A Videoton Stadiontől a magyar sport finanszírozásáig: Orbán Viktor és a futballbirodalom

A magyar sportéletben az elmúlt évtized egyik legmeghatározóbb jelensége a nagyszabású stadionépítési és -felújítási program lett, amelynek szimbolikus központjában gyakran állnak olyan beruházások, mint a székesfehérvári Videoton Stadion újjáépítése. Ez a fejlesztés, és az egész hazai sportfinanszírozási rendszer szorosan összefonódik Orbán Viktor miniszterelnök személyével és futball iránti szenvedélyével.

A Sóstói Stadion megújulása

Csütörtök délután szurkolói fórumon mutatta be a Videoton FC és Székesfehérvár vezetése az új Sóstói stadion látványtervét, írja az egyesület honlapja. Az 1966-ban épült, 2002 és 2004 között felújított stadiont december 15-től kezdték el bontani, és a közbeszerzési eljárás lefolytatását követően májusban kezdték el építeni. Az új stadionnal Cser-Palkovics András reményei szerint az egész környező városrész megújul majd, melynek egy része a Puskás Akadémia tulajdonában van. Egy multifunkcionális létesítmény született, ami mindenben megfelel a 21. század elvárásainak.

Szeptemberben derült ki, hogy a város 15 milliárd forintot kapott Orbán Viktor második legkedvesebb stadionjának komplett felújítására. A 14 400 fős, Mol Aréna Sóstó nevet kapó stadion végül 14 milliárd forintba került.

A Videoton és a miniszterelnök

A Videoton köztudottan Orbán kedvenc csapata, a kormányfő többször is a helyszínen nézte meg a csapat meccseit. Például 2012 áprilisában Orbán július 20-án Pozsonyban a Slovan Bratislava-Videoton focimeccsen Robert Fico szlovák kormányfővel találkozott, együtt nézték a mérkőzést, és hosszabban elbeszélgettek. A két héttel ezelőtti fehérvári Videoton-Genk találkozón azonban nem tudott részt venni, Brüsszelben zajlott a következő uniós költségvetésről szóló vita. A miniszterelnök korábban rendszeresen felbukkant a stadionavatókon, ott volt a felcsúti, a debreceni, a ferencvárosi és az MTK stadionjának átadásán is, utóbbi kettőn viszont kifütyülték, amikor beszédet mondott. Meglepetésre kihagyta tavaly ősszel a szombathelyi és idén tavasszal a diósgyőri átadást. A Sóstói Aréna átadásakor azonban visszatért a régi szokásához, beszédet viszont nem mondott, jó eséllyel kifütyülték volna a fehérvári ultrák, akik mérgesek amiatt, mert a csapattól elvették a Videoton nevet.

A klub közelmúltbéli nehézségei

A székesfehérvári közgyűlés eredménytelennek nyilvánította a Fehérvár FC Kft. (ismertebb nevén Videoton) értékesítésére kiírt pályázatról szóló előterjesztést pénteken. A közgyűlés felhatalmazta a Fehérvár FC Kft. ügyvezetőjét arra, hogy a 2026-27-es bajnoki idényre való licencet benyújtsa. Ehhez a stadion használatát is garantálta az önkormányzat. Ha végül nem lenne befektető, akkor az önkormányzat 125 millió forintot biztosít 2026-ban a klub számára. A polgármester szerint azért csak ennyit, mert a Fehérvár FC működésében jelentős tartalékot képzett. A Videoton kálváriája tavaly nyár elején kezdődött, amikor a csapat kiesett az NB II-be. A kiesés után oda-vissza beszólásokkal színesített vita indult Garancsi István tulajdonos és Cser-Palkovics polgármester között. A polgármester először megüzente Garancsinak, hogy ha nem tudja jól vezetni a klubot, akkor inkább adja el. Erre Garancsi megsértődött a polgármesterre, és közölte, hogy akkor odaadja a klubot a városnak 1 forintért. A város nyáron átvette a klubot, majd novemberben bejelentette, hogy eladó a klub. A Videoton jelenleg a 11. helyen áll az NB II-ben.

Orbán Viktor futballról alkotott víziója és a finanszírozás

Az angol Guardian „nemtörődöm" focimegszállottságáról szóló, David Goldblatt és Daniel Nolan által jegyzett cikk a miniszterelnök futball iránti elkötelezettségét vizsgálta. A miniszterelnökhöz a cikkben társszerző David Goldblatt futballról szóló angol nyelvű könyvnek köszönhetően tudott hozzáférkőzni, miután jelezték interjúigényüket a klub sajtófőnökének - a meccs szünetében -, majd beszélgettek Orbánnal egy keveset a futballról. A könyv előszava ragadta meg Orbánt, amiben arról van szó, hogy egy közösséget a futballjának stílusa határoz meg. „A futball furcsa kombinációja annak, hogy valaki szabad ember és egyben egy katona is. A futballista egy egység tagja, de közben kreatívnak is kell lennie. Ez a modern társadalmak nagy dilemmája is: hogy egyszerre legyünk szervezettek és szabadok."

Orbán meg is erősíti, hogy az akadémiájának fő koncepciója is az, hogy a futball egyfajta művészet. Ez az akadémia és ami körülveszi, egy része egy koncepciónak, az ő koncepciójának, hogy a futballnak nem kell üzletiesnek lennie. A januárban megjelent cikkből derült ki az is, hogy Orbán neje, Lévai Anikó utálja a felcsúti stadiont, mert az elrontja a kilátást a konyhájuk ablakából. „Ez a stadion nem a helyieknek van, bár ez egyértelművé válik, amikor az ember belép az arénába, ahol az oligarcháknak tartanak fent parkolóhelyeket" - írta a két szerző. A cikkben egyébként kitérnek arra, hogy a felcsúti NB I.-es csapatnak készült aréna inkább hasonlít egy katedrálisra, mint stadionra. A miniszterelnök több sztorit is elmesélt a Guardian újságíróinak arról, hogy a nagyapja szerint egy jó meccset nézni olyan, mintha az ember zenét hallgatna. "Ha nem hallod a zenét, nem jó a meccs."

Határon túli terjeszkedés és a futball jövője

Orbán mesélt más terveiről is, az akadémiai rendszer kiterjesztéséről a határon túlra, "Szerbiába, Romániába és Ukrajnába, olyan helyekre, melyek egykoron Magyarországhoz tartoztak." A határon túli támogatás már nemcsak a futballra (Topolya, Komárom, Eszék, Lendva, Dunaszerdahely, Sepsiszentgyörgy, Csíkszereda) jellemző, hiszen birkózó akadémia is létesül a Vajdaságban. Orbán a felcsúti akadémia megnyitásakor még olyan vízióban élt, hogy ötven topligás játékos lesz Magyarországon. Pillanatnyilag négy van, közülük Willi Orbán nem volt kapcsolatban még két éve a magyar futball-lal. Ötven topligás játékost 30 év alatt sem tudtunk felmutatni, ezért volt bátor a vállalás. "Jól haladunk, hogy újraélesszük a magyar futballt, de sokan nagyon kritikusak."

A stadionépítési program és a TAO-rendszer

Csaknem 350 milliárd forintot költ el az állam stadionépítésekre 2012 és 2020 között, ha minden a mostani tervek szerint halad tovább. Harminckét stadionra költünk óriási pénzeket. A legnagyobb tétel a Puskás-stadion lerombolása, majd az új nemzeti aréna felépítése: a mostani tervek szerint erre 190 milliárd forintot költenek el. Itt még mindig csak az építkezés elején járunk, valójában megtippelni sem lehet, hol ér véget az áremelkedés. Néhány évvel ezelőtt 40 milliárd forintról indultunk.

Az NB I. mostani 12 csapatából 11 vagy új stadionban játszik, vagy már épül az új otthona, az egyetlen kivétel a bajnoki címvédő Kispest. A többi tizenegy stadionra összesen 90 milliárdot költöttek és költenek el. Több mint 62 milliárd forintból újítanak fel és építenek stadionokat az alsóbb osztályú csapatoknak is. Az NB II. első helyén álló MTK stadionja 7,2 milliárd forintból készült el, a másik feljutójelölt Kisvárda arénája most épül, 2,5 milliárdért. A kettő ára együttvéve sem éri el a tízmilliárd forintot, amennyiből Szeged két rossz állapotú stadionja mellé egy harmadikat építenek.

A legdrágább stadionberuházások

Az alábbi táblázat a magyar stadionépítések jelentős költségeit mutatja be:

A TAO-támogatás rendszere és kritikája

2011 nyarán, amikor kijött a társasági adó sportcélú felhasználásáról szóló törvény, kevesen látták, milyen folyamatok indulhatnak el. Mostanában viszont olykor már azt érezni, hogy a tao szitokszó lett. Kezdetben öt csapatsportágat (futball, kosárlabda, kézilabda, vízilabda, jégkorong) érintett, később bekerült a röplabda is a kedvezményezettek közé. A tao megnövelte a béreket, túlárazásokról szinte minden sportban élőnek van egy sztorija. A tao-pénz megítélése egyébként is problémás: hivatalosan ezt az utánpótlás kapja, de a gyakorlatban nincs nehéz dolguk a kluboknak, ha úgy döntenek, hogy átirányítják az első csapathoz, vagy épp a stadionfenntartásba. Nem maradt fenn jegyzőkönyv a kibővített elnökségi ülésről, de akiket kérdeztünk, úgy emlékeztek vissza, az volt a politikus üzenete, hogy az eddigi terveket, amiket pénz híján félretettek, most leporolhatják, írhatnak hozzá, mert áprilistól, ha megválasztják kormányfőnek, minden másként lesz. A londoni olimpia előtt 2,1 milliárd forintot kapott a MOB.

Az üzemeltetés és fenntarthatóság kihívásai

De hiába érhet véget egyszer a stadionépítési hullám, ha már minden nagy- és kiscsapatnak lesz saját új pályája, ezeket az arénákat valamiből fenn is kell tartani. A stadionok üzemeltetése pedig akkora pénzeket emészt fel, amekkorát egy klub képtelen kitermelni. Így nem túlzás kijelenteni: ha egyszer olyan kormány lesz Magyarországon, amelyik nem öntené a milliárdokat a fociba, a most felépített stadionok tömegesen juthatnak az akasztói Stadler-aréna sorsára. Fenyegető jelek már most is látszanak.

Szombathelyen az önkormányzatnak 145 millió forintot kellett elkülönítenie, hogy üzemeltetni tudja a tavaly ősszel átadott stadiont. Hiába épült meg az új létesítmény, az üzemeltetésnek akkorák a költségei, amelyeket senki nem vállalt - emiatt egy ideig a csapat csak külön pénzért használhatta a pályáját. Az önkormányzat ideiglenesen egy saját cégét bízta meg az üzemeltetéssel, de az olyan magas bérleti díjat kért a szakosztályoktól, amit csak a város tudott kifizetni. Azt pedig a 444.hu vette észre a hónap elején, hogy Miskolcon is hiába épül új stadion, egy hónappal a tervezett átadás előtt senki nem jelentkezett az üzemeltetésre.

A fenntartási költségek és bevételek

De mennyiből is jön ki egy stadion üzemeltetése? A tisztánlátást nehezíti, hogy a legtöbb klub kreatívan elrejti a pontos számot más gazdálkodási adatok közé, így csak az összes kiadásukat látja a külvilág. A sportközgazdászok általában úgy számolnak: egy rossz minőségű stadion fenntartásához is szükség van alsó hangon évi 80-100 millió forintra, de ilyenből most már egyre kevesebb van az első két osztályban. Egy új, modern stadion sokkal drágább, a világítás, a gyep fűtése, folyamatos öntözése és az, hogy telente géppel kell biztosítani ugyanazt a napsugárzást, amit megkap nyáron, valamint az amortizáció pótlása évente félmilliárd forintot is elvihet. A Magyar Nemzet pedig úgy számolt: ha kész lesz az új Puskás-stadion, ott akár 1-2 milliárd forint is lehet az éves üzemeltetési költség. A legtöbb NB I.-es klub évi 1-2 milliárd forintból gazdálkodik (a Ferencváros és a Videoton kivétel, ott négymilliárd körüli az éves költségvetés), vagyis a stadion fenntartása nagyjából a klub összes forrásának negyedét igényli.

Nyugat-Európában, ahol nyereségesen is lehet működtetni stadionokat, a fenntartásnak három fő forrása van. Egyrészt maga a jegyárbevétel - erről sokat elmond, hogy 2016-ban Magyarországon csak Debrecenben és Újpesten közelítette meg ez az összes bevétel 10 százalékát. Másrészt lehet konferenciákat, céges rendezvényeket, koncerteket, akár esküvőt tartani a stadionban, amikor nincs meccsnap. Ilyenre nálunk a Ferencváros pályája a jó példa, de kísérletek vannak az MTK stadionjában és Debrecenben is. Ha pedig innen sem jön be pénz, marad a harmadik út: a fenntartó cég más forrásaiból betömködni a lyukakat, ami nálunk gyakorlatilag egyet jelent a közpénz elköltésével.

Uszodák fenntartása is kihívás

Uszodát sem olcsó fenntartani. Nem volt egyszerű azt sem eldönteni, hogy ki üzemeltesse a Duna Arénát, miután 46 milliárd forintból felépítették. A tavalyi vizes vb-re megépített uszodát az átadójától a vb utáni hónap végéig a B-Omega-T Kft. üzemeltette, havi nettó 142 millió forintért. Ezt a pénzt egész biztosan nem hozzák vissza a jegyárbevételek, ezért is szerette volna a korábbi fenntartója, a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. (BGYH) azt, hogy a mellette lévő Dagály stranddal együtt üzemeltethessék, ahonnan lenne bevételük is. Tarlós István azonban még a megnyitó előtt kérdésünkre azt mondta: üzemeltesse csak az állam az uszodát, ha egy ekkora csarnokot építenek. Végül a megoldás tényleg ez lett: a Duna Arénát leválasztották a Dagályról, az üzemeltetést pedig tavaly szeptembertől a Nemzeti Sportközpontok végzi. Orbán Viktornak sem tetszett azonban a Duna Aréna folyamatos drágulása.

Az egész országban egyetlen olyan aréna van, amely elvileg piaci alapon működik - sőt, még nyereséges is. A Ferencváros stadionját a francia Lagardere magyar leányvállalata üzemelteti. A cég 2016-os beszámolója szerint az összes kiadása 3,1 milliárd forint volt (a stadion üzemeltetéséhez kapcsolódó kiadások ennek a felét jelentik), de 38 millió forint adózott eredményt így is elért. Amikor a napokban a Qubit.hu bemutatta a magyar stadionhelyzetet, egy nagy tétellel magyarázták, hogy a Groupama Aréna nyereséges lehet: 2014 óta szinte minden válogatott meccset ott rendeztek, tehát az MLSZ-től is érkezhetett bérleti díj. Vagyis valójában a ferencvárosi pálya üzemeltetésére is sok közpénz megy el, a többi stadionnál viszont még egyértelműbb, hogy az adófizetők pénze nélkül szinte lehetetlen volna a fenntartás. Debrecenben például a stadiont üzemeltető cég 90 százalékban az államé, 10 százalékban a városé - az első teljes üzleti évében 70 millió forint veszteséget termelt -, Szombathelyen pedig most az önkormányzat fizet. Sok helyen pedig a klubot működtető gazdasági társaság a stadion üzemeltetője. Ez a cég pedig néhol közvetetten szintén önkormányzati pénzből működik (ilyenre példa Mezőkövesd), vagy épp a tao-támogatások nagy nyertese, mint a felcsúti akadémia.

A sportirányítás és az eredmények

2010 táján derült ki, hogy a világbajnok öttusázó, Balogh Gábor fogja elkészíteni a magyar sport problématérképét. Balogh még sportoló korában, a 2002-es Fidesz-vereségkor a két választási forduló között fontos beszédet mondott, kiállt az irányvonal mellett. Orbán ezt nem felejtette el. Sportügyi tanácsadója lett, amin már akkor mosolygott mindenki, mert Orbán ritkán van rászorulva sportban tanácsokra, és elsősorban Schmitt véleményét kérte ki. Balogh a sportélet állapotfelmérése alatt végigjárta a megyéket, átfogó munkájáról azt állította 2014-ben, hogy elkészült, idézni azonban nem szoktak belőle, könyv vagy füzet formájában sem jelent meg. A sportot előbb Czene Attila olimpiai bajnok úszó vezette államtitkári rangban - a sikeres londoni olimpia után jött a váltás -, aztán Simicskó István, majd megint egykori sportoló került az élre: Szabó Tünde.

Idővel megjelent a sportban egy új pólus Fürjes Balázs körül. Az elbukott olimpiai pályázat vezetője a kiemelt központi beruházások élén érzékelhető súlyú lett, nem véletlen, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnál (NOB) a miniszterelnökkel együtt tett látogatást. Megvalósultak ugyanakkor olyan fejlesztések, amelyekre égető szükség volt, mert voltak olyan állapotú öltözők, ahová jó érzésű szülő nem vitte oda a gyerekét.

Propaganda és valóság

Az állami propaganda egyik fontos eleme volt a sportról, hogy már félmilliónál is több gyerek lett igazolt sportoló. Az öregedő és fogyatkozó társadalom ellenére nagy számban a sport felé tudja terelni a szülőket, és nem utolsósorban a gyerekeket. Mindezt árnyalja, hogy a junior atlétikai bajnokságon már lesújtó a kép. Voltak olyan versenyek, ahol a benevezettnek (távolugrás, gerelyhajítás) már biztosan érem jutott. A 4x100-as váltóra pedig a Haladás és a Vasas nevezte be csapatát a jegyzőkönyv tanúsága szerint. Az atlétika alapsportág, csak ezért hoztuk példaként. Arról az állami kommunikációban nem is esik szó, hogy a megnövekedett sportolói létszám mellé mennyivel több jó testnevelő és kvalitásos edző kell, mint korábban, és ez a szám miként növekedett meg.

2012-ben, még kint a londoni olimpián úgy látszott, tizenegy sportág kap kiemelt státuszt. Pár héttel később már tizenhat sportág került a rendszerbe. A vitorlázás kiszorult ebből az elitkörből, de a sportág köszöni, jól van: három versenyző jutott ki az olimpiára, köztük a felfoghatatlanul nagy sikert elérő, 2018-ban vb-aranyérmes Berecz Zsombor éremesélyes. Jól látható ezek alapján, hogy négy sportág, a korcsolyázás, kajak-kenu, úszás és a vívás maximálisan kihasználta a rendszer előnyeit. Itt illendő megjegyezni, hogy az úszást korábbi olimpiai bajnok úszó, Wladár Sándor, a kajakot korábbi kajakos, Schmidt Gábor vezeti. Amikor a MOB a súlyos hiányosságokra rámutató helyzetértékelését az államtitkár is megszavazta 2019. májusban, pár nap múlva adott egy interjút, aminek az volt az üzenete, 2024-ben minden idők legsikeresebb magyar szereplését fogjuk látni az olimpián, mert a mostani intézkedéseknek addigra meglesz a hatásuk.

Az sem keltett jó benyomást, hogy egy kvázi érdektelen esemény, az ifjúsági ökölvívó világbajnokság miatt fizetésképtelen lett a Magyar Ökölvívó Szövetség, ezt is a Duna Arénában rendezték. A tenisztornák rendezése miatt a NAV vizsgálatot indított. Ezek miatt is hozták létre a Nemzeti Sport Ügynökséget. Az NSÜ feladata egy esemény költségeinek felügyelete és folyamatos kontrollja. Orbánnak egyébként az sem tetszett, hogy az öttusa-vb-n nem volt olimpiai számban érmünk, a nőknél még a legjobb tízben sem volt versenyző. Szokás azt mondani, hogy a mérhető sportágak azért jók, mert ott nem lehet semmi másra, például a körülményekre vagy a bíráskodásra kenni a gyenge eredményt. Ebben az évtizedben sokszor hallottuk, hogy most történik meg majd a sportban a rendszerváltás.

tags: #videoton #stadion #orban #index

Népszerű bejegyzések:

• Férfi Kézilabda Eredmények
• Linebackerek az amerikai futballban
• Real Madrid Bajnokok Ligája mérkőzései
• Career Paths of Hungarian Footballers
• Az Európa-bajnokságok rendezése