A magyar labdarúgó-játékvezetők nemzetközi színtere és öröksége
A magyar labdarúgás történetében hosszú évtizedekig elképzelhetetlen volt futball-világbajnokság magyar csapat és magyar játékvezető nélkül. Bár előbbi hiányához már hozzászoktunk, utóbbit még mindig ízlelgetjük. Az elmúlt hetekben eldőlt, hogy 2014-hez hasonlóan a jövő évi labdarúgó-világbajnokságon sem lesz magyar játékvezető és partjelző. Eddig is akadtak világbajnokságok, amelyen nem szerepelt magyar bíró, de olyan még soha nem fordult elő, hogy egymás után két tornáról is hiányozzon egy hazánkfia.
Eddig csak az 1930-as, az 1950-es, az 1990-es, a 2006-os, illetve a 2014-es vb-n nem volt magyar érdekeltség.
A kezdetektől napjainkig: magyar játékvezetők a világversenyeken
Az első, 1930-as tornán nem volt magyar játékvezető. Négy évvel később, 1934-ben azonban Iváncsics Mihály személyében már igen, igaz, csak partbíróként. A korábbi labdarúgó kulcscsonttörés miatt hagyta abba az aktív játékot, és állt át a „másik oldalra”. Az olaszországi tornán azonban csak partbíróként szerepelt, mert a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) elfelejtette játékvezetőnek nevezni.
Az 1938-as tornán Hertzka Pál egy mérkőzést vezetett, és a brazil-cseh meccsen kiállított két brazil és egy csehszlovák játékost, míg öten súlyos sérülés miatt hagyták el a pályát - ekkor még nem lehetett cserélni. Hertzka Pál közreműködött az 1936-os olimpián is.
Zsolt István nevéhez köthető az első nagy magyar játékvezetői pályafutás. Három világbajnokságon szerepelt (1954, 1958, 1966), összesen 11 mérkőzésen kapott szerepet, ötször játékvezetőként, hat alkalommal pedig partjelzőként. Érdekesség, hogy Zsolt nem volt ott az 1962-es tornán, de így sem maradt magyar játékvezető nélkül a viadal.
Palotai Károly az egyik legkiemelkedőbb magyar játékvezető, a bírók között pedig a legjobb labdarúgó. 1963-ban magyar bajnok a Győrrel, és tagja volt az 1964-es olimpián győztes magyar válogatottnak. Tudásáról mindent elmond, hogy három vb-n szerepelt (1974, 1978, 1982), és ’78-ban európai játékvezetőként ő vezette a továbbjutás szempontjából kiemelten fontos Argentína-Brazília összecsapást.
Németh Lajosnak mindössze egy dán-skót csoportmeccs jutott az 1986-os tornán, de így is elmondhatja magáról, hogy vb-résztvevő volt.
A magyar labdarúgás története
Puhl Sándor az egyetlen magyar játékvezető, akinek megadatott, hogy világbajnoki döntőben fújja a sípot. Összesen négy meccset vezetett az 1994-es tornán, mégpedig úgy, hogy a nemzetközi játékvezetői testület 9:0 arányban ítélte neki a finálé irányítását. 1998-ban Vágner Lászlónak két meccs jutott, igaz, a másodikban (Chile-Kamerun) nem sok köszönet volt. Miután érvénytelenített egy kameruni gólt - jogosan -, az afrikaiak kiestek, és később rasszizmussal vádolták a magyar sporit.
Kassai Viktor és segítői, Vámos Tibor és Erős Gábor a 2010-es tornán remekül teljesítettek, hiszen négy mérkőzésen, köztük a spanyol-német elődöntőn működtek közre, mindenki elégedettségére.
Puhl Sándor: A világbajnoki döntő hőse
Hatvanöt éves korában elhunyt Puhl Sándor futballbíró, az 1994-es labdarúgó-világbajnokság döntőjének a játékvezetője. Polgári foglalkozását bútorüzleti dolgozóként kezdte, 1993-tól az egri Domus Áruház igazgatója volt. A magyar szövetség (MLSZ) honlapjának nekrológja szerint 1970-ben kezdett bíráskodni, majd már fiatalon, 1984-től működött a labdarúgó NB I-ben.
Világhírre a 90-es években tett szert. Nemzetközi sportpályafutásának elismeréseként a futball történetével és statisztikáival foglalkozó nemzetközi szervezet (IFFHS) négyszer választotta a világ legjobb játékvezetőjének 1994 és 1997 között, illetve adta át neki az ezért járó aranysípot. Ő vezette az emlékezetes brazil-olasz világbajnoki döntőt Los Angelesben 1994-ben, és három évvel később Münchenben a Dortmund-Juventus Bajnokok Ligája-döntőt is. Puhl Sándor - aki Eger és Emőd város díszpolgára volt - 2002 és 2007 között tagja volt a FIFA játékvezetői bizottságának, 2010 óta pedig az MLSZ játékvezető bizottságának az alelnökeként dolgozott.
Kassai Viktor: A modern kor kiemelkedő alakja
Kassai Viktor (Tatabánya, 1975. szeptember 10.) magyar és nemzetközi labdarúgó-játékvezető. Játékvezetésből 1990-ben Bicskén vizsgázott. 1990-ben asszisztensként kezdte, majd a ranglétrát végigjárva 1999-től lett NB I-es bíró. Pályafutása során 322 magyar élvonalbeli mérkőzést vezetett, ezzel visszavonulásakor vezette a vonatkozó rangsort.
A Magyar Labdarúgó Szövetség Játékvezető Bizottsága (JB) terjesztette fel nemzetközi játékvezetőnek, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) 2003-tól tartja nyilván bírói keretében. A FIFA JB központi nyelvei közül az angolt és a németet beszéli. Az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) JB félévente minősíti az egyes játékvezetői kategóriákat, 2007-ben az elit osztályba emelték.
Több nemzetek közötti válogatott (Labdarúgó-világbajnokság, Labdarúgó-Európa-bajnokság, Olimpiai játékok), valamint Intertotó-kupa, UEFA-kupa, Európa-liga és UEFA-bajnokok ligája klubmérkőzést vezetett, vagy működő társának 4. bíróként segített. A magyar nemzetközi játékvezetők rangsorában, a világbajnokság-Európa-bajnokság sorrendjében az első helyet foglalja el 30 találkozóval. Európában a legtöbb válogatott mérkőzést vezetők rangsorában Wolfgang Stark társaságában a 10-11. helyen tartózkodik.
Kassai Viktor a 2008. évi nyári olimpiai játékok labdarúgó tornáján a FIFA JB játékvezetői szolgáltát vette igénybe, ahol két mérkőzést vezetett. Szakmai munkájának elismeréseként, a magyar játékvezetés egyik legnagyobb nemzetközi sikerének résztvevője volt, amikor a "megismételt" olimpia döntőt levezényelte. Szintén ő vezette a 2008-ban az olimpiai torna döntőjét, 2011-ben pedig a Bajnokok Ligája döntőjét. 35 évesen minden idők legfiatalabb bírója lett, aki BL-döntőt dirigálhatott.
A 2010-es labdarúgó-világbajnokságon és a 2014-es labdarúgó-világbajnokságon a FIFA JB játékvezetőként alkalmazta. A 2012-es labdarúgó-Európa-bajnokságon is részt vett, ahol a nyitómérkőzéssel kezdte a tornát. Sir Stanley Rous szerint "Már az a játékvezető is megtisztelve érezheti magát, aki a nagy világverseny első mérkőzését dirigálhatja. Egy nagy színjáték prológusaként irányt szabhat a többi kollégájának". Azon az EB-n az Anglia-Ukrajna-mérkőzés 62. percében az ukrán Marko Dević által rúgott labda épp, hogy átjutott az angol kapu gólvonalán, de az angol John Terry akrobatikusan a lábával „kikanalazta”. Az alapvonalnál álló Vad István jelzésének megfelelően Kassai Viktor nem adta meg a gólt. Másnap Pierluigi Collina, a FIFA JB elnöke sajtótájékoztatón jelentette be, hogy ez téves döntés volt, ezért Kassai Viktor és négy segítője nem vezethetett több meccset azon az EB-n.
2011-ben a világ legjobb játékvezetőjének választották. A IFFHS (International Federation of Football History & Statistics) 1987-2011 évadokról tartott nemzetközi szavazásán 151 játékvezetőt értékelt, és Kassai Viktor minden idők 43. helyezettje lett. Felix Brych végzett az első helyen, Kassai Viktor pedig 15. lett a világ legjobb játékvezetőinek 2001 és 2020 közötti összesített IFFHS-pontszámai alapján, 81 ponttal.
Az aktív nemzetközi játékvezetői karrierjét követően Kassai Viktor sem szakított a futballal. 2022-ben az UEFA nemzetközi sportvezetői mesterképzését végezte el. Bejelentették, hogy másfél évig a Bolgár Labdarúgó-szövetség játékvezetői bizottságát vezeti, majd később Ausztriában lett a játékvezetők főnöke.
Gere Gyula: Egy banktisztviselő a futballpályán
Gere Gyula 1920. március 26-án Rákospalotán született. A kiváló játékvezető eredetileg a Magyar Nemzeti Bank banktisztviselőjeként dolgozott. A futball iránti rajongása miatt huszonhét évesen, 1947-ben tette le a játékvezetői vizsgát, majd végigjárva a ranglétrát 1955-ben vezette első mérkőzését a magyar élvonalban. A statisztikák szerint 116 NB I-es találkozón fújta a sípot, valamint ő fújt a sípjába a Népstadionban, amikor 1967. április 4-én a magyar kupa-döntőben a Rába ETO és a Ferencvárosi TC 1-1-re végzett egymással.
Kiemelkedő eseménynek számított a karrierjében, hogy 1964. április 15-én ő dirigálhatott a Borussia Dortmund-FC Internazionale (2-2) Bajnokcsapatok Európa-kupája (BEK) elődöntőben. 1964. szeptember 23-án az FC Internazionale-CA Independiente (2-0) Világkupa-döntő második felvonásán felügyelte a játékmenetet, több mint ötvenezer néző előtt a San Siróban. Az aktív játékvezetői karrierjét követően sem szakított a szenvedélyével: húsz évig dolgozott a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) JB Oktatási Bizottságában. Gere Gyula 73 esztendősen, 1993. október 25-én hunyt el Budapesten.
A magyar játékvezetés fejlesztése és a professzionális keret
A Magyar Labdarúgó-szövetség elnöksége (MLSZ) elkötelezett azon a téren, hogy látványosan javítsa az élvonalbeli játékvezetés színvonalát, és ezért a klubokkal közösen jelentős anyagi áldozatokat is hoz a jövőben. Az elnökség tavaly novemberi ülésén megtárgyalta és elfogadta a játékvezetői bizottság előterjesztését a magyar labdarúgó-játékvezetés fejlesztési tervéről. Ennek részeként, a jobb teljesítmény érdekében - az UEFA ajánlását támogatva és elfogadva - döntött a gólvonali játékvezetők alkalmazásáról az NB I-ben a 2013-2014-es idénytől. Ezzel párhuzamosan arról is döntés született, hogy ki kell alakítani a játékvezetői kereten belül egy hivatásosokból álló állományt.
A 2013 júniusi elnökségi határozatnak megfelelően 12 fős hivatásos játékvezetői kar jött létre, amelynek tagjai a teljesítményükkel megalapozott juttatásban részesülnek. A hivatásosok fizetése és a gólvonali játékvezetők foglalkoztatása mellett az MLSZ - az egyesületekkel közösen - jelentős egyéb többletköltségeket is vállal annak érdekében, hogy a játékvezetés színvonala emelkedjen, hiszen a szövetség vállalja a játékvezetők szállás-, illetve útiköltségének térítését, felszerelését, illetve a szükséges kommunikációs eszköztárak beszerzését is. A most profivá lett játékvezetők három évre szóló megbízási szerződését hosszabbíthatja évente a szövetség a teljesítmény függvényében.
Az NB I-es hivatásos játékvezetők névsora (2013):
- Andó-Szabó Sándor (FIFA)
- Becséri Dániel
- Bognár Tamás (FIFA)
- Erdős József
- Fábián Mihály (FIFA)
- Farkas Ádám
- Iványi Zoltán
- Kassai Viktor (FIFA)
- Németh Ádám (FIFA)
- Solymosi Péter
- Szabó Zsolt
- Vad II István (FIFA)
Az elnökségi ülés végén a testület megfogalmazta véleményét az elmúlt időszakban felmerült fogadási csalások, eredmény befolyásolások kapcsán is. A Magyar Labdarúgó-szövetség 2010-ben megválasztott elnöksége munkába lépése pillanatától elkötelezett a magyar futball erkölcsi megtisztulása, megújítása mellett. Döntéseivel, intézkedéseivel következetesen ezt a célt szolgálja, mert ennek a folyamatnak a sikere alapfeltétele a magyar futball felemelkedésének. A magyar labdarúgás tisztaságának megteremtése a döntéshozók, sportvezetők, sportolók és támogatók közös felelőssége! Minden esetben határozottan és ellentmondást nem tűrően fel kell lépni a futball tisztaságát, végső soron a létét veszélyeztető, a sportág szellemiségével össze nem egyeztethető jelenséggel, cselekedettel szemben.
tags: #vilaghiru #magyar #futball #biro
