10 Érdekesség a Magyar Fociról

Ha szereted a focit, vagy csak egyszerűen érdekelnek a különös hírek, ezek a csemegék neked valók! A magyar futball lassan 120 éve íródó története során rengeteg izgalmas, érdekes dolog történt, amikre - a mai állapotokat tekintve - nem is gondolnánk. Ha azt hiszed, mindent tudsz kis hazánk legnépszerűbb sportjáról, íme 10 tény, ami talán rajtad is kifog.

1. Az Olimpiai Labdarúgás Mesterei: Magyarország az Élen

A futball már rögtön a második, 1900-ban megrendezett olimpián szerepelt, és azóta is folyamatosan megrendezik (kivétel ez alól az 1932-es, akkor kimaradt). Az olimpiákon a futballt már a kezdetekben különböző módokon korlátozták, eleinte csak amatőrök vehettek részt, manapság pedig a részvételt korhatárhoz kötik: legfeljebb 23 éves játékosokat lehet nevezni, 1996-tól csapatonként legfeljebb három túlkorossal. Érdekesség, hogy Magyarország vezeti az éremtáblázatot: hazánk három aranyérmet, egy ezüstöt és egy bronzérmet nyert, így megelőzzük Nagy-Britanniát, akiknek mindössze három arany jött össze, más érem nem.

Az Aranycsapat 1952-ben a Jugoszlávokat verte 2-0-ra Puskás és Czibor góljaival, 1960-ban a bronzmérkőzésen a házigazda olaszokat vertük 2-1-re, majd következett zsinórban két arany: ‘64-ben a Csehszlovákok ellen 2-1-gyel, négy évvel később Bulgária ellen 4-1-gyel győzött a magyar válogatott. 1972-ben még összejött egy ezüst, amikor a lengyelektől kaptunk ki 2-1-re, azóta viszont semmi. És hogy mikor gyarapíthatjuk tovább az érmeink számát?

Magyarország olimpiai labdarúgó érmei

2. A Világbajnokságok Legnagyobb Arányú Győzelme: A 10-1-es Csoda

Ki aratta a legnagyobb arányú győzelmet a vb-ken? Dehogyis, természetesen Magyarország! Az 1982-es világbajnokságon elért 10-1-es magyar siker Salvador legjobbjai ellen azóta is rekord. Ez a mérkőzés beírta magát a labdarúgás történelemkönyvébe, mint a világbajnokságok legfölényesebb győzelme.

3. Király Gábor: A Leghosszabb Pályafutás az Eb Történetében

A 2016-os labdarúgó Eb egyik kultikus alakjává vált Király Gábor, a magyar válogatott kapusa, aki minden idők legidősebb játékosaként lépett a pályára az Eb története során. Az osztrákok elleni meccsen 40 évesen, 2 hónaposan és 13 naposan segítette hozzá a magyar csapatot a győzelemhez. Ő 40 évesen és 86 naposan védett a Belgium elleni 4-0-ra elveszített 2016-os nyolcaddöntőben. A 2024-es Eb kapcsán is említést érdemel, hogy ha a megszerzett pontszámok alapján állítjuk össze az örökranglistát, és a győzelemért 3 pontot számolunk, akkor Magyarországot a huszadik helyen találjuk 10 ponttal. Ez 11 mérkőzést, 2 győzelmet, 4 döntetlent és 5 vereséget jelent, 14-20-as gólkülönbséggel.

4. Történelmi Áttörés: Az Első Vidéki Bajnokcsapat

A magyar futball rákfenéje a túlzott főváros-centrikussága. Vidéki csapat először 1926-ban szerepelt az első vonalban, ha nem számítjuk, hogy Újpestet és Csepelt csak 1950. január 1-jén csatolták Budapesthez, így addig kvázi vidéki csapatnak számítottak. Ekkoriban az MTK és az FTC uralta a ligát, 1903 és 1930 között csak ez a két csapat nyert bajnokságot. Az első vidéki bronzérmes 1933-ban a Debreceni Bocskai volt (nincs köze a mai Lokihoz).

A második bécsi döntés értelmében 1940-ben visszacsatolták Észak-Erdélyt, így aztán az ottani csapatoknak lehetőségük nyílt a magyar bajnokágban játszani. A Nagyváradi AC 1941-ben Erdély bajnoka lett, és így a következő idénytől az élvonalban szerepelhetett. Először ötödik, majd ezüstérmes lett. Az 1943/44-es szezonban aztán megtörtént a csoda: vidéki csapatként megnyerték a bajnokságot.

5. Az Örökrangadó Eredete és Jelentősége: FTC és MTK

Manapság a legnagyobb magyar meccs a Fradi-Újpest, ám ez nem volt mindig így. Kezdetben az Újpest kis csapatnak számított, 1930-ban szerezték csak meg az első bajnoki címüket, amikor a Fradi már 11-nél járt. Igazán nagy rangadóvá a második világháború után váltak, a magyar foci első negyven évében nem ez számított a leginkább várt párosításnak.

Az NB1 hőskorának két sztárcsapata, mint ahogy már utaltam rá, az FTC és az MTK volt. Az ő párharcukat hívjuk Örökrangadónak (ennek még a neve is érdekes: kezdetben ugyanis a focival kapcsolatos kifejezések mind angolul voltak, 1931-ben az akkori sportnapilap írt ki magyarosítási pályázatot. 1935-ben került sor a derby szó helyettesítésére. Ekkor bukkant fel az éltusa, az újudvar vagy a színe-java is. Végül a rangadó lett a nyertes Bendekovits Gyula salgótarjáni fodrászsegéd javaslata alapján. Hamar népszerűvé vált a kifejezés, melyből kialakult az Örökrangadó).

Sajnos a második világháború után az MTK sose tudott visszatérni régi formájához, a szurkolók is eltünedeztek a lelátóról, manapság a kék-fehérek szimpatizánsai létszámuk miatt gúnyolódás céltáblái. Ettől függetlenül a két klub szurkolóinak mindmáig sokat jelent ez a párosítás, a két legsikeresebb magyar klub (23, illetve 29 bajnoki cím) meccsén egy Fradi-Újpesten tapasztalható utálat helyett egyfajta büszke, régi idők fociját idéző hangulat uralkodik, jobb esetben népes (vagy legalábbis a többi meccshez képest népesebb) közönség előtt.

6. Détári Lajos: A „Világ Legdrágább Játékosa” a Kárpát-medencéből

Détári „Döme” Lajos a Kispestben kezdte pályafutását, ahol hamar felfedezték a tehetségét. 18 évesen be is mutatkozott az első csapatban, ahol hamar alapember és közönségkedvenc lett. 1984 és 1987 között zsinórban háromszor lett bajnok a Honvéddal (mindháromszor ő lett a gólkirály), játszott a világbajnokságon, ahol ő lőtte Kanadának Magyarország máig utolsó világbajnoki gólját. Nem csoda, hogy felfigyeltek rá külföldön, 1987-ben le is igazolta a Frankfurt 3,6 millió márkáért. Remekül játszott az NSZK-ban, 11 gólt lőtt a szezon során, a kupadöntőben pedig az ő góljával verték a Bochumot 2-1-re (mindmáig ez a Frankfurt utolsó kupája).

A szezon végén fél Európa - állítólag az olasz Juventus is - kivetette rá a hálóját, ám Détári, némi meglepetésre, a görög Olympiakoszhoz szerződött az akkor rekordot jelentő 18 millió német márkáért. Ebből a pénzből jutott a Frankfurtnak, a Honvédnak és még a magyar államnak is (konkrétan az OTSH-nak). Ezzel az összeggel (7 és fél millió euró) ő lett a világ legdrágább játékosa.

7. Magyar Edzők Aranykora az Olasz Serie A-ban

Igen, az olasz foci első nagy sikereiben - világbajnoki cím: 1934, 1938 (éppen Magyarország ellen nyertek 4-2-re a döntőben) -, illetve az olasz bajnokság mai hírnevének megalapozásában nagy szerepe volt néhány magyar edzőnek. A kérdésben szereplő adat egészen pontosan az 1933/34-es évadban fordult elő, ekkor ült a szezon végén 12 magyar edző az olasz csapat kispadján. Hiába volt sok magyar, a dobogóra csak az Inter edzője, Wisz Árpád fért fel. Két edzőváltás után Kovács Lajos a Közép-európai kupán való indulásra jogosító helyen zárt a Bolognával, és - ne hallgassuk el - mindhárom kiesőnek is magyar edzője volt.

A külföldi edzők foglalkoztatását nem korlátozták, így a magyar játékosok 1924 és 1926 közötti invázióját a magyar edzőké követte: a két világháború között, de főleg 1930-tól hetvenhárom magyar dolgozott edzőként Olaszországban. Ennél több magyar edző egy idényben sem volt a Serie A-ban, de 1930 és 1933, valamint 1937 és 1939 között az első osztályú csapatok legalább felének volt magyar edzője. A Serie A utolsó magyar edzője Hidegkúti Nándor, az Aranycsapat fedezete volt, aki a Fiorentinával 1961-ben olasz kupát és KEK-et nyert. Az 1962/63-as volt az utolsó olasz idénye, a Mantovával 11. helyen zárt.

8. Az Aranycsapat Elátkozott Bélyege és A Külföldi Túra Kalandjai

Mint az közismert, a magyar labdarúgó-válogatott az 1954-es svájci világbajnokságon jutott legközelebb a győzelemig. Puskáséknak minden esélye megvolt a világbajnoki cím megnyerésére, és ezt jól tudták a postán is. Így már hetekkel a döntő előtt határoztak a 3 forint értékű bélyeg gyártásáról, amely az Aranycsapat világbajnoki győzelmének állított volna emléket. Puskás és Czibor korai góljaira hamar érkezett az NSZK dupla válasza, és a lefújás előtt pár perccel egy harmadik gólt is sikerült szerezniük. A magyar válogatott világbajnoki álmai megsemmisültek, mint ahogy az emlékbélyeg majdnem teljes, 2,5 millió példányt számláló készlete is.

Nem sokkal az ’56-os események kitörése után az Aranycsapat több meghatározó tagját is soraiban tudó Honvéd elindult a Bilbao elleni BEK meccsére, ám a forradalom leverése után külföldön ragadtak. Később több, szintén kint maradt hírességgel kiegészülve indultak el egy illegális dél-amerikai túrára, ahol meccsenként tízezer dollárért léptek pályára. Egy darabig együtt is maradt a vegyes válogatott, és szenzációnak számító gálameccseken vettek részt ebben a felállásban Görögországban és Ausztriában. A FIFA azonban büntetést helyezett kilátásba mind a külföldön illegálisan futballozó magyar játékosoknak, mind az ellenük pályára lépő csapatoknak.

9. A Magyar Női Labdarúgás Úttörői és Fejlődése

Az első magyar női futballcsapat, a Szegedi AC, 1912-ben alakult meg. Lelkes szervezője és játékosa Brauswetter Boriska volt. Nem csak a pályán serénykedett, de a korabeli dresscode összeállítása is az ő érdeme volt. A labdarúgó hölgyek megfelelő viselete „a piros trikó-ing, egy rakott kurta szoknya, alatta reform-nadrág, hosszú harisnya, tompa orrú torna-cipővel és egy fehér tornász-sapka.” A ma már meglehetősen kényelmetlennek tűnő viselet sem szegte kedvét a sportolni vágyó hölgyeknek, hiszen a szegedit hamarosan követték a Miskolcon, Debrecenben és Szatmáron megalakult női futballcsapatok. A női foci igazán nagy fellendülésére a 70-es évekig kellett várni, amikor korabeli nagyvállalati keretek közt sorra alakultak meg a női futball szakosztályok.

Ma már, ha egy lány focizni szeretne, könnyen találhat csapatot a lakhelye közelében. Ez nagyban köszönhető a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) fejlesztési programjának, melynek célja, hogy a focit ne csak férfiak játsszák magas szinten. A hozzáállásbeli különbség a számokon is látszik, amíg 2013-ban - amikor az MLSZ elindította a női labdarúgás fejlesztő programját - 31 női csapat versenyzett országos bajnokságban, addig 2017-ben már 115 lánycsapat indult. Az elmúlt hét évben megháromszorozódott a női és leánycsapatok száma. Idén az érvényes versenyengedéllyel rendelkező női nagypályás labdarúgók száma elérte a 7431 főt.

A profi labdarúgó karrier egyre inkább elérhető cél a tehetséges lányok számára. Jakabfi Zsanett a Bundesliga kiemelkedő, BL-győztes játékosa, Szász Kitti pedig a freestyle labdarúgás kétszeres világbajnoka. Tavaly, Fenyvesi Evelin, a Fradi játékosa nyerte a Rangadó Gálán a legjobbnak járó elismerést. A most 22 éves játékos gyerekkora óta szenvedélyesen focizik. Tehetségének és az évek óta tartó kemény munkának köszönhetően ígéretes nemzetközi karrier előtt áll. Evelin, aki az idei OTP Bozsik Bajnok program Nyugati csapatának egyik kapitánya is. - „Remélem, sok ügyes kis futballistával találkozom az edzőtáborban. Itt elsősorban a játék szeretete a fontos, ezért azokat is bátorítom, akik bizonytalanok a tudásukban.”

10. Amikor az Irodalom és a Foci Találkozik: Írók és a Bőrlabda

Talán kevesen tudják, hogy a népszerű költő Ady Endre Debrecenben töltött egyetemi évei alatt nemcsak kipróbálta az akkor még újdonságnak számító labdajátékot, de még a város első futballcsapatának is tagja volt 1899-ben. Igaz, a korabeli tudósításban neve helytelenül Adiként szerepel. A minden újdonságra vevő Ady azonban nem hódolt sokáig a labdarúgás nyújtotta előnyöknek és örömöknek.

Karinthy Frigyes korábban emlegetett írótársainál eggyel szorosabb kapcsolatot ápolt a labdarúgással. Állítása szerint középcsatárként játszott a Budapesti Torna Club színeiben, amely egyesület Magyarországon először hozott létre futball szakosztályt 1897-ben. A BTC Karinthy több írásában is előfordul, cikkeket írt a Nemzeti Sportnak és sajátos humorral emlékezett meg műveiben több sportág mellett a fociról is.

Szabó Lőrinc kifejezetten szerette a futballt. Az 1927-es osztrák-magyar mérkőzés több írónkra és költőnkre gyakorolt nagy hatást, Szabó Lőrinc is egy Futballversenyen című lelkes versben emlékezett meg az 5:3-as magyar sikerről. A győztes meccsek mellett azonban egy fájdalmas vereség is megihlette.

Nem lehet teljes egy magyar irodalom és a futball kapcsolatát vizsgáló lista sem Mándy Iván életművének említése nélkül. A köztudottan futballkedvelő Mándy legismertebb műve, A pálya szélén szolgáltatta ugyanis az alapot Sándor Pál klasszikussá vált Régi idők focija című filmjéhez.

Ezek Márai Sándor szavai, aki kifejezetten ellenérzéseket táplált a labdarúgás iránt. Erősen kritizálta nemcsak a sportot, de a körülötte kialakult sajátos szubkultúrát, és azt is, hogy sokan nemzeti érdeknek tekintik a futballsikereket. Viszont már akkoriban felfedezte (és természetesen kritizált) a sportnak olyan, ma is aktuálisnak számító vetületeit, mint a kvázi legalizált emberkereskedelem, vagy a színészkedésből jeles „primadonna” játékosok.

tags: #10 #erdekesseg #a #magyar #focirol

Népszerű bejegyzések:

• többet is megtudhatsz Radnóti Miklós válogatott verseiről és az Ikrek haváról
• Gerincbarát iskolatáska focis mintával
• A Heves Vármegyei I. Osztályú Labdarúgás aktualitásai
• Neuro-kognitív edzés Curry módra
• Rögbi szabályok