A ZTE röplabda klub története

A zalai megyeszékhelyen a röplabdasportág az 1960-as években honosodott meg, amikor a ZTE csapata több-kevesebb sikerrel próbálkozott. A sportág gyökerei azonban mélyek a városban, a szünet nem tarthatott örökké. Az 1960-as években még a világon nagyon fiatalnak számító röplabda sportág sikertörténete 1965-ben indult, amikor a megyei bajnokságot megnyerve a csapat kivívta a jogot az NB II-be való feljutás osztályozó mérkőzésein való részvételre.

Ezt a tornát megnyerve jogot szereztek az NB II-ben való indulásra, így 1966-tól már NB II-es mérkőzések voltak Zalaegerszegen. 1967 aztán a teljes sikert hozta, hiszen a csapat a nagy rivális MTK-t megelőzve megnyerte az NB II-t és jogot szerzett a megyében elsőként az NB I-ben való indulásra. Nagy siker és öröm volt akkoriban.

Sokan kétkedve fogadták, hogy megállja-e helyét az NB I-ben a gárda, de az eredmények és a jó játék mindezt igazolta. A Zárdában, majd a Dimitrov Szakközépiskolában is állandó telt ház előtt játszott a csapat; a bordásfalon is lógtak a nézők, a vendégcsapatok játékosai remegő térdekkel léptek pályára az oroszlánbarlangban. Hosszú éveken át mostohagyermekként szerepelt a röplabda a csapatsportok között, de a szurkolók nagyon megszerették a csapatot, ami nagyban segítette a játékosokat.

Az NB I-be való feljutás csapaterősítést is igényelt. Ekkor került a ZTE-hez a későbbi sikeredző Borosnyai Sándor, Markolt János, Aradvári György, Varga Gellért és Borda József. A későbbiek során egyre erősödött a gárda és feljutott az úgynevezett Extra ligába, ahol a legnagyobb elismerések egyike az volt, hogy a Budapesti csapatok sem jöhettek biztosra Zalaegerszegen. Több esetben volt a „Vidék Legjobbja” a ZTE, ami azt jelentette, hogy a fővárosi csapatok mögött ők végeztek a nagyobb röplabdás múlttal rendelkező vidéki csapatok előtt.

Sikerek és utánpótlás

A sportág népszerűsége nyomán 1972-től megrendezésre került az I. Göcsej Kupa, amely a következő évben nemzetközi rangot kapott, hiszen Európa nagy röplabdanemzeteinek ifjúsági válogatottjai vettek részt ezeken a tornákon. Olyan szintű volt, hogy szinte könyörögtek az országok, hogy a csapatuk részt vehessen az Európa-bajnoksággal felérő tornán. Mivel a gyerekek nagyon megszerették e nehéz sportágat, mindenhol röplabdázó gyerekeket lehetett látni, akik otthon a házak között felállított porolók felett játszottak.

A zalaegerszegi röplabda-sport utánpótlásnevelésében Kovács József neve megkerülhetetlen. A Kilián, majd új nevén a Liszt Ferenc Általános Iskola testnevelője több száz gyermekkel ismertette meg ezt a sportágat. Magyar Zoli, Bokor Laci, Tóth Béla, ifj. Tomanóczy Tibor és Mózer Zoltán felnőtt válogatott lett, az ifjúsági válogatottnak is nagyon sok játékost biztosított a ZTE.

A ZTE férfi röplabda-csapata az 1979-ben elért ötödik helyet tekintette egyik legszebb élményének, ami akkoriban a „Vidék legjobbja” címet jelentette. A keretet akkor Magyar Zoli, Bokor Laci, Suba Zoli, Simon, Kéméndi, Krajczár, Király, Koller és Déri alkotta.

A klub újjáéledése

Idővel, a megfelelő támogatottság hiányában a sportág leépült, majd meg is szűnt. Ami egyszer megszűnt, azt nagyon nehéz újrakezdeni, de a röplabdát szerető személyek nem adták fel. 2011 februárjában a Zalatáj nyomtatott változatában cikksorozatot indítottak, hogy emléket állítsanak azoknak, akiknek köszönhető, hogy egyáltalán ZTE-ről lehet beszélni.

Januárban megalakult a ZTE Röplabda Klub, 19 taggal. A ZTE Röplabda Klub újraszerveződött, és a Dunántúl-bajnokságot megnyerve jelenleg az NB II-ben szerepel a csapat. Az egyesület hagyományaira alapozva tizenhat fiatal készül a megmérettetésekre. A november végén rendezendő Bokor László-emléktorna például kiváló alkalom a fiatal zalaegerszegi röplabdások számára.

tags: #zte #roplabda #klub #201

Népszerű bejegyzések:

• A labdarúgó válogatott szponzorációjának dinamikája
• Match 3 rejtvények csillogó világa
• BVSC-Zugló szezonjának zárása
• Tudjon meg többet a Speciális Olimpia, a Vakfoci és a Paralimpiai Mozgalomról
• Helyesírási kérdések a labdarúgó-válogatottról