Játékos környezetismeret az 1. osztályban: Az önismerettől a tárgyak anyagaiig
Az 1. osztályos környezetismeret órák célja, hogy a gyerekek játékosan fedezzék fel a körülöttük lévő világot, önmagukat és egymást. Az énazonosság-tudat fejlesztése, a bemutatkozás és az egymás megismerése kulcsfontosságú ebben a folyamatban. Különösen 1. - 2. osztályban kedveltek azok a játékok, amelyek az első lépések megtételét segítik elő, miközben a tárgyak anyagai és a közvetlen környezet megismerésére is ösztönöznek.
Ismerkedés önmagunkkal és egymással - Az első lépések a környezetben
Az osztályközösség kialakításában elengedhetetlen, hogy a gyerekek megismerjék egymás nevét és egyéniségét. Számos játék segíti ezt a folyamatot, megalapozva az önismeret fejlesztését és a társas környezet tudatos észlelését.
Az egyik ilyen játék során egy résztvevő megmondja a nevét. A következő mondja az előző társa nevét, és hozzá fűzi a sajátját. A harmadik ismétli az előző két csoporttag nevét, és végül megmondja a sajátját, és így tovább, amíg mindenkire sor kerül. A legutoljára sorra kerülő résztvevőnek az egész névsort el kell mondania, mielőtt megmondaná a saját nevét.
Hasonlóan, a résztvevők körben ülnek, és a következő módon mutatkoznak be: „A nevem Mónika. Ha állat lehetnék, rigó szeretnék lenni.” A következő résztvevő először bemutatja Mónikát, a rigót, majd ő következik. Itt az indoklást is megpróbálhatjuk, érdekes és elgondolkodásra való válaszokat is kaphatunk.
A csoport, esetleg az osztály tagjai körben ülnek. Az első gyerek megfogja egy pamutgombolyag kezdő szálát, megmondja a nevét, és a gombolyagot átdobja az egyik társának. Ő is megmondja a nevét és tovább dobja a gombolyagot, és így megy tovább, amíg ilyen módon valamennyi tanuló részese a hálónak. A hálót aztán le kell fejteni olyan módon, hogy fordított sorrendben dobja vissza mindenki a gombolyagot annak a társának, akitől eredetileg kapta. Fontos, hogy a gombolyagot mindig a fonal fölött dobják. A játék ügyességet és figyelmet érdemel, fegyelmezettséget feltételez, és kiválóan alkalmas a pamut anyag tulajdonságainak megfigyelésére is.
Az egymás megismerését és a megfigyelőképesség fejlesztését szolgálja, ha valamennyi csoporttag nevét fölírjuk egy-egy névcédulákra, ezeket összehajtogatjuk és berakjuk egy kalapba. A csoportvezető körbeviszi a kalapot; mindenki húz egy cédulát. A résztvevők kb. 8-10 mondattal jellemzik azt a csoporttársukat, akinek a nevét kihúzták. Aki magára ismer, jelentkezik. A többi csoporttag is találgathat, hogy kiről is szól a szöveg. Ebben a körben még nem fedjük föl, hogy valójában kikről íródnak a leírások. Ezt követően mindenki fölolvassa a jellemzését, és most már azt is közli, hogy kiről írta azt. Ez a feladat fejleszti a leíró mondatok alkotásának képességét.
Játékok az ismerkedéshez és a közösségépítéshez
| Játék neve (vagy típusa) | Cél | Leírás röviden |
|---|---|---|
| Névismétlő körjáték | Bemutatkozás, névmegjegyzés | Nevek ismétlése sorban, egyre hosszabb láncban |
| Ha állat lehetnék... | Bemutatkozás, kreativitás | Név és választott állat indoklással |
| Fonalháló | Közösségépítés, figyelem, anyagismeret | Pamutgombolyag dobálása névvel/név nélkül, háló kialakítása |
| Jellemezzük egymást | Egymás megismerése, megfigyelés | Névcédula húzása, a személy leíró jellemzése |
Én-azonosság és a környezeti tudatosság alapjai
Az önismeret fejlesztése az énazonosság-tudat kialakításának alapja, mely segít a gyerekeknek megérteni saját helyüket a világban, és rávilágít, hogyan viszonyulnak a tárgyakhoz és környezetükhöz. Ehhez kreatív és személyes jellegű feladatok is hozzájárulnak.
Mindenki készít egy külön papírlapra egy rajzot, amin életének általa legfontosabbnak tartott mozzanatait ábrázolja. Ezután mindenki találjon ki egy szimbólumot, ami szerinte leginkább jellemzi őt. Ezt a szimbólumot rajzolja föl az előbbi rajz alá, ugyanarra a lapra. A rajzokat mindenki számára látható helyre tesszük. A csoport tagjai sorban odamennek saját rajzukhoz és beszélnek róla; ha szükséges, megmagyarázzák (a szimbólumot is ideértve). A többiek kérdéseket tehetnek fel bemutatkozó társuknak. Ez a tevékenység során a papír és rajzeszközök anyagai válnak a kreatív önkifejezés eszközévé.
Az önismeret, énazonosság-tudat fejlesztése érdekében minden gyerek nyit egy füzetet. Eszközök: minden gyereknek füzet, ragasztó, szétvágható színes folyóiratok vagy-és fénymásolt képek, rajzeszközök. Ebbe a füzetbe folyamatosan beragasztja, beírja, berajzolja azt, ami számára különösen fontos. Ezáltal a gyerekek nemcsak önmagukról tanulnak, hanem különböző anyagok (papír, ragasztó, képek) használatával is megismerkednek.
Az énazonosság-tudat erősítése továbbá elérhető egy időegyenes készítésével. Egy széles lapra a gyerekek egy vonalat húznak, és az így létrejövő időegyenesen ábrázolják azokat az időpontokat, amikor valami fontos dolog történt velük. Hasonlóan, bejelölnek rajta néhány számukra fontos eseményt. Először kijelölik a számegyenesen az éveket, majd nyilazzák az eseményeket a megfelelő korszakhoz. A gyerekek vegyék fel a vonalat ugyanúgy, mint az előbb és jelöljék az éveket addig a korig, amíg felnőnek. Mi minden történik vajon addig velük? Ez a feladat segít az idő múlásának és a személyes fejlődésnek a megértésében, miközben a vonal és jelölések a papír anyagi lehetőségeit használják ki.
Tárgyak és anyagaik felfedezése játékosan
A közvetlen környezet, a település és az ott található tárgyak, valamint azok anyagainak megismerése kulcsfontosságú a környezetismereti oktatásban. Játékos felfedező utak során a gyerekek maguk is gyűjthetnek információkat és jellegzetes tárgyakat.
A részvevők 3-4 fős kiscsoportokat formálnak. Minden csoport bejárja a települést és összeállít egy olyan feladatsort, amelynek alapján egy másik csoportnak öt helyszínre kell elmennie. Minden ilyen helyszínről hozniuk kell egy arra vonatkozó szóbeli információt és egy jellegzetes tárgyat. A helyszínek meghatározását rejtvényes formában adják meg egymásnak (pl. Ahol a poharak nagy becsben vannak, s ha kilépsz az ajtaján leolvashatod a pontos időt a templom tornyáról stb.). A feladatban jelzett helyszíneket meghatározott idő alatt kell felkeresni. A csoportok bemutatják egymásnak a beszerzett tárgyaikat, az információkat és rövid kommentárt fűznek hozzá. A többieknek ki kell találniuk, hogy hol, merre jártak. Végül a csoportok térképeiből, az elhozott tárgyakból közösen egy nagy térképet készítenek a bejárt útvonalról. Ez a komplex feladat a gyerekeket a valós környezetükkel, a különböző épületekkel, utcákkal és a természetes, valamint mesterséges anyagokból készült tárgyakkal ismerteti meg.
YOLI interaktív játékkészlet bemutató - mókás tanulás gyerekeknek
A környezet megfigyelése kiterjedhet a formák és kontúrok tanulmányozására is, amelyek a tárgyak lényeges jellemzői. A csoport tagjai körvonalaikat körberajzolják, majd kivágják, a falra erősítik. Egy csoporttag közel áll a falhoz, amelyen egy nagy darab papír lóg. Egy másik gyerek elemlámpával megvilágítja profilból vagy tetőtől talpig, egy harmadik pedig körberajzolja a falra vetett árnyékát. Ezután kivágják, kiszínezik. A sziluettet pedig közösen kifestik, színes papírral kiragasztják stb. Ez a tevékenység nemcsak a testtudatot fejleszti, hanem bemutatja a papír, a ceruza és a festék mint alkotóanyagok sokoldalúságát.
A játékosok körbe rajzolják a kezüket egy rajzlapon, majd kivágják a formát. Tesznek rá egy jelet, hogy tudják, melyik az övék és középre teszik. Egy asztalkendővel letakarják az egészet, megkeverik, és körben mindenki húz egyet. Ha valaki véletlenül a sajátját húzta, akkor visszateszi és újra próbálkozik. A kihúzott papírkézre mindnyájan írnak valamit. Aki elkészült, visszateszi azt a terítő alá. Mikor sikerült kideríteni, hogy ki kinek üzent, ki kivel fogott jelképesen kezet, akkor a részvevők valóságosan is megjelenítik a parolát. Ez a játék a formák, kontúrok megismerését, a tapintást és a papír mint anyag tulajdonságainak megértését is segíti.
Pozitív megerősítés és a közösségi élmény
A közös játék és a pozitív visszajelzések erősítik a gyerekek önbizalmát és a csoporton belüli összetartozás érzését, hozzájárulva a pozitív osztálytermi környezet kialakításához. Az énazonosság-tudat erősítése és a pozitív megerősítés céljából a gyerekek pantomimszerűen bemutatják, hogy mit szeretnek csinálni (pl. kerékpározni, úszni, táncolni, enni stb.). Ez a feladat fejleszti a nonverbális kommunikációt és az empátiát.
A gyerekek közösen rajzolnak egy nagy fát. Minden ág egy-egy gyereket jelképez (az ágakat a gyerekek nevükkel megjelölik). A fa levelei pedig egy-egy megszerzett tudásról, képességről tanúskodnak (pl. „tudok olvasni”, „szeretek segíteni”). A gyerekek jellemző dolgokat írnak magukról (pl. érdeklődésükről, hobbyjukról): „szemem színe kék”, „szeretem a zenét” stb. Ha kész, összehajtják és a játékvezetőnek adják. Ezek a tevékenységek a természeti környezet egy elemének (fa) vizuális ábrázolásával kötik össze a személyes tulajdonságok és képességek bemutatását, erősítve a környezettudatosságot és a közösségi szellemet.
tags: #1 #osztaly #kornyezet #targyak #anyagai #valo
