Wass Albert élete és munkássága: Válogatott magyar mondák
Gróf szentegyedi és cegei Wass Albert (Válaszút, 1908. január 8. - Astor Park, Florida, 1998. február 17.) a két világháború közötti erdélyi magyar irodalom egyik legjelentősebb, ugyanakkor legellentmondosabb alakja. A hivatalos irodalomtörténet mintha tudomást sem venne róla, miközben mások a legnagyobbak között emlegetik, akár mint az egyik legolvasottabb magyar szerzőt. Masszív, politikai felhangoktól sem mentes kultusz alakult ki körülötte mind Erdélyben, mind Magyarországon.
A Kolozsvár melletti Válaszúton született. Anyja révén német származású, s német unokatestvére lett az első felesége. Apja: gr. Wass Endre (Vasasszentgotthárd, 1886. augusztus 21. - Hamburg, 1975. november 17.). Anyja: losonci báró Bánffy Ilona (Türe, 1883. november 21. - Bécs, 1960. június 10.).
Wass Albert gazdasági tanulmányokat folytatott a Magyaróvári, majd a Debreceni Gazdasági Akadémián, hogy felvértezze magát a föld tudományos igényű művelésének tudásával, melynek révén lehetősége lett otthoni birtokán mintagazdaság kiépítésére. Majd Németországban és a Sorbonne-on tanult és megszerzett, elismert tudása révén, 1944-ben az újra magyarrá vált kolozsvári egyetem díszdoktorává avatták.
Erdélybe apja betegsége miatt 1932-ben tért vissza, egy ideig azonban nem tudott még a családi ügyekkel foglalkozni, mert a román hadseregben a kötelező sorkatonai szolgálati idejét töltötte. A második bécsi döntés (1940. augusztus 30.) alapján Erdély északi része visszakerült Magyarországhoz. A következő év elején Wass Albertet a magyar Mezőgazdasági Minisztérium erdészfelügyelőnek nevezte ki Dés településre. Mint tartalékos tiszthelyettes 1942 májusától három hónapos katonai kiképzésen vett részt, melynek végeztével a Magyar Királyi Lovasság zászlósi rangját kapta meg. A következő év márciusában a lap főszerkesztőjét behívták a hadseregbe, Wass megbízott helyettes lett.
Wass Albert saját életrajzában meséli el, hogy alig három hónap után „két német a Gestapótól behatolt a szerkesztőségbe, felmutatva a parancsot, hogy a német hadsereg megbízásából »felügyelniük« kell a lapot, egyszerűen kisétáltam az irodámból, és felmentem a hegyekbe. Két hét múlva édesapám régi barátja, Veress Lajos tábornok üzent, hogy a németek »keresnek« engem. Hogy elkerülje a kellemetlenségeket, Veress tábornok, aki az Erdélyben állomásozó magyar hadsereg parancsnoka volt, egyenruhát adott nekem, s mint alhadnagyot Ukrajnába küldött a 9. Wass különböző beosztásokat látott el a hadseregben, majd 1944 áprilisától Veress Lajos tábornok szárnysegédje lett. A háború vége felé közeledvén a szovjet csapatok (majd később a románok is) egyre beljebb nyomultak. A II. világháború utolsó szakaszát katonatisztként élte át.
Nem várta meg Észak-Erdély újbóli román elfoglalását, 1945 húsvétján lépte át a nyugati határt, az emigrációt választotta. Először Sopronba utazott, majd 1952-ig Németországban élt, Bleichbachban, később Hamburgban. Onnan 1951. szeptember 21-én az amerikai hatóságok megfelelő vizsgálatainak lefolyása után (egészségügyi, illetve hatósági vizsgálatok) az Egyesült Államokba utazott, ahol nyugdíjaztatásáig, a floridai egyetemen a nyelvi laborban dolgozott mint technikai segédszemélyzet (ő kezelte a magnószalagokat).
A román Néptörvényszék 1946 tavaszán Wass Albertet távollétében halálra ítélte háborús bűnök
Az Egyesült Államokban töltött emigrációja során a Floridai-félsziget közepén elhelyezkedő Ocala Nemzeti Park területén lakott haláláig. Ténylegesen saját vadászpuskájával végzett magával: szájába vette a puska csövét, s elsütötte a fegyvert. Astorban (Florida) halt meg 1998-ban. Nehéz anyagi helyzetbe került, mert szélhámosok kiforgatták a vagyonából (ami leginkább temérdek könyvének szerzői joga volt).
Irodalmi munkásság
A fiatal gróf számára az irodalmi sikert az 1934-ben megjelent Farkasverem című regénye hozta meg, aminek köszönhetően Baumgarten-díjban részesült (ezt a díjat 1940-ben is megkapta) és több irodalmi társaság is tagjává fogadta. Molter Károly az 1941-ben megjelent Erdélyi elbeszélők című antológiában így méltatta: „Természetérzéke, tájmegidéző képessége csodálatos. Művei szélesen hömpölygő, robbanó erejű, nagyvonalú alkotások.”
A A titokzatos őzbak című önéletrajzi elbeszélés-füzére, református világlátása ellenére, a mélyen katolikus beállítottságú Pilinszky János elismerését is kiváltotta, amelyről így írt 1941-ben a Piarista Öregdiák lapban: „Érzékeny, szemlélődő lélek. Mondatai az álom varázshatalmával hatnak, mégis fegyelmezett, szigorú stílus ez. Emberek, városok és tájak tűnő hangulata él soraiban, mellékesen, mert csak egy fontos: a pillanat, mikor minden mulandó értéket és értelmet kap, csak egy pillanatra, de ennek a pillanatnak emléke - múlhatatlan. […] Veszélyes és kétes anyag, de szerzőnk kezében a legkisebb részletnek is művészi hitele van”.
Bíró Béla irodalomtörténész szerint „soha nem is tehetett volna szert arra a népszerűségre, melyre szert tett, ha az állítólagos háborús bűnök miatt "elítélt", de az amerikai hatóságok által "felmentett" magyar gróf nimbuszát a tiltott gyümölcs ízlelésének mámora nem teremti meg.” Bár a Farkasverem című regénye megkapta a kor leghíresebb irodalmi díját (a Baumgartent), és ebben a műben „valóban vannak írói vénára valló részletek”, mégsem igazán képes „koherens (lélektani és társadalmi vonatkozásban is hiteles) regényvilágot kialakítani”, elvész a részletekben. Ebben a művében Wass alakjainak Bíró szerinti „realisztikus kavalkádját a későbbiekben egyre inkább egyfajta mitikus realizmus váltja fel.” A Farkasveremtől az utolsó művéig, a Hagyatékban megjelenő „álmisztikus látomásáig” nem változik a mondanivalója, ami tulajdonképpen az, hogy az erdélyi „magyarság minden baja és bánata továbbra is a román (vagy általánosabban fogalmazva az idegen) gyarlóságra vezethető vissza”, és ezért érezheti műveit felemelőnek az olvasó.
Művei szélesen hömpölygő, robbanó erejű, nagyvonalú alkotások. Megítélése a mai napig heves vitákat vált ki: az irodalomtörténet szinte tudomást sem vesz róla, miközben a legolvasottabb magyar írók közé tartozik. Első feladatom tehát az, hogy megmaradjak magyarnak. Második, hogy magyar voltomat megismertessem a környezetemmel s ezen keresztül megismertessem velük nemzetemet és barátokat szerezzek elnyomott népemnek.
Főbb művei:
- 1940: Jönnek!
- 1949: Adjátok vissza a hegyeimet!
- Eliza (angolul íródott)
- Igazságot Erdélynek!
- Józan magyar szemmel I-II.
- Kard és kasza (1974)
- A farkasverem (1934)
- A titokzatos őzbak
- Valaki tévedett
Magyar állampolgárság
A magyar sajtóban évekig tartotta magát az a vélekedés, hogy Wass Albert magyar állampolgárságát, többszöri kérvényezése ellenére, haláláig sem kapta vissza, s állampolgársági kérelmét a magyar állam rendre elutasította, arra hivatkozva, hogy a párizsi békeszerződés szerint újra automatikusan román állampolgár lett. 2007-ben Simicskó István KDNP-s és Babák Mihály fideszes képviselő arra kérte Sólyom László köztársasági elnököt, hogy adjon posztumusz állampolgárságot Wass Albertnek. Az elnöktől azt a választ kapták, hogy ez több okból nem lehetséges, amelyek közül a legfontosabb, hogy Wass 1997-ben már megkapta a magyar állampolgárságot - az író magyar állampolgárként halt meg. Ugyanakkor az állampolgárságot igazoló okirat csupán egy éves időtartamra szólt, melyet az író sérelmesnek tartott, s nem is élt vele.
Emlékezete
Számos helyen állítottak szobrot, emléktáblát Wass Albert tiszteletére:
- Szászrégen, mellszobor, a katolikus templom kertje (2001)
- Budakeszi, Gábor Emese képzőművész mellszobrát (2008)
- Debrecen, A Polgári Casino Egyesület részéről felajánlás érkezett Györfi Sándor Munkácsy-díjas szobrászművész által tervezett egészalakos Wass Albert szobor elhelyezésére a Medgyessy sétány szoborparkjában.
- Pilisszántó, az író emlékköve és emléktáblája a Sziklaszínház bejáratánál (2005)
- Szarvas mellszobor, 2007. október 23-án avatták fel a Körös parti sétányon.
- Szombathely mellszobor. A szombathelyi polgárok közadakozásából készítette Somogyi Tamás szobrászművész, a kámoni Krisztus Király Templom előkertjében lett felállítva 2006. június 22-én.
- Budapest XVII. kerületében 2011-ben teret neveztek el róla.
- Bonyhád, Wass Albert szobra (2008)
- Feketelak, reformátustemplom-kert (2008)
- Szalárd völgye, „Wass Albert-forrás” Emlékkő (2008. március 29.)
- Székelyudvarhely, ahol furfangos módon játszották ki a tiltást. A 2004-ben létesített Emlékezés Parkjában elhelyezett „Vándor Székely” mellszobra ugyan Wass Albertet ábrázolja, de a posztamensre nem írták ki a nevét.
- Zenta, Kopjafa Wass Albertnek (2008)
- Alsózsolca Új Wass Albert emlékhely készült Alsózsolcán (2008).
- Békés, Wass Albert mellszobor (2008)
- Törökszentmiklós, mellszobor a református templom kertjében (2010)
- Várpalota, a Wass Albert-emlékévben 2008. április 8-án 13 almafácska ültetésével Wass Albert-liget néven alakítottak ki „élő emlékművet” a Palotai Turul Társaság önkormányzati támogatással (2003, 2006, 2008).
Nicolae Ceaușescu zsarnoksága éveiben Romániában betiltották a könyveit, 1985 őszén pedig értesítést kapott az Interpoltól, hogy Ceaușescu diplomatának álcázott Securitate-ügynököket küldött át az Amerikai Egyesült Államokba washingtoni nagykövetségük és clevelandi konzulátusuk mellé. Az értesítés szerint „Ezeknek egyik feladata az, hogy engem eltegyenek láb alól" - írta Wass Albert.
Műveit Magyarországon csak a rendszerváltás óta jelentetik meg, korábban szinte ismeretlen volt. Irodalmi munkásságának kritikai feldolgozása ma is folyik. Népszerűsége az 1990-es évek végétől az erdélyi mellett a magyarországi olvasóközönség körében is folyamatosan növekszik. 2005-ben A Nagy Könyv című hazai felmérésben a közönségszavazatok alapján az egyik legkedveltebb magyar írónak bizonyult: A funtineli boszorkány című művét a szavazók a legnépszerűbb 12 magyar regény közé választották, az 50 legnépszerűbb magyar regény között szerepel az Adjátok vissza a hegyeimet!
tags: #wass #albert #wikipedia #valogatott #magyar #mondak
