Gödöllői Röplabda Club

Vincze Géza, a stadionok és az építési kihívások: Információk és történelmi kitekintés

2026.05.31

A stadionok építése és fenntartása komplex feladat, amely számos kihívással jár, legyen szó a műszaki megvalósításról, a pénzügyi tervezésről, vagy éppen a beruházás körüli kommunikációról. Az alábbiakban bemutatjuk a közelmúlt és a távolabbi múlt egyes stadionépítési és üzemeltetési problémáit, kiemelve Vincze Géza gondolatait és egy tragikus történelmi eseményt a magyar futballpályákról.

Átláthatóság és kommunikáció a Diósgyőri Stadion körül

A stadionépítések során a szurkolói bázis megfelelő tájékoztatása kulcsfontosságú. A közelmúltban a miskolci stadionnal kapcsolatban kialakult hírzárlat felesleges feszültségeket gerjesztett az emberekben, amit már csak egyenes beszéddel lehet feloldani.

A szurkolók számára nem csupán az aréna minél hamarabbi birtokbavétele a lényeg, bár ez is érthető lenne. Fontosabb, hogy a nagy létszámú szurkolótábor tagjai tervezni tudjanak az átadás időpontjával. Sokan külföldről érkeznek majd és sokaknak szabadságot kell kivenniük, ha biztosan ott akarnak lenni a majdani nyitómeccsen. Ehhez viszont elengedhetetlen az, hogy pontos időpontot közöljenek, időpontot vagy időpontokat.

Nyilvánvaló mindenki számára, hogy egy ilyen léptékű beruházásnál óriási jelentősége van a határidőknek. Ezekkel a határidőkkel szeretnének a szurkolók végre szembesülni. A diósgyőri stadion építése alatt az országban egyedülálló módon folyamatos, nyílt kommunikáció zajlott a tervezők, az építők és a szurkolók között, beleértve a tervezést és a stadion építésének különböző fázisaiban szervezett stadionlátogatásokat is. Ebbe az egységbe ver most éket a hallgatás. Nagyon bízunk benne, hogy átérzik a felelősségüket a témában! Még nem késő! Tegyék meg a szükséges lépéseket és hozzák nyilvánosságra a kért információt, hogy a szurkolók végre megnyugodhassanak. Legyen ez a projekt olyan, amilyennek elindult.

A Diósgyőri Stadion látványterve a felújítás előtt

Vincze Géza a stadionépítés nehézségeiről

A stadionok tervezésekor és építésekor számos műszaki és környezeti tényezőt kell figyelembe venni. Vincze Géza a Népszavában hangzott el mondatai rávilágítanak ezekre a kihívásokra:

„Egyfelől azért, mert a terveknek megfelelően, elfordítva a stadion nem fér el. Másfelől azért, mert a talaj nem teszi ezt lehetővé. Magam ott voltam a jelenlegi aréna első kapavágásánál, saját szememmel láttam, hogy milyen elővigyázatos munkákra volt szükség.”

Ezek a megállapítások jól mutatják, hogy a stadionok helyszínválasztása és a talajviszonyok elemzése mennyire alapvető fontosságú a sikeres megvalósításhoz. A megfelelő előkészítő munkálatok hiánya később súlyos problémákhoz vezethet.

Tragikus esemény a Fradi stadionjának történetéből

A stadionok biztonsága mindig is kiemelten fontos szempont volt. Sajnos, a történelem során előfordultak tragikus események, amelyek felhívták a figyelmet a szerkezetek állapotának ellenőrzésére. Az egyik ilyen eset az Üllői úti stadionban történt:

1947. május 4-én, egy Magyarország - Ausztria mérkőzés alkalmával az állóhely város felőli részén leszakadt a fatribün. Százak sérültek meg, ám hihetetlen módon szerencsére haláleset nem történt. Ez az esemény máig figyelmeztető jelként szolgál arra, hogy a régi épületek, különösen a nagy tömeg befogadására tervezett létesítmények folyamatos karbantartása és ellenőrzése elengedhetetlen.

Fotó: Tömeg a régi Üllői úti stadionban

A Ferencváros stadionjainak fejlődése és fontos adatok

A Ferencvárosi Torna Club otthona, az Üllői úti stadion hosszú és eseménydús múlttal rendelkezik. Íme néhány kulcsfontosságú információ a klub stadionjairól:

  • Az Üllői úti falelátós pálya bővítése a tervek szerint kétmilliárd koronába került, amelyet az Ingatlan Bank hitelezett meg klubunk részére.
  • A történelem során először leplezték le a Springer-szobrot, a bejáró felőli kapu mögötti részen. A Springer-szobrot 1922. szeptember 24-én avatták, a Corinthian díj döntőjén.
  • Hosszú, albérletben töltött évek után elkészült a második Üllői úti stadion, melynek férőhelyeinek száma 29505 volt.
  • 1978. október 14-én a második Üllői úti stadion első villanyfényes bajnoki találkozójának adott otthont a PMSC ellen.
  • A második Üllői úti stadion (utolsó éveiben Albert-stadion) sok nagy Fradi-meccsnek adott otthont, köztük 48 nemzetközi (BEK, BL, UEFA Kupa, Európa Liga, KEK, KK) tétmérkőzésnek is.
  • A harmadik Üllői úti stadion - Groupama Aréna - lépcsőházának egyik fordulójában a falon látható egy kép, amelyet a Market munkatársának az építkezés alatt készített fotóiból állítottak össze.

A Fradi stadionok idővonalban

Az alábbi táblázat összefoglalja a Ferencváros stadionjainak fontosabb adatait:

Stadion neve Építés / Átadás Jellemzők Férőhely (kb.)
Üllői úti (falelátós) Bővítés: ~1920-as évek Kezdeti bővítések, falelátók Nem specifikált (kétmilliárd korona beruházás)
Második Üllői úti (Albert-stadion) Elkészült albérlet után Első villanyfényes meccs: 1978. október 14.; 48 nemzetközi tétmeccsnek adott otthont 29505
Groupama Aréna (harmadik Üllői úti) Modern építés Lépcsőházban fotóösszeállítás az építkezésről Nem specifikált
A Groupama Aréna belső tere egy mérkőzés alatt

tags: #vincze #geza #stadion #beszakad

Népszerű bejegyzések:

GRC