A Zöld Sasok, a Fradi története: Diadalok és kihívások
A Ferencvárosi Torna Club (FTC), melyet 1899. május 3-án alapítottak dr. Springer Ferenc elnökletével, mélyen gyökerezik a magyar sporttörténelemben. A klub színei, a zöld és fehér, valamint címere - melyben öt zöld és négy fehér csík Budapest IX. kerületét szimbolizálja, és a zöld pajzsban elhelyezett három, egymáshoz fordított „E” betű az „Erkölcs, Erő, Egyetértés” jelmondatra utal - mind a klub gazdag örökségét mesélik el.
A labdarúgó szakosztálynak 1928-ban, a profizmus kezdetén Manno Miltiades tervei alapján készült külön címere, melyen egy bronz sas futball-labdát szorongat, zöld-fehér pajzsban, „FERENCVÁROS” felirattal.
A kezdetek és az első sikerek (1899-1914)
Az FTC labdarúgó-szakosztálya 1900. december 3-án alakult meg hivatalosan. Az első hivatalos bajnoki mérkőzésüket 1901. április 21-én játszották, ahol a MUE 5-3-ra verte a zöld-fehéreket. Borbás Gáspár, az FTC 17 éves balszélsője szerezte a Fradi első hivatalos bajnoki gólját. Az első pontot egy 2-2-es döntetlennel szerezték a Műegyetem ellen, míg az első győzelemre 1901. június 16-ig kellett várni (FTC-BP. SC 5-1).
Érdekesség, hogy a Fradi hamarabb mutatkozott be a nemzetközi porondon, mint a bajnokságban. 1903-ban ünnepelhették az első bajnoki címüket, majd 1905-ben a másodikat. Az első őszi-tavaszi rendszerű bajnokságot 1906/07-ben nyerték meg, amiért a többi csapat babérkoszorúval tisztelgett.
1909. június 6-án az FTC végleg megnyerte az első magyar labdarúgó vándordíjat, miután ötödször nyerte el az Ezüstlabdát. Ugyanebben az évben, június 13-án a Wiener elleni 2-1-es győzelemmel megszerezték az első nemzetközi kupagyőzelmet, a Monarchia-bajnokságot. Az első ferencvárosi évtized fantasztikusan zárult: összesen 5 bajnoki címet, 3 ezüstérmet és 1 bronzérmet gyűjtöttek.
1911. február 12. felejthetetlen nap volt az FTC életében: az Üllői úti pálya avatásának a napja, ahol az első gólt a híres gólvágó, Schlosser Imre szerezte. A Fradi az új stadionban is folytatta sikersorozatát, 1911-ben sorozatban harmadszor lett bajnok, 21 meccsen maradtak veretlenek. 1912-ben a Ferencváros először nyert Angliában, a Wokingot gyűrték le. Az 1912-es év ferencvárosi elsőséget hozott, 11-3-as Fradi győzelemmel zárult a bajnokság (a III. kerület ellen, ami a mai napig gólcsúcs a klub történetében a bajnokságban), Slózi 8 gólt szerzett. Egy év múlva először nyerték el a Magyar Kupát.
A korabeli lapok már akkor is rendre arról számoltak be, hogy a Ferencvárosnak van a legnagyobb szurkolótábora, akik idegenbe is rendszeresen elkísérik a csapatot. Sajnos, a sikeres időszakot megszakította az 1914. augusztus 2-i szomorú nap, amikor szinte az egész csapat behívót kapott, és nem mindenki tért vissza.
Kihívások és újraindulás (1916-1949)
Kétévnyi szünet után az MLSZ újra kiírta a bajnokságot, az 1916/17-es idényt a Fradi a negyedik helyen zárta. Az 1924/25-ös bajnokságban a Fradi 11-2-re kapott ki az MTK-tól, ez a mai napig a zöld-fehérek legsúlyosabb veresége a bajnokságban. Az 1925/26-os idényben a zöldek megtörték a kékek uralmát, és 13 év után ismét magyar bajnoki címet szereztek. Ez volt egyébként az utolsó amatőr magyar bajnokság.
A profi bajnokság 1926-ban indult, és a Ferencváros FC megalakulásával a klub új fejezetet nyitott. Az első profibajnokságot hétpontos előnnyel zárta az élen a Ferencváros, és a bajnoki cím mellett a kupagyőzelmet is begyűjtötte. A csapat a nemzetközi kupában is jól szerepelt, a Közép-európai Kupában (KK) egészen a fináléig menetelt az FTC, sőt ott a Rapidot 7-1-re ütötte ki az első meccsen, így a magyar csapaté lett a kupa.
1931/32-es bajnokságban a Ferencváros 22 meccsből 22-őt megnyerve, azaz százszázalékos teljesítménnyel lett bajnok. Ez a mai napig egyedülálló teljesítmény a magyar labdarúgás történetében. 1933-ban a párizsi L'Auto olvasóinak szavazatai alapján a Ferencváros lett a hetedik legjobb csapat a kontinensen. Ebben az évben a kupagyőzelem is összejött.
Az FTC másodszor is elnyerte a KK-kupát, a Laziót kétszer is legyűrte a Fradi. 1944 augusztus 2-án a Ferencváros FC beolvadt az anyaegyesületbe, az FTC-be. A szurkolóknak azonban a csapat Magyar Kupa-szereplése jelentette a legnagyobb örömet, hiszen az FTC 1942-ben, 1943-ban és 1944-ben is elhódította a serleget. 1949 májusában, négy fordulóval a bajnokság befejezése előtt, már aranyérmes volt az éppen 50. születésnapját ünneplő Ferencváros. Minden idők leggólképesebb ferencvárosi csatársora játszott ekkor, a támadók 140 gólt rúgtak 30 meccsen, ebből Deák egyedül vágott 59-et.
Az ötvenes évek és a dicsőséges hatvanas évek
Az ötvenes évek ínséges időket hoztak: mindössze egy ezüst és három bronzot produkált a csapat, ekkor Kinizsi néven, piros-fehérben játszottak. 1956 szeptemberében már tárgyalások folytak arról, hogy a Fradi visszakapja a nevét és színét. Az ősszel aztán a "Fradi" ismét Ferencvárosi Torna Club lett. A hatvanas években egy sokkal sikeresebb széria kezdődött. Az évtized elejét, azaz 1962-es évet a Fradi VVK-ban aratott sikerei fémjelezték, ám a Zágráb végül megállította a magyar csapatot. Idehaza viszont megállíthatatlan volt a Fradi, Alberték magabiztos játékkal szereztek 14 év után ismét bajnoki aranyat szeretett klubjuknak. Sőt 1963-ban akár két bajnoki címet is szerezhetett volna a gárda, mivel az MLSZ az őszre külön bajnokságot írt ki, ám a Ferencváros a pocsék hajrájával lemaradt az első helyről.
A következő évad is remek perceket tartogatott a szurkolóknak, hiszen a Fradi ismét bajnok lett, immár tizenkilencedik alkalommal. Közben a csapat már megkezdte a menetelését a VVK-ban: a Brno, a Wiener SC, az AS Roma, az Atletico Bilbao és a Manchester United sorra esett az FTC áldozatául. Az 1965-ös fináléban aztán a Juventus is fejet hajtott a Fradi előtt, amely így megnyerte a rangos európai kupasorozatot. 1967 szintén aranyévnek számít a klub történetében. A Fradi 28 bajnoki meccset játszott veretlenül a bajnokság folyamán, igaz, az utolsó két meccset elbukta a csapat, amely így is begyűjtötte a 20. bajnoki címét. A csapat legjobbja, Albert Flórián hatalmas elismerésben részesült, 67-ben ő lett az Aranylabdás. Egy évvel később ismét a Ferencváros nevétől volt hangos Európa, a magyar gárda ismét beverekedte magát a VVK-döntőjébe, a Leeds azonban jobbnak bizonyult a Fradinál. A bajnokságban viszont nem akadt a Ferencvárosnál jobb csapat, huszonegyedszer is bajnok lett az Üllői úti gárda.
A hetvenes évektől a 2000-es évekig
A legendás 70-es évek elején a Fradi elsősorban a nemzetközi kupaszereplése miatt hívta fel magára a figyelmet. Az UEFA-kupában a zöld-fehérek egészen az elődöntőig meneteltek, ott azonban két peches meccs után a Wolverhampton megálljt parancsolt, sőt a bajnokságban sem került dobogóra a csapat. "Némi" vigaszt azért jelenthetett az újbóli, immár tizenegyedik Magyar Kupa-győzelem. A stadion is jelentős átalakulásokon és felújításon ment keresztül, a nevezetes KEK-menetelést már az új környezetben élhette át a közönség. A KEK-ben 1975-ben veretlenül jutott a döntőbe a Ferencváros, azonban a kupát a fénykorát élő Dinamo Kijev nyerte. A Ferencváros az első magyar csapat, amely az Anderlecht legyőzésével a Bajnokok Ligájába küzdötte magát. Az elért 28 bajnoki cím rekord Magyarországon.
Sikeres évek a bajnokságban:
- 1903
- 1905
- 1906-07
- 1908-09
- 1909-10
- 1910-11
- 1911-12
- 1912-13
- 1925-26
- 1926-27
- 1927-28
- 1931-32
- 1933-34
- 1937-38
- 1939-40
- 1940-41
- 1948-49
- 1962-63
- 1964
- 1967
- 1968
- 1975-76
- 1980-81
- 1991-92
- 1994-95
- 1995-96
- 2000-2001
- 2003-2004
Magyar Kupa győzelmek:
A Ferencváros nyerte a legtöbb alkalommal a Magyar Kupát is, összesen 20 alkalommal:
- 1913, 1922, 1927, 1928, 1933, 1935, 1942, 1943, 1944, 1958, 1972, 1974, 1976, 1978, 1991, 1993, 1994, 1995, 2003, 2004.
Az FTC nemzetközi kupaszereplése is figyelemre méltó. A Ferencváros 1928-ban és 1937-ben nyerte a Közép-európai Kupát, a legendás KK-t. A Vásárvárosok Kupáját (VVK), az UEFA kupa ősét, a Ferencváros 1965-ben nyerte meg. A VVK-ban 1968-ban ismét döntőbe került a zöld-fehér gárda, de a Leeds United nyerte a trófeát. 1972-ben, immár az UEFA kupában, az elődöntőig jutott a csapat. A KEK-ben 1975-ben veretlenül jutott a döntőbe a Ferencváros, azonban a kupát a fénykorát élő Dinamo Kijev nyerte.
A 2010-es évek: Visszatérés az élvonalba és az új stadion
A 2010-es évek a labdarúgóknál a visszatérések jegyében zajlottak. Miután a csapatot jogtalanul a másodosztályba űzték, onnan három keservesen hosszú év után sikerült visszatérni az élvonalba, a 2009/10-es bajnokságba. Az első év még nem hozta azt, amire a szurkolók sokasága várt, a csapat a középmezőnyben, a 7. helyen végzett. A középmezőny mindig is méltatlan volt a Fradihoz, nem csoda, hogy a szurkolók egyre elégedetlenebbek lettek a csapatot birtokló angol tulajdonosi körrel.
2010 nyarán Prukner Lászlót nevezték ki vezetőedzőnek. A csapat az előző évinél sokkal jobban szerepelt, bár beleszaladt egy méretes vereségbe Újpesten, a szezon végén az előkelőnek mondható 3. helyen végzett. 2011. február 17-én a Zrt. rendkívüli közgyűlésén az angol tulajdonos bejelentette, a továbbiakban nem kívánja finanszírozni a csapatot. Erről azonban érdemben nem tudtak tárgyalni, mert a részvények 5%-át birtokló FTC képviselője, Kubatov Gábor élt a szerződések szerint az FTC-t megillető vétójoggal. Kubatov Gábor nevét ekkor ismerte meg a Fradi szimpatizánsai, majd az FTC elnökévé választották. Első és legfontosabb feladata a labdarúgók helyzetének rendezése lett, amit sikerrel teljesített, a labdarúgók feletti üzleti jogok és az ingatlan is újra a klubé lettek.
A 2011-es esztendő újra nagy gyászba borította nemcsak a Ferencvárosi Torna Clubot, hanem az egész magyar labdarúgást. Nem sokkal 70. születésnapjának megünneplése után elhunyt Albert Flórián, akit itthon és külföldön gyakran azonosítottak a klubjával, aki megtestesítette a Fradit. A 2010/11-es bajnokságban bronzérmes csapattól mindenki az előrelépést várta, amely elképzelésben nagyon hamar csalatkozni kellett. A nyári Európa Liga selejtező „kiszívta” az erőt, ott az első körben egy örmény csapatot kettős győzelemmel ejtett ki a Fradi, ám a másodikban egy norvég egylet hosszabbítás után kiejtette. Ennek betudhatóan vagy sem, utólag nem deríthető ki, a bajnokságban nagyon rosszul kezdett a csapat, két döntetlen után öt vereség jött, ami Prukner László állásába került.
Détári Lajos irányításával sem tudott szárnyra kapni a csapat, egy elképesztően gyenge idényt futott, amelynek végén a 11. helyen végzett. A nyári átigazolási szezonban több új játékos érkezett, köztük a nagyon gyorsan közönségkedvenccé vált Böde Dániel. A negyedik fordulóban az Újpest elleni vereség után megköszönték Détárinak a munkát, a csapat irányítását újra külföldi kezekbe adták, ezúttal Hollandiából érkezett az új vezetőedző, Ricardo Moniz. Ő villámgyorsan belopta magát a ferencvárosi szurkolók szívébe, mert csapatával ellentmondást nem tűrő támadójátékot játszatott, ami a fradista szemeknek kifejezetten tetszett. Annál kevésbé az, hogy ez a támadójáték nem volt kellőképpen megalapozva, a támadósoron kívül a védelem is nagyon gólképes volt, ami bizony sok pont elvesztését jelentette. A bajnokság végére az előző évi 11. helynél azért sokkal jobb helyre, az ötödikre hozta be az együttest, amelyet a nyáron kifejezetten az ő igényei szerint erősítettek meg, egyebek közt a védővonalban is.
2013 végén kinevezték az új vezetőedzőt, a német Thomas Dollt, aki játékosként is nagy klasszis volt, azonban már edzőként is tett le sikereket a Bundesliga asztalára. Nem sokkal a névadója halála után a róla elnevezett stadiontól is búcsúzni kellett. A búcsú oka, hogy az új vezetés egy nagyon régi adósságot teljesített, előkészítette egy új, a XXI. század igényeinek megfelelő stadion felépítését, amihez óhatatlanul el kellett bontani a régit. A 2013. március 10-én rendezett utolsó bajnoki mérkőzés igencsak emlékezetesre sikeredett, hiszen egy derbi volt az Újpest ellen. Már-már úgy tűnt, 1:1-es döntetlennel zárul a mérkőzés, amikor az addig is hihetetlen elánnal támadó Fradi a hosszabbítás utolsó pillanataiban Vladan Cukic elképesztő bombagóljával megszerezte a győzelmet.
A régi stadion búcsúja után hihetetlenül felgyorsultak az események. Elkezdődött egy rendkívül tervszerű munka. A bontás után szinte pillanatok alatt kinőttek a földből az új betonpillérek, aztán szép sorban minden, egészen a tetőig, ami eddig sosem volt. Így jött el 2014. augusztus 10-én, pontosan 17 hónappal a régi stadion bajnoki búcsúmeccse után az új stadion avató gálameccsének az időpontja. Az új stadion, nem kis vitákat kiváltva a szurkolók körében, nem Albert Flórián nevét kapta a „keresztségben”, hanem üzleti alapon Groupama Aréna lett, az első mérkőzésre a világhíres angol Chelsea együttesét látta vendégül.
A 2014/15-ös szezon előtt megint jöttek új igazolások, a szezon elejére elkészült az új stadion, ideje volt már új címet is elérni, mondhatták a szurkolók. Nos, a bajnokságban előrelépett egy helyet a csapat, hiszen ezúttal ezüstérmes lett a Videoton mögött, a Magyar Kupát viszont 11 év után újra elhódította. Az ünnep fényét emelte, hogy a kupadöntőre a Groupama Arénában került sor, a rangját pedig az adhatta, hogy az ellenfél a bajnokságot már matematikailag is megnyert Videoton volt. A gólnélküli első félidő után a másodikban megnyíltak az ég csatornái, erős zápor áztatta a pályát, ahol viszont a ferencvárosi futballisták nyitottak gólzáport, hiszen négy gólt szereztek, így 4:0-ra megnyerték a kupadöntőt.
A 2015/16-os bajnokságot toronymagasan, ahogy a legendás régi nagy csapatok szokták, nyerte a Ferencváros. Egészen parádés kezdetet mutatott be, hiszen az első 9 mérkőzését kivétel nélkül megnyerte, már akkor 11 ponttal vezetett a meglepetésre második helyen álló Haladás és nem kevesebb, mint 18 ponttal a bajnoki címvédő Videoton előtt. A lendület a későbbiekben is kitartott, az őszi szezont 19 forduló után fejezték be, akkor az előny már 18 pont volt a második helyezett előtt. Szinte formalitássá vált a tavaszi 14 forduló, ám a csapat játékosai nem dőltek hátra, tavasszal is szépen gyűjtögették a pontokat, a bajnokság végén 21 ponttal előzték meg a második Videotont, megszerezve ezzel a klub 29. bajnoki címét. Édes hab lett a szezon tortáján, hogy a Magyar Kupában is sikerült a címvédés. A kupamenetelésből két mérkőzést lehet és kell kiemelni, az egyik 2016. március 2-án volt, a negyeddöntő visszavágója, idegenben a Videoton ellen, ahol a Fradi 2:1-re legyőzte és idegenben lőtt több góllal továbbjutott. A másik kiemelendő mérkőzés pedig természetesen a döntő 2016. május 7-én, egy Fradi-Újpest döntő, melyre legutóbb 1933-ban került sor.
Az egész bajnoki szezonra jellemzővé vált ez a bukdácsolás, nem csoda, hogy a bajnokság végére még a dobogóra sem sikerült felkapaszkodni, csupán a negyedik helyen végzett a Fradi. A szezont egyértelműen a Magyar Kupa mentette meg, ahol viszont sikerült a triplázás, azt egymás után harmadszor, összesen huszonharmadszor sikerült elhódítani. A 2017/18-as szezonban megint gyorsan elszálltak a nemzetközi remények, sőt a Magyar Kupából is az elején kiesett a csapat, maradt a bajnokság. Az a bajnokság, ahol végig a Videoton nyomában volt a csapat, ám utolérni nem tudta, amikor nagyon kellett volna, pont akkor nem sikerült győzni. Az értékes pontok elvesztése végül a bajnokság elvesztésébe került, azt megint a Videoton nyerte, maradt a második hely.
Rebrov érkezése és a nemzetközi áttörés
A 2018/19-es bajnokság, az elmúlt évekhez hasonlóan egy nagyon gyors nemzetközi búcsúval indult, aztán hiába kezdődött a bajnokság négy győzelemmel, az ötödik fordulóban, az első döntetlen után edzőt váltott a csapat, megköszönték Thomas Doll addigi munkáját. A vezetőség választása az egykori ukrán klasszisra, aki már edzőként is bizonyított a BL-ben, Szerhij Rebrovra esett. Rebrov is jó választásnak bizonyult. Úgy ismerkedett a csapattal, úgy formálta azt egyre jobban a maga képére, hogy közben az eredmények sem maradtak el. A rebrovi filozófia a fegyelemre épült, a fegyelemre a védekezésben és a fegyelemre a támadásban. Elérte, hogy a csapat minden játékosa tudta, mi a feladata és azt végre is hajtotta. Az eredmény sem maradt el, bár a Magyar Kupától egy a MOL Vidivé változott Videoton ellenében búcsúzott a csapat, a bajnokságban ugyanezt az alakulatot fölényesen megelőzve harmincadszor is magyar bajnok lett, elérve ezzel, hogy a bajnoki dekádokat számoló csillagok száma eggyel növekedvén háromra nőjön a klub címere fölött.
A bajnoki cím újra megvolt, 2019 nyarán azonban következett Rebrov „tényleges vizsgája”, az európai selejtezők. A vizsga jelesre sikerült, a Fradi újra visszatérhetett Európába, sikerrel vette a selejtezőket, megint összejött egy európai csoportkör. A bajnokságnak köszönhetően a BL-selejtezőkkel kezdődött a történet, ahol az első ellenfél a jónevű, évenként fix csoportkörös bolgár bajnok, a Ludogorec volt. A második körben tán papíron könnyebb ellenfél, a máltai bajnok Valletta következett. A harmadik kör már arról döntött, hogy győzelem esetén lehet-e playoffot játszani a csoportkörbe jutásért vagy marad az EL playoff. Az ellenfél, a horvát bajnok Dinamo Zagreb egyelőre túl nagy falatnak bizonyult. Zágrábban ugyan elért egy bravúros 1:1-et a csapat, idehaza azonban győzött a nagyobb tapasztalat, 4:0-ra a horvátok nyertek, a Fradinak maradt az EL playoff a litván Suduva ellen.
A csoportkör hat mérkőzése valóságos jutalomjáték volt a Fradi számára, hisz a kitűzött célt elérték, nyomás nélkül lehetett tapasztalatot gyűjteni a jövőre. Barcelonában kezdődött az álom, ahol a város második számú csapata az Espanyol, bár sokkal esélyesebbnek tűnt, ezt nem tudta érvényre juttatni, 1:1 lett a végeredmény. Aztán idehaza újra jött az egyszer már a BL-ben legyőzött, azonban utána magát összeszedő és ugyancsak EL csoportkörbe jutó Ludogorec, amelyik „bosszút állt”, 3:0-ra legyőzte az FTC-t. A vereség azonban nem törte meg a csapatot, sőt, egy fantasztikus bravúrra sarkallta, Moszkvában legyőzte 1:0-ra a csoport legerősebbre taksált együttesét a CSZKA Moszkvát. Végül Bulgáriában is 1:1 lett a visszavágón, ezzel a Fradi hat mérkőzésen 1 győzelem, 4 döntetlen mellett mindössze 1 vereséget szenvedett, csoportjában a harmadik helyen végzett. Külön megsüvegelendő, hogy a selejtezőket is beleértve idegenben mind a hét mérkőzésén veretlen maradt a csapat.
A Zöld Sas, a klub kabalaállata
A Ferencváros kabalaállatának története 1928-ban kezdődött, amikor Manno Miltiades (jeles grafikus és válogatott középcsatár) felkérést kapott, hogy tervezze meg a Fradi labdarúgó szakosztályának önálló címerét. Aztán idővel a turulból sas lett, a lelátó népe pedig a zöld sasokat buzdította. Ezt hallotta meg a rendszerváltás után Szever János - vagy, ahogy az Üllői úton ismerik: Johnny bácsi - a lelkes szurkoló és filmgyári munkás, több jelmeztervező ismerőssel, aki 1992-ben elkészítette és magára húzta a zöld sas jelmezét. Így lett a Fradinak kabalaállata, amely az összes hazai meccsen szárnyalt. Akkoriban a csapat is, amelyik 1981 után 11 évvel végre újra bajnokságot nyert. Johnny bácsi 2006-ig cipelte a sast magával mérkőzésre, addig, amíg a Fradit egy - utólag jogszerűtlennek mondott döntéssel - a másodosztályba száműzte az MLSZ fura ura.
Nagy Imre, a jelenlegi Zöld Sas, fakereskedő Gyömrőn. Imre épp Jászberénybe tartott mérkőzésre, amikor Budapest határában rávillogott egy autó. Johnny bácsi látta meg Imre kocsijának kalaptartóján a Fradi-sálat. Végül együtt mentek Jászberénybe és az út alatt gazdát cserélt a jelmez. „Régi vágyam volt, hogy közel kerülhessek a Sashoz, erre kiderült, hogy én lehetek az” - mondja a zöld-fehér szimpatizáns. Bár a sas ragadozó madár, a Zöld Sasnak komolyabb konfliktusa nem volt. Imre szerint a szurkolókkal sincs baj, „a kispesti és újpesti tábor néha betalál, de nem szabad visszaszólni”.
A téli időszakot Gyömrőn „vészeli át” a zöld-fehér madár, egy aprócska szentélyben. Imre megszállott gyűjtő, mindenre vevő, ami a Ferencvárossal kapcsolatos. A zöld-fehér szőnyegen zöld-fehér csocsó, rúdján Fradi-játékosokkal, egy kisasztalon Novák Dezső cipője a 67/68-as bajnokságból. A falakon több tucat bekeretezett mez. Imre megszállott gyűjtő, de csak eredeti trikókat gyűjt, amelyeket valamelyik focista hordott már. Hogy ne tudják megvezetni, régi Képes Sportokban ellenőrzi le a felkínált dresszeket. A 63 darabos kollekcióban a többi közt helyet kap a legendás jobbhátvéd, Simon Tibi meze és az előd, Szántó Gáboré a nyolcvanas évekből, vagy Dzurják Csöpi „Márka” szponzorfeliratos dressze. Amiért viszont a Sas tenne meg mindent, az egy 1967-es Albert-mez, „az még az Albert-családnak sincs”, de egy Fischer Pál-szerelés is sokat érne Imrének. A maiak közül a kapus Jova Levente dressze kerülhet be a legkönnyebben a gyűjteménybe. Van, hogy nem a mez, hanem az eladás célja ad okot a büszkeségre, Imre egyszer kerek százezer forintot fizetett Lisztes Krisztián dresszéért, egy árverés részeként. A pénzt egy szklerózis multiplexben szenvedő lány gyógyítására fordították. Egy Újpest-drukker lány gyógyítására. A gyűjtemény legszomorúbb emléktárgya két érem. Egy aranyérem a 2000/2001-es bajnokságból és egy ezüst egy évvel későbbről. Ugyanaz a focista adta el őket Imrének, mert a nyomor és az éhezés nagy úr. Azt, hogy eddig mennyit költött Imre a múzeumára, már rég nem számolja, „többmilliós tétel, de nem iszom, nem dohányzom”. A család pedig beletörődött, és keresik a lehetőséget, hogy lehetne kitörni a gyömrői családi ház szobájából egy látogatható kiállítás irányába.
Igor, a szirti sas és a solymász
Bemutatjuk Szabó Lászlót, aki azért felel, hogy a Fradi stadionjában Igor, a sas valóban magasan szárnyaljon. Igor a becsületes neve. Kilencéves hím. És ez egy szirti sas, latinul Aquila chrysaetos. Ezt azért hangsúlyozza, mert a sportvilágban sok csapatnak sas a kabalaállata, és több klubnál is reptetnek élő sast a stadionban, mint a Laziónál vagy a Benficánál, de az mind réti sas, Haliaeetus albicilla. Szabó László Sárospatakról származik, agrármérnökként és vadgazdálkodási mérnökként diplomázott. Az első hivatásos solymász volt az országban, és most sem vagyunk négynél többen. Van egy állandó munkája a Budai Várban, ott az egyik eseményen szólította meg a Ferencváros egyik vezetője négy-öt éve, és ajánlotta fel a munkát. Elfogadta, mert megfelelt az alábbi szempontjainak: imádja a sportot, sok gyerek van a stadionban, közel áll hozzá a Ferencváros szellemisége, a sasok megtestesítik azokat az értékeket - bátorság, kitartás, büszkeség -, amelyeket a Ferencváros is hirdet.
Rendszeres edzéseket tartanak! Nem is csak fizikai, hanem mentális tréningeket is. Egy futballstadion hangulata sajnos sehogy nem modellezhető, nagyon sokat kell kézen lennie tömegben, hogy a meccsen ne idegenkedjen a tömegtől. Emiatt tömött villamosmegállókba is megy vele. Ha nem volna a budavári munkája, legalább napi hat órát kellene tömegben kézen tartania. A stadionba is járnak gyakorolni, nagyon rendesek a gyepet gondozó szakemberek, olyankor kikapcsolják a fűnyírót is, hogy az se zavarja. Szabó László elmondása szerint ez a feladat egy sassal sohasem lesz rutinszerű, minden edzésen lát valamit, ami nem tetszik, és ki kellene javítani. Kétszer-háromszor volt olyan eset, amikor nem a kijelölt feladatát végezte el, de akkor sem befolyásolta a meccs hangulatát. Egyszer edzésen irányt változtatott, és teljes erejéből nekirepült a VIP-páholy ablakának. Van egy másik hímje és egy tojója is, mondjuk úgy, hogy ők a cserék. Őket nem tervezi bevonni ebbe a munkába, de ha a kényszer úgy hozná, két hónap alatt rendszerbe állíthatóak lennének. Az alapjaik megvannak, de többéves idomítás eredménye, hogy Igor képes ellátni ezt a feladatot.
