A Zalaegerszegi Kosárlabda Története: A ZTE Férfi és Női Csapatainak Felemelkedése és Sikerei

A zalaegerszegi kosárlabda története mélyen gyökerezik a helyi sportéletben, amelynek elindítója és meghatározó alakja Ostoros Károly volt. Az alapok, ugyanúgy, ahogy annakidején 1891-ben abban a bizonyos YMCA iskolában Springfieldben, itt is iskolai szinten nyugodtak.

A kezdetekben a város csapatai egymás ellen és a nagykanizsai gimnáziumi csapatok ellen játszottak. Nagykanizsán Rossai Olivér, Szántó Zoltán, és a későbbiekben Radics András népszerűsítette a kosárlabdát. A zalaegerszegi csapatok Ostoros Károly segítségével a nyugat-magyarországi, területi bajnokságban szerepeltek. Az 1950-es években nagy lökést adott a zalaegerszegi kosárlabda fejlődésnek, hogy az Európa Bajnok csapatból Zalaegerszegen töltötte sorkatonai szolgálatát Simon János, a Bp. Honvéd játékosa.

A ZTE Férfi Kosárlabda Csapatának Története

A kezdetek és az egyesülés

Zalaegerszegen a minőségi kosárlabdázás alapjait a 70-es években kezdték megteremteni egyszerre két helyen is, a ZTE-ben és a város másik másodosztályú csapatánál, az Zalaegerszegi Építőknél. A ZTE először az NB-III-ban szerepelt, majd felkerült a második vonalba.

1977-ben a Z. Építők csapata az NB-II nyugati csoportjában második helyen végzett, az Oroszlányi Bányász mögött. Ekkor jött az ötlet, hogy a két jó csapatból egy nagyon jó csapatot kellene csinálni. Az ötletet tett követte, és 1978 januárjában fuzionált a ZTE és a Z.Építők. A csapat ZTE néven indult neki az 1978-as bajnokságnak azzal a nem titkolt céllal, hogy kiharcolja az NB-I-es indulás jogát. Ehhez azonban meg kellett nyerni az NB-II-es bajnokságot.

Feljutás az NB-I-be

Az NB-II-ben az utolsó fordulóig veretlen volt a csapat. 1978. december 16-án Székesfehérváron bonyolították le az utolsó, mindent eldöntő mérkőzést. A ZTE veretlenül, a Székesfehérvári Építők egy vereséggel került a döntőbe (a ZTE az első mérkőzésen Zalaegerszegen 91-65 arányban győzött). Még a 25 pontos vereség is az NB-I-et jelentette volna a csapatnak.

Annak ellenére, hogy az NB-I-be jutás volt a cél, csak az egyik hivatalosan küldött játékvezető érkezett meg a székesfehérvári csarnokba, így a helyi Berendi Lászlót kérték fel szükségjátékvezetőnek. A hazaiak óriási iramot diktálva hamar jelentős előnyt szereztek, melyet a ZTE a félidő végére ledolgozott. Ekkor sérült meg a ZTE egyik meghatározó játékosa, Halász István. Drámai csatában, összesítésben mindössze egy ponttal jutott tovább a ZTE az NB-I-be. A mérkőzést a székesfehérváriak nyerték, de a ZTE örülhetett.

A mérkőzés végeredménye:

• Székesfehérvári Építők - ZTE 77:52 (49:33)
• ZTE pontszerzők: Halász (2), Németh (17), Ivánkovics (4), Vágvölgyi (4), Lázár (10). Csere: Mónok (2), Magyar (7), Góczán (2), Herényi (-)
• Edző: Kristóf László

Az első NB-I-es bajnoki év

1979. január 13-án a ZTE Munkacsarnokban rendezték Zalaegerszeg történetének első férfi NB-I-es mérkőzését. Az ellenfél az Oroszlányi Bányász csapata volt, amelyet az újonc 100-64 arányban győzött le. A jó tavaszi hajrá meghozta a játékosok önbizalmát. A nyári kemény munka után az őszi szezonban kilenc győzelmet arattak. Megtörtént, amire kevesen számítottak: az újonc mindenféle kiesési gond nélkül kilencedik helyen végzett az első NB-I-es évében.

Ebben a történelmi szezonban játszottak többek között: Szűcs József, Góczán Gábor, Magyar Attila, Rózsás Gábor, Vágvölgyi Tamás, Monok István, Magyar András, Ivánkovics István, Lázár Béla, Halász István, Bokor Tamás, Erdei István. Edzőjük Varga Ferenc volt.

Az első érmek és kupagyőzelem

1983/84-es bajnokság végén először akasztottak csapatunk játékosainak nyakába bajnoki érmet, harmadik helyen zártuk az évet ifjabb Gyímesi János vezérletével. Az 1985-86-os szezon hozta el az eddigi legfényesebb érmet: a BP. Honvéd elleni döntő után - Budapesten kétszer kikaptunk, de Zalaegerszegen fölényes győzelmet arattunk - az ezüst érem is a vitrinbe kerülhetett.

Az első Magyar Kupa győzelemre 1988. március 16-án került sor. Zala megye első kupagyőztesét köszönthették 21 óra 38 perckor Székesfehérváron. Az előző napi elődöntő megnyerését követően - a BP. Honvéd csapata kellett hogy fejet hajtson - az Oroszlányi Bányász legyőzésével szerezte első kupagyőzelmét a ZTE.

Az első Magyar Bajnoki arany

Érdekes, ahogyan a csapat megszerezte az első bajnoki aranyat. Az egész bajnokságban mindössze ötször hagyta el vesztesen a pályát. Az öt vereségből ráadásul három hazai pályán volt. Először decemberben a MAFC ellen, majd kétszer a play-offban is, aztán a döntőbe jutásért a BP. Honvéd ellen. Végül jött a bravúr Budapesten, ahol hosszabbítás után kiharcolták a harmadik meccs lehetőségét. 1988. április 24-én Dobi Antal 41 pontot dobott, nyert a ZTE, így következhetett a döntő a Baja ellen.

A döntő rendkívül izgalmasan alakult:

1. Első mérkőzés: hosszabbítás után nyer a Baja.
2. Visszavágó: huszonöt másodperccel a mérkőzés vége előtt már senki nem adott volna egy lyukas garast a ZTE győzelméért, három ponttal vezetett a Baja. Aztán öt másodperccel a vége előtt Góczán Gábor bedobott egy hárompontost, jöhetett a hosszabbítás. Hatalmas küzdelemben a ZTE nyert, így vasárnap a harmadik mérkőzésen dőlt el a bajnoki arany sorsa.
3. Harmadik mérkőzés (1988. május 8.): Néhány perccel három óra után már gyakorlatilag egy gombostűt sem lehetett leejteni a Városi Sportcsarnok nézőterén. 6000 szurkoló volt a teremben, de kint csak jöttek az emberek. Egymás ölében ültek a nézők, kiabált mindenki, fantasztikus volt a hangulat. Már az ötödik percben 12-8 volt a ZTE javára. Pár perc múlva már kilenc pont volt az előny. A második félidőt már új labdával kellett kezdeni, mert valaki már magához vette az előzőt. A huszonkettedik percben már 22 pont volt az előny, eldőlt a bajnoki cím sorsa. A befejezés stílszerű: Szűcs József zsákol egy hatalmasat: 102-72. Először Magyar Bajnok a ZTE.

A ZTE férfi csapatának kiemelkedő szezonjai és eredményei (1979-1992)

A ZTE férfi kosárlabda csapatának fejlődése az első NB-I-es szezon után folyamatos volt, számos éremmel és bajnoki címmel gazdagítva a klub dicsőséglistáját. Az alábbi táblázat néhány kiemelkedő szezont és azok eredményeit mutatja be.

A Zala Volán-ZTE (ZTE NKK) Női Kosárlabda Csapatának Története

A szakosztály alapítása és az NB I-be jutás

A Zala Volán Torna Egyletet 1952-ben alapították, a női kosárlabda szakosztály kilenc évvel később, 1961-ben kezdte meg működését. Hosszú évekig kellett arra várni, hogy a zalaegerszegi kosaras hölgyek a férfiakhoz hasonlóan felkerüljenek a legmagasabb osztályba. 1994 tavaszán az NB I/B osztályozóján aztán a Nagykanizsai MÁV-NTE ellen, egy roppant izgalmas csatában kiharcolta a feljutást a Zala Volán. Azóta is folyamatosan, immár több mint 12 esztendeje az első osztályban szerepel a csapat.

Fejlődés és a soproni „fiókcsapat” időszak

A feljutást követően a gárda három év alatt jó középcsapattá fejlődött. 1997-ben már a 7. helyen fejezte be a bajnokságot, és ezt a szintet éveken át eredményesen tartotta. A további előrelépés céljából a szakosztály vezetősége 2002-ben úgy döntött, hogy megegyeznek Európa egyik meghatározó egyesületével, a GYSEV-Sopronnal, így a Zala Volán-ZTE a soproniak „fiókcsapata" lett. Két szezonon keresztül a Hűség Városában edzettek a jobbára fiatalokból álló közlekedésiek, a mérkőzéseket azonban Zalaegerszegen játszották. A közös munkához fűzött remények viszont nem váltak valóra. Ugyan több fiatal megtapasztalhatta az NB I légkörét, de az eredmények elmaradtak a várakozásoktól, emellett a közönség sem érezte igazán magáénak - zalainak - a csapatot.

Újjáépítés és kiemelkedő sikerek

Így 2004/05-ös szezontól kezdve a Zala Volán-ZTE székhelye ismét teljes mértékben Zalaegerszeg lett. Az alapokról indulva kellett új csapatot szervezni, ugyanis egyedül Heller Anita maradt a gárdánál. Ám visszatért nevelőegyesületéhez Szőke Ildikó, mellette érkezett Németh Bernadett, Szélesy Judit és több légiós. A vezetőedzői posztra pedig Bencze Tamást szerződtette a vezetőség.

A fiatal, ambiciózus tréner irányításával a Volán remekelt a 2004/05-ös szezonban. A bajnokságban (6. hely), és a Magyar Kupában (4. hely) is története legjobb helyezését produkálta az egyesület. Emellett a nemzetközi porondon is bemutatkoztak a lányok. Az Európa Kupában magabiztosan jutottak tovább csoportjukból, ám az egyenes kieséses szakaszban a nagynevű Orenburg összesítésben sajnos 3 ponttal jobbnak bizonyult a sárga-kékeknél.

A 2005/2006-os idényben hajszálhíján bejutott a csapat a bajnokság legjobb 4 együttese közé, ám az 5. hely így is a klub történetének legjobb eredményét jelentette. A Magyar Kupában és az Európa Kupában azonban a sorsolás szeszélye folytán nem tudták megismételni a lányok az egy évvel ezelőtti menetelést. Az egyéni teljesítményeket nézve viszont dicsekedhet a klub, hiszen a csapat válogatott irányítóját, Németh Bernadettet a bajnoki szezon legértékesebb játékosának választották.

Egy átalakult kerettel vágott neki a Zala Volán-ZTE a 2006/07-es bajnokságnak. A csapattól meghatározó játékosok távoztak: Heller Anita, Szőke Ildikó és a már említett Németh Bernadett. Ám a helyükre érkezők közül az amerikai Mary Creamer és a bolgár Lidya Milkova bebizonyította, hogy érdemes rájuk számítani, a gárda pedig ismét a 6. helyen zárt a bajnokság végén. A 2007/2008-as bajnokságban a Bencze Tamás vezette Zala a klub történetének első felnőtt érmét szerezte meg a Magyar Kupa-bronzzal, a bajnokságban viszont egy óriási lehetőségről, a legjobb négy közé kerülésről maradt le a csapat.

A 2008/2009-es bajnokságban a hatodik helyet szerezte meg a csapat, miután a helyért folytatott páros csatában a BSE bizonyult jobbnak. A bajnokság végén Bencze Tamás két évre elkötelezte magát a Szeged csapatához, és helyét az akkori másodedző, Gáll Tamás vette át. A Zala Volán-ZTE - pontosabban, most már ZTE NKK - NB I A-csoportos női kosárlabdacsapatánál a játékoskeret alaposan megváltozott, leigazolták a korábban már egerszegi színekben játszott Czukor Tündét, aki legutóbb a román bajnokságban játszott. Emellett a 191 cm magas moldáv-orosz állampolgárságú Irina Crasnoscioc is erősítette a keretet.

A 2009/2010-es bajnokság végén csapatunk bejutott a Magyar Kupa Final Fourjába, ahol a negyedik helyet szerezte meg, míg a rendkívül erős bajnokságban az ötödik helyen végzett. A 2010/2011-es bajnokságra csapatunkhoz érkezett Sonyák Zita és Zsovár Orsolya, megerősítve ezzel a magyar magot, valamint légiósként az amerikai Danielle Page. A bajnokság alapszakaszának végén az előkelő negyedik helyen végeztek a lányok, számos bravúrt végrehajtva. Megverték idegenben a Győrt, idehaza a Fradit és a Szegedet. A Magyar Kupában pedig újra a legjobb négy közé került csapatunk, ahol a Körmenden rendezett döntőben a harmadik helyért hosszabbításban maradtunk alul a Győrrel szemben. A bajnokság rájátszásában az újonc FTC csapatával kellett megküzdeni, és a ZTE NKK történelmet írt, mert először jutott be a bajnokság elődöntőjébe. A két győzelemig tartó páros mérkőzést 2-1-re hozta csapatunk. Külön érdekessége a csatának, hogy mind a három mérkőzésen 19 pontos győzelem született.

A 2011/2012-es bajnokságra már a szezon végén megkezdte a vezetőség az erősítést, a csapatépítést. Első lépésként a bronzérmes csapat együtt tartása volt a cél. Gáll Tamás vezetőedző első szóra igent mondott a hosszabbításra, ezzel a szakmai háttér biztosítva lesz a következő idényben is. A bronzérmes csapatból Zsovár Orsolya, Bukovszki Mónika, Czukor Tünde, Szélesy Judit, Szalay Virág, Ambrus Szandra újabb egy évre elkötelezte magát a csapathoz. Két válogatott játékos, Horváth Zsófia és Varga Zsófia is a ZTE NKK-t erősíti a következő idényben. A szakmai munkát dicsérve meg kell említeni, hogy Gáll Tamást a Magyar Női Kosárlabda válogatottat vezető Székely Norbert az EB pótselejtezőre készülő csapat mellé meghívta másodedzőnek, amely csak egy hajszállal, de lemaradt a Lengyelországban rendezendő kontinensviadalról. Előreláthatólag tehát egy szerethető és eredményes csapat körvonalazódik Zalaegerszegen. Hajrá lányok!

Játékoskeret bemutató - A Zala Volán-ZTE NKK 2003-04-es szezonja

A 2003-04-es szezonban a Zala Volán-ZTE NKK női kosárlabda csapatának kerete a következőképpen alakult:

• István Linda (mezszám 4, 185 cm / 74 kg, poszt: 4-es)
• Szentkirályi Réka (mezszám 6, 183 cm / 64 kg, poszt: 1-2-es)
• Heller Anita (mezszám 7, 171 cm / 60 kg, poszt: 1-2-es)
• Darida Csilla (mezszám 8, 178 cm / 62 kg, poszt: 1-2-es)
• Major Krisztina (mezszám 9, 180 cm / 76 kg, poszt: 4-es)
• Zsovár Orsolya (mezszám 11, 180 cm / 71 kg, poszt: 2-3-as)
• Vágvölgyi Krisztina (mezszám 12, 182 cm / 63 kg, poszt: 3-as)
• Varga Kitti (mezszám 13, 165 cm / 58 kg, poszt: 1-es)
• Ruzicková, Maria (SVK) (mezszám 14, 192 cm / 73 kg, poszt: 3-4-es)
• Lichnerová, Jana (SVK) (mezszám 15, 192 cm / 81 kg, poszt: 4-5-ös)
• Hanzséros Mária (mezszám 16, 168 cm / 58 kg, poszt: 3-as)

A csapat ügyvezető igazgatója Tóth László, csapatvezetője Molnár Balázs, edzője pedig Patkós Zoltán volt.

Utánpótlás nevelés Zalaegerszegen

A zalaegerszegi kosárlabda jövője az utánpótlás-nevelésben rejlik, amely számos korosztályban biztosítja a fiatal tehetségek fejlődését. Az edzések több helyszínen zajlanak, a korosztályi sajátosságoknak megfelelően:

• U20: Vezetőedző, edzések helyszíne: Ostoros Károly-csarnok
• U18: Edző, edzések helyszíne: Ostoros Károly-csarnok
• U16: Vezetőedző és másodedző, edzések helyszíne: Mindszenty-iskola
• U14/A: Edzések helyszíne: Apáczi VMK
• U14/B: Edző és másodedző, edzések helyszíne: Eötvös-iskola, Zalakerámia Sport- és Rendezvénycsarnok
• U12, U11/A: Edző, edzések helyszíne: Eötvös-iskola
• U11/B: Edző és másodedző, edzések helyszíne: Mindszenty-iskola
• Előkészítő 2: Edzések helyszíne: Landorhegyi iskola
• Egyéni képzés: Sportcsarnok kisterem

tags: #zala #volan #te #kosarlabda #d #zsofi

Népszerű bejegyzések:

• Az Egyesült Királyság gazdasági kilátásai az IMF elemzése szerint
• A zorro mozdulat a floorballban
• A sikeres, de viharos MOL-Videoton korszak vége
• Böngéssz a hazai amatőr futball bajnokságok között
• Ronaldo góljai a Real Madridnál