A Videoton Játékosok Értéke és Történelmi Rekordjai
A Videoton, ma már Fehérvár FC néven ismert klub, hosszú és gazdag történelemmel rendelkezik a magyar labdarúgásban. A kezdeti nehézségektől a nemzetközi sikerekig számos emlékezetes pillanatot és kiemelkedő játékost adott a futballvilágnak. Ebben a cikkben részletesen bemutatjuk a klub történetének legfontosabb játékosait, edzőit és azokat a rekordokat, amelyek a Videoton értékét és egyediségét mutatják.
A Vidi Játékosainak Legjobb Egyéni Teljesítményei
Mesterhármasok és gólrekordok
Az „egy mérkőzésen lőtt legtöbb gól” vidis klubrekordja 4 találat, melyet 3 Vidi-játékosnak sikerült eddig elérnie: Wollek Tibor 1970. június 7-én a Videoton SC - Haladás VSE 7-1-es mérkőzésén, Jován Róbert 1988. augusztus 20-án a Videoton SC - Dunaújvárosi Kohász SE 4-1-es összecsapásán, és Zoran Kuntics 1995. május 10-én.
Az élvonalbeli történetének első mesterhármasát Wollek Tibor lőtte 1970-ben, egy Haladás elleni helyosztón - mi több, támadónk akkor négy találatig is eljutott.
Az NB-s bajnokságokon és a kupasorozatokon kívül a korabeli újságok még összesen 43 olyan bajnoki teljesítményt jegyeztek fel, amikor klubunk csatára legalább három találatot ért el - ennél az ismeretlen jegyzőkönyvű mérkőzésekkel együtt magasabb is lehet a szám.
Triplakirályok
A Vidi eddigi 29 élvonalbeli mesterhármasát 23 különböző játékos szerezte, de háromszor még senkinek nem sikerült elérnie ezt a bravúrt - Wollek, Szalmásy, Szabó J., Sallói, Horváth Ferenc és André Alves is kettőnél állt meg. Ha az NB-s alacsonyabb osztályú évadokat és a hivatalos kupasorozatokat is figyelembe vesszük, még további 50 tripláról beszélhetünk, a listavezető pedig Karsai László öttel (1 NB I, 3 NB II, 1 Magyar Kupa).
Nemzetközi kupákban elért mesterhármasok
A nemzetközi kupákban négy Vidis (legalább) mesterhármas született 2019-ig bezárólag. A leghíresebbre, Szabó József Partizan elleni mesternégyesére alighanem mindenki emlékszik és az időrendben első is az ő nevéhez fűződik: az 1983 nyári Intertoto Kupában a Craiova együttesét szomorította. A Vidi történetének legnagyobb nemzetközi kupás győzelmét hozó 1993-as, DAC elleni 7-1-es összecsapáson Takács Lajos ünnepelhetett háromszor.
A leggyorsabb és legemlékezetesebb gólok
Nagy II János hosszú és sikerekben gazdag fehérvári karrierje már szó szerint az első perctől kezdve kiválóan indult: 1969. január 22-én a második csapat ellen játszott edzőmérkőzésünkön a kezdő sípszót követően másodpercek alatt eredményes volt.
1965-ben egy BVSC elleni másodosztályú bajnokin meglehetősen furcsa találattal szerzett vezetést a vasutas csapat: másodpercek alatt úgy voltak 1-0-s előnyben, hogy a labdához hozzá sem értek. A Fejér Megyei Hírlap így számolt be erről az öngólról: „Balogh [Károly] Szőkének [Miklós] gurította le a kezdést, ő pedig Bognárnak [Ferenc].”.
Nem mindennapi meglepetéssel szolgált az 1977-78-as idény 19. fordulója: a Csepel 5-0-s kiütésekor a Vidi a 7. percre már kétgólos előnyt szerzett, méghozzá két öngólból.
Különleges rekordok és érdekességek
- Kuntics: 4 + 2 = 10: A Vidi történetében mindössze egyszer fordult elő, hogy egy játékosunk 10-es értékelést kapjon a Népsporttól vagy Nemzeti Sporttól: Zoran Kuntics 1995-ben.
- Kapus más szerepkörben: Élvonalbeli történelmünk során eleddig egyetlen egy alkalommal fordult elő, hogy a Vidi kapusa gólt szerezzen: 2004. május 22-én, a Haladás ellen 5-0-s állásnál Daniel Tudor futott neki a labdának és értékesítette is a büntetőt.
Lisztes Krisztián második gólja a Ferencvárosi TC – MOL Fehérvár FC mérkőzésen
A Vidi Legendás Játékosai és Edzői
Legendák a Vidi szolgálatában
Klubunk történelmében a halhatatlan Aranycsapat több egykori tagja is közreműködött. Lantos Mihály edzőként 1977 és 1980 között ült kispadunkon (és ezzel Kovács Ferenc után övé a legtöbb NB I-es meccs a Vidi edzőjeként), de kevésbé ismert Hidegkuti Nándor története. Az MTK legendája 1958-ban vonult vissza és 1959-ben már kinevezték a kék-fehér csapat trénerévé, de azt megelőzően, 1958-59-ben a Székesfehérvári Vasas SC edzőjének, Gábor Sándornak a szaktanácsadója volt - még olyan mérkőzések is akadtak, amire egyedül ő jelölte ki a kezdőnket.
Válogatottak - a kezdetek
Klubunk történetének első olyan játékosa, aki később válogatottságig vitte, Fister Ferenc volt. A kiváló csatár 1959 és 1963 között játszott az akkor Székesfehérvári Vasas SC, majd VT Vasas néven szereplő együttesünknél, majd a Budapesti Vasas igazolta le, ahonnan 1965-ben mutatkozott be a nemzeti csapatban.
A leghosszabb karrierek
A legnagyobb időköz két, ugyanazon személy által játszott NB I-es bajnoki között kis híján 18 év: Disztl Péter 1977. december 10-én debütált és 1995. október 28-án lépett pályára utoljára a Vidiben. Ennél csak néhány héttel volt rövidebb a Kuttor Attila első és utolsó pályára lépése között eltelt idő. Egykori csapatkapitányunk 1989. augusztus 12-én már megmutatta magát a fehérvári drukkereknek, 2007-ben. Minden idők második legtöbb NB I-es meccsével rendelkezik Kuttor Attila, aki 1989-ben a Vidiben mutatkozott be az élvonalban, majd pályafutása első gólját is színeinkben szerezte.
Családi hagyományok
Összesen hat olyan család része a Vidi történelmének, ahol két generáció képviselői is pályára léptek NB I-es bajnokin. Először a Tiber-família büszkélkedhetett ezzel (László 1971-82, Krisztián 1993-94), majd Boboryék következtek (Béla 1968, Balázs 1999). Harmadikként lett NB I-es játékos id. Horváth Gábor (1979-91) fiából, ifj. Horváth Gáborból (2003-11), de később sikerült ez a Disztl-családban (László 1980-87, 1994-95; Dávid 2005, 2007), Vadászéknál (Imre 1979-87, 1990-94; Viktor 2005-08) és legújabban Fejeséknél (Gábor 1968-80; András 2008, 2014-17) is. A legtöbb vidis bajnokija a Horváthoknak van (317+142), de a Fejesek és a Vadászok is átlépik a 300-as határt.
A legfiatalabb és legidősebb játékosok, edzők
Fiatalok és doyenek a Vidi kispadján: A Vidi első NB-be jutása (1957) óta a legfiatalabb vezetőedző, aki tétmérkőzésen együttesünk kispadjára ülhetett, Disztl László volt, aki 1997 tavaszán mindössze 34 esztendős, 9 hónapos és 11 napos volt, amikor a Csepel ellen győzelemre vezette csapatunkat. Kispadunkon a legidősebb debütáns Varga István volt, ő 2008 nyarán 60 éves, 3 hónapos és 22 napos volt, amikor irányítása alatt megvertük a REAC-ot. A legidősebb vezetőedző, aki tétmérkőzésen a kispadunkra ült, dr. Kovács Ferenc volt.
Kovács Patrik rekordjai: Kovács Patrik 2024. februárban beírta magát klubunk históriás könyvébe azzal, hogy nála fiatalabban senki sem mutatkozott be a Vidiben az élvonalban. Az Újpest FC elleni, 2024. augusztus 11-én lejátszott bajnokin pedig egy újabb Zsinka-rekordot döntött meg, 17. születésnapja előtt 4 nappal volt eredményes, míg Zsinka 17 évesen.
37 évesen is pályán: A valaha volt legkorosabb pályára lépőnk Csató Sándor, aki 2002-ben 37 évesen játszott utoljára.
Csató és Kuttor a Vidi veteránjai: Klubunk hosszú évtizedek óta híres utánpótlás-neveléséről, de időről időre természetesen veterán labdarúgók is helyet kapnak keretünkben. Az eddigi valaha volt legidősebb, aki élvonalbeli mérkőzésen magára öltötte a Vidi mezét, Csató Sándor volt: ő 2002-ben 13666 naposan szerepelt utoljára csapatunkban. Ennél valamivel fiatalabb volt 2007-es távozása idején Kuttor Attila (13461 nap), akit Juhász Roland és Huszti Szabolcs követnek.
Jelentős mérföldkövek a klub történetében
Az első NB I-es szereplés
A Vidi 1968-ban Székesfehérvár történetének első NB I-es labdarúgó-csapata lett, ráadásul mindmáig csak egyetlen egy követte: a MÁV Előre SC 1977 és 1980 között szerepelt az élvonalban.
A háború árnyékában
1943-ra a második világháború csatazaja lassan-lassan Magyarországot is elérte. A labdarúgó-bajnokságok ennek ellenére egészen a végsőkig nem álltak le, pedig számos, mai szemmel nézve hihetetlen történet tarkította a találkozókat. 1943. október 24-én a Vidi - akkori nevén Székesfehérvári MOVE VSK - a Pétet fogadta a Takaródó úton. A bajnokit Téli góljával 1-0-ra megnyertük, de a lebonyolítás messze nem volt zökkenőmentes: a meccset a légvédelmi szirénák megszólalása miatt 80 percre félbe kellett szakítani…Egy évvel később, a második világháború miatti kényszerű szünet előtti utolsó összecsapáson Gánton léptünk pályára. A találkozóra már két órás késéssel érkeztünk meg, mert a csapatnak ezt az időt óvóhelyen kellett töltenie, de a pláne nem ez volt. A szőrösszívű Jávoros játékvezető ugyanis nem „kegyelmezett meg” és nem indította el a mérkőzést, mert igazolólapjaink otthon maradtak.
Nemzetközi sikerek
Az utolsó kupadöntő: Mind a mai napig a Vidi az utolsó magyar klubcsapat, amely európai kupadöntőt játszott.
Kiesés ezüstgóllal: Az UEFA 2002 és 2004 között alkalmazta az „ezüst gól”-szabályt, amely azt jelentette, hogy amennyiben a 2x15 perces hosszabbítás bármelyik félidejében gól esik, a kiesésre álló csapatnak a játékrész végéig van lehetősége egalizálni. A tiszavirág-életű szabályozásnak a Vidi is áldozatul esett egyszer, amikor 2003-ban az UEFA Intertoto Kupában a bolgár Marek Dupnyica 4-4-es összesítésnél a 97. percben.
tags: #videoton #jatekosok #erteke
