A ŽRK Budućnost Podgorica női kézilabdacsapatának története és sikerei
A ŽRK Budućnost Podgorica vagy WHC Budućnost-BEMAX (Budućnost Podgorica női kézilabda-csapata) 34-szeres jugoszláv, szerb-montenegrói illetve montenegrói bajnok, valamint előbb említett államok 28-szoros kupagyőztes csapata.
E mellett 2-szeres EHF-bajnokok ligája győztes, 3-szoros EHF Kupagyőztesek Európa Kupája győztes, 1-szeres IHF-kupa győztes, valamint 5-szörös Regionális női kézilabda-liga-nyertes gárda.
A ŽRK Budućnost Podgoricát 1949. február 13-án alapították és a Budućnost sportszövetség részeként működött. Első, egy másik Jugoszláv tagköztársaságból származó csapat elleni, összecsapását a dubrovniki Jug ellen játszotta Podgoricában, 1949. február 13-án. A mérkőzést a montenegrói csapat nyerte, a végeredmény 5:2 (3:1) lett.
Az 1972-1973-as bajnoki évadban a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság másodosztályában szerepelt a csapat, az 1980-81-es idényben pedig már a másodosztály bajnoka lett a Budućnost, így jogot szerzett a legfelső, a szövetségi köztársaság első osztályában való indulásra.
Az első osztályban való szereplés harmadik évében a Budućnost megszerezte története első trófeáját, a nemzeti kupát (1984). Az 1984-1985-ös bajnoki évadban a podgoricai alakulat újabb fényes sikert ért el, jugoszláv bajnok lett.
A következő kiemelkedő nemzetközi eredmény, amelyet elért a gárda, az 1986-1987-es idényben megnyert IHF-kupa. A második európai kupa-sikert követően a ŽRK Budućnost fölényes dominanciára tett szert, s sorra nyerte a jugoszláv, szerb-montenegrói és montenegrói bajnokságokat és nemzeti kupákat, és azóta rendszeres szereplője a Bajnokcsapatok Európa-kupájának illetve később a Bajnokok Ligájának.
A ŽRK Budućnost Podgorica egy profi női kézilabdacsapat Podgoricából, Montenegróból (korábban a klub ZRK Budućnost MONET, Budućnost Brillant, Budućnost Bemax és Budućnost Titograd neveken is szerepelt).
A klubot 1949. február 13-án alapították, és első hivatalos mérkőzését 1950-ben játszotta.
Az első trófea, a Jugoszláv Kupa, 1984-ben került a csapat vitrinjébe. 1985-ben a ŽRK Budućnost megnyerte a jugoszláv bajnokságot, és még ugyanebben az évben elhódította első európai címét (Kupagyőztesek Európa-kupája). Abban az időben a klubot "az ország legjobbjának" nyilvánították.
Az 1988/1989-es szezontól kezdve a ŽRK Budućnost uralta a nemzeti bajnokságokat, és minden már megszűnt ország - SFR Jugoszlávia, FR Jugoszlávia, Szerbia és Montenegró - bajnoka volt.
2008-2009-től a Regionális női kézilabda-liga (WRHL: Women's Regional Handball League) résztvevője a Budućnost, amely küzdelemsorozatban főleg a volt Jugoszlávia területéről származó alakulatok vesznek részt.
Az első évben, ahol oda-visszavágós alapon minden csapat megküzdött minden csapattal, ezüstérmes lett a montenegrói gárda. Egy évvel később, a 2009-2010-es idényben, a Podgoricában megrendezett Final Fourban, immáron aranyérmes lett a csapat.
Mindeközben, a 2009-2010-es idényben, harmadik alkalommal is megnyerte a Kupagyőztesek Európa-kupája serlegét a Budućnost csapata a dán Kif Vejennel szemben. A montenegrói gárda első nemzetközi trófeáját az 1984-1985-ös idényben nyerte meg.
A 2005-2006-os évadban a ŽRK Budućnost a Bajnokok Ligája csoportkörében kezdte nemzetközi szereplését, ott a 3. helyen végzett. Ezzel a Bajnokok ligájából ugyan kiesett, de átkerült a KEK-be, ahol a döntőig menetelt. A döntőbeli ellenfél a Győri ETO kézilabda-csapata volt, amellyel hazai pályán 25-25-ös döntetlent értek el.
A 2009-2010-es idényben a Bajnokok Ligája csoportkörében újfent egy harmadik helyet ért el a montenegrói gárda, amellyel ismét a KEK-be kapott átsorolást, ahol a küzdelmekbe a 4. Ezúttal sem tudták megállítani a döntőig, ahol a dán KIF Vejen gárdájával találkozott. Idegenben 23:20-as, hazai pályán pedig egy 18:16-os sikert követően kettős győzelemmel lett kupagyőztes a Budućnost.
Ugyanebben az idényben a Regionális női kézilabda liga legfelső dobogójára is a montenegrói csapat léphetett. A Final Four-t, azaz a négyesdöntőt, Montenegró fővárosában rendezték meg, a résztvevők a hazai gárda mellett, a horvát Podravka, osztrák Hypo és szlovén Krim Ljubljana voltak. A podgoricai csapat az elődöntőben a szlovén alakulattal csapott össze, amelyet végül 32:28-ra legyőzött. A másik ágon a Hypo 36:26-os eredménnyel bizonyult jobbnak a horvát gárdánál.
A 2010-2011-es évadban, címvédőként, a montenegrói gárda számított a legnagyobb esélyesnek a Regionális női kézilabda-liga megnyerésére. Ebben az idényben 6 ország 7 csapata (a Hypo Ausztriából, a Podravka Horvátországból, a Zaječar Szerbiából, a Borac Banja Luka a Bosznia Szerb Köztársaságból, a Biseri Pljevlja és a ŽRK Budućnost Montenegróból, valamint a ŽRK Metalurg Macedóniából) versengett a végső sikerért. Az alapszakaszban első helyen végzett a ŽRK Budućnost, 11 győzelemmel és 1 vereséggel. A négyesdöntőt ezúttal a szerbiai Zaječarban rendezték, a résztvevők pedig a ŽRK Metalurg, a ŽRK Budućnost, a Zaječar és a Podravka voltak. Az első elődöntőben a ŽRK Budućnost 35:30-as eredménnyel múlta felül a házigazda zaječariakat, míg a másik összecsapáson a Podravka 36:35-tel verte a macedón gárdát.
A Budućnost Podgorica legnagyobb sikerét a 2011-2012-es szezonban érte el, amikor is elhódította a Bajnokok Ligája serlegét. A csapat mindössze 2 vereséget szenvedett 16 európai mérkőzéséből.
Az első csoportkörben első helyezést ért el a csapat, 5 győzelmet és 1 vereséget (a dán FC Midtjylland-tól 34-20-as vereség) könyvelt el a podgoricai csapat. A következő, fő-csoportkörben hibátlan maradt a montenegrói gárda, s a román Oltchim Valcea, a szlovén Krim Ljubljana és a francia Metz alakulatát utasította maga mögé.
Az elődöntőben a címvédő norvég Larvik HK-t búcsúztatta a délszláv csapat, kettős győzelemmel (22:20-as siker Norvégiában, 23:13-as diadal hazai pályán). A döntőbeli rivális a Győri Audi ETO KC volt. Az első összecsapásra Magyarországon került sor, s 2 gólos 29:27-es magyar győzelemmel végződött. A végletekig kiélezett visszavágó 27:25-ös montenegrói diadalt hozott, s a Budućnost Podgorica, idegenben lőtt több góllal, hódította el első Bajnokok Ligája trófeáját.
E mellett a Regionális női kézilabda-ligában is újfent aranyérmes lett a gárda. A 7 csapatos (a Biseri Pljevlja és a ŽRK Budućnost Montenegróból, a Zaječar, Jagodina és Radnički Beograd Szerbiából, valamint a ŽRK Metalurg és Žito Prilep Macedóniából) de immáron csak 3 ország részvételével zajló küzdelemsorozat alapszakaszában hibátlan teljesítménnyel, 12 győzelemmel, lett első a montenegrói csapat.
A montenegrói Bar-ban megrendezett négyesdöntőn (a résztvevők: ŽRK Budućnost, ŽRK Metalurg, Zaječar és Jagodina) a Budućnost 32:22-es eredménnyel győzte le a macedón ellenfelét az elődöntőben, míg a másik ágon a Zaječar (31:25 a Jagodina ellen) került a döntőbe.
A Sportski Centar Morača (SC Morača) egy sport-rekreációs központ, amely közel 5 hektáron terül el. Ezen „intézmény” Podgorica új részén fekszik, a Morača-folyó jobb partján, amely folyóról az elnevezését is kapta.
A ŽRK Budućnost Podgorica már a kezdetektől nagy szurkolótáborral rendelkezik. A Barbárok (Varvari) elnevezésű szurkolói csoportot 1987-ben alapították. Az első szurkolói gyülekezések, éneklések közel egy évtizeddel a szurkolói csoport hivatalos megalapítása előtt kezdődtek.
Az 1987. A Jugoszlávia területén végbemenő társadalmi, szociális és politikai változások a szurkolótábor számát folyamatosan változtatták, sőt az kis időre meg is szűnt, s 1992 és 1994 között nem létezett a Barbárok szurkolótábora.
Kezdetben, amikor az urbanizáció hatása elérte Podgoricát, 500 szurkolót tett ki a Barbárok csapata, akik lassan vették csak át a nyugati szurkolói szokásokat és különös ellenérzést tápláltak az „ultra” szurkolói kultúrával szemben. Mindezek ellenére a Barbárok igen gyorsan egy homogén és erős szurkolói táborrá érett össze.
Egyetlen vezetőt sem tűrtek meg az élükön, mert ahogy fogalmaztak: „Nem látjuk az okát annak, hogy muszáj lenne egy olyan személynek lennie nálunk, akinek engedelmeskednünk kellene”.
A jelenkori Barbárok szurkolótábora 1994 júniusában, egy Vojvodina elleni meccsen alakult meg.
A 90-es évek vége és új évezred eleje sok változással járt. Széthullott Jugoszlávia, majd Szerbia és Montenegró is, s mindeközben három „különböző” ligában szerepelt a montenegrói kézilabda-csapat. Ez idő tájt a szurkolók egyre több időt szenteltek a szervezettség minél magasabb szintre emelésében, a szurkolótábor növelésén, a szurkolók felszereltségének és transzparensek fejlesztésén.
| Időszak | Edző |
|---|---|
| 2007. június -2008. | Ismeretlen |
| 2008. július -2010. | Zsiga Gyula |
| 2010. január -2020. | Ismeretlen |
| 2020. | Bojana Popović |
tags: #wikipedia #buducnost #podgorica #noi #kezilabda #csapatabol
