A Puskás Aréna megnyitója: Egy legenda emlékezete és a magyar futball jövője
A magyar futball történetében kétségkívül Puskás Ferenc volt a legnagyobb. Szinte mindent megnyert, amit magyarként megnyerhetett. Az egész világon ódákat zengenek a tudásáról és az emberi tulajdonságairól. A 2019. november 15-én, pénteken átadott, névadója előtt tisztelgő Puskás Aréna megnyitója méltó tisztelgés volt a labdarúgó-legenda előtt, egyúttal a magyar futball jövőjét is megnyitotta.
Puskás Ferenc, a legendás "Öcsi" öröksége
1927. április 1-jén Purczeld Ferenc néven született. Édesapja, miután a Kispest labdarúgócsapatánál kapott állást, a család a mai Honvéd edzőpályája mellett található házak egyikébe költözött. Ahogy már kiskorában is becézték, a kis „Öcsi” itt töltötte gyermekéveit, a focipálya melletti élet pedig gyorsan megkedveltette vele a labdarúgást is. Gyerekként csínytevő, fiatalon bohém, a pályán labdazsonglőr, az Aranycsapat kapitánya, vagy ahogy mindenki hívta „Öcsi”.
Puskás, miután végigjárta a ranglétrát, a felnőttek között 1943 őszén mutatkozott be, nemsokára pedig már a kezdőcsapat állandó tagjává játszotta magát. A magyar válogatott akkori szövetségi kapitánya, Gallowich Tibor figyelmét sem kerülte el Puskás teljesítménye. A szakvezető nem tétovázott, az 1945. augusztus 20-ai, Ausztria elleni válogatott meccsre be is válogatta a fiatal tehetséget. Puskás rögtön góllal debütált.
Az 1949-50-es idényre a Kispest bajnoki címet szerzett, a következő szezontól pedig már Honvédra keresztelve egy ország csapata lett, ugyanis az új hadügyi irányítás miatt egy sor klasszis játékos került a klub kötelékébe, élén Grosiccsal, Kocsissal vagy éppen Budaival. „Én imádtam a futballt! Imádtam a családomat, és mindig a futballpályán jártam, engem több más nem érdekelt. Az én kabalám mindig a labda volt.” - mondta egy alkalommal a legenda.
„Öcsivel” ekkor már a válogatottban is alappillérként számoltak. 1949-ben Sebes Gusztáv vette át a nemzeti együttest és a fiatalokra kezdte építeni a csapat gerincét. Puskás néhány héttel az 1952-es helsinki olimpia előtt elveszítette édesapját. A tragédia viszont még jobban motiválta az akkor 25 éves játékost, ez az erő pedig az Aranycsapatra is nagy hatást gyakorolt. A törökök hálóját „Öcsi” két góllal is bevette, a meccs vége 7-1 lett, majd a döntőbe jutásért Svédország következett. A mérkőzés 6-0-s magyar sikerrel zárult, Puskás pedig egyszer nekik is beköszönt.
Puskás és az Aranycsapat az olimpiai aranyérem után sem lassított: következő fontos találkozó az 1953-as Anglia elleni vendégszereplés volt. A futball megalkotóit addig még egyetlen a Brit-szigeteken kívülről érkező csapat sem tudta a Wembley-ben megverni, egészen az év november 25-ig. A legendás, 6-3-ra megnyert mérkőzésen Öcsi két gólt szerzett és remekül irányította a csapatot. A magyarok megkapták a „mágikus” jelzőt, Puskás pedig a „Száguldó Őrnagy” becenevet.
Az 1954-es svájci világbajnokságra Puskásék az egyik legnagyobb esélyesként érkeztek. Jól is indult a torna, Dél-Koreát 9-0-ra, az NSZK-t 8-3-ra győzte le Sebes gárdája. Puskás pályára lépett ugyan a nyugatnémetek elleni döntőben, de nem volt teljesen egészséges. Ennek ellenére még így is berámolt egy gólt, azonban a verhetetlennek hitt Aranycsapat 2-0-s előnyről kapitulált a berni világbajnoki fináléban 1954. július 4-én.
Puskás labdarúgó-karrierjét nemsokára nagy változás törte meg, addig azonban továbbra is tündökölt a Honvédban és a válogatottban egyaránt, játékát egy egész ország szeretete ölelte körül. Puskás a forradalom miatt a Honvéd 1956-os BEK-meccsei és a letiltott dél-amerikai túrája után, továbbá a magyar forradalom leverését követően úgy döntött, hogy nem tér haza a kommunista Magyarországra, ugyanis félt az illegális túra miatti esetleges megtorlástól. Az emigrációt másfél éves eltiltással büntette a nemzetközi futballszövetség. Büntetése 1958 nyarán járt le, a híres Östreicher Emil, a Real Madrid technikai igazgatójának közbenjárásával pedig kisebb huzavona után 31 évesen sikerült a Real Madridhoz szerződnie. Majd újrakezdte, ott is a csúcsra ért, később edzőként is nagyot alkotott.
Akkoriban már edzői karrierjét is elindította, annak legsikeresebb időszakát pedig az 1970-től vette át a gyakorlatilag amatőr görög Panathinaikoszt, amellyel első szezonjában a BEK-döntőbe jutott, a görög klubfutball máig legnagyobb nemzetközi sikerét elérve. 1981-ben hazatérhetett néhány hétre. Visszatérése után sem maradt távol a labdarúgástól, hivatalosan is a magyar futball arca lett, a válogatottat rendre elkísérte külföldi útjaira, és mindenütt nagy örömmel fogadták.
FRIDERIKUSZ SHOW: Puskás Öcsi és egy mítosz temetése, 1992., 2006. /// Friderikusz Archív 289.
A 90-es években magyar és nemzetközi kitüntetések sorát kapta meg, 1992-ben alezredesi rangfokozatot kapott, 1995-ben ezredessé léptették elő. A Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) „alapító tagként” választotta be az 1998-ban létrehozott Bajnokok Csarnokába, 2001-ben őt választották meg a múlt század legjobb magyar férfi sportolójának. Budapest és Kispest díszpolgára, a kerületben utca és iskola viseli nevét. Életének utolsó szakaszában Puskás egészségügyi állapota rohamosan romlott, az Alzheimer-kór egyik változata támadta meg a szervezetét, és sajnos teljesen leépült. 2006. november 17-én hunyt el. Temetését nemzeti gyásznappá nyilvánították, sírja a Szent István-bazilika altemplomában van. A FIFA 2009-ben díjat alapított Puskás Ferenc emlékére, amelyet minden évben a legszebb gólt szerző játékos kap, és Puskás Ferenc nevét viseli a magyar bajnokság legtehetségesebb játékosának járó díj is.
A Puskás Aréna születése és átadása
Hivatalosan is átadták a Puskás Arénát péntek este, a Magyarország-Uruguay barátságos válogatott labdarúgó-mérkőzés előtt. Fürjes Balázs, a létesítmény építését irányító kormánybiztos azt mondta, "az átadás megtörtént azzal, hogy a szurkolók eljöttek, megtöltötték és birtokba vették az arénát". Kiemelte, hogy az építkezés 15 ezer magyar embernek adott munkát, a drukkereket pedig arra buzdította, hogy mutassák meg a válogatottnak, milyen lenne a hangulat, ha jövőre ebben az arénában játszhatna Európa-bajnoki mérkőzéseket.
Világszínvonalú létesítmény, lenyűgöző szurkolói élmény
A szurkolók egyöntetű véleménye, hogy világszínvonalú lett a Puskás Aréna, melyet pénteken a Magyarország-Uruguay barátságos labdarúgó-mérkőzéssel avattak fel. Az új létesítményt nagyjából húsz perccel a 19 órai kezdés előtt töltötték meg a drukkerek, akik például elégedetten beszéltek a gyors beléptetésről. Az MTI tudósítói által megkérdezett emberek kivétel nélkül világszínvonalúnak nevezték a stadiont, és olyan kivételes alkalomnak tartották az avató mérkőzést, amely egyszer adatik meg egy ember életében.
"Teljesen ámulatba ejtett a Puskás Aréna. Alig hiszem el, hogy Magyarországon vagyok. Minden tökéletes, egyszerűen semmi kivetnivalót nem tudok említeni" - mondta egy kispesti fanatikus, aki külön kiemelte, hogy pihenőszoba és csocsó is a szurkolók rendelkezésére áll. Egy másik drukker arról lelkendezett, hogy fogadóiroda is van a stadionban és büszkén mutatta, hogy a magyar válogatott sikerére ezer forintot tett fel. Mint megjegyezte, az sem baj, ha nem nyer, de a nemzeti együttes ellen sosem fogadna. Az egyetlen kritikai észrevétel a büfét illette, mert a stadion bizonyos részein nagy sor alakult ki.
Az avatómérkőzés: Magyarország - Uruguay
A magyar labdarúgó-válogatott 2-1-es vereséget szenvedett pénteken az uruguayi csapattól a Puskás Aréna avató mérkőzésén. A világranglistán ötödik dél-amerikai rivális Edinson Cavani és Brian Rodriguez góljaival bő húsz perc alatt kétgólos előnyre tett szert. A telt ház, 65 114 néző előtt rendezett, 2-1-re elvesztett avatómérkőzés után Csányi Sándor, a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) elnöke örömét fejezte ki, hogy a Puskás Arénában a magyar válogatott első gólját Szalai Ádám szerezte, aki pénteken Uruguay ellen szépített. Az MLSZ első embere kiemelte: 0-2 után jókor érkezett a szépítő gól, így kiegyenlített játék alakult ki, és "jó meccset játszottunk a szép új stadionban".
„Fantasztikus élmény volt az első magyar gól, örülök, hogy Szalai Ádám lőtte, mert nagyon sokat harcolt és küzdött a válogatottért, és megérdemelte, hogy betaláljon." Csányi Sándor hozzátette: bízik benne, hogy ez a találkozó segítette Marco Rossi szövetségi kapitány munkáját, és tapasztalatokat gyűjthetett a nemzeti csapat keddi, Wales elleni idegenbeli Európa-bajnoki selejtezőmérkőzése előtt. A magyarok történetük során először kaptak ki Uruguaytól, eddig egy győzelem mellett kétszer döntetlent játszottak.
| Esemény | Részletek |
|---|---|
| Dátum | 2019. november 15., péntek |
| Mérkőzés | Magyarország - Uruguay |
| Eredmény | 1-2 |
| Gólok (Uruguay) | Edinson Cavani, Brian Rodriguez |
| Gólok (Magyarország) | Szalai Ádám |
| Nézőszám | 65 114 (telt ház) |
| Kezdőrúgás | Gera Zoltán, Nyikita Szimonjan |
Ünnepi ceremóniák és vendégek
A kezdő sípszó előtt Csányi Sándor, a Magyar Labdarúgó Szövetség elnöke és Kubatov Gábor, az FTC elnöke ünnepélyesen elbúcsúztatta a 97-szeres válogatott Gera Zoltánt, aki ma már az U21-es nemzeti együttes szövetségi edzőjeként dolgozik. A megnyitó ünnepség elején számos korábbi férfi és női válogatott labdarúgót, így többek között Dárdai Pált, Király Gábort, Illés Bélát, Pisont Istvánt, Pádár Anitát, Lovász Gyöngyit, Bognár Györgyöt, Nagy Antalt, Csapó Károlyt, Dunai Antalt, Rákosi Gyulát, valamint Fenyvesi Mátét szólították a gyepre. Szintén besétált a pályára a legidősebb, még élő magyar válogatott labdarúgó, a 92 esztendős Raduly József, aki azt mondta, az egykori Népstadion "számunkra még akkor is szép volt, amikor nem volt a legjobb állapotban, ez a mostani aréna pedig gyönyörű".
A Magyarország-Uruguay mérkőzés kezdőrúgását Gera Zoltán, valamint a 93 esztendős Nyikita Szimonjan végezte el. Utóbbi az egykori Népstadion 1953-as Budapest Honvéd-Szpartak Moszkva nyitómérkőzésén a vendégegyüttes futballistájaként lépett pályára, és akkor is ő végezte el a kezdőrúgást.
A Puskás Aréna jövője
A nemzeti együttes legközelebb kedden Wales vendégeként lép pályára sorsdöntő Európa-bajnoki selejtezőmérkőzésen, ugyanis győzelemmel kijut a jövő évi, részben budapesti rendezésű kontinensviadalra. A Puskás Arénában a jövő évi Európa-bajnokságon három csoportmérkőzést és egy nyolcaddöntőt rendeznek.
A Puskás Aréna megnyitója a közéletben
A miniszterelnök posztjában kitett felvételen labdába rúg többek között Varga Judit igazságügyi miniszter, Puhl Sándor, a világ egykor legjobbjának választott futballbíró, a magyar válogatott tagjai, de megidézték a névadó Puskás Ferencet is. Az eredeti koncepció szerint a Nemzeti Sportot olvasgató kormányfő néhány könnyed és profi mozdulattal rúgta el a labdát budai munkahelyétől egészen a zuglói stadionig. A mostani verzióban - amelyet a kormányfő a rá jellemző visszafogottsággal csak „gólkirályság” címmel osztott meg - azonban nem egy egész focicsapat fogadja örömmel a miniszterelnöki passzt, hanem a védő mozdulattal nem is próbálkozó, lyukas kezű ellenfél engedi be a gólt, amiért azután Orbán ismét öltönyben fogadja a lelkes tömeg gratulációját.
Bár a videó készítői az egyes jelenetekkel mindent elkövettek, hogy Magyar Pétert az ügyetlen, és a gól után összeomló kapus szerepébe szorítva negatívan mutassák be a lezser labdarúgó-klasszisként ábrázolt Orbán Viktorral szemben, az egész koncepció alapja mégis az a gondolat, amit a megelőző választási kampányok idején gondosan elkerült a kormánypárt: hogy a kihívó és a miniszterelnök egyazon pályán játszik, vagyis konkrétan egyenlő ellenfelek. A párbajvideóra nem sokkal később Magyar Péter is reagált közösségi oldalán. „Gratulálok a mesterséges intelligenciával hamisított videóban elért bombagóljához! Bár gondolom, ön is sejti, hogy ez a valódi meccsen kevés lesz” - írta, miután azt fejtegette, hogy Orbán Viktorról jól tudott, hogy élete tragédiájának élte meg, hogy nem vált belőle profi labdarúgó. „Utólag kiderült persze, hogy ez nem csak az ő személyes tragédiája” - tette hozzá.
tags: #videoclip #a #puskas #stadion #megnyitojarol #mindenki
