár a vérzés sok esetben az orrból származik, nem ritka, hogy mélyebb légutakból (haemoptoe - vérköpés), vagy akár a gyomorból (haematemesis) ered. Az orrvérzés általában nem jelent komoly kockázatot, de igen kellemetlen. Abban az esetben viszont, ha gyakran ismétlődik, vagy nagyfokú, veszélyes is lehet. Szerencsére leggyakrabban - az esetek több mint 90 százalékában - az orrsövény elülső harmadából, kicsiny visszerekből eredő, nem erős orrvérzésekkel találkozunk. Rendkívül ritka, hogy valaki az orrvérzés alatt nagy mennyiségű vért veszítsen és így akár sokkos állapot alakuljon ki nála - ilyen esetben általában más betegség (pl. véralvadási zavar) is közrejátszik az állapot súlyosságában.

Az orrvérzés anatómiája és gyakorisága

Az orr belsejét borító nyálkahártya gazdag érhálózata nagyon érzékeny. Az orr nyálkahártyája igen gazdag érellátottsággal rendelkezik, ami elősegíti az orrvérzést, és a cavernosus szövetek jelenléte miatt az orrvérzés könnyen kialakulhat, és ismétlődhet. Az esetek túlnyomó többségében (95%) az orrvérzés helye az orrsövény elülső-alsó részében található (körülbelül 1-2 cm-re az orrbemenettől), s ezért e helyet az orrsövény vérző zónájának is nevezik locus Kisselbachi. A locus Kisselbachi terület rendkívül gazdag felületesen fekvő erekben. Ritkábban az orr vérezhet hátulról is, ami szintén egy gazdag érhálózat, a Woodruff érhálózat sérüléséből származik. A hátsó orrgarati, Woodruff érhálózatból eredő orrvérzés, inkább idősebb korban fordul elő.

Az orrvérzés igen gyakori jelenség, mely gyermek- és felnőttkorban egyaránt előfordulhat. Leggyakrabban gyerekeknél és 65 évesnél idősebb felnőtteknél jelentkezik. Férfiaknál gyakrabban fordul elő spontán orrvérzés, mint nőknél. Korosztály szerint a gyermekek érintettebbek.

Az orrvérzés okai

Az orrvérzés akkor jelentkezik, amikor az orr belső oldalán elhelyezkedő apró erek megsérülnek és vérezni kezdenek. Az orrvérzésnek helyi és általános okai is lehetnek, melyek banálisak vagy súlyosak is lehetnek.

Helyi okok

• Sérülések: Helyi ok lehet az orrnyálkahártya kisebb-nagyobb sérülése, mely pl. baleset vagy ütés következtében lép fel. Az orrban történő turkálás okozta kaparások és horzsolások, vagy feszesen tapadó pörk eltávolítása is ide tartozik.
• Idegen test az orrban: Gyermekek vagy szellemileg károsodottak között fordul elő leginkább, hogy az orrba idegen test kerül, és ez a féloldali állandó váladékozás mellett vérzéssel hívhatja fel magára a figyelmet.
• Orrnyálkahártya-szárazság: Emellett télen a lakások fűtési szezonban gyakran száraz levegője is irritálja a nyálkahártyát, ami így még sérülékenyebbé válhat. Az orrnyálkahártya túl száraz lehet, ezt okozhatja a levegő szárazsága is.
• Gyulladások és allergiák: Elég egy tartós nátha és a gyakori orrfújások, tüsszögés miatt máris megnövekedhet az orrvérzések száma. Heveny vagy idült nátha kísérőjelensége is lehet az orrvérzés. Ha allergiásak vagyunk, de nem kezeltetjük megfelelően, akkor krónikus orrnyálkahártya-gyulladás jöhet létre, ami az erek kóros tágulatához vezet, ez is gyakori orrvérzéseket okozhat. Krónikus arcüreggyulladással vagy orrpolippal küzdenek a nem kezelt betegek.
• Anatómiai eltérések: Gyakori az orrsövény mellső szakaszán lévő hajszálerek tágulata, ezek a tágult erek könnyen megrepednek. Orrsövényferdülés, megnagyobbodott orrmandula, adenoid vegetáció hajlamosító tényezők lehetnek orrvérzésre.
• Daganatok: Orrsövényen lévő jóindulatú érdaganat gyakori tünete a vérzés. Az orr- és orrmelléküregek jó- és rosszindulatú daganatai (orr angioma, orr sarcoma, orr carcinoma) szintén okozhatnak orrvérzést. Serdülő fiúk betegsége egy kötőszövetes, tágult erekben igen gazdag, jóindulatú daganat. A gátolt orrlégzésen kívül az orrvérzés lehet az első tünete. Különösen erősek azok az orrvérzések, amelyek az ún. vérző orrsövénypolip (vérző septum polyp) akárcsak enyhe sérüléséből keletkeznek.
• Fizikai terhelés: Túl erősen vagy túl sokszor fújja az orrát, hosszas erőlködés vécéhasználat közben, erős köhögés, orrfúvás és tüsszentés is növelhetik az orrvérzés kialakulását.
• Nyomásváltozás: Magasban vagy túl mélyen tartózkodás során - ekkor a nyomásváltozás következményeként megpattanhatnak az orrban lévő hajszálerek.

Általános okok

• Fertőző betegségek: Csaknem valamennyi heveny fertőző betegségnél igen gyakran lép fel orrvérzés a magas láz és a betegségek által előidézett érrendszeri elváltozások következtében. Fertőző betegségek közül a hastífusz, a kiütéses tífusz, a skarlát, a himlő, a malária, de különösen a nátha kórlefolyásában gyakori az orrvérzés.
• Magas vérnyomás: Magas vérnyomásban szenvedők vérnyomás-emelkedését vagy vérnyomás-ingadozását is kísérheti.
• Vérképzőszervi betegségek: Súlyos anémiánál, leukémiánál, szeptikus állapotban igen súlyos orrvérzéseket láthatunk haemorrhagiás diathesisben. Ilyen vérképző szervi eltérés lehet a thrombocyta (véralvadást befolyásoló vérlemezkék)-szám-csökkenés, a thrombocyták működésének megváltozása, hemofília (vérzékenység), a fehérvérűségként ismert különböző leukémiák stb.
• Érrendszeri problémák: Időskorban az erek rugalmatlansága és szakadékonysága okozhat igen erős orrvérzést, mely minden előzmény nélkül, bármikor előfordulhat. Vannak érbetegségek, melyek testszerte, így az orrban is okozhatnak vérzést. Sajátos betegség az Osler-kór, mely veleszületett eltérés: a nyálkahártya és a bőr erei kis gomolyagokban tágulttá válnak és könnyen megrepednek.
• Máj- és vesebetegségek: Bármilyen eredetű májbetegség okozhat a test számos helyén, többek között az orrban is vérzést. Súlyos vesebetegek is gyakran szenvednek e kellemetlen tünettől.
• Hormonális tényezők: Hormonális eltérések szintén kiválthatják. Ismert jelenség a menstruáció ideje alatt és a terhességben jelentkező orrvérzés. Terhességet kísérő pangásos jelenségeknél is megfigyelhető az orrvérzés.
• Gyógyszerek: A gyógyszerek által okozott orrvérzés alvadásgátlót szedő betegek esetében fordulhat elő. A szív- és érrendszeri betegségek miatt sokan szednek ilyen szereket. Optimálisan beállított gyógyszeradag mellett nincs spontán vérzés, de étkezés, ill. emésztés változása vagy valamilyen betegség megváltoztathatja a felszívódó gyógyszer mennyiségét, és kisebb mértékű spontán vérzések léphetnek fel. Nyálkahártya-lohasztó orrspray-k mellékhatásaként is jelentkezhet.
• Műtétek után: Orrvérzés előfordulhat műtétek és orvosi beavatkozások után is. Orrösvény műtét, orrpolip műtét, FESS műtét, arcüreg műtét, agyalapi műtétek, orrmandula műtét után ritkán előfordulhat orrvérzés.

Az orrvérzés klinikuma, korlefolyása rendkívül változatos. Egyes esetekben az orrvérzés hirtelen, minden látható ok nélkül, néha alvás közben jelentkezik. Máskor a betegek az orrvérzést megelőzően fejfájást, levertséget, szédülést, vagy fülzúgást éreznek.

Elsősegély orrvérzés esetén: Mit tegyünk és mit ne?

Nagyon sokan rosszul kezelik az orrvérzéses eseteket. A legtöbben ebben a dologban hibáznak, ha vérzik az orruk. Az orrvérzés általában rövid ideig (maximum 15 percig) tart, és sokkal kevesebb vér ürül a szervezetből, mint azt hisszük - vagyis az orrvérzés ijesztő lehet, de a legtöbbször nem jelent egészségügyi vészhelyzetet. Addig is, míg szakorvoshoz kerül a beteg, elsősegélyre van szükség.

Teendők:

1. Fej helyzete: A beteg felsőtestét mindenképpen függőleges helyzetben kell tartani. Üljön vagy álljon fel, hogy a teste egyenesbe kerüljön (mindenképp kerülje a fekvést)! A fejet tartsuk enyhén előrehajtott állapotban. Előnyös, ha kissé előrehajlik és szája nyitva van, így a vért nem nyeli le.
2. Orrcimpák összenyomása: Szorítsa össze 1-2 percre mindkét orrcimpát. Az orrvérzés ellátása meglehetősen egyszerű: 2 ujjal szorítsuk össze az orrunkat, közvetlenül a csontos rész alatt, nagyjából az orr közepénél. Tartsuk így az orrot legalább 5 percen keresztül, anélkül, hogy állandóan ellenőrizgetnénk, hogy elállt-e a vérzés! Minthogy az orrvérzés leggyakoribb helye az orrsövény elülső-alsó része (locus Kisselbachi), normális körülmények között a legegyszerűbb orrvérzés csillapítási eljárás az orr ezen részének tamponálása száraz, vagy orrcseppel átitatott steril vattával vagy gézzel. Ezt az orrtampont a beteg az orrszárnyon át rövid ideig (15-20 percig) az orrsövényhez nyomjuk, az orrszárnyak összenyomásával.
3. Légzés: Lehetőleg lélegezzen a száján keresztül!
4. Hideg borogatás: Tegyen száraz, hideg borogatást az orra tetejére! A tarkóra helyezett hideg borogatás vagy ún. jéggallér a reflektórikus érösszehúzás révén segíthet a vérzés csillapításában. Kipróbálhatjuk a hideg borogatást is: a hideg enyhíti a fájdalmakat, és összehúzódásra készteti a vérereket, így lelassulhat a vér áramlása, felgyorsul a véralvadás, ez pedig az orrvérzés elállásával jár együtt. Csavarjunk néhány jégkockát (esetleg egy kis csomag fagyasztott zöldborsót) egy vékony törülközőbe vagy puha textilpelenkába, és ezt tegyük az orrnyeregre. Tartsuk rajta 5-10 percig, míg a vérzés el nem áll. Legyünk azonban óvatosak, ne tegyünk jeget közvetlenül a bőrünkre!
5. Vérnyomás ellenőrzése: Érdemes megmérni a beteg vérnyomását, erre már nagyon sok háztartásban van megfelelő eszköz. Ha a beteg vérnyomása magas, a lehetőségekhez képest csökkenteni kell a vérnyomást.
6. Alvadt vér kifújása: Fújja ki az alvadt vért az orrfelekből!

Mit ne tegyünk:

• Fej hátrahajtása: A tarkó vizes borogatása mellett gyakori tévedés, hogy a fejet hátrahajtják, azt remélve, hogy így könnyebben eláll majd a vérzés. Valójában így a vér csak a garat felé tud távozni, ami egyeseknél akár hányingert, öklendezést is okozhat, ezért ezt ne tegyük. Semmiképpen se hajtsa a beteg hátra a fejét (ilyenkor is vérzik az, csak nem látni). Az elterjedt nézettel szemben orrvérzés idején egyáltalán nem javasolt hátra hajtani a fejet! Ebben az esetben ugyanis a vér könnyebben hátra csoroghat, és a nyelőcsőbe vagy a légutakba is bekerülhet. Ez rosszullétet, hányingert, de akár fulladást is okozhat!
• Orrlyukak tömése: Ne dugjon vattát, zsebkendőt, gézt az orrlyukakba, mert azok megduzzadnak, ami feszítő hatással lehet az orrszárnyakra!
• Orrnyereg nyomása: Az orrnyereg nyomása teljesen felesleges!
• Tarkó vizes borogatása: Felesleges a tarkó vizes borogatása is!

Mikor forduljunk orvoshoz?

Az esetek nagy részében nincs szükség orvosi segítségre, hiszen a legtöbb esetben csak rövid ideig tartó, enyhe orrvérzés jellemző. Azonban kérjen sürgősségi orvosi segítséget, ha:

• megsérült (az orrtörés azonnali orvosi ellátást igényel, de általában nincs szükség műtétre);
• nagyon erősen vérzik az orra;
• légzési nehézségei jelentkeznek;
• a vérzés 15 percnél hosszabb ideig tart;
• 2 évesnél fiatalabb gyermeknek vérzik az orra;
• véralvadásgátló gyógyszert szed;
• vérhányáskor;
• a vérzés egy fejet ért ütés után jelentkezett;
• gyengeségérzéskor;
• szédül.

Ismétlődő esetben, vagy ha a vérzés így nem csillapítható, célszerű gégészhez fordulni. Visszatérő orrvérzés esetén fül-orr-gégésszel való konzultálás szükséges, aki megvizsgálja, hogy nincs-e olyan alapbetegség, amely a vérzést okozhatja.

Ha az orrvérzés összefüggésbe hozható a fáradékonyságával, gyakori fertőző betegségeivel vagy véraláfutásaival, akkor mielőbb forduljon orvoshoz!

Különleges eset: Vérzés a COVID-19 után

Egy olvasói kérdésre adott válaszban egy szakértő elmondta: "A tüdőembólia mellkasi fájdalommal, nehézlégzéssel jár, és november óta biztosan súlyosbodtak volna a tünetei, ha a vérzés tüdő eredetű lenne. Ahhoz, hogy kiderüljön a vérzés forrása, fül-orr gégészeti vizsgálat javasolt. Az orrdugulás megszűntetésében is tudnak Önnek segíteni. Abban az esetben, ha köhögéskor jelentkező vérzése mégis fokozódna, forduljon tüdőgyógyászhoz." Nem minden vérzés származik az orrból, még ha a külső orrnyíláson át ürül is a vér. Másrészt gyerekeknél, és különösen legyengült betegeknél az orrvérzés teljesen rejtve maradhat, ha a choanán át a garatba jutott vért a beteg lenyeli, vagy kiköpi. Különösebb diagnosztikus nehézséget csak azok az orrvérzéses esetek okoznak, amikor a vért a beteg lenyeli, tehát a vérzés rejtve marad, nem folyik kifelé.

Az orrvérzés orvosi kezelése

Az orrvérzés okát a fizikális fül-orr-gégészeti vizsgálat és az orrvérzés után végzett laboratóriumi, szükség esetén belgyógyászati vizsgálat deríti ki. Csak fül-orr-gégész tud jól orrvérzést ellátni. Az orrüreget kitakarítja az alvadéktól, orrtükörrel vagy ún. endoszkóppal (optikával) igyekszik megkeresni a vérzés helyét, mely az orr különböző helyein lehet. Szakorvosi viziten endoszkópos vizsgálattal azonosítják a vérzésforrást, meggyőződnek arról, hogy az egyébként zegzugos orrjáratban daganat vagy egyéb eltérés nem fordul elő.

Kezelési módszerek:

1. Kauterizáció: A vérzés megszüntetése egyszerűbb, ha az orrüreg elején van a vérzés. Ilyenkor a vérző ér elzárható elektrokauterrel, lézerrel, esetleg edzőszerrel. Az elektrokauterizáció az orvoslás több területén is használható eljárás, mely a szövetek vágását, ill. vérzéscsillapítást is lehetővé teszi. Az eljárás lényege, hogy magas frekvenciájú áram szövetbe juttatásával hegesítik az ereket, így tartósan megszüntethető a korábban rendszeres orrvérzés. Gyakran használt eljárás a feltételezett vérzésforrás kémiai edzőszerrel (például ezüst-nitráttal) való ecsetelése. Hasonló eredményt hoz egy újabb, kíméletes módszer, a radiofrekvenciás kezelés is. Ismétlődő orrvérzések esetén a vérző helyet kauterrel kiégetjük.
2. Orrtamponálás: Ha a vérző eret nem lehet látni, akkor az orvos tamponnal nyomja össze az ereket. Ha a házilag alkalmazott orrvérzés csillapítás után a vérzés nem szűnik meg, az orrüreget belülről teljesen kitamponáljuk (orrtamponálás). A nem szűnő vérzést az orvos tamponálással vagy a vérzés direkt elállításával látja el. Amennyiben az említett módszerekkel a vérzést szűnik meg, szükségessé válhat az úgynevezett orrtamponálás, amelynek során az orrüreget hosszú gézcsíkokkal kitamponáljuk. Erős vagy az orrüreg hátsó részéből eredő vérzések esetén - melyek azonban, mint említettem, ritkák - a gégész néha az orr szoros kitamponálására, kitömésére kényszerül. Ez a tampon lehet az orrüreget kitöltő réteges vagy az ún. hátsó orrvérzések esetében alkalmazott orrgaraton át behúzott hátsó- és az orrüregi réteges tampon együtt. A Bellock-tamponálás egy többrétegű megoldás az orrvérzés enyhítésére.
3. Bellocq tamponálás: Kivételes esetekben, az orrban és orrgaratban végzett műtétek után, valamint arterioszklerózisos betegek spontán orrvérzéseinél, ha a vérzés az orrüreg hátsó részeiből származik, a hátsó orrtamponálást alkalmazzuk. Az orr hátsó részeiből eredő vérzés rendszerint nagyfokú, mert ott haladnak az orrüreget ellátó főbb erek. Az orrüreg hátsó orrtamponálását (Bellocq tampon) akkor végezzük, ha a vérzéscsillapítás valamennyi módját kimerítettük. A hátsó orrtampont, Bellocq tampont több rétegben szorosan összehajtogatott gézből készítjük, körülbelül olyan nagyra, mint amekkora az orrgarat térfogata. A Bellocq tampont kettős, vastag selyemfonállal kereszt alakban megkötjük és négy hosszú fonalat hagyunk rajta. Ezután vékony gumikatétert vagy vékony szondát vezetünk az alsó orrjáraton át az orrgaratba. A katétert a rákötött fonalakkal együtt az orrból visszahúzzuk, a Bellocq tampont pedig ujjunk segítségével a lágyszájpad mögé, az orrgaratba vezetjük és szorosan a choanákhoz nyomjuk. Feszesen meghúzzuk az orrból kivezető fonalakat és az orrüreget elölről is rétegesen tamponáljuk. A Bellocq tampon orrból kilógó fonalait az orrbemenetbe helyezett gézhenger felett megcsomózzuk és rögzítjük. A Bellocq tampon szájban maradt harmadik fonalát 2-3 cm-re a lágyszájpad alatt levágjuk. A hátsó orrgarati Bellocq tampont egy-két nap múlva távolítjuk el.
4. Műtéti érlekötés: A helyi kezelések ellenére ismétlődő nagyfokú vérzések esetén az oda vezető eret kötik le. Endoszkópos műtét: az orrvérzés csillapítása kapcsán ritkán műtéti beavatkozásra is sor kerülhet.

A tampon általában 48 órán át marad benn, ismétlődő és súlyosabb vérzés esetén még tovább. A fül megbetegedésének veszélye miatt nem célszerű a Bellocq tampont tovább benntartani, mivel az orrgaratban található véralvadék jó táptalaj a baktériumok növekedéshez. A gennykeltő baktériumok a fülkürtön át könnyen eljuthatnak a dobüregbe és a középfül heveny gennyes gyulladását okozhatják. Nehéz megállapítani a Bellocq tampon eltávolításának pontos határidejét.

Ha az orrvérzést a szervezet általános megbetegedése okozta (haemorrhagiás diathesis, májbetegség, vese megbetegedés, arteriosclerosis, stb.), legtöbbször a Bellocq tampon eltávolításakor az orrvérzés újra megindulhat (mindegy, hogy elülső, vagy hátsó tamponálás történt). Ilyen esetekben a megismételt orrtamponálás nem kívánatos, mert ez a sérült és erősen gyulladásos nyálkahártyán újabb, még kiterjedtebb sérülést és újbóli orrvérzést okozhat. Az általános gyógykezelés lehetőleg az alapbetegségre irányuljon.

Az orrvérzés megelőzése

Ha sűrűn visszatérő orrvérzése van, mindenképpen ki kell vizsgálni, hogy milyen alapbetegség okozhatja. Az orrvérzésnek számos oka lehet, az állandó orrpiszkálástól a sérüléseken át a túl száraz levegőig, az allergiás nátháig és a gyulladásos betegségekig. Az orrvérzés gyakoribb lehet a hidegebb hónapokban, egyrészt a gyakori felső légúti fertőzések, másrészt a szárazabb levegő miatt.

A megelőzés érdekében fontos:

• Nyálkahártya nedvesítése: Igyekezzünk megfelelően nyirkosan tartani az orr nyálkahártyáját, használjunk például párásítót, igyunk sok folyadékot, alkalmazzunk tengervizes vagy sós vizes orrspray-t. Speciális kenőcsöt is kérhetünk a patikában, ez megelőzi az orr kiszáradását, anélkül, hogy irritálna (ebből mindkét orrlyukba kenjünk egy keveset - elsőre egy kicsit kellemetlen, furcsa érzés lehet, de hamar megszokható). Ha a kiváltó ok a nyálkahártya szárazsága, akkor szükséges annak nedvesítése, orrkenőcsök vagy akár gyógyszerek szedése, amelyek az erek falát erősebbé teszik.
• Dohányzás kerülése: Szokjunk le a dohányzásról, kerüljük a füstös helyeket! A cigarettafüst irritálhatja, kiszáríthatja az orr nyálkahártyáját.
• Óvatos orrfújás: Természetesen, legyünk óvatosak az orrfújással is: ne fújjuk túl erősen az orrunkat és a száj legyen nyitva!
• Orrpiszkálás elkerülése: Kerüljük az orrpiszkálást.

Teendők orrvérzés utáni 24 órában:

Amennyiben éppen megszűnt az orrvérzése, akkor a következő 24 órában kerülje a következőket:

• orrfújás;
• orrpiszkálás;
• forró italok, alkohol fogyasztása;
• nehéz fizikai munka végzése, súlyos tárgyak emelése.

Kik az érintettebbek?

Gyermekek, 65 éves kor felettiek és várandósok esetében nagyobb az esély az orrvérzésre. Kisgyerekek körében gyakori, hogy tárgyakkal kísérleteznek, és feltolják az orrukba.

tags: #verzo #orru #kapus

Népszerű bejegyzések:

• Szurkolói útmutató a magyar válogatott meccsekhez
• FINA Masters információk
• az elemek nevének eredete
• A Barca-Eibar összecsapások átfogó elemzése
• Felkészülési mérkőzés beszámolója