A Zalaegerszegi ZTE Aréna és a város sportélete
A jégkorong az egyik legkedveltebb téli csapatsport. Az elmúlt években, a jégkorong sportban, Közép-Európában Magyarország produkálta a legnagyobb fejlődést, a sportágba bevont, utánpótlás korú játékosok számát tekintve. A 2011-ben elkezdődött TAO-programnak köszönhetően - melyben minden magyar adózó, a fizetendő nyereségadójának egy részéről, annak sport és kulturális célokra történő felajánlásáról egyénileg dönthet - mára elegendő forrás került ebbe a sportágba is. Az intézmény folyamatos fejlődésben van, ennek köszönhetően a sportban is évről-évre jobb eredményeket érnek el. Mint minden sport a hokizás is áldozatokkal teli, nehéz és fárasztó. Már a kezdő korosztályokban is intenzív munka folyik, heti 4 alkalommal.
Zalaegerszeg sporttörténelme
Zalaegerszegen már a 20. század első évtizedeiben élénk sportélet zajlott. Ez idő tájt három labdarúgással foglalkozó egyesülete is volt a városnak- közülük az 1914-ben alakult Zalaegerszegi Sport Egyesületet nevezték át MOVE (Magyar Országos Véderő Egylet) Sportegyesületté.
A Zalaegerszegi TE (ZTE) 1920-ban alakult meg. Az alapítók a fekete-fehér színeket választották és létesítmény, valamint alapszabály nélkül működtek. Az 1921. augusztus 20-án lejátszott barátságos mérkőzés előtt vonták meg a ZTE labdarúgóitól a ZSE pálya használati jogát. Emiatt a Szombathelyi AK első osztályú csapatát a Vizslaréten, a játékosok által előkészített pályán, fogadták. A Nyugati Labdarúgó Alszövetség II. osztályában 1924-ben sikerrel kezdődött a ZTE bajnoki pályafutása, a Kámoni AC vendégeként az alábbi felállással értek el 2:2 arányú döntetlent: Varga (Nemes) - Gombás, Kertész J. A 10 évvel később elért bajnoki cím és osztályozó eredményeként az 1934/35-ös bajnoki évet már a Nyugati Alszövetség I. A harmincas években csapat legjobbjai Boronics, Koszta, Czirkovics I, Czirkovics II, Dorogi, Szökrönyös I, Doma, Bacsai, Borsos, Gondi, Kovács, Szabó R., Szökrönyös II, Szakál, Palkovics, Sárközi, Füleki, Dóczi, Tomózer, Sajben, Martinka, Szabó L.
A második világháború utáni években egyre több helyi egyesület alakult, vagy folytatta működését. Nevük és támogatóik gyakran változtak, ezért egyik sem tudott igazán a város vezető sportegyesületévé válni. Az 1957 elején létrejött két klub, a Zalaegerszegi Dózsa és Petőfi egyesülése rövid életűnek bizonyult, s néhány hónap után fel is bomlott. Június 6-án a Petőfi és a Ruhagyár fúziójának eredményeként, 19 éves szünetet követően alakult újra a Zalaegerszegi Torna Egylet.
1968. november 24-én, Zalaegerszegen a ZTE 5:2 arányban legyőzte a Pécsi Ércbányászt és megnyerte a bajnokságot az NB II Nyugati csoportjában. 1968. október 1-én a ZTE-stadionban, 20 ezer néző előtt a Szegedi EOL csapata ellen aratott 4-0-s győzelem volt a csapat első győzelme a legmagasabb osztályban. Szintén ezen találkozón született meg a ZTE első élvonalbeli találata Gáspár Gyula révén. A következő majd’ 2 évtizedben rendre a bajnoki táblázat középső harmadában végzett a csapat. A fényesebb időszak Gellei Imre érkeztével következett. Ő 33 éves volt, amikor átvette a csapat irányítását. Vele kétszer is - 1985-ben valamint ’86-ban - a negyedik helyig jutott. Ebben a csapatban Gass István, Galántai Tibor, Soós István voltak a legmeghatározóbb játékosok.
Az MLSZ által mind a 16 élvonalbeli klub részére kiírt I. Magyar Labdarúgó Terembajnokság négyes döntőjét 1983. december 14. és 16. Ez egészen 1989. Akkor a Siófok ellen az osztályozó első meccsén idegenben 4-3-as vereséget szenvedtek, de a hazai visszavágón fölényes, 6-0-s győzelemmel harcolták ki a feljutást. A mérkőzésen a későbbi NB I-es gólkirály Preisinger Sándor 3, Németh Tamás 2, Szabó II.
2014-ben a Pharos 95′ Kft vette át a Zalaegerszeg FC vezetését. A kezdeti pár évben hangsúlyt fektetek az infrastruktúra kiépítésére, az eredmények azonban eleinte elmaradtak, a 2017/18-as szezonban a csapat nagyon közel állt ahhoz, hogy kiessen a harmadosztályba és a nézőszám is jelentősen csökkent. A kiesést követően 7 évvel, 2019-ben sikerül újra feljutnia az élvonalba. A 2022-2023-as szezonban a ZTE csapata története során először magyar kupagyőzelmet ünnepelt; a 2023.
A város csapatai egymás ellen és a nagykanizsai gimnáziumi csapatok ellen játszottak. Az 1950-es években nagy lökést adott a zalaegerszegi kosárlabda fejlődésnek, hogy az Európa-bajnok csapatból Zalaegerszegen töltötte sorkatonai szolgálatát Simon János a Bp. A ZTE először az NB III-ban szerepelt, majd felkerült a második vonalba. 1977-ben a Z. Építők csapata az NB II nyugati csoportjában második helyen végzett, az Oroszlányi Bányász mögött. Ekkor jött az ötlet, hogy a két jó csapatból egy nagyon jó csapatot kellene csinálni. A csapat ZTE néven indult neki az 1978-as bajnokságnak azzal a nem titkolt céllal, hogy kiharcolja az NB I-es indulás jogát. 1978. december 16-án Székesfehérváron bonyolították le az utolsó mindent eldöntő mérkőzést. Még a 25 pontos vereség is az NB I-et jelentette volna a csapatnak. A hazaiak óriási iramot diktálva hamar jelentős előnyt szereztek, melyet a ZTE a félidő végére ledolgozott. Drámai csatában, összesítésben mindössze egy ponttal jutott tovább a ZTE az NB I-be. A mérkőzést a székesfehérváriak nyerték, de a ZTE örülhetett.
A ZTE Aréna
A ZTE Arénát 1972-ben építették fel, több száz lelkes zalaegerszegi polgár segítette a munkálatokat. A nézőcsúcsot is ebben az évben jegyezték fel. A létesítmény címe: 8900 Zalaegerszeg, Október 6. utca. A Sportcsarnok 1980-ban.
A létesítmény címe: 8900 Zalaegerszeg, Stadion utca. Október 6. utca.
Alsóerdei Sport- és Élménypark
Több, mint 3 hektárnyi területen zöld környezetben terül el az Alsóerdei Sport- és Élménypark, ahova minden kikapcsolódni és sportolni vágyó helyi és nem helyi lakosnak van lehetősége kipróbálni a park adta lehetőségeket. A kalandparkban lehetőség van falmászásra, felkészülhetnek az ide ellátogatók a síelésre oktató segítségével a sípályán, kosarazásra, focizásra vagy kézilabdázásra. A hagyományos sportolási lehetőségeken kívül egy szabadtéri edzőpark is várja az érdeklődőket. A nem szabadtéri sportolók igényeit is felmérve kialakításra került egy virtuális játszótér is, ahol a VR szemüvegeknek köszönhetően új világokat fedezhetnek fel, vagy akár a síszimulátornak köszönhetően évszaktól függetlenül síelhetnek. A kalandpark nyújtotta lehetőségek részben ingyenesen vehetők igénybe, részben pedig a feltüntetett díjazás megfizetésével. Az oktató sípályája 1500 négyzetméteren várja a síelni vágyókat. A játszópark összesen 700 négyzetméter alapterületű ütéscsillapító burkolattal rendelkező terület, ahol a kis vendégek szabadon választhatnak a mókuskerék, faltörőkos hinta, földbe süllyesztett trambulin és hinták közül. A KRESZ-pályán a gyermekek játszva sajátíthatják el a közlekedési szabályok ismeretét. Működő lámpák, zebrák, parkolók, körforgalom és burkolati felfestések segítik a helyzetek bemutatását. A virtuális játéktéren a VR szemüvegek segítségével rengeteg alternatív világot ismerhetnek meg az érdeklődők.
tags: #zalaegerszeg #zte #arena #augusztus #10
