A Budafoki MTE Vizi Sándor Stadionjának korszerűsítése és a klub felemelkedése

A nagy múltú, de sok vihart megélt budafoki futballcsapatnál, a Budafoki MTE-nél, a tiszteletbeli elnök, a magyar-ausztrál tulajdonos és a helyi tradíció iránt elkötelezett menedzsment négy éve dolgozik vállvetve azért, hogy visszatérjenek a régi idők dicső napjai.

A Budafoki MTE története és a mélypont

Az 1950-ben Budapesthez csatolt, ma a főváros XXII. kerületét alkotó, egykor többségében svábok lakta Budafok futballcsapata, a Budafok MTE - amelyet 1912-ben még Világosság Football Club néven alapítottak - az évtizedek során megjárta már a magyar futball minden mélységét, de olykor egy-egy hegyormára is felkapaszkodott. A háború után egy évig, az 1945-1946-os idényben az NB I-ben is szerepelt az Aranycsapat későbbi legendás szövetségi kapitánya, Sebes Gusztáv irányításával, ám volt, hogy a budapesti bajnokságban sínylődött. Alapvetően viszont klasszikus NB II-es együttes, története csaknem nyolcvan évét töltötte a változó nevű és lebonyolítású második vonalban (amelyből a pályán sohasem esett ki, pusztán az átszervezések áldozataként sorolódott alacsony osztályba többször is).

Négy éve, 2015 nyarán viszont történeti mélyponton volt a klub: másfél évtizede szerénykedett már a BLSZ I-ben, az amatőr fővárosi bajnokságban, kvázi az országos negyedosztályban, saját utánpótlás nélkül, felújítás után kiáltó stadionnal és klubhelyiségekkel, szinte kilátástalan helyzetben.

A feltámadás és a sikerek

Elérkezett az ideje az összefogásnak, amelynek élére Jakab János, a csapat korábbi NB II-es játékosa állt. Jakab János a Tatabánya színeiben volt NB I-es labdarúgó is, és edzőként dolgozott a MEDOSZ Erdértnél, illetve felügyelőbizottsági elnökként segítette a felcsúti Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia munkáját. Vállalta a Budafok szolgálatát.

„Szerettem volna megvásárolni, majd megpróbálni felvirágoztatni egy magyar klubot is, miután a melbourne-i csapatom már többször megnyerte a bajnokságot - mondta Bélteky Róbert. - Nem első osztályú klub megvásárlására gondoltam, kisebb egyesületet szerettem volna, és Jakab János barátom ajánlotta a figyelmembe a nagy múltú Budafokot, amely méltatlan helyzetben sínylődött, és szüksége volt egy megbízható befektetőre, miután korábban olyan sokan kihasználták már a klub vezetőinek jóhiszeműségét.” Bélteky fantáziát látott a projektben és nem is habozott: hamarosan 95 százaléknyi tulajdoni hányadot szerzett az egyesületben (öt százalék egy, a budafoki futballért felelősséget érző közalapítványé maradt). Már a közös munka kezdete is biztató volt, az Újbudával fuzionálva a Budafok egy osztályt máris feljebb léphetett, és a 2015-2016-os idény küzdelmeit az NB III Közép-csoportjában kezdhette meg Budafoki MTE-Újbuda néven.

A lelkesedés, az elhivatottság és a stabilizálódó háttér a pályán is gyorsan meghozta az eredményét, első nekifutásra negyedik lett a csapat, egyetlen ponttal csúszva le a dobogóról. A következőben viszont már magabiztosan, 11 pontos előnnyel megnyerte a bajnokságot Prukner László vezetőedző irányításával, miközben a Magyar Kupában páratlan bravúrt vitt véghez azzal, hogy első NB III-as csapatként jutott el a legjobb négy közé, s ott is csak a későbbi győztes és bajnoki címvédő Ferencváros előtt hajtott fejet, miután a menet közben búcsúztatta például a Videotont is. Azóta, 2017 nyarától a Budafok stabil tagja az NB II-es mezőnynek - ahogy az a hagyományaihoz, a múltjához illik.

A Magyar Kupa-menetelés során a Ferencvárossal is megmérkőzött a Budafok.

A Vizi Sándor Stadion fejlesztése

Amióta Bélteky Róbert átvette a klub irányítását, részben az ő, részben a TAO- és önkormányzati támogatásnak köszönhetően az egyesület infrastruktúrája jelentős ráncfelvarráson esett át. Miként Vizi Sándor elnök kérésünkre összefoglalta: 2016 és 2018 novembere között három ütemben elkészült a Promontor utcai stadion fedett lelátója, továbbá egy modern szociális blokk a hazai és a vendégcsapatnak, két büfé, a VIP-lelátó, a korszerű játékoskijáró és a villanyvilágítás is.

Megtörtént a centerpálya teljes felújítása, beleértve a gyepszőnyeg cseréjét és a pályafűtési-rendszer lefektetését. Ezen felül az utánpótláscsapatok két kis műfüves pályát kaptak a gyakorlatozáshoz.

Utánpótlás és a jövő vezetői

Most már van saját utánpótlása is a klubnak, amelynek igencsak nehéz volt pótolnia azokat az alapvető hiányosságokat, amelyek a BLSZ-ben töltött másfél évtizedben megrendítették az alapjait. Így elsősorban a saját utánpótlását, amelyet az alapoktól kellett újra felépíteni. Amikor visszakerült az NB III-ba, egyetlen budafoki kötődésű játékosa sem volt, most az NB II-ben pedig már öt saját nevelésű futballista is a felnőttkerethez tartozik. A tizenhét esztendős Farkas Bálint nem csupán bemutatkozott, már gólt is szerzett az NB II-ben.

A vezetőség abban bízik, hogy most, miután rendezettek a körülmények, biztos a háttér a nyugodt munkához, amelyhez minden feltétel megvan, a pályán is folytatódik a töretlen fejlődés.

A feladat megoldása legfőbbképpen két tehetséges fiatal vezetőre vár - nem olyan régen mindketten még a pályán szolgálták a Budafok felemelkedését. A korábban a Kaposvári Rákócziban, a Debrecenben és a Ferencvárosban is futballozó, 39 éves Oláh Lóránt a 2016-2017-es idényben még csatárként segítette 16 góljával az NB II-be jutáshoz a Budafokot, 2017 júniusa óta viszont sportigazgatóként felel az együttes szerepléséért. Első sportvezetői idényében még afféle játékos-sportigazgatóként, a játéktól elszakadni nem tudván, még maga is részt vett a felkészülésben, és öt mérkőzésen pályára is lépett a csapatban, de most már kizárólag az irodai feladatokra koncentrál. A másik pedig a nála is öt évvel fiatalabb vezetőedző, a 34 esztendős Csizmadia Csaba. A marosszentgyörgyi származású korábbi védőjátékos Oláh Lóránthoz hasonlóan a Ferencvárosban futballozott, és ő is a pályán szolgálta a Budafokot 2016-tól, mígnem 2018 decemberében új fejezetet nyithatott az életében: a gyenge bajnoki rajt miatt menesztett Vitelki Zoltán helyére a klub neki ajánlotta fel a vezetőedzői posztot. Eleinte játékos-edzőként látta el a feladatot, majd miután benn tartotta az együttest, véglegesítették a pozícióját. A vezetőség nem titkolja, hogy mindkettőjükben nagy potenciált lát, és hosszú távra tervez velük.

Célok és ambíciók

A 2018-as tizennegyedik hely után a nemrég véget ért idényben a tizenhatodik helyen végzett az együttes a húszcsapatos Merkantil Bank Ligában, de a vezetőség határozottan jelentős előrelépést vár. Jakab Jánostól megtudjuk: az új idényben az a cél, hogy a mezőny első felében, vagyis a legjobb tíz csapat között végezzen a Budafok.

És milyen perspektívát lát a vezetőség a klub előtt? Mennyire mernek nagyot álmodni Budafokon? Jakab János szerint négy év alatt a munka felét tudták elvégezni, folyamatosan szeretnének fejlődni, és hogy nem kishitűek, azt jelzi, hogy a tulajdonos már kijelentette: ha csapat elérné a célját, és feljut az élvonalba, vállalják az NB I-es tagságot, a szereplésnek pénzügyi akadályai nem lennének. Odáig még természetesen hosszú út vezet, de a tulajdonos egyáltalán nem csupán álomként tekint az élvonalbeli szereplés lehetőségére. A hetvenes évek közepének budafoki együttesét szokták a klubtörténet legjobbjának nevezni, de az egyesület vezetősége szeretné, hogy a most alakuló csapat a nem is olyan távoli jövőben hasonlóan eredményessé váljon, sőt felül is múlja.

tags: #vizi #sandor #stadion #budafok

Népszerű bejegyzések:

• A Sorsfordító Pillanatok Kapusa
• Ismerd meg a Grobari fanatizmusának árnyoldalait!
• Stílusos és ergonomikus iskolatáska
• A küzdősportok évezredének összecsapása
• MTB utánpótlás-nevelés Magyarországon