Vincze István: A Tatabányai Bányásztól az Olasz Csúcsig és a Válogatottságig

Vincze István, akit sokan „Pilu” becenéven ismernek, a magyar labdarúgás egyik meghatározó alakja, aki játékosként és edzőként is maradandót alkotott. 1967. január 22-én született Tatabányán. A kiváló támadó energikus, lelkes balszélső volt, aki technikás játékával és a csapatmunkából való komoly részvételével vált ismertté. Kis területen is kiválóan cselezett, sohasem öncélúan, hasznosan segítve csapata támadó munkáját és a befejezésekben is bátran vállalt szerepet.

Játékos-pályafutás

Korai évek a Tatabányai Bányászban

Vincze István 1974-ben, kilencévesen kezdett futballozni a Tatabányai Bányász egyesületében, ahol egészen 1988-ig szerepelt. Szülővárosának csapatában nagyon gyorsan felfigyeltek a tehetségére, gyakran játszott a három-négy évvel idősebbek között. Az első lépéseket salakos, homokos pályán tette meg, és az edzések után is gyakorolta az apróbb trükköket, a labda bűvöletében élt, tudatosan készült arra, hogy labdarúgó legyen. A TBSC-ben 1984. szeptember 2-án mutatkozott be az első csapatban. Tatabányán legendás támadóhármast alkotott Kiprich Józseffel és Plotár Gyulával.

A Bányásszal 1985-ben MNK-döntőt játszott (5-0-ra kikaptak a kék-fehérek a Bp. Honvédtól), az 1986-1987-es szezonban bronzérmet nyert (a góllövők között a maga 17 találatával - Szeibert Györggyel holtversenyben - a második helyen zárt), majd az 1987-1988-as bajnokságban ezüstérmet szerzett.

Légiós évek Olaszországban

1988-ban - némileg váratlanul, hiszen az olaszok eleinte Kiprich Józsefet figyelték - az első ligás US Lecce együttesébe szerződött, a világ akkori legerősebb bajnokságába. Negyven év után ő volt az első magyar, aki legálisan, itthonról kiszerződve a calcióba került. A dél-itáliai klubban 45 meccsen négy találatot ért el. A legfontosabbat 1990. február 25-én szerezte: a tizenhatosról kapásból zúdította a labdát a vendéglátók hálójába az arrafelé szuperklasszikusnak számító Bari-Lecce összecsapáson. Parádés mozdulatával nyertek 1-0-ra a piros-sárgák a szomszédvár ellen. Két évet futballozott Olaszországban, ahol olyan ellenfelekkel találkozhatott, mint Diego Maradona, akire így emlékezett: „Mindenki kint volt már a pályán, amikor Maradona utoljára kikocogott. Voltak allűrjei, de amit a pályán művelt… egy embert ráállítottunk, erre adott három gólpasszt!”

Hazatérés és külföldi körút

1990-ig légióskodott Olaszországban, aztán hazatért, és a Bp. Honvédban folytatta pályafutását. A kispestiekkel 1990-1991-ben és 1992-1993-ban bajnoki aranyat, 1993-1994-ben bronzot vehetett át.

1994 és 1996 között a BVSC-ben játszott, és az 1995-1996-os NB I-ben a második helyen végzett a fővárosi vasutasokkal. Ugyanez a hely jutott nekik a Magyar Kupában, mert a Kispest-Honvéd FC elvitte előlük a serleget 1996-ban; Vincze mindkét finálét végig a pályán töltötte.

1996-tól újból külföldön profiskodott. 1996-tól 1997-ig a belga Germinal Ekeren, 1997 és 1999 között a portugál S. C. Campomaiorense, majd 1999-től 2000-ig a C. D. Santa Clara labdarúgója volt.

2000-ben visszatért Magyarországra, hogy előbb a Lombard FC Tatabánya (2000-2001), utóbb a Vasas (2001-2002) együttesét szolgálja. Angyalföldről vonult vissza 2002-ben. A honi élvonalban 299 mérkőzésen 92 gólt könyvelhetett el.

Nemzeti Válogatott Karrier

A nagyválogatottban alig valamivel a 19. születésnapja után, 1986. január 30-án esett át a tűzkeresztségen. Mezey György szövetségi kapitány legénységének katari túráján játszott először a legjobbak közt. A magyar válogatottban 1986 és 1996 között 44 mérkőzésen 8 találatig jutott.

1984-ben tagja volt a Moszkvában Eb-győztes (U18) csapatnak, a harmadik, svájciak elleni csoportmeccsen ő lőtte az egyetlen gólt. A Bicskei Bertalan vezette magyar csapat a moszkvai Luzsnyiki stadionban verte meg a Szovjetunió válogatottját a döntőben. A rendes játékidő után döntetlenre állt a meccs, jöttek a tizenegyesek. Vincze volt az ötödik rúgó, de kihagyta, ám Kovács Ervin berúgta, így a magyarok nyertek. A sikert követően egy ötezer-ötszáz forintos tatabányai szerződést kapott.

Vincze kimaradt az 1986-os balsikerű mexikói világbajnokságról arcüreggyulladás és mandulagyulladás miatt, legyengült szervezete nem tette lehetővé a szereplést. Mindig örömmel jött a válogatottba, ahol remek edzőkkel, köztük az Akadémia névadójával, Puskás Ferenccel is dolgozhatott. Öcsi bácsira nagyon szívesen emlékszik a tatabányai legenda, aki szerint Puskás „Remekül eladta magát: fantasztikusan közel került a játékosokhoz. Nagyszerű ember: élmény volt vele dolgozni!” Vincze István elárulta, hogy a játékosokkal folyamatosan ugratták egymást. Az egyik meccs előtt Pilu gorilla-jelmezt öltött és úgy riogatta a többieket.

Edzői Pályafutás

Visszavonulása után Vincze István edzői pályafutásba kezdett. Előbb a Győri ETO FC pályaedzőjeként dolgozott 2003-ig. 2004. júniustól szeptemberig ugyanezt a posztot töltötte be Kiprich József mellett Diósgyőrben.

2007 és 2011 között a Puskás Akadémia FC alkalmazottja volt, az egyik alapító edzőjeként utánpótlás trénerként dolgozott ott. 2011 és 2013 között az akkor másodosztályú Tatabánya szakmai igazgatója volt. 2013-ban visszatért Felcsútra, a Puskás Akadémiára, ahol utánpótlás együtteseket, az NB III-as tartalékgárdát, illetve 2016 végén rövid ideig a felnőttcsapatot is irányította. 2016 tavaszán a klub vezetői rábízták az első csapatot, amelyet a téli zárásig felvitt az első helyre, végül mégis átadta helyét, immár az Aqvital FC Csákvár vezetőedzője lett. 2017-ben az NB II-es Csákvár vezetőedzője volt.

Vincze István vallja, hogy mindig kell, hogy legyen cél, amit az ember el akar érni, és a mai futballistapalántákat az alázatra, a kitartásra és a céltudatosságra neveli. Elmondása szerint nagy örömmel dolgozna egyszer felnőtt csapat mellett, bár kivárja a sorát, mivel nem tartja magát törtető típusnak.

Sikerek és Érdekességek

Játékosként elért főbb sikerei

• Két bajnoki cím (Bp. Honvéd: 1990-1991, 1992-1993)
• Bajnoki ezüstérmek (Tatabányai Bányász: 1987-1988; BVSC: 1995-1996)
• Bajnoki bronzérem (Tatabányai Bányász: 1986-1987; Bp. Honvéd: 1993-1994)
• Magyar Kupa döntők (Tatabányai Bányász: 1985; BVSC: 1996)
• Ifjúsági Európa-bajnok (U18): 1984

Pályafutása számokban

Személyes emlékek és filozófia

Vincze István Bánk Bánból érettségizett, ötezer-ötszáz forint volt az első focista fizetése. A tatabányai bányászcsapatban Laczkó Mihály mellett többek között az edzőlegendával, Lakat Károllyal is dolgozott. A Puskás Akadémia technikai igazgatójának, Jakab Jánosnak Tatabányán labdát szedett, aztán évtizedekkel később egy munkahelyen találkoztak újra.

A Tatabányán őshonos Pilu, aki nem szereti a zsúfolt Budapestet, mindent a futballra tett fel: tudatosan készült a labdarúgó-karrierre. Példaképei a Vasas középpályása, Kiss László és a tatabányai ikon, Csapó Károly voltak.

Aktuális Meglátások

Vincze István véleményét gyakran kérik ki aktuális futballesemények kapcsán. Például a magyar válogatott közelmúltbeli szerepléséről szólva elmondta, hogy a kötelezőt szerencsére hozták az örmények ellen. Meglepetését fejezte ki Marco Rossi Lukács Dániel csatárnak jelölésével kapcsolatban, de elismerte a Puskás Akadémia támadójának jó teljesítményét, csakúgy, mint Gruber és Tóth Balázs beugróként nyújtott játékát. Javasolta, hogy Tóth Balázsnak maradnia kell első számú hálóőrnek Dibusz felépülése esetén is. A portugálok elleni találkozó kapcsán kiemelte, hogy bár a luzitánok az esélyesek, fegyelmezett és szervezett játékkal helytállhatunk, ráadásul Varga Barnabás visszatérésével a fejjátékunk is erősödhet.

Nagyon várja már a PUSKÁS-SUZUKI KUPA meccseit, és szeretne minél hamarabb meccselni a Real Madriddal. Üzeni a fiatal játékosoknak, hogy vegyék tudomásul, a Realban is csak emberek játszanak, nincs mitől félniük.

tags: #vincze #istvan #labdarugo

Népszerű bejegyzések:

• Minden, amit tudni érdemes a futballpályákról
• Szurkolói élmények a DVTK Stadionban
• Vanenburg életrajza
• Fradi, stadionok és a magyar foci
• A PSV és a Liverpool küzdelme