Volentik Béla: A magyar labdarúgás sokoldalú alakjának pályafutása

Volentik Béla 1907. december 5-én Szolnokon látta meg a napvilágot, és élete során a magyar, valamint a nemzetközi labdarúgásban is jelentős nyomot hagyott. Pályafutása során játékosként és edzőként egyaránt sikeres volt, több országban megfordult, és a magyar olimpiai válogatottat is bronzéremhez segítette.

Játékosévek és bajnoki címek az Újpesttel

Itthon szerepelt a Nemzeti SC-ben és az Újpest FC-ben. A lila-fehérekkel az 1929-1930-as szezonban és az 1930-1931-es idényben magyar bajnokságot nyert. Ezen felül aranyérmes volt az 1930-as Bajnokok Tornáján is, bizonyítva az Újpest dominanciáját abban az időszakban.

Volentik a magyar labdarúgó-válogatottban egyszer lépett pályára, 1927-ben, ezzel beírta nevét a nemzeti csapat történelmébe is.

Edzői karrierjének kezdete és nemzetközi tapasztalatai

1932-ben Svájcba került, ahol eleinte játékos-edzőként, majd szakvezetőként dolgozott, megalapozva ezzel gazdag edzői pályafutását. A svájci évek után 1953-tól 1955-ig a luxemburgi válogatott szövetségi kapitánya volt, tovább bővítve nemzetközi tapasztalatait.

Hazatérés és az 1960-as olimpiai bronzérem

Ezután hazatért, s első magyar csapata a Szombathelyi Törekvés lett. Később vállalt munkát az MTK-nál, Pécsett, a Magyar Labdarúgó-szövetségnél és Székesfehérváron. Edzői munkásságának egyik fénypontja volt 1960, amikor ő irányította a magyar olimpiai válogatottat. A csapat a római ötkarikás játékokon bronzérmet szerzett, ami óriási sikernek számított.

A bronzéremhez vezető út során Volentik Béla bácsi kulcsszerepet játszott. Egy egykori játékos szavaival élve:

„Volentik Béla bácsiban egy végtelenül szimpatikus, rendes embert ismerhettem meg. Nagyon közvetlen, jó kedélyű, taktikailag felkészült, kiváló szakember volt. Sokszor játszottam nála a B-válogatottban. Az 1960-as olimpián gyakorlatilag a magyar B-válogatott vett részt. Remek csapatunk volt, nagyszerű hangulatot teremtett Béla bácsi. Meg is vertük Indiát, Perut és Franciaországot, az elődöntőig minden jól alakult. Aztán megérkezett Baróti Lajos, aki átvette az irányítást.

Ez a visszaemlékezés is jól mutatja Volentik Béla emberi és szakmai kvalitásait, valamint az általa teremtett inspiráló légkört, amely hozzájárult a csapat sikereihez.

További nemzetközi megbízatások és az MTK KEK-döntő

1962 és 1963 között Bulgária szövetségi kapitányaként ténykedett, újabb nemzeti csapat irányítását vállalva. 1964-ben az MTK élére került, miután Kovács Imrét menesztették. Volentik Béla dirigálta az MTK-t a Kupagyőztesek Európa-kupája-döntőben, ahol a csapat 3-3-as döntetlennel játszott a Sporting Lisszabonnal. Az újrajátszás során azonban 1-0-ra kikapott a portugáloktól. Volentik Béla az MTK szakvezetőjeként két ízben is irányította a gárdát: 1956 januárjától 1957 januárjáig, majd 1964-ben.

Utolsó évei a magyar válogatottnál és öröksége

Ezután 1965-től 1966-ig ismét szövetségi edző volt Baróti Lajos mellett a magyar válogatottnál, ezzel lezárva aktív edzői pályafutását a nemzeti csapatnál. Volentik Béla 82 évesen, 1990-ben hunyt el, de emléke és hozzájárulása a magyar labdarúgáshoz máig élénken él.

Volentik Béla sokoldalú és elkötelezett szakember volt, akinek pályafutása a játékos évektől a nemzetközi szövetségi kapitányi pozíciókig és a klubedzői feladatokig terjedt. A magyar labdarúgásban betöltött szerepe, különösen az 1960-as olimpiai bronzérem megszerzésében, kiemelkedő. Pályafutása során szerzett tapasztalatai és szakértelme jelentősen hozzájárultak a magyar futball fejlődéséhez.

Volentik Béla edzői pályafutásának főbb állomásai

tags: #volentik #bela #magyar #foci

Népszerű bejegyzések:

• a MOK Gyakorlattár elemzése
• Ifjúsági röplabda fejlődés Dunaújvárosban
• Cardinals-Rams rivalizálás
• Adatvédelmi irányelveink
• Értelmi Fogyatékossággal Élő Sportolók