A Labdarúgás Szabályainak Tévhitjei és Robin Zentner Emlékezetes Bakija a 11-es Pontnál
A labdarúgás, mint a világ legnépszerűbb sportja, tele van izgalmakkal, váratlan fordulatokkal és persze szabályokkal. Ezeknek a szabályoknak a pontos ismerete elengedhetetlen mind a játékosok, mind a játékvezetők, mind pedig a szurkolók számára. Gyakran azonban számos tévhit kering a köztudatban, amelyek félreértésekhez vezethetnek egy-egy mérkőzés során. Az alábbiakban egy alapfokú játékvezetői tanfolyam résztvevői számára összeállított anyagból válogatva tisztázunk néhány gyakori félreértést, emellett megismerkedünk Robin Zentner, a Mainz kapusának egy emlékezetes hibájával is.
Játékvezetői tévhitek és a büntetőterület szabályai
A játékvezetés kulcsfontosságú a mérkőzések integritásának megőrzésében, ám a szabályok értelmezése néha kihívást jelenthet. Lássunk néhány gyakori tévhitet, amelyekkel a játékosok és nézők is gyakran szembesülnek:
A pálya alkalmassága és a labda felpattanása
Tévhit, hogy a pálya minőségét a labda leejtésével és felpattanásának magasságával kell tesztelni. A játéktér alkalmasságának vizsgálatára nincs olyan szabály, amely megmondja, meddig kell felpattannia a labdának. A játéktér ellenőrzését a bíró saját belátása szerint végzi, sárba dobálással ma már senki sem operál. Az őskorban, ha egy játékvezető azt akarta, hogy ne legyen meccs, megkereste a legnagyobb pocsolyát és fél méterről beleejtette a labdát. Ha pedig éppen azt akarta bizonyítani, hogy a pálya alkalmas a játékra, akkor egy száraz helyen vállmagasságból tesztelte a talajt.
Több labda a pályán
Tévhit, hogy azonnal meg kell szakítani a játékot, ha egy még egy labda kerül a pályára. Erre csak akkor van szükség, ha a második labda zavarja a játékot.
A les szabálya: iránytól függetlenül
Tévhit, hogy ha a labda hátrafelé ment, akkor nem lehet les. Egy játékos ugyanis akkor van lesen, „ha közelebb van az ellenfél kapuvonalához, mint a labda és az utolsó előtti ellenfél”. Ebből pedig az következik, hogyha hátrafelé gurul a labda, de a támadó a labda elrúgásának pillanatában a labda előtt volt, akkor lehet lesen. Ezt az ellenkező oldalról is megközelíthetjük: hiába rúgják a labdát egy beadásnál előre, ha a játékos az elrúgáskor a labda vonala mögött volt, akkor nem lehet lesen még akkor sem, ha előrefut a beadásra.
A tizenegyes a vonalon
Sokan tévesen azt gondolják, hogy ha a szabálytalanság pontosan a büntetőterület vonalán történt, az még nem minősül tizenegyesnek. Valójában, ha éppen a 16-os vonalon történt a szabálytalanság, az ugyanolyan 11-es, mintha belül történt volna. A játéktéren ugyanis a vonalak ahhoz a területhez tartoznak, amelyet határolnak. Magyarul: ha az oldalvonalon/alapvonalon történik egy szabálytalanság, akkor az még a játéktéren belül történt. Ugyanígy ha a büntetőterület vonalán történik egy szabálytalanság, akkor 11-est kell ítélni.
Tizenegyes ítélés és a lapok
Nem igaz, hogy minden esetben, ha büntetőrúgást ítél a játékvezető, akkor sárga (vagy piros) lap is kötelezően jár - a szabályokban nincs erre való utalás. Nem igaz az sem, hogy egy szabálysértésért nem lehet dupla büntetést (például kiállítás + büntetőrúgás) alkalmazni.
Cselezés a tizenegyesnél és a kezezés értelmezése
A labdarúgásban számos finom szabályárnyalat létezik, amelyek a mérkőzés kimenetelét is befolyásolhatják, ilyen például a tizenegyesrúgás alatti cselezés vagy a kezezés megítélése.
A tizenegyesnél megengedett cselezés
Tévhit, hogy tizenegyesnél nem lehet cselezni. Egy büntetőrúgásnál a nekifutás alatt az ellenfél megtévesztésére irányuló cselezés megengedett, a bíróknak csak abban az esetben kell közbeavatkozniuk, ha a cselezés a nekifutás befejezését követően történik. Ebben az esetben a sportszerűtlenül cselező játékosnak sárga lap jár. A szabályok változása miatt, amit korábban megengedtek, ma már sportszerűtlennek számíthat. Például, a szabályváltozás előtt olyan cselezések, mint amilyeneket Neymar korábban alkalmazott, ma már sárga lapot vonnának maguk után. Ez a Messi 11-es is sportszerűtlennek számít, és mivel ekkor már érvényben volt az új szabály, sárgát is kapott érte. Azonban léteznek teljesen sportszerű és megengedett cselezési formák is.
A kezezés szándékossága
„Ez nem kezezés! A labda ment a kézhez, nem fordítva!” - halljuk gyakran. Egyes esetekben a kezezésért nemhogy sárga lap nem jár, de le sem kell fújni. A bíró csak akkor avatkozik közbe, ha a játékos
Mikor jár sárga lap kezezésért?
„Szándékosan ért kézzel a labdához?! Sárga lap!!!” - ez is egy gyakori tévhit, hogy a labda kezezéséért mindig sárga lap jár. Nem kell például büntetni, ha a játékos egy nézőtéri sípszót hallva fogta meg a labdát, ezt ugyanis külső zavaró hatásnak kell tekinteni. Ilyenkor a bíró megszakítja a játékot és a mérkőzés labdaejtéssel folytatódik. A kamu hivatkozás viszont nem segít: a bíró ugyanis csak akkor nézi el a tévedést, ha ő maga is hallotta a sípszót a nézőtérről.
Elsőbbségadás sorozat 7. rész: "Móricka szabályok"
Nyilvánvaló gólhelyzet és a hazaadás
A labdarúgásban a gólhelyzetek megakadályozása és a hazaadások körül is számos tévhit él. Nézzük meg a pontos szabályokat!
Az utolsó ember szabálya
„Utolsó emberként szabálytalankodott. Kiállítás!!!” - ez is egy tévhit. A kiállítás kritériuma nem az, hogy a szabálysértést a védő „utolsó emberként” kövesse el, hanem hogy szabálysértésével nyilvánvaló gólhelyzetet akadályozzon meg. Ha a védő a kapuvonalnál a szögletzászló közelében szabálytalankodik, akkor ő ezt „utolsó emberként” követte el, mégsem akadályozott meg nyilvánvaló gólhelyzetet, ezért nem kell kiállítani. Azonban az is lehet, hogy egy védő úgy akadályoz meg nyilvánvaló gólhelyzetet, hogy van egy mezőnyjátékos-társa, aki közelebb van nála a kapuvonalhoz, de nincs esélye a beavatkozásra. Ilyenkor nem „utolsó emberként” szabálytalankodott, de nyilvánvaló gólhelyzetet akadályozott meg, ezért ki kell állítani.
A hazaadás szabályai
„Hazaadta! Szabadrúgás!” - nem minden esetben tiltott a labdát a saját kapusunknak hazaadni. Közvetett szabadrúgás csak akkor jár az ellenfél javára, ha a kapus a saját büntetőterületén belül ”kézzel érinti a labdát, amit csapattársa szándékosan hozzárúgott”. A három lényeges momentum tehát, hogy 1) a kapus kézzel érinti, 2) a csapattárs szándékosan rúgja haza, 3) és rúgja (tehát például a térddel és az felett hazaadott labdát meg lehet fogni). Büntetendő azonban a fejjel, mellel, térddel való hazaadás akkor, ha ezt a játékos kizárólag azért teszi, hogy a szabályt kijátssza. Ez esetben a játékos sportszerűtlen magatartásban vétkes, amiért neki sárga lap, az ellenfélnek pedig közvetett szabadrúgás jár.
Robin Zentner híres bakija és szereplése a Bundesligában
A játékvezetési tévhiteken túl a futballpályákon időről időre előfordulnak olyan emlékezetes pillanatok, amelyek a játékosok hibáiból fakadnak. Ilyen volt Robin Zentner, a Mainz kapusának esete is.
A mainzi kapus emlékezetes hibája
A német Mainz kapusa, Robin Zentner egészen hihetetlen módon, tévedésből a 11-es pontot próbálta meg "elrúgni" a labda helyett egy hazaadásnál, de megúszta a hatalmas bakit a Borussia Mönchengladbach elleni Bundesliga-bajnokin. Ez az eset 2017-ben történt, és azóta is gyakran emlegetik a futball bakik között.
Zentner a Stuttgart elleni mérkőzésen
Robin Zentner karrierjében természetesen számos más mérkőzés is kiemelkedő. A német első osztályú labdarúgó-bajnokság (Bundesliga) 8. fordulójának második vasárnapi mérkőzésén a Stuttgart a Mainz vendégeként lépett pályára. Bár 1-0-ra még a Mainz vezetett Stuttgartban, a házigazdák még a szünet előtt egyenlítettek, majd Deniz Undav mesteri emelésével 2-1-es előnyhöz jutottak, és győztek is. A labdabirtoklás és a gólszerzési kísérletek tekintetében is nagy fölényben lévő stuttgarti csapat nyomást gyakorolt a vendégvédelemre, amely a 79. percben meg is roppant: Alexander Nübel kapus indítását Deniz Undav vette át jól, majd mesterien emelt át a kimozduló Robin Zentner fölött - fordítottak a vendéglátók! A hosszabbításban jött még egy Undav-Zentner párharc, amely ezúttal a mainzi kapus győzelmével végződött, ám ez igencsak sovány vigasz volt a látogatóknak: a meccset 2-1-re a Stuttgart nyerte meg, amivel fellépett a 3. helyre.
A Bundesliga állása a 8. forduló után
A 8. forduló eredményei után a bajnokság állása az alábbiak szerint alakult:
| Helyezés | Csapat | M | Gy | D | V | L-K | Gk | P |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1. | Bayern München | 8 | 8 | - | - | 30-4 | +26 | 24 |
| 2. | RB Leipzig | 8 | 6 | 1 | 1 | 16-9 | +7 | 19 |
| 3. | Stuttgart | 8 | 6 | - | 2 | 13-7 | +6 | 18 |
| 4. | Borussia Dortmund | 8 | 5 | 2 | 1 | 14-6 | +8 | 17 |
| 5. | Bayer Leverkusen | 8 | 5 | 2 | 1 | 18-11 | +7 | 17 |
| 6. | Eintracht Frankfurt | 8 | 4 | 1 | 3 | 21-18 | +3 | 13 |
| 7. | Hoffenheim | 8 | 4 | 1 | 3 | 15-13 | +2 | 13 |
| 8. | 1. FC Köln | 8 | 3 | 2 | 3 | 12-11 | +1 | 11 |
| 9. | Werder Bremen | 8 | 3 | 2 | 3 | 12-16 | -4 | 11 |
| 10. | Union Berlin | 8 | 3 | 1 | 4 | 11-15 | -4 | 10 |
| 11. | Freiburg | 8 | 2 | 3 | 3 | 11-13 | -2 | 9 |
| 12. | Wolfsburg | 8 | 2 | 2 | 4 | 9-13 | -4 | 8 |
| 13. | Hamburg | 8 | 2 | 2 | 4 | 7-11 | -4 | 8 |
| 14. | St. Pauli | 8 | 2 | 1 | 5 | 8-14 | -6 | 7 |
| 15. | Augsburg | 8 | 2 | 1 | 5 | 12-20 | -8 | 7 |
| 16. | Mainz | 8 | 1 | 1 | 6 | 9-16 | -7 | 4 |
| 17. | Heidenheim | 8 | 1 | 1 | 6 | 7-16 | -9 | 4 |
A Mainz és a Lipcse összecsapása Zentnerrel a kapuban
Robin Zentner hálója előtt zajló események egy másik emlékezetes mérkőzés során is főszerepet játszottak, amikor a Mainz az RB Leipzig ellen lépett pályára a Bundesliga 1. fordulójában.
A mérkőzés részletei
A német Bundesliga 1. fordulójában a koronavírus-járványtól sújtott Mainz 1-0-ra legyőzte az esélyesebb Leipziget, amelyben három magyar válogatott, Gulácsi Péter, Willi Orbán és Szoboszlai Dominik is pályára lépett. Szoboszlai Dominik nagyjából fél órát kapott bemutatkozásul. A mérkőzést Mainzban, a Mewa Arénában rendezték, 13 500 néző előtt. A Mainz a következő összeállításban lépett pályára: Zentner - Hack, Bell, Niakhaté - Widmer, Tauer (Fürstner, 86.), Aaron - Nebel (Rösch, 90.), Barreiro - Burkardt, Li Dzse Szung (Kilian, 90+1.). Vezetőedzőjük Bo Svensson volt. A Leipzig összeállítása: Gulácsi - Mukiele (Brobbey, 82.), Orbán, Simakan, Angelino - T. Adams (Sabitzer, 64.), Kampl - Forsberg, A. Haidara (Hvang Hi Csan, 64.), Nkunku (Szoboszlai, 64.) - André Silva. Jesse Marsch volt a vezetőedzőjük. A gólt Niakhaté szerezte a 13. percben.
A mérkőzés eseményei Zentner szemszögéből
A Bundesliga idénykezdetén eléggé elszomorította a mainziakat, hogy a koronavírus-járvány miatt több játékosukat is nélkülözniük kellett. Ennek ellenére a mainziak igencsak harapósan vetették magukat a küzdelembe, és többször is felbukkantak a Leipzig kapuja előtt. Az 5. percben Li Dzse Szung fejese csattant a kapufán, jelezve, hogy nem vár könnyű meccs Gulácsiékra. A 13. percben Mukiele egészen kacska felszabadítási kísérlete nyomán a labda a saját kapuja felé pörgött, éppen a közelben álló Niakhaté elé, aki közelről nem hibázott, ezzel vezetést szerzett a Mainz. Az elképesztő gól után sem sokat változott a játék képe, a Lipcse egyre többször jött előre, a helyzetek viszont elmaradtak. Lényegében gond nélkül tartotta az előnyét a Mainz, és várta a második félidőt. A második játékrész jórészt lipcsei fölényben telt, a hazaiak inkább védekeztek, de ezt olyan jól tették, hogy a vendégeknek szinte esélyük sem volt helyzetbe kerülniük. A 58. percben Simakan 16 méterről, a bal felsőt vette célba, Zentner viszont védett. A szöglet után megint Simakan fejelhetett, de ez most nem találta el a kaput. A 64. percben beállt Szoboszlai Dominik is, bemutatkozott a Bundesligában. A 73. percben Szoboszlai hozta fejjel helyzetbe André Silvát, aki lesről lőtt, Zentner védett. A 90+3. percben bal oldalról jött Forsberg szöglete, Zentner kiütötte, de nem szabadult fel a hazai kapu, az újabb beadást André Silva 11 méterről fejelte fölé. A hátralévő időben beszorult a Mainz, de jó védekezéssel visszavert minden támadást, így meglepetésre győzelemmel kezdte az idényt, a lipcseieknek pedig marad a keserű pirula, ennél jobb teljesítményre lesz szükségük.
Elsőbbségadás sorozat 7. rész: "Móricka szabályok"
Az időbeszámítás szabályai a labdarúgásban
A mérkőzések végén gyakran vitatott téma a hosszabbítás hossza. Van-e egzakt szabály erre vonatkozóan?
A hosszabbítás meghatározása
Hibás az a felfogás, hogy a félidők végén az időbeszámítást úgy kell meghatározni, hogy játékoscserénként fél percet, hordágyas ápolásonként egy percet kell adni a bírónak a játékidőhöz. Irányelvek ugyan vannak, de az elvesztegetett idő hosszát minden kötöttség nélkül a bíró határozza meg.
tags: #zentner #kapus #tizenegyes #pontot
