A játékfüggőség és a játékosok viselkedésének kezelése: Megelőzés és segítségnyújtás

A játékok évszázadok óta részét képezik az emberi kultúrának, a szórakozástól a versengésig számos formában jelennek meg. Azonban, mint sok más tevékenység, a játék is túlzottá válhat, és komoly problémákat okozhat az egyén és környezete számára. A kényszeres, az egész életmódot átalakító, kontrollvesztett játékot űzők szenvednek játékfüggőség szindrómájában. Ez a függőségek között a viselkedési addikciók körébe tartozik. Ilyenkor a „külvilág megszűnik” a játékos számára. Ez problémáinak „látszólagos” megszűnését is jelenti, vagyis a játék akár valamilyen frusztrációra, sokkra, traumára adott válasz is lehet. A játékfüggőség tehát egy összetett jelenség, amelynek megértése és kezelése kulcsfontosságú.

A játékfüggőség típusai és tünetei

A játékfüggőség két fő típusa a leggyakoribb: a szerencsejátékos, illetve a számítógépes játékoktól függő személy. Eltérően nyilvánulnak meg, de az életmódot döntően befolyásoló függőség mindkét esetben jelen van.

Szerencsejáték-függőség

A szerencsejátékosnál az anyagi gondok súlyosabbak és ezzel párosulnak az életmódbeli problémák. Állandósuló pénzzavar, gyakori kölcsönkérések, eladósodottság jellemzi az ilyen embereket. Súlyosabb esetekben a munkahelyüket vagy a lakásukat vesztik el, vagy éppen a kapcsolatuk bomlik fel, vagy ott is állandósulnak a gondok. A szerencsejátékosok sokszor magányosak, nincs hobbijuk, nem érdeklődnek különösebben semmi iránt. Depresszió is előfordul a körükben.

A játékfüggőség fokozatosan alakul ki. A szerencsejátékosoknál először kisebb tétek, alkalmi játék fordul elő. Aztán egyre gyakoribbá válik a kockáztatás, és egyre nagyobb összegek merülhetnek fel. Végül gyakorlatilag a függőség állapotában a játékos számára "megszűnik a külvilág". A szerencsejáték függőség, más néven szerencsejáték-zavar, azt jelenti, hogy az embernek nincs kontrollja a játék iránti vágya felett, annak ellenére, hogy tudja, hogy a játék okoz neki problémákat az életében.

Videójáték-függőség

A számítógépes játékokat játszók körében felborul a napi életritmus: az evés, alvás, munkába járás, tanulás teljesen rapszodikussá válik, a játékosok csak reggel „veszik észre”, hogy nem aludtak. Hasonló - de nem pénzbeli, hanem áttételes - károkat szenvednek el a számítógépes játékoktól függőek: a kezdeti fokozatos belelendülés után egyszer csak azt veszik észre, hogy nem feküdtek le aludni, mert átjátszották az éjszakát. Másnap nem tudnak tanulni, dolgozni. Kimaradnak a munkahelyükről, az iskolából, felsőoktatási intézményből. Mások egyszerűen elfelejtenek enni. Az édesanyjuk viszi nekik az élelmet, mert ők nem tudnak elszakadni a géptől. Különösen addiktívak lehetnek az online interaktív játékok, szerepjátékok. Ilyenkor akár csapatban is játszhatnak a páciensek.

A videojátékok az 1970-es évek óta ragadják meg az amerikaiak képzeletét. Hamarosan nyilvánvalóvá vált, hogy a videojátékok sok időt emészthetnek fel, mivel a játékosok többször is megpróbáltak nyerni. Manapság a videojáték-függőséget a játékkényszerhez hasonló folyamatfüggőségként ismerik el, amelyben a nyerési rohanás válik a játék egyik elsődleges motivációjává. A közösségi oldalak egyik legnépszerűbb szolgáltatása a játékok, amelyek szinte folyamatosan játszhatók kézi játékeszközökön, személyi számítógépeken vagy okostelefonokon. A videojátékok sokkal kidolgozottabbak lettek, gazdag alternatív világokkal, több karakterrel és bonyolult történetszálakkal. Az introvertált gyerekek vagy tinédzserek azt tapasztalhatják, hogy elkerülhetik az „igazi” társaikkal való interakciót, ha elsősorban más online játékosokkal lépnek kapcsolatba, félelmetes adottságokkal és képességekkel rendelkező karakterek képében.

Amikor a játék függőséggé válik

Nem minden kutató ért egyet abban, hogy a videojáték káros vagy függőséget okozó tevékenység. Sokan, köztük a szülők is úgy gondolják, hogy a videojátékok tágítják a képzeletet, lehetőséget adnak a gyerekeknek az együttműködésre, és élesítik a kognitív készségeiket. Ám amikor a fiatalok idejük nagy részét videojátékokkal töltik iskolai munka, testmozgás, családi események vagy társasági tevékenységek rovására, a játék előnyei kevésbé tűnnek biztosnak. Némi vita folyik arról, hogy a videojáték a szerencsejátékhoz, a kábítószerrel való visszaéléshez vagy az alkoholizmushoz hasonlítható-e.

A játék addiktív minőségének forrása még mindig ismeretlen, de a kutatók azt javasolják, hogy ezeknek a játékoknak a játéka és megnyerése a dopamin felszabadulását idézheti elő, amely egy agyi vegyi anyag, amely javítja a hangulatot és energialöketet biztosít. A dopamin ugyanaz a neurotranszmitter, amely más függőséget okozó tevékenységekben is részt vesz, például alkohollal vagy kábítószerrel. A mentális zavarok diagnosztikai és statisztikai kézikönyve, a pszichiátriai betegségek végleges útmutatója a videojáték-függőséget jelenleg nem ismeri el addiktív rendellenességként. De a valós tevékenységek vagy kötelezettségek rovására történő játékokkal való megszállott elfoglaltság megosztja a függőséget okozó viselkedés bizonyos jellemzőit. A pszichiátriai és addiktológus körökben heves vita folyik arról, hogy a különböző viselkedési függőségek, mint például a pornófüggőség, „tényleges” függőségnek tekinthető-e. Míg ezen függőségek némelyike, mint például a szerencsejáték-függőség, sokkal elfogadottabb, addig mások, mint a szexfüggőség kevésbé. Nagyon jó olyan dolgokat csinálni, amiket élvezel, de túl messzire mehetsz egy hobbival? És mikor válik ez függőséggé?

A játékfüggőség figyelmeztető jelei

Hogyan tudhatja meg egy szülő, hogy a játék már nem egyszerű szórakozás, és függővé vált? Íme néhány fő figyelmeztető jel, amire figyelni kell:

• Gyenge iskolai, munkahelyi vagy háztartási kötelezettségek teljesítése a játékkal való elfoglaltság következtében.
• Más hobbi vagy baráti kapcsolatok elhanyagolása.
• A személyes higiénia vagy az ápolás romlása.
• Képtelenség korlátozni a játékkal eltöltött időt.
• Az ingerlékenység, szorongás vagy düh jelei, amikor kénytelenek abbahagyni a játékot, még rövid időre is.
• Több időt kell tölteni játékkal vagy intenzívebben játszani annak érdekében, hogy ugyanazt az élvezetet érje el.
• Fizikai vagy pszichológiai elvonási tünetek, például étvágytalanság, álmatlanság, izgatottság vagy érzelmi kitörések, ha a játékot elveszik.
• A videojátékok használata a munkahelyi vagy iskolai stresszes helyzetek, illetve az otthoni konfliktusok elkerülésére.

Nem a gyerekek és a tinédzserek az egyetlenek, akik kiszolgáltatottak lehetnek a videojáték-függőséggel szemben. A felnőttek órákon át videojátékokkal is játszhatnak ahelyett, hogy munkatevékenységet folytatnának, hobbikat űznének, vagy időt szánnának partnereikre vagy gyermekeikre. Amikor a felnőttek már nem tudják ellenőrizni, hogy mennyi időt töltenek videojátékokkal, vagy ha munkájuk vagy kapcsolataik megsérülnek a videojátékok miatt, akkor előfordulhat, hogy átlépték a határt a kikapcsolódástól a függőség felé.

Egészségügyi kockázatok és aggodalmak

A kényszeres videojátékok negatív hatással lehetnek a fejlődő szellemre vagy testre. A felnőtt játékosok is megszenvedhetik a kanapén vagy a számítógép asztalánál eltöltött órák hatásait. Az alábbiakban felsorolunk néhányat a fiatalabb játékosokkal kapcsolatos legfontosabb problémák közül:

• Ülő életmód: A számítógép előtt vagy eszköz előtt ülve eltöltött órák megterhelhetik egy fiatal szervezetét. A videojátékokkal kapcsolatos fizikai gyakorlatok hiánya közegészségügyi aggodalmakhoz vezetett a súlygyarapodás, a rossz testtartás és a 2-es típusú cukorbetegség fokozott kockázatához, a gyermekek és tizenévesek körében.
• A társadalmi szerepvállalás hiánya: Bár a videojátékokhoz számítógépes környezetben kell együttműködni másokkal, nem feltétlenül készítik fel a gyerekeket a társaikkal való szocializáció valóságára. A másokkal való interakció megtanulása egy fontos szociális készség, amelyet figyelmen kívül hagyhatnak azok az egyének, akik túl sok időt töltenek játékkal.
• Koncentrációs és figyelemproblémák: Aggodalomra ad okot, hogy a videojátékok gyors mozgásai és gyors ütemű akciói a játékosok koncentrációjának elvesztését idézik elő. Azok a gyerekek, akik sok időt töltenek videojátékokkal, kevésbé érdeklődhetnek például a könyvek olvasása iránt, ami koncentráltabb, hosszabb figyelmet igényel.
• Fejlesztési feladatok kerülése: A serdülőkor az önmegismerés és a személyes fejlődés időszaka. Ahhoz, hogy felnőttekké váljanak, akik képesek vállalni az élet kihívásait, a tinédzsereknek meg kell tanulniuk szembenézni a fájdalmas érzelmekkel és a kínos társadalmi tapasztalatokkal. De ha a videojátékokat menekülési mechanizmusként használják, ez lehetővé teszi a gyermekek számára, hogy elkerüljék a felnőtté válással járó fejlődési kihívásokat.
• Fokozott agresszió vagy erőszak: Azok a gyerekek és tinédzserek, akik sok időt szentelnek a harcra, verekedésre vagy erőszakra összpontosító videojátékoknak, több agresszió jelét mutathatják, mint azok, akik nem játszanak ezekkel a játékokkal.
• Görcsrohamok és ismétlődő stresszes sérülések: A videojáték-kijelzők villogó grafikája, fényei és színei rohamot válthatnak ki egyes játékosoknál.

A játékfüggőség okai

A játékfüggőség több okkal is magyarázható, multifaktoriális jelenségről van tehát szó. Alapvetően stresszhatások előzhetik meg a kialakulást, de genetikai tényezők is szerepet játszhatnak. A szocializáció is szerepet játszhat ebben, így ha a családban már előfordult valamilyen függőség, akkor a játékfüggőség is könnyebben alakul ki. Ilyenkor nehéz eldönteni, hogy a viselkedési minta vagy a genetikai hatás volt-e döntő. Ugyanakkor egy svájci kutató, Daniele Zullino nemrégiben a HáziPatika.com-nak beszámolt arról, hogy Parkinson-kóros betegek kezelése során sikerült szabályozniuk a játékfüggőségért felelős agyi területet.

Az alábbi táblázat összefoglalja a szerencsejáték- és videojáték-függőség főbb jellemzőit:

Agresszív gyermeki viselkedés kezelése

Amellett, hogy a felnőttekre és a fiatalokra a játékfüggőség veszélye leselkedik, a gyermekek körében is felmerülhetnek viselkedési problémák, például agresszió a játék során. Fontos a szülői példa a gyermekek számára, mivel nemcsak genetikai okok játszhatnak közre, hanem viselkedési mintákat is követhetnek a gyermekek.

Ha már ott a baj, a gyermek odacsapott, dobál stb., azonnal avatkozzunk közbe, és emeljük ki a helyzetből. Guggoljunk le hozzá, vagy emeljük fel az ölünkbe, és higgadt hangon, de határozottan mondjuk el, hogy ezt nem teheti. Amennyire engedi, maradjunk vele testkontaktusban. Öleljük át, vegyük fel. Ha már megnyugodott, foglaljuk össze, hogy mi történt. Említsd meg, mit érezhetett, gondolhatott a másik fél. Ha ott van, akivel konfliktusba került, akár közösen is megbeszélhetitek, újra játszhatjátok a helyzetet.

Finomra hangolva: előzzük meg a bajt! Mit tehetsz, ha előre számítani lehet rá, hogy a gyermeked agresszíven fog reagálni egy helyzetre? Ha tudod, hogy közeledik egy ilyen szituáció (pl. ha hazaérkezik a testvér vagy ha be kell fejezni valamilyen tevékenységet, vagy épp hozzá kell fogni vagy esetleg haza kell indulni valahonnan, ha vesztésre áll a játékban, ha osztoznia kéne valamin egy ismeretlen gyerekkel stb.), akkor a helyzethez közeledve (amikor még nincs „balhé”) szóba hozhatod, hogy mennyire klassz, hogy már ilyen ügyesen viselkedik ilyenkor. Hangsúlyozhatod, hogy régen ez mennyivel nehezebben ment volna, de most, hogy már ilyen ügyes ebben, ez milyen jó érzés neked és a további érintetteknek. Mondd el, milyen büszke vagy rá!

Vannak gyerekek, akik azonban érzékenyebben reagálnak, ha közeledik a problémás szituáció. Ha azt látod rajta, hogy feszültebbé teszi, ha beszélsz az adott helyzetről, akkor inkább készülj egy játékos megoldással, adj neki olyan feladatot, ami eltereli a figyelmét az adott szituációról, és segít, hogy könnyebben vegye az akadályokat. Ez azért is jó, mert a gyermek számára is lehetőséget biztosít, hogy átírja a helyzettel kapcsolatos negatív beállítódását. Fontos, hogy minden olyan helyzetben, amelyben szeretnéd, hogy másképp reagáljon, adj számára a helyzet kezelésére alkalmas alternatívákat. Ha nehezen osztozik, beszéld meg vele, mit mondhat, amivel nem bántja meg a másikat, de egyértelművé teszi az álláspontját. Tanítsd meg egyezkedni, cserélni. Ezeket játékos feladatként be is gyakorolhatjátok, amíg nincs éles helyzet. És természetesen adj sok visszajelzést, akkor is, ha próbálkozik, és persze méginkább, ha sikerrel is jár! Dicsérd és mondd el neki, mennyire jó látni, hogy ennyit fejlődött. És a legfontosabb: te maradj higgadt! Ezzel neki is segítesz, hogy megőrizze a nyugalmát, vagy lehiggadjon és visszataláljon az egyensúlyához. Ha ez sikerül, sokkal könnyebben választja majd a szelíd megoldásokat. Gyakran hoz látványos változást a szülő megváltozott kommunikációs stílusa, a plusz figyelem és a nem várt érdeklődés. Mélyebbre ható változást eredményez, ha a gyermeket ezzel a módszerrel “meg is beszéltetjük”. A gyerekek nagyon bölcsek tudnak lenni, ha kívülről látják a helyzetet. Sokkal nehezebb akkor, amikor benne vannak érzelmileg. Fontos azonban, ha az agresszió nem múlik vagy esetleg visszatér, ha nem értitek meg, hogy mi lehet a háttérben, vagy szeretnétek a helyzettel kapcsolatban ti is segítséget kapni, mert otthon nem bírtok vele, akkor személyesen is forduljatok szakemberhez.

Kezelés és támogatás

A játékfüggőség diagnózisáról vita folyik a szakirodalomban, általában akkor állapítják meg a játékfüggőséget, ha az életvitele teljesen átalakul a páciensnek. Kényszeresen és kontrollvesztett állapotban játszanak a játékfüggők. A tüneteket sokszor a rokonok, barátok észlelik, orvosi diagnózis felállítására ritkábban kerül sor.

Gyógyszeres kezelés nincs a játékfüggőségre, kognitív viselkedésterápia segíthet leginkább - tehát szakemberhez kell fordulni. A „leszokás” a siker, de ez sokszor csak átmeneti állapot. Hosszabb távon sokat jelenthet a hasonló problémákkal küzdők megismerése, így társakkal találkozhatnak az elmagányosodott szerencsejátékosok. A Névtelen Szerencsejátékosok Magyarországi Közössége is létezik. Angol rövidítéssel GA-nak nevezik magukat. Ők a Gamblers Anonymous hazai (Anonim Szerencsejátékosok) szervezete. (1447 Budapest, Pf. 535.)

A többi, nem kémiai függőséghez hasonlóan, a játékfüggőségnél sem lehet gyógyulásról beszélni. A tevékenységgel való felhagyást, más életforma kialakítását nevezhetik az addiktológusok sikernek. Ám a játékfüggőség hasonló abban is a többi addikcióhoz, hogy bármikor újra kialakulhat.

A hozzátartozók szerepe

A hozzátartozók gyakran felismerik a játékszenvedély egyértelmű jeleit. Ilyenkor megpróbálnak segíteni - például úgy, hogy a barátok és ismerősök előtt e szenvedélybetegséget ártalmatlan időtöltésnek állítják be, vagy egyenesen eltitkolják, csak hogy az érintettet ne hozzák kellemetlen helyzetbe. Ők és az érintett is egyaránt tovább szenved. Ez a tudatos, ugyanakkor hibás magatartás nem vezet gyógyuláshoz. Egy játékfüggőséggel küzdő hozzátartozójának mindig figyelnie kell arra, hogy a szenvedélybeteg ne legyen mértéktelen, ne lépje túl a saját lehetőségeit. A hosszú ideig tartó gondoskodás talán az egyetlen módszer arra, hogy a szenvedélybeteg megtanuljon önállóan is felelősséget vállalni tetteiért.

Törvény írja elő, hogy a gyermekek és a 18. életévüket be nem töltött fiatalok számára tilos a szerencsejáték. A szerencsejáték-szervezők és -értékesítők kötelesek betartani ezt a szabályt. Az elmúlt években Magyarországon megszüntették a legtöbb nyerőautomata üzemeltető helyet. Ugyanakkor terjednek az illegális szerencsejátékok, és az állami szerencsejátékok iránti kereslet is megnőtt. Ezért fontos itt is az önmérséklet, az, hogy ha valaki játszik, betartson bizonyos - önmaga által megszabott határokat.

A kaszinó játékok nem csupán szórakozást nyújtanak, hanem komoly pszichológiai hatással is bírnak a játékosokra. A játék során fellépő izgalom és várakozás fokozhatja a stressz szintjét, ugyanakkor megfelelő stratégiák alkalmazásával a játékosok képesek kezelni ezt a nyomást. Stresszkezelési módszerek közé tartozik a játékidő korlátozása, a rendszeres szünetek beiktatása, valamint a nyeremények és veszteségek higgadt értékelése. A szakértők szerint a kaszinó játékosok számára elengedhetetlen a pszichológiai stabilitás, amely segíthet a hosszú távú sikerben.

tags: #wot #szitkozodo #jatekos

Népszerű bejegyzések:

• Globális trendek a női fociban
• Hogyan vegyél jegyet Fradi meccsre
• Kosárlabda palánk gyerekeknek
• Röplabda statisztikák – Szabó Ágnes
• a szentesi vízilabda kiemelkedő sporteredményei