A Sóstói Stadion Építése és Története Székesfehérváron
A székesfehérvári Sóstói Stadion projektje nem csupán egy modern sportlétesítmény létrehozásáról szól, hanem egy átfogó városrészi rehabilitációt és környezetvédelmi fejlesztést is magában foglal. A beruházás során a tervek szerint a legmodernebb kritériumoknak megfelelő stadion épült fel, amely a Videoton FC otthona lett, miközben a környező területek is megújultak.
A Beruházás Áttekintése és Finanszírozása
Az új Sóstói Stadion és a kapcsolódó városrészi rehabilitáció összköltsége 14,3 milliárd forintba került, és a beruházást teljesen állami forrásból valósította meg a város. A stadionépítés önmagában 12,9 milliárd forintból valósult meg, melynek költségei tervezéssel, műszaki ellenőrzéssel, területvásárlással és a környezet rendezésével együtt tették ki a 14,3 milliárd forintot.
A Sóstói Stadion - a stadionra és a környezetére fordított költségeket is beleszámítva - 3200 euro/szék összegből épült meg.
Költségvetési Módosítások
A projekt során a költségvetés is módosult. Csaknem egymilliárd forinttal drágult a sóstói stadion építése, mely az uniós közbeszerzési értesítőben található hirdetményből derült ki. A Videoton létesítményének felújítására eddig 12,62 milliárdot szántak, a módosítás után a beruházás összértéke 13,52 milliárd forint lett. A Strabag által elnyert megbízás értéke amiatt nőtt, hogy kiderült: a stadion kétezres évek közepén átadott főlelátója annyira rossz állapotban van, hogy azt is újra kellett építeni. A költségvetés módosításáról még augusztusban döntött Székesfehérvár önkormányzata.
Párhuzamos Fejlesztések: Sóstó Természetvédelmi Terület
A stadionberuházással párhuzamosan zajlott a Sóstó Természetvédelmi Terület megmentését jelentő fejlesztés is. A lőszermentesítés megtörtént, a mederkotrásra, a vízpótlás biztosítására, valamint a tanösvény felújítására vonatkozó közbeszerzési eljárás lezárult. Ez az építkezés tehát nem csak egy UEFA 4-es, 21. századi igényeknek mindenben megfelelő stadion létrehozása, de egyben városrész rehabilitáció is, hiszen megújulnak a környező utak és utcák, valamint a több mint 200 hektáros, csodálatos természetvédelmi terület is.
Az Építkezés Menete és Ütemterve
A stadion átépítése 2015 decemberében kezdődött meg, az egész stadion újjáépítése pedig 2016 elején vette kezdetét. A munkaterület átadására a konzorcium képviselői és a műszaki ellenőr mellett a munkagépek is megérkeztek a Sóstói Stadionba, így a tényleges munka is megkezdődött.
Horváth László, a Sóstó Konzorcium projektvezetője kiemelte, az első szakaszban - amely az időjárástól függően két-két és fél hónapot vett igénybe - a meglévő épület további bontási munkálatait, valamint az új lelátó karéj földmunkáit és a mélyalapozást végezték el. Ezt követően kezdődött a monolit és az előregyártott vasbeton szerkezetek kivitelezése.
Dr. Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere a közgyűlési döntést követően a sajtó képviselőinek elmondta: „A szerződés aláírása után 5 munkanapon belül kellett átadnunk a munkaterületet, és az eredetileg is jelzett időpontban, 2017-18 fordulóján az új stadiont is felavathatjuk. Tavaszra elkészültek a külső vízellátás és csatornázás közművei. Ezt követően a mélyalapozás és a lelátó vasbeton szerkezete következett, nyár végére pedig már a lelátó lefedése és a homlokzati üvegszerkezetek is helyükre kerültek. Még a tél beállta előtt leterítették a gyepszőnyeget, és felszerelték a lelátó székeit. Az utolsó ütemben a belső munkák szerepeltek, ezek az esetleges kemény tél ellenére is ütemezetten végezhetőek voltak.” Az építkezésre legfeljebb 14 hónap állt rendelkezésre, hogy az új stadion a 2017-2018-as fordulóra elkészüljön.
A Munkálatok Aktuális Állása és Határidők
A munkálatok a tervek szerint haladtak. Bár kívülről ez kevésbé látszott, a kemény tél sem okozott csúszást, az építéssel megbízott cég biztos volt benne, hogy 2018. január 16-án átadhatják a Videoton megújult otthonát. Az építkezésen több mint 100 ember és 17 munkagép dolgozott folyamatosan. A 20-30 éve nem tapasztalt kemény tél sem hátráltatta a munkálatokat. A Strabag képviselői sajtóbejárásokon hangsúlyozták, hogy tartják az ütemtervet, és a stadion 2018. január 16-ig elkészül.
A bontási munkálatok után, 2016 végén kezdődött el a Sóstói Stadion építése. Gönczöl Péter, a Strabag-MML Kft. ügyvezető igazgatója kiemelte, a stadion építése abba a szakaszába érkezett, amikor a leglátványosabb lépések történnek, beemelik a hatalmas betonelemeket és folyamatos a szerkezetépítés. Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere megerősítette, a kemény tél ellenére is tartható volt a véghatáridő, és a Vidi-szurkolók elkezdhették a visszaszámlálást, hogy mikor léphetnek be az új szentélybe, ami egyben egy multifunkcionális létesítmény is lett. A munkaterületen folyamatosan 134 ember, valamint 17 gép dolgozott.
Horváth László, a Sóstó Konzorcium felelős műszaki vezetője kiemelte, a következő ütemben, vagyis nagyjából száz nap alatt befejeződött a monolit vasbeton szerkezetek legyártása, illetve a meglévő épület teljes megerősítése. Nagyjából 80 százalékos állapotra szerelték össze a lelátókaréj előregyártott vasbetonszerkezeteit. Április végén, május elején elkezdődött a tető acélszerkezetének kivitelezése, majd a tetőfedési munkák. Ez idő alatt az épületben a kőműves munkákat, a gépészeti és elektromos alapszereléseket, valamint a külső területeken a közműépítéseket végezték el.
Közel három teljes év után, 2018. szeptember 13-án került sor az újjáépített Sóstói Stadion hivatalos átadására.
Kezdődhet a pályaépítés, már nő a fű! - A Sóstói Stadion építkezésén jártunk
A Megújult Stadion Jellemzői és Felszereltsége
Varga Róbert, a Strabag-MML Kft. területi igazgatója az építés általános adatai kapcsán elmondta, a 12,6 milliárd forint összköltségű Sóstói Stadion 14 201 fő befogadására lett alkalmas, az épület alapterülete 10 199 négyzetméter lett, legmagasabb pontja pedig 21,28 méter. A projekt során összesen 23 012 négyzetméternyi zöld felületet, illetve 405 parkolóhelyet alakítottak ki. A létesítmény az UEFA 4-es kategóriájú előírásoknak is mindenben megfelel.
A Játéktér és Világítás
Az esti mérkőzések alkalmával az átlagos fényerő 1500 Lux, amelyet négy, 55 méter magas lámpatorony biztosít. A pálya ilyen szintű megvilágítása lehetővé teszi, hogy akár UEFA-kupa mérkőzések közvetítésének színhelye legyen a stadion. A játékteret fű borítja, amelynek locsolását 10 beépített szórófejjel oldják meg. Ezek közül nyolc a pálya területén kívül, míg kettő a kezdőkörtől jobbra és balra húsz méterre helyezkedik el. A hátsó pályák locsolását is beleszámítva, nagyjából 30 ezer köbméter víz fogy évente. Amennyiben sikerül megoldani a közeli Sóstó vízpótlását, tervezik, hogy engedélyt kérnek a locsolás onnan történő megoldására. Ez nem csak gazdaságosabb, de a természetes víz a füvet sem veszi annyira igénybe.
Jövőbeli Fejlesztések és Multifunkcionális Használat
A jövőbeli fejlesztések között szerepel a nagypálya szivárgó-rendszerrel és fűtéssel ellátott gyepszőnyegű felújítása, valamint a közönség számára a mellékhelyiségek felújítása. Természetesen a létesítmény a labdarúgó mérkőzéseken túl egyéb rendezvényeknek is helyet ad, így rendszeresen tartanak atlétikai versenyeket, diáksport rendezvényeket, vállalati sportnapokat.
A Sóstói Stadion Története
Az alábbi táblázatban összefoglaljuk a Sóstói Stadion történetének legfontosabb mérföldköveit:
| Év | Esemény |
|---|---|
| 1941-43 | Az egyesület első pályájának építése a Berényi úton. |
| 1943. szept. 26. | A Berényi úti pálya avatása. |
| 1948-50 | Az FDSE néven játszó csapat első alkalommal költözik Sóstóra. |
| 1955 tavasza | Az első füves pálya avatása. |
| 1959-62 | Második időszak Sóstón. |
| 1967. szept. 20. | A Sóstói Stadion harmadik, végleges felavatása a VT Vasas-Erfurt mérkőzéssel. |
| 1975 ősze | Állóhelyek bővítése. |
| 1978. okt. 18. | Az első esti, lámpafényes mérkőzés: Videoton - Honvéd. |
| 1982 | Újabb átalakítás, az ország egyik legszebb sportlétesítménye. |
| 2002 | A régi főlelátó lebontása. |
| 2005 | Az új, korszerű főlelátó átadása. |
| 2010 | Minden szektor ülőhelyekkel felszerelése, 13 908 ülőhely. |
| 2011 | A Videoton első bajnoki címe a stadionban. |
| 2012 ősze | Európa Liga csoportkör hazai meccsei. |
| 2015 decembere | A stadion átépítésének megkezdése. |
| 2016 eleje | Az egész stadion újjáépítésének kezdete. |
| 2018. szept. 13. | Az újjáépített stadion átadása. |
A Kezdetek és az Első Pályák
Az egyesület első pályája a Berényi úti salakos pálya volt, amelyet 1941-43 között építettek. Avatása 1943. szeptember 26-án volt. A háború után 1950-től 1959-ig itt játszotta a csapat a mérkőzéseit.
Közben az első füves pályánk avatása 1955 tavaszán volt, de ugyanakkor a salakos pályát meghagyták edzőpályának. A füves pályán játszott a csapat 1955-59 között és 1962-től 67-ig.
Az utolsó bajnoki mérkőzés a Berényi úti pályán az 1967-es bajnokság utolsó előtti fordulójában a VT Vasas-Ganz Mávag 5:1-es mérkőzés volt. Szép búcsú volt, a csapat ezzel a mérkőzéssel NB I-es tagságot váltott.
Átmeneti és Tartós Hazatérés Sóstóra
A csapat háromszor költözött a Sóstói stadionba, mire végleg ott is maradt. Először 1948-tól 50-ig, az egyesülés után FDSE néven játszottak ott két évet, de mikor önállóak lettek, visszaköltöztek a Berényi útra.
Második alkalommal 1959-től 62-ig játszott a Sóstón a csapat, ugyanis 1959-ben a Vasas lett a pálya tulajdonosa. 1963-tól 67-ig, amikor a pályát átépítették, a Vasas ismét a Berényi úton játszotta bajnoki mérkőzéseit.
A harmadik alkalommal 1967. szeptember 20-án avatták fel a pályát Pap István üdvözlőbeszéde után a VT Vasas-Erfurt mérkőzéssel. Az első gólunkat az új létesítményben Bognár Ferenc szerezte 22 m-es szabadrúgásból.
Az első bajnoki mérkőzést az újjáépült Sóstói stadionban az 1967-es NB I/B bajnokság utolsó fordulójában játszották. Az ellenfél a Kecskemét volt, 3:0-ra győztek, de a mérkőzés eredményétől függetlenül a VT Vasas már bejutott az NB I-be. Azóta megszakítás nélkül Sóstón játszik a csapat.
Modernizációk és Fejlesztések
1975 őszén ismét átalakítást végeztek, az állóhelyet bővítették.
1978-tól esti mérkőzésre is alkalmas lett a pálya: elkészült Magyarország egyik legjobb világításával rendelkező stadionja. Az első lámpafényes meccset 1978. október 18-án játszották: Videoton - Honvéd 1-0, gólszerző Nováth György.
Négy évvel később újabb modernizálás következett. 1982-ben újra átalakították a stadiont, amely akkoriban az ország egyik legszebb sportlétesítménye volt. A stadion értékét még növeli, hogy ez az első olyan stadion, amely a klub saját erejéből készült.
A 2000-es Évek Felújítása
A következő nagyobb felújítás során, 2002-ben, a régi főlelátót teljesen lebontották, s az új, korszerű építményt 2005-ben adták át.
Az átépített létesítményben a nézőtér egyharmada fedett lett, kiépítették az egyedi beléptető- és térfigyelő rendszert, készült irányító helyiség, külön helyet alakítottak ki a sajtó és a VIP vendégek számára, s a többi igen szigorú UEFA előírásnak is maradéktalanul eleget tettek. Ezáltal a stadion minden nemzetközi előírásnak megfelelt.
A 12 ezer ülőhely mellett mintegy 4 ezer állóhely várta a VIDEOTON FC rajongóit. Az esetek többségében az állóhelyek közül ezer mindig üresen maradt, biztonsági sávként szolgálva a két szurkolótábor között.
2010-ben valamennyi szektort székekkel szerelték fel, a bővítés nyomán a Sóstói Stadionban összesen 13 908 ülőhely várta a szurkolókat.
Ezáltal a stadion egyike lett az ország három olyan labdarúgó sportlétesítményének, amely minden nemzetközi előírásnak megfelel és a hazai mérkőzéseken túl akár komoly nemzetközi összecsapások színhelye is lehet. Könnyen előfordulhatott, hogy ha a jövőben bármelyik magyar csapat BL vagy UEFA mérkőzést játszik, annak helyszíne a fehérvári stadion lesz.
A Videoton itt szerezte meg története első bajnoki címét 2011-ben és itt rendezték 2012 őszén az Európa Liga csoportkörének hazai meccseit is, amikor a portugál Sportingot és a svájci Baselt is legyőzték.
