Vidáts Csaba Labdarúgó Életpályája
Vidáts Csaba 1947. november 22-én született Szőnyben. A magyar labdarúgás kiemelkedő alakja, aki pályafutása során beállós és balfedezet posztokon is jeleskedett. Olimpiai ezüstérmet nyert 1972-ben, és a Vasas meghatározó játékosa volt. Aktív pályafutását fiatalon, mindössze 30 évesen fejezte be, ezt követően sikeres üzletemberként és borászként is ismertté vált.
Gyermekkor és ifjúsági évek
Gyermekkorában (1960) a Szőnyi Olajbányász korosztályos csapataiban ismerkedett meg a labdarúgás alapjaival. Mint szinte minden kisfiú akkoriban, ő is a „grundon” ismerkedett meg a labdarúgással, melyet aztán folytatott az iskolában is, melynek válogatottjába is bekerült. Testnevelő tanárának a javaslatára vitték el szülei Tatabányára, ahol le is igazolták.
1962 és 1963 között Tatabányán, 1964-ben Szolnokon játszott. Édesapja munkája miatt 1964-ben Szolnokra költöztek, ahol az MTE csapatában rúgta tovább a bőrt és az ifi válogatottba is bekerült. A fiatal tehetség azonnal a magyar ifjúsági válogatott tagja lett és 1965-ben szerepelt az UEFA-tornán 6. helyen végzett nemzeti együttesnek. A selejtezők és a döntő alkalmával 14 mérkőzésen 2 gólt szerzett.
1965-ben bekerült az ifjúsági válogatottba, méghozzá középcsatárként. Oberhausenben az NSZK ellen győztes csapatban debütált, majd tagja volt az ugyancsak a szövetségi köztársaságban rendezett UEFA-tornán előbb csoportgyőztes, majd végül a hatodik helyen végző együttesnek.
A Vasas meghatározó játékosa
A szolnoki évek alatt figyelt fel rá a Vasastól Rózner Győző, így 1965 januárjától már a piros-kékek csapatát erősítette. 1965-től 1976-ig erősítette a Vasast, és itt lett élvonalbeli labdarúgó.
1967-ben mutatkozott be az NB1-ben, ahol egymaga három gólt lőtt az ellenfél Salgótarjának. Ugyanezen év májusában a Vasas Salgótarjánban négy kettőre nyert, ahol Vidáts Csaba három gólt szerzett a Stécé ellen. A Népsport akkori beszámolója szerint: „Elöl elsősorban az ügyes, igen szemfüles, mesterhármast elérő Vidátsot illeti a dicséret, aki bátran, lendületesen játszott, »érezte a labdát«”. Még ugyanebben a hónapban győztes gólt fejelt az Újpest ellen.
1967-ben vált a Vasas állandó tagjává, ekkor a bajnokság 4. helyén végeztek. Az 1967/68-as idényben a Bajnokcsapatok Európa Kupájában szerepeltek sikerrel, a nyolc közé jutottak. Ekkor történt a posztváltása is. Illovszky Rudolf edző javaslatára hátramozdult, a Benfica elleni BEK-mérkőzések előtt beállós pozícióba került. Vidáts visszaemlékezése szerint: „Az edző engem bízott meg Eusébio őrzésével. Azt mondta, ne izguljak, az ő felelőssége.”
A beállós szerepben is megállta a helyét: „Nem is ment rosszul, 1968 márciusában az itthoni, nulla nullás meccset követően a következő kritikát kapta: „A fiatal Vidáts a játékidő első felében szívósan, ügyesen tartotta Eusébiót, szünet után azonban nem boldogult vele.” A Lisszabonban három nullára elvesztett visszavágón pedig José Torrest kellett fognia, aki sajnos a harmadik gólt szerezte.
1968 és 1972 között a Vasas a bajnoki cím kivételével mindig dobogón, vagy annak közelében végzett. Angyalföldön egy bajnoki ezüst- és két bronzérmet szerzett. Nemzetközi sikerként a Vasas 1970-ben megnyerte a Közép-európai Kupát. 1970-ben Közép-európai kupagyőztes, 1973-ban MNK győztes lett a csapattal. Az olimpia utáni években a Vasas csapatával a Magyar Népköztársasági Kupában is aratott sikereket, 1972/73-ban első, 1974/75-ben a harmadik helyen végeztek.
A Vasas színeiben 1976-ig összesen 198 bajnoki mérkőzésen szerepelt és 36 gólt szerzett.
A válogatottban: Az olimpiai ezüstérem és a svéd trauma
Hét utánpótlás válogatott mérkőzés után meghívást kapott a müncheni olimpiai keretbe. A válogatottba 1970-ben került be Hoffer József szövetségi kapitány idejében, Belgrádban, Jugoszlávia ellen, ahol 2:2-es döntetlent értek el. 1970 és 1974 között 22 alkalommal szerepelt a válogatottban és 4 gólt szerzett.
Tagja volt az 1972-ben Münchenben ezüstérmet szerzett olimpiai csapatnak. Az ezüstérmes csapatban két mérkőzésen kapott játéklehetőséget. A nyitó mérkőzésen 5:0 arányú győzelmet arattak Irán ellen, majd értékes 2:2-t játszottak Brazíliával. Mindkét alkalommal a Vépi, Páncsics, Vidáts, Juhász P. felállású védő négyes lépett pályára.
Vidáts Csaba játszott 1971 nyarán a Maracanában, a nyolc világbajnokkal felálló brazilok elleni 0-0-s mérkőzésen. Gólt szerzett a bolgárok ellen 2-0-ra megnyert Eb-selejtezőn, s a svédek elleni, 1973-as híres Eb-selejtezőn is.
A nemzeti tizenegyben az 1973-as, svédek elleni vb-selejtező után romlott meg a kapcsolata Illovszky Rudolf szövetségi kapitánnyal. A magyar-svéd mérkőzés döntetlennel zárult, ezzel elszálltak a vb-részvétel esélyei is a csapatnak. A végső, mindent eldöntő svéd gólt akkor sokan - még maga a szövetségi kapitány is - Vidáts hibájának róva fel. Vidáts elmondása szerint Illovszky Rudolf „mégis az ön nyakába varrta a gólt”, és ekkor „kegyvesztett lettem nála”.
Vidáts Csaba ma is kitart amellett, hogy a mérkőzésen a lehető legjobban helyezkedett: „Ünnepeltünk az azóta eltelt közel ötven évben sokszor visszanézte a felvételt, és minden egyes alkalommal elmondja, még ennyi év távlatából is, hogy ma se mozdulna másként, mint akkor.” Egy későbbi interjúban hozzátette: „Azóta már igen sokszor megnéztem azt a momentumot, a helyezkedésemet. És meg kell, hogy mondjam, ha ma valahogy visszajátszhatnánk azt a pillanatot, a mérkőzést, ugyanúgy helyezkednék, mint akkor. Talán nem mellékes, hogy ahonnan Edström befejelte a labdát a kapunkba, az nem szokványos helyzet volt.” Egyébként arról kevesebb szó esik a mérkőzés kapcsán, hogy a magyar csapat második gólját éppen a védelemből előretörő beállós, Vidáts Csaba lőtte.
Tagja volt az 1972-es európa-bajnoki 4. helyezett válogatott keretnek, de mérkőzésen nem lépett pályára, mivel „A románok elleni Eb-negyeddöntő előtt megsérültem. Máltával játszottunk a Megyeri úton világbajnoki selejtezőt, le is kellett cserélni.” Később így fogalmazott: „A nagy szívfájdalmam, hogy az olimpián sem ment úgy, ahogyan szerettem volna, de legalább ott lehettem. Két meccsem volt, Iránt öt nullára megvertük, Brazília ellen kettő kettőre végeztünk, utóbbin sérülés miatt lejöttem a pályáról.”
Utoljára válogatott Albert Flórián búcsúmeccsén volt. Az 1974. május 29-i, jugoszlávok elleni mérkőzés elsősorban Albert Flórián búcsújáról emlékezetes a magyar futballtörténelemben. „A jugoszlávok elleni kettő kettővel mutatkoztam be, négy évvel később Jugoszlávia három kettes legyőzésével búcsúztam.”
VIDÁTS CSABA - Ihász Kálmánra emlékezünk (SporTTárs - Hegyi Iván műsora)
Pályafutása vége és játékstílusa
Levezetésként az 1976/77-es szezonban volt az Ózdi Kohász labdarúgója. „A fekete-fehér gárda akkor az NB II. 17. helyén végzett, Vidáts Csaba 19 góllal járult hozzá a csapat bennmaradásához.” Pályafutását az Ózdi Kohászban fejezte be, korán, mindössze 30 évesen vonult vissza az aktív labdarúgástól.
Vidáts Csaba remek fizikai adottságokkal rendelkező labdarúgó volt. A beállós és a balfedezet helyén játszott. Játékintelligenciáját, rutinját érvényesítve, a beállós posztról is a csapat irányítója, vezéregyénisége volt. Technikailag is és taktikailag is jól képzett, megbízhatóan teljesítő tagja volt a csapatnak. Nem a csillogás, hanem a pontosan, szorgalmasan elvégzett munka jellemezte. Ezeknek köszönhette biztos helyét a válogatottban is.
Élet a futball után
Vidáts Csaba azon sportolók közé tartozik, akik aktív pályafutások mellett fontosnak érezték a civil életre való felkészülést is. Édesapja mérnök, édesanyja közgazdász volt, így a családjukban hagyománynak számított a tanulás. Vidáts Csaba is elvégezte a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemet, mely a mai Corvinus jogelődje volt.
Okleveles közgazdász végzettségű, több cég gazdasági és kereskedelmi igazgatója volt. Volt az IPV főosztályvezetője, az OTSH gazdasági igazgatója, de az MTI beruházási igazgatóhelyettese is. „Mindig is tudtam, a futballon kívül is van élet: elvégeztem a közgazdasági egyetemet. Machos Ferencet azért is tisztelem, mert pártolta, hogy tanulok.” Pályafutását követően üzletemberként és a Balaton-felvidéken borászként is ismertté vált.
Főbb sikerei
| Eredmény | Év | Csapat/Válogatott |
|---|---|---|
| Olimpiai ezüstérem | 1972 | Magyarország |
| Bajnokcsapatok Európa Kupája negyeddöntő | 1968 | Vasas |
| Közép-európai Kupa győztes | 1970 | Vasas |
| Magyar Népköztársasági Kupa győztes | 1973 | Vasas |
| Magyar bajnoki ezüstérem | 1970-71 | Vasas |
| Magyar bajnoki bronzérem | Többször | Vasas |
tags: #vidats #csaba #labdarugo
