A Zemplényi-dosszié: Egy szélhámos a magyar sport élén
A magyar futball és úszósport történetében számos abszurd ügyirat található, melyek közül az egyik legmegdöbbentőbb és két évtized múltán is poshadtvíz-szagú a Zemplényi-dosszié. A FourFourTwo magazin sorozatában hónapról hónapra leporol egyet ezek közül. Rovatunkban immár sokadik alkalommal bizonyítjuk, hogy a magyar labdarúgás több mint száz éve alatt mennyi bűnözőt és gazembert vonzott. E tekintetben már csak a magyar úszósportban rosszabb a helyzet. A közös keresztmetszet: Zemplényi György.
Minden idők talán legnagyobb magyar szélhámosa a sportban elsősorban a Magyar Úszószövetség elnökeként vált hírhedtté. Azonban a futball világa sem úszta meg őt, hiszen 1986 és 1992 között az MTK labdarúgócsapatánál volt előbb intéző, aztán az ificsapatok, majd a felnőtt együttes menedzsere.
Zemplényi György, a sport mecénás vagy szélhámos?
Sportmecénás, kalandor vagy csak szélhámos? Sokáig vitatkoztak ezen a magyarok, de a kilencvenes évek elején maga Zemplényi György (†45) adott választ a kérdésekre. Zemplényi a barcelonai olimpia után egyszerűen lelépett, és csak utána derültek ki a zűrös ügyletei. Aki ismerte, vallja: ha a szélhámosság, sikkasztás, az emberek hiszékenységének kihasználása olimpiai sportág lenne, Zemplényi György Michael Phelps-i magasságokba emelkedett volna.
A rendszerváltás hajnalán a társadalmi átalakulásnak sok vesztese volt, például a kultúra, az egészségügy és a sport. Megszűnt a régi központi ellátási és irányítási rendszer, és az új, még fel nem épült gazdaság nem tudta eltartani a sportot. Kényszerhelyzetben tárt karokkal vártak minden vállalkozót, akinek szponzori elképzelései nem mindig párosultak tiszta szándékkal. Zemplényi György pont ebben a kontextusban tűnt fel.
Az MTK-s évek: Torta, helikopter és „cukros bácsi” módszerek
Zemplényi labdarúgással kezdte pályafutását a sportban. Erősen gyanítható, hogy az MTK-hoz is hasonló jellegű késztetései vezették, mint más területeken. Valuch Ernő, a futballcsapat technikai vezetője így emlékszik a kezdetekre: „Egy meccs után teljesen ismeretlenül tortát küldött a csapatnak.” Hasonló módon már csak az MTK ifista játékosaiért rajongott. Akkoriban egyetlen sportegyesületnek sem volt egy vasa sem, ő pedig pénzt vitt az MTK-hoz, méghozzá nem is keveset. A klub idősebb szurkolóit valósággal az ujja köré csavarta, mézes-mázos modorával hamar megkedveltette magát.
Persze, a rongyrázás ekkoriban sem állt távol tőle, 1990 októberében például helikopterrel érkezett az MTK meccsére. Sokan már-már a legendás klubalapító, Brüll Alfréd utódjaként tekintettek rá. Nagy László, a kék-fehérek akkori ügyvezető igazgatója azonban nem értett egyet ezzel a hasonlattal: „Alapvető tévedés, hogy Brüll Alfréd habitusa hasonló volt Zemplényi Györgyéhez. Brüll a saját gyárának profitját úgy fordította az MTK-ra, hogy közben ő nem akart keresni a klubon.”
Kétes vonzódások és szponzoráció
Zemplényi György vállaltan homoszexuális volt, és azt is tanúk sokasága erősítette meg, hogy kimondottan vonzódott a fiatal fiúkhoz. Kárpáti Tamás Zemplényi, illetve a Bednárik Imre, Vajda Péter szerzőpáros által jegyzett Bukóforduló - A Zemplényi dosszié című könyvben is hosszasan esik szó például arról, hogy a dúsgazdag Zemplényi elképesztő összegekkel támogatta a tököli Fiatalkorúak Büntetés-végrehajtási Intézetét (ahol fiatalon maga is raboskodott). Mivel a rendszerváltás hajnalán a börtönök is alamizsnán tengődtek, az intézetvezetők nagy örömmel fogadták a civil támogatókat, Zemplényinek pedig egy idő után szabad ki- és bejárása volt a tököli intézetbe. Folyamatos támogatásaiért cserébe az általa kiválasztott fiatalokat egy-egy éjszakára kivihette a börtönből és a Béke Szállóban szállásolta el őket - gondolhatjuk, milyen céllal.
Egy egyetemista, aki hobbiból gyakran járt NB I-es csapatokhoz fotózni, így emlékezett Zemplényi kéréseire: „Egyszer csak Zemplényi fordult hozzám és kért meg arra, hogy készítsek róla pár fotót az általa kiválasztott MTK-s játékosokkal, de ne szóljak senkinek erről, a képek ne kerüljenek nyilvánosságra és kópiát se készítsek. A zsebembe nyomott három- vagy négyezer forintot, mondani sem kell, mekkora pénz volt az akkoriban egy egyetemistának. Készült pár fotó a pályán különböző beállásokban, de nem keltett bennem gyanút, hogy mindegyiken átölel egy-két játékost a menedzser vagy a vállukra teszi a kezét. Azt már kicsit furcsállottam, hogy olyan képet is kért, hogy hét kiválasztott játékossal az edzői szobában is kapjam le őket. Ő ült egy széken, és köré csoportosultak a fiatalok, némelyek félmeztelenül, volt ott ifista játékos is.”
A válogatott háza táján is sürgött-forgott, 1982-ben a ligaválogatott ausztráliai túráján tűnt fel váratlanul. Mészöly Kálmán szövetségi kapitány visszaemlékezése szerint miután kikaptak egy jugoszláv klubcsapattól, Zemplényi felbukkant az öltözőben és hevesen szidta a csapatot. Mészöly ekkor felvetette neki: kritika helyett inkább motiválja valahogy az együttest.
Az úszósport elnökeként: luxus és végzetes adósságok
Zemplényi György elsősorban a Magyar Úszószövetség elnökeként vált hírhedtté. Bár az 1992-es barcelonai olimpián Egerszegi Krisztina és Darnyi Tamás összesen öt aranyérmet nyert, mégsem ezektől a sikerektől zengett a magyar úszósport. Az addig jóságos Gyuri bácsiként számon tartott mecénás romokat és döbbenetet hagyott maga mögött. Az akkori világklasszis úszók ma is állítják, nem tudtak róla, milyen pénzből éltek luxuskörülmények között.
- „Kaliforniába, Mauritiusra, Ausztráliába jártunk, ötcsillagos szállodákban laktunk” - emlékezett vissza a szöuli olimpián első úszó Szabó József (39). - „A 91-es perthi vébén döbbentem rá, ki is ő. Megkért minket, hogy Mr. Z.-nek szólítsunk. Kiderült, már keresték a rendőrök.”
- Czene Attila (34) szerint sorsszerű volt, hogy egy olimpia, az 1992-es barcelonai játékok után tűnt el, és az 1996-os atlantai előtt került elő. - „Nem láttunk bele a munkájába, de az tény, hogy mindent előteremtett nekünk” - mondta az atlantai olimpiai bajnok Czene.
- Rózsa Norbert (36), Atlanta 200 méteres mellúszó olimpiai bajnoka is állítja, fogalmuk sem volt a Zemplényi teremtette jólétük hátteréről. - „Zemplényi a barcelonai olimpia után egyszerűen lelépett, és csak utána derültek ki a zűrös ügyletei. Sajnos én is pórul jártam miatta, mivel többek között az én pénzemmel a zsebében tűnt el” - mesélte az úszósztár.
A MILLIÁRDOS Kigúnyolta Franciául A Pincérnőt... A Válasza SOKKOLTA Őt
A fényes palotának képzelt úszószövetség néhány nap alatt omladozó viskóvá változott - kifizetetlen számlák, tetemes adósság, mindez egy magát pénzembernek kiadó orbitális csaló műve volt. A Magyar Úszó Szövetség elnökeként harmincnyolc jogi és magánszemélynek bizonyíthatóan 452 millió 784 ezer forint kárt okozott, ami mai értéken 3.4 milliárd forintnak felel meg.
A károkozás mértéke
| Károkozás típusa | Eredeti összeg (Ft) | Mai érték (Ft) | Érintett felek száma |
|---|---|---|---|
| Bizonyított csalás és sikkasztás | 452 784 000 | 3 400 000 000 | 38 jogi és magánszemély |
A barcelonai olimpia utáni szökés és bujkálás
Zemplényi György 1992-ben több százmillió forint vissza nem fizetett kölcsönnel a zsebében nem tért haza a barcelonai olimpiáról. A katalán fővárosból nem jött haza, négy évig bujkált. Akkor már körözték, mivel az 1992-es barcelonai olimpia előtt 500 millió forint kölcsönt vett fel, amit nem fizetett vissza. Négy évig az Interpol körözése alatt állt. Zemplényi György világklasszis csaló, de az időzítéshez nem ért, mert ügye beárnyékolta Darnyiék öt olimpiai aranyérmét.
Svédországban püspöknek, Izraelben rabbinak adta ki magát. Rejtőzködése során Izraelben rabbinak, műértőnek és ékszerkereskedőnek adta ki magát, és tönkretette Jichak Weisst, akinek az üzletét vezette: felmondott és elhagyta az országot, de előtte a gyémántokat hamisokra cserélte, az igaziakat magával vitte. A svédországi Malmőben 1995-ben katolikus érseket játszott, néhány nap alatt tizenöt igen jómódú embert beszélt rá, hogy fektessék pénzüket műalkotásokba, amelyeket természetesen sohasem láttak - de aztán őt sem többé.
Az elfogás, a per és a halál
1996. július 12-én azzal került a Blikk címlapjára, hogy feladta magát a koppenhágai nagykövetségünkön. Megromlott egészségi állapotban tért haza. A bíróságon 31 rendbeli csalással és négyrendbeli sikkasztással vádolták meg, de sokan feljelentést sem tettek ellene, mert szégyellték önnön balgaságukat. Első fokon 19 rendbeli csalás és kétrendbeli sikkasztás vétkéért ítélték négyévi fogházbüntetésre 1998 májusában. Az elsőfokú ítélet négy évre szólt, de a másodfokra már nem került sor, mert 1999. január 19-én tüdőembóliában meghalt.
Rózsa Norbert emlékei és a Zemplényi-féle károk
Rózsa Norbertnek is személyesen ártott Zemplényi, aki több millió forinttal tartozott neki. „Nagyon sok hazugságot írtak rólam 92 táján, ezt húszévesen nem tudtam kezelni. Nagyon izgatott, fontosnak tartottam, hogy mindenki jót gondoljon rólam, de azzal nem tudtam mit kezdeni, amikor azt láttam a címlapokon, hogy engem titkokban feleségül vett Zemplényi György Mauritiuson. Rosszul kezeltem ezt az abszurditást, ma már másként tennék. Ráadásként nekem személy szerint nagyon sokat ártott Zemplényi menedzser, hiszen a valós értelemben megkárosított, milliókkal tartozott nekem. Ahogy visszatekintek, ez a tüske okozta, hogy Ausztráliáig menekültem 1992-ben.”
tags: #zemplenyi #gyorgy #futball
