A világ legjobb labdarúgó akadémiái: A jövő sztárjainak műhelyei

Minden szurkolót örömmel tölt el, ha kedvenc csapatában helyi tehetségek is lehetőséget kapnak. Az elmúlt években világszerte egyre több labdarúgó akadémia nyílik. A alapítók számára érdekes befektetési lehetőséget jelentenek, a játékosoknak és családjaiknak pedig reményt adnak, hogy új Maradonává vagy Messivé válhatnak. A legnagyobb népszerűségnek azonban a hosszú hagyományokkal rendelkező, elit világklubokhoz tartozó ifjúsági akadémiák örvendenek.

Nemrég megvizsgálták az európai labdarúgó klubok akadémiáit, és összeállítottak egy listát, hogy kiderüljön mely neveldék adják jelenleg a legtöbb labdarúgót a kontinens topbajnokságainak.

A CIES rangsorai: Kik a leghatékonyabbak?

A Sporttudományok Nemzetközi Központja (CIES) az idén is elkészítette a nevelőegyesületek rangsorát, és csakúgy, mint tavaly, az Ajax akadémiája a leghatékonyabb. A CIES úgy rangsorolta a futballegyesületeket, hogy az elmúlt egy évet figyelembe véve hány aktív játékost adott akadémiájuk az európai bajnokságok élvonalaiba. A kutatók azokat a játékosokat tekintettek egy adott klub saját nevelésű labdarúgójának, akik 15 és 21 éves koruk között legalább három évet töltöttek az egyesület utánpótlásában. Emellett azokat a játékosokat vették számba, akik a 15. és a 21. életévük között legalább három évet játszottak az adott egyesületben, jelenleg pedig az UEFA-hoz tartozó valamely élvonalbeli bajnokság felnőttcsapatában szerepelnek.

Abszolút rangsor: Az Ajax dominanciája

Az abszolút rangsorban, azaz a 31 vizsgált európai élvonalat figyelembe véve - csakúgy, mint tavaly - az Ajax az első 85 játékossal, megelőzve a Benficát (73) és a Dinamo Kijevet (72). A zágrábi együttes ezzel a hazánkkal határos országokból került fel a listára, és nem egyedüliként. A horvátok a Hajduk Splittel is képviseltetik magukat, a szerbek három klubja végzett a legjobb százban (Crvena Zvezda, Partizan, Vojvodina), továbbá két ukrán alakulat is az elit tagja (Dinamo Kijev, Sahtar Donyeck).

A top 100-ban mindössze egy magyar akadémia, a Budapest Honvéd került be a 91. helyet elcsípve, 24 játékossal. Az Európán kívüli egyesületek közül a legsikeresebb az argentin River Plate, ahonnan összesen 14 futballista került a topligákba.

CIES Abszolút Rangsor (31 európai élvonal, 2020)

A top öt liga rangsora: spanyol hegemónia

A CIES külön is elemzi az öt topligát, azaz az angol, a spanyol, az olasz, a német és a francia első osztályt - ezt a ranglistát a Real Madrid vezeti 43 labdarúgóval, a királyi gárdát az FC Barcelona követi (38), majd két francia klub, a Paris Saint-Germain és a Lyon következik egyaránt 34 futballistával.

A top öt ligába azokon kívülről a portugál Sporting adja a legtöbb játékost - a lisszaboni klub akadémiáján nevelkedett labdarúgók közül jelenleg 24-en játszanak a kontinens legjobb bajnokságaiban.

CIES Top 5 Liga Rangsor (2020)

Nevelési index: minőség a mennyiség felett

Az átfogóbb kép kialakítása érdekében a CIES egy ideje már bevezetett egy súlyozási rendszert, az úgynevezett nevelési indexet. Ennél figyelembe veszik, hogy a játékosok aktuális egyesületének mennyi az együtthatója az európai rangsorban, illetve hogy a játékosok hány percet futballoztak tétmérkőzésen az elmúlt egy évben. Ez a súlyozás mutatja meg igazán, milyen színvonalon játszanak a klubok akadémiáiról kikerülő játékosok, hiszen nem mindegy, hogy valaki a Real Madridban szerepel átlag kilencven perceket, vagy kispadozik a bolgár Cserno Moréban. A 31 bajnokságot felvonultató statisztikában Ajax, Real Madrid, Sporting a sorrend, míg a top öt ligát tekintve Real Madrid, FC Barcelona, Sporting az első három. A Budapest Honvéd a nevelési indexet figyelembe véve éppen csak felkerült a listára 99.-ként.

A leghíresebb akadémiák részletesen

Ajax Akadémia: A gyémántcsiszolás mesterei

Amszterdami klub ugyan már nem tartozik a világ 10 legjobbja közé a bettingodds.com kutatása alapján, de ifjúsági akadémiájának hírnevét semmi sem múlja felül. Ellenkezőleg, az Ajax Akadémia már a 20. század eleje óta létezik, és 2010 óta a legjobb helynek számít az új tehetségek fejlesztésére. A felvételi feltételek azonban nagyon szigorúak, és előnyben részesítik a hollandokat, ezért a neveltek között annyian találhatók.

Az amszterdami akadémia a múltban olyan neveket segített a futball legmagasabb színpadára, mint Denis Bergkamp, Clarence Seedorf, Edgar Davids, Patrick Kluivert, Wesley Sneijder. Egyikük, Johan Cruyff, az 1970-es évek egyik leghíresebb labdarúgója. A ma is aktív szupersztárok közül pedig Christian Eriksen (Inter), Matthijs de Ligt (Juventus) vagy éppen a Barcában játszó Frenkie de Jong neve a garancia a sikerre. A fővárosi együttes kétségtelenül ért a gyémántcsiszoláshoz - ezt bizonyítja, hogy huszonkét olyan futballista kergeti a labdát jelenleg a topligákban, aki valaha a holland fővárosi együttesben nevelkedett. Összességében az akadémia körülbelül 200 diák befogadására képes, és a legjobb tehetségeket már 6 éves kor előtt keresik a scoutok.

La Masia (FC Barcelona): Több mint egy akadémia

A labdarúgás másik alma materje a híres spanyol akadémia, a La Masia, amelyet Barcelonában alapítottak 1979-ben. És senki más nem segített a kiépítésében, mint a korábbi nevelt és Ajax játékos, Johan Cruyff. Célja az volt, hogy utánozza szülőklubja edzési módszereit, amely a játékosok vásárlása helyett a saját tehetségeire támaszkodott. A bettingodds.com kutatása alapján a Barcelona vezeti a versenyt. Jelenleg 38 olyan labdarúgót találni az angol, a spanyol, a német, az olasz és a francia bajnokság egyikében, aki a legendás La Masián nevelkedett. A katalánokat a francia bajnok Paris Saint-Germain követi a listán.

A 2012-es szezonban valóban megtörtént, hogy a Barcelona pályáján minden 11 játékos ugyanabból az akadémiából érkezett. Három közülük pedig még a Zlaty labda versenyének döntősei lettek, és konkrétan ők voltak Xavi, Andrés Iniesta és a híres Lionel Messi, aki a labdarúgás világán kívül is ismert. A La Masia így elnyerte a FIFA elismerését, és a világ legjobb ifjúsági labdarúgó akadémiái közé került.

Bayern München Akadémia: Fókusz a hazai tehetségekre

A német klub bátran toboroz tehetséges játékosokat a konkurenciától, de van saját díjnyertes akadémiája. Legalábbis a fiatalok kategóriájában nem kell a transzferpiacra támaszkodnia. A klubot már 1902-ben alapították, de a labdarúgó akadémiája a legnagyobb sikereit csak az utolsó évtizedekben érte el, amikor olyan sztárokat nevelt, mint Thomas Müller vagy Bastian Schweinsteiger. Az akadémia fejlesztésébe fektetett összeg több tízmillió euró körül mozog, és a éves költségvetése hárommillió euró. Ennek köszönhetően akár 180 labdarúgónak is helyet tud biztosítani, akikkel körülbelül 40 alkalmazott dolgozik. Minden kis tehetségnek van esélye. Az akadémia minden évben rendez egy eseményt, amelyre akár 500 gyermek is jelentkezhet 6 és 11 éves kor között.

Manchester United Akadémia: Carrington titkai

Angliának is van egy legjobb labdarúgó akadémiája, amely már számos sikert könyvelhetett el. A híres Manchester United klubhoz tartozik, és a edzőkomplexuma a Carrington negyedben található, ahol a konkurens klubok scoutjainak szeme előtt két méter magas kerítéssel rejtőzik. Ez a stratégia nyilvánvalóan működik, mert a legnevesebb végzettjei között ott van maga David Beckham. Jelenleg a nyolc éves kis labdarúgók jelentkezhetnek, és akik sikerrel járnak, a legjobb labdarúgó akadémiák egyikét látogatják egészen 18 éves korukig. Eközben világversenyeken játszanak, és már többször sikerült kupát nyerniük.

Sporting CP Akadémia: Lisszabon tehetséggyára

Míg Porto a felnőtt kategóriában dominál, Lisszabon a fiatalok divízióját vezeti. A híres játékosok vásárlása helyett inkább csillagcsapatot épít a nulláról. És bár a klubnak mostanában nem megy olyan jól, az akadémiája számos sikeres játékost nevelt ki, és két különböző Aranylabda győztest is. A hely a mi választásunkban mindenképpen megérdemli.

További figyelemre méltó akadémiák és trendek

Portugál és belga utánpótlásképzés virágkora

A listát tovább böngészve feltűnhet, hogy virágzik a portugál és a belga utánpótlásképzés. A luzitánok közül előkelő helyen áll a Benfica (21 játékost adott a topligákba), de a Sporting CP (17) és az FC Porto (15) is jelentős erőforrás az elitbajnokságokban szereplő klubok számára. A belgák közül négy együttes került fel a húszas listára: a KAA Gent (7), a Club Brugge (11), az RSC Anderlecht (13) és a KRC Genk (16) is - utóbbival kapcsolatban érdemes megemlíteni, hogy magyar játékos is az akadémián pallérozódik, a 17 éves Németh Andrást a klub legnagyobb tehetségei között tartják számon.

A dobogóra még az osztrák Red Bull Salzburg is felfért, akik nem kevesebb, mint húsz olyan saját nevelést tudnak felmutatni, akik jelenleg valamelyik topligában bontogatják szárnyaikat.

Az öt elit bajnokság: felvevőpiac kontra nevelés

Ha megnézzük a listát, azt is láthatjuk, hogy az öt elit bajnokság inkább felvevőpiacként működik - és ez különösen igaz az olaszokra, akik egyetlen csapattal sem képviseltetik magukat a húszas listán. Nyilvánvalóan ez az eredménykényszernek és a bajnoki rendszernek is köszönhető.

Spanyolország: A B-csapatok szerepe

A spanyoloknál a Real Madrid Castilla (17) különösen hatékony nevelőbázisnak bizonyul, de az FC Barcelona B (11) is jó ugródeszkának tűnik. Viszont mielőtt elkönyvelnénk, hogy a két gigász második számú csapata a saját malmára hajtaná a vizet, érdemes megvizsgálni, hogy jelenleg hányan mondhatják el magukról, hogy helyük van a nagycsapat keretében. A Zinedine Zidane állandó keretében összesen hat (Daniel Carvajal, Lucas Vázquez, Casemiro, Nacho Fernández, Frederico Valverde, Mariano Díaz) olyan futballista található, akik a Castillából kerültek fel - ez nem azonos azokkal a labdarúgókkal, akik az első csapat alkalmazásában állva játszottak le a harmadosztályba. A Barcánál sokkal fényesebb a helyzet, a listán szereplő tizenegyből hét olyan futballista van (Lionel Messi, Sergio Busquets, Gerard Piqué, Jordi Alba, Sergio Roberto, Ansu Fati, Riqui Puig), aki a B-csapatban nyújtott teljesítményével érdemelte ki a tagságot a legjobbak közé.

Franciaország: Alsóbb ligák és felderítés

A franciáknál inkább a másodosztályú csapatok dominálnak, a Le Havre (8), a Clermont Foot (7) került fel a második vonalból, de meglepetésre az ötödosztályú Tours FC (7) is képviselteti magát a listán (amely korábban olyan labdarúgókat adott a világnak, mint Laurent Koscinelny vagy Olivier Giroud). Itt talán az OGC Nice-t érdemes megemlíteni, akik az összes topligát figyelembe véve a legfiatalabb átlagéletkorú kerettel (23,7 év) rendelkeznek, a keretben pedig négy saját nevelésű játékosnak van bérelt helye. A fiatalítást még Claude Puel vezetőedző kezdte el, akinek a regnálása alatt egy 2014-es FC Évian elleni bajnokin 21,6 éves átlagéletkorú csapattal futott ki a pályára a nizzai együttes. Azonban ők is inkább a scouting-hálózatuknak köszönhetik a tehetséges fiatalokat, mint a jól működő akadémiai rendszernek: tavaly nyár óta 11 huszonegy éven aluli játékost szerződtettek, mintegy 51 millió euró értékben.

Anglia: Leeds és a Premier League kihívásai

Az angol ligában egyetlen csapat kapott helyet a húszas mezőnyben: a feljutásra is esélyes Leeds United, akik nyolc olyan saját nevelésű futballistát tudnak felmutatni, akik jelenleg valamely topligában ékeskednek - jellemzően a Premier League-ben, de Ronaldo Viera például az olasz Sampdoriában találta meg számításait. A lista egy kicsit csalóka azzal, hogy csupán a 2020-as évet vizsgálja, ugyanis a teljes szezon alapján Premier League-klubok is felkerülhetnének - ilyen például a Manchester United, akik tíz saját nevelésű futballistát foglalkoztattak a jelenleg is futó idényt figyelembe véve (és ebben még nincsenek benne a más csapatokban pályára lépő játékosok).

Németország: Bochum és Schalke tehetségei

A németeknél egyetlen csapatra korlátozódik a létszám, egyedül a másodosztályú VFL Bochum (7) beverekedni magát a listára, akik Németország egyik legjobb utánpótlásnevelő bázisával rendelkeznek. Többek között a bochumi fészekből röppent ki Ilkay Gündögan (Manchester City), Leon Goretzka (Bayern München) vagy Lukas Klostermann (RB Leipzig) is. Ha már a legfényesebb germán utánpótlásműhelyekről beszélünk, fontos megemlíteni az FC Schalke 04 akadémiáját is, akik nemcsak a Bundesligában, de Angliában (Mesut Özil, Leroy Sané, Sead Kolasinac) és Franciaországban (Julian Draxler) is jó néhány zászlóhordozót szórtak szét. Magyar vonatkozás, hogy többek között Hajnal Tamás is a gelsenkircheni együttes utánpótlásában pallérozódott.

Olaszország: Az Atalanta scouting-modellje

Az olaszoknál a listára ugyan senki sem került fel, mindenképpen érdemes megemlíteni az Atalanta utánpótlásképzését - vagy inkább a scoutingját? A bergamói együttes hatékony módszerrel halássza el a tehetséges up-korú fiatalokat más akadémiák elől, majd értékesíti őket. A Serie-A topcsapataiban számos olyan futballista van, aki valaha megfordult a bergamói műhelyben; ilyen például Franck Kessié (AC Milan), Giacomo Bonaventura (AC Milan), Alessandro Bastoni (Inter) vagy Davide Zappacosta (AS Roma).

Hol debütálnak a topliga játékosai?

Érdekes lehet még az az összeállítás is, hogy mely topliga játékosai melyik klubban debütáltak a profik között. Néhol egészen meglepő csapatnevekre bukkanunk.

• A Premier League-ben egyértelműen a PSV (8) uralja a mezőnyt, mögötte a Sporting CP (7) és a Leeds United (6) sorakozik.
• A La Ligában a Real Madrid Castilla (13) dominál, mögötte meglepő módon nem a Barcelona B (6), hanem a Benfica (12) található.
• A Ligue 1 az egyetlen, ahol a hazai klubok uralkodnak. A Tours (7) és a Le Havre (7) holtversenyben az első, mögöttük pedig nem sokkal lemaradva a Clermont Foot (6).
• A Bundesligában a Red Bull-csoport miatt talán nem meglepő, hogy az RB Salzburg (15) toronymagasan vezet, az már talán egy fokkal érdekesebb, hogy az FC Basel (11) a második. A VfL Bochum (7) csak a harmadik legkedveltebb főpróba-helyszín a nagyelőadás előtt.
• És végül a Serie-A: az AFC Ajax (7) neveltjei itt koncentrálódnak leginkább, mögöttük az olasz másodosztályú US Salernitana (6); a harmadik helyen pedig déli szomszédunk, a horvát Dinamo Zagreb (6).

Magyar vonatkozások a topligákban

Tudtad? Magyarország jelenleg négy futballistát ad a topligáknak, akik kivétel nélkül a Bundesligában szerepelnek. Szalai Ádám Újpesten, Gulácsi Péter a BVSC-ben, Sallai Roland a Diósgyőrben kezdte a karrierjét; Willi Orbán pedig sosem játszott Magyarországon.

A tanulmányok korlátai és általános következtetések

Összességében elmondhatjuk, hogy a CIES tanulmánya nem reprezentatív, hiszen csupán a január és március között terjedő időszakot vizsgálja. Ez egyben azt is jelenti, hogy olyan játékosok, akik sérülés (vagy más okok) miatt nem voltak bevethetők ebben az időszakban, kikerültek a vizsgált célcsoportból. Ugyanakkor azt leszögezhetjük, hogy a számok alapján a holland, portugál és belga klubok Európa élvonalába tartoznak az akadémiai rendszert tekintve, és talán az az állítás sem elhamarkodott, hogy a topligák csapatai jellemzően piaci alapon működő játékospolitikát folytatnak, azaz inkább felvásárolják a kész labdarúgókat, semmint kineveljék őket.

tags: #world #football #legjobb #akademiau #csapata

Népszerű bejegyzések:

• Az utánpótlás sikerei Győrben
• A háború utáni magyar labdarúgás kihívásai
• A walesi válogatott történelme
• Rövidnadrág a női kézilabdában: védelem és szabályok
• Fontos jégkorong szabályok részletesen