A látvány-csapatsportok támogatásának részletes szabályai a 107/2011. (VI. 30.) Korm. rendelet alapján
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) tájékoztatást adott ki a látvány-csapatsportok támogatási rendszerével kapcsolatos tudnivalókról, igénybe vehető kedvezményekről, és a megváltozott szabályokról. Jelen cikkünk célja, hogy összefoglaljuk a látvány-csapatsportágak támogatása utáni adókedvezmény igénybevételének törvényi előírásaiban 2012-ben - e cikk megjelenéséig - bekövetkezett változásokat. A Magyar Parlament 2011-ben az úgynevezett látvány-csapatsportok esetében egy új támogatási formát hozott létre, mely jelenleg már hat csapatsportot érint; a futballt, a kézilabdát, a kosárlabdát, a jégkorongot, a vízilabdát és a röplabdát (ezen sportágak foglalkoztatják a sportoló gyerekek 70%-át). A törvényhozók azzal a szándékkal alkották meg ezen támogatási formát, hogy a magyar utánpótlás edzési, felkészülési és versenyeztetési körülményein, lehetőségein javítson, illetve a gyerekekkel foglalkozó edzők, sportszakemberek munkája kellő elismerést kaphasson.
A rendelet hatálya a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. tv.) 22/C. §-a szerinti látvány-csapatsport egyes támogatási jogcímein nyújtható támogatás igénybevételének részletes feltételeire, a támogatás feltételét képező sportfejlesztési program jóváhagyásának, a Tao. tv. 22/C. és 24/A. §-a szerinti támogatási igazolás és igazolás kiállításának, a támogatási igazolás és az igazolás alapján igénybe vehető egyes jogcímeken nyújtott, a Tao. tv. 4. § 44. pontja szerinti támogatásokra terjed ki.
A támogatás alanyai és formái
A társasági adó alanya a jóváhagyott sportfejlesztési programmal rendelkező amatőr vagy hivatásos sportszervezet, közhasznú alapítvány, köztestület, vagy a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége (továbbiakban sportszervezetek) részére - a támogatási igazolás kézhezvételét követően - teljesített támogatás (juttatás) után jogosult a Tao. tv. 22/C. §-ában rögzített adókedvezmény igénybevételére. A látvány-csapatsport támogatása után a vállalkozásoknak kétszeres kedvezmény jár, mivel nemcsak a fizetendő adót csökkenthetik, hanem az ilyen címen elszámolt költséget a társasági adó törvény elismert költségként is kezeli.
A Tao. tv. szerint az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, véglegesen átadott pénzeszköz és térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, az adóévben térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke - a törvényben meghatározott jogcímeken - adókedvezményre jogosítja a támogatást nyújtó adózókat. A támogató cégek a részükre kiállított támogatási igazolásban szereplő összegig - döntésük szerint - a támogatás (juttatás) adóéve és az azt követő három adóév adójából adókedvezményt vehetnek igénybe, függetlenül attól, hogy a nyújtott támogatással nem növelik adózás előtti eredményüket az adóalap megállapításakor, tehát elismert költségnek, ráfordításnak minősül a nyújtott támogatás, juttatás összege.
A TAO sporttámogatási rendszer működése során a társasági adó rendszerében kétféle módon vehető igénybe látvány-csapatsport támogatása után kedvezmény. A már korábban is működő forma a szervezetek közvetlen módon történő támogatása, az új forma pedig az adófelajánlás rendszere. A két típusú kedvezmény egymás mellett nem vehető igénybe, az adózónak választania kell, hogy melyiket alkalmazza.
I. Közvetlen vagy úgynevezett direkt támogatás
Közvetlenül a támogatott részére nyújtható, a társasági adóból adókedvezményként igénybe vehető támogatás az 1996. évi LXXXI. törvény 22/C § és a 107/2011. (VI.30.) Korm. rendelet alapján. A társasági adó alanyai (azon cégek, melyek pozitív adóalappal és adófizetési kötelezettséggel rendelkeznek) a jégkorong támogatásért „cserébe” adókedvezményt vehetnek igénybe. A támogató a DHK sportfejlesztési programját finanszírozza, melyet előzetesen a Magyar Jégkorong Szövetség (MJSZ) hagyott jóvá. A támogatás elszámolható az adózás előtti eredmény terhére. A fizetendő adó 70%-ig vehető igénybe adókedvezmény, mely a kedvezmény juttatásának évétől számított hetedik adóévig továbbvihető. Az adókedvezmény (a 70%-os korlátot figyelembe véve) más kedvezményekkel nem összevonható. A támogató közvetlenül a kedvezményezettnek juttatja a támogatást. A támogatás nem egyenlő a szponzorációval, mert itt nincs ellenszolgáltatás, kivéve a kiegészítő támogatást!
II. Az Adóhivatalon keresztül nyújtott támogatás
A társasági adóelőleg, adófeltöltés, adófizetési kötelezettség terhére a NAV rendszeren keresztül nyújtható támogatás az 1996. évi LXXXI. törvény 22/C §, 24/A. § és a 107/2011. (VI.30.) Korm. rendelet alapján. Ez a forma 2015. január 1-től került bevezetésre. A társasági adó alanyai (azon cégek, melyek pozitív adóalappal és adófizetési kötelezettséggel rendelkeznek) a jégkorong támogatásért „cserébe” adójóváírást kapnak. A támogató a DHK sportfejlesztési programját finanszírozza, melyet előzetesen a Magyar Jégkorong Szövetség (MJSZ) hagyott jóvá. A támogató a NAV felé benyújtott nyilatkozatával (RENDNY jelű nyomtatvány és/vagy adóbevallás) az adóelőleg (legfeljebb 50%), az adóelőleg-kiegészítés, valamint az adó terhére adhat támogatást legfeljebb a fizetendő adója 80%-ig. A NAV teljesíti a támogatást a kedvezményezett felé. A támogatás nem egyenlő a szponzorációval, mert itt nincs ellenszolgáltatás! A támogatás igazoláshoz kötött, melyet az MJSZ állít ki. A felajánlott összeg tartalmazza a 12,5%-os kiegészítő támogatást, valamint a kötelező 1%-os hatósági díjat is. A támogató adójóváírásra jogosult az adóelőlegből, vagy az adóelőleg-kiegészítésből felajánlott összegek esetén 7,5%-os mértékben, az éves adófizetési kötelezettség terhére felajánlott összegek esetén 2,5%-os mértékben, melyet a következő évi adót csökkentve vehet igénybe.
A támogatás feltételei és a támogatási igazolás
Az adókedvezményt kizárólag igazolás alapján lehet igénybe venni, amelyet a támogatásban részesülő hivatásos, amatőr sportszervezet, közhasznú alapítvány kérelmére a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége állít ki, miután jóváhagyta a támogatott szervezet sportfejlesztési programját. A támogatási igazolás kiállításának a sportfejlesztési program jóváhagyásán túl egyéb feltételei is vannak.
Feltételek
A látvány-csapatsportok támogatása adókedvezménye igénybevételének feltétele - a Korm. rendeletben meghatározottak szerint - a támogatási igazolásban szereplő összegű támogatás adózó részéről történő teljesítése. Ez a szabály már a 2011-2012-es támogatási időszak kapcsán is alkalmazandó. A kedvezmény igénybevételére való jogosultság attól függ, hogy a teljesített összeg számviteli szempontból melyik évi költségként kerül elszámolásra. Ha a támogató bankszámlája 2011. december 31-ig megterhelésre került, akkor az 2011. évi költség, ezen összeggel nem növeli a 2011. évi adózás előtti eredményét, s a 2011. évre illeti meg adókedvezmény. Több részletben történő utalás esetén az adókedvezmény igénybevételénél szintén az a meghatározó szempont, hogy az egyes átutalások teljesítésére mikor (melyik évben) kerül sor.
Példa (1): „A” cég 5.000 ezer Ft összegű támogatást kíván nyújtani „B” profi sportszervezetnek, amelyből 2011-ben első részletként 3.000 ezer Ft, a maradék összeg pedig 2012-ben kerül átutalásra. „A” cég 2011-ben legfeljebb 3.000 ezer, 2012-ben 2.000 ezer Ft-tal csökkentheti adóját (a Tao. tv. 23. § (3) bekezdésében említett 70%-ot is figyelembe véve). A nem egy összegű teljesítés nem érinti a támogatási igazolás érvényességét.
A támogatás átutalására az igazolás kézhezvételét követően, azaz legkorábban a támogatási igazolás keltének napján van lehetőség.
Példa (2): „A” kft. 2011. december 19-én támogatási szerződést kötött „B” sportszervezettel 500 ezer Ft értékben. A gazdasági társaság aznap át is utalta az összeget. Az országos sportági szakszövetség 2011. december 29-ei dátummal állította ki a támogatási határozatot (támogatási igazolást). Mivel a támogatás teljesítésére nem december 29-én, vagy ezt követően - de még 2011-ben - került sor, a látvány-csapatsportok támogatásához fűződő adókedvezmény 2011-re nem vehető igénybe (annak azonban nincs akadálya, hogy a támogatási igazolás alapján annak érvényességi idején belül újabb átutalás történjen, ami a jogszabályi feltételek betartása esetén az adókedvezmény 2012-es érvényesíthetőségéhez vezet).
A támogatás teljesítése elkülönített számlára
A támogatást a támogatási igazolásban rögzített, elkülönített pénzforgalmi számlaszám(ok)ra kell teljesíteni. A támogatás összegét a támogatási igazolásban meghatározott egyes elkülönített pénzforgalmi számlákra történő átutalással kell teljesíteni; előfinanszírozás esetén a támogatás igénybevételére jogosult szervezet részére, míg utófinanszírozás esetén a sportigazgatási szervnél, illetve országos sportági szakszövetségnél megnyitott elkülönített pénzforgalmi számlára. Az adókedvezmény felhasználására a támogatási igazolás birtokában, az abban szereplő adatoknak megfelelő teljesítés esetén van lehetőség, ettől való eltérés esetén az adókedvezmény nem jár.
Példa (3): „A” társaság a 2011. évben 1.000 ezer Ft értékben előfinanszírozással támogatni kívánja „B” amatőr sportklubot. A támogatási igazolás a felek rendelkezésére áll, „A” társaság készpénzben átadja a sportklub részére az összeget. Mivel a támogatás nem „B” sportszervezet igazolásban feltüntetett elkülönített bankszámlaszámára érkezik, ez nem tekinthető adókedvezményre jogosító támogatásnak.
Példa (4): „A” társaság „B” amatőr sportklub részére 1.000 ezer Ft mértékű támogatást nyújt a támogatási igazolás kézhezvételét követően, azonban tévedésből nem az igazoláson szereplő számlaszámra, hanem a sportszervezet egy másik bankszámlaszámára utalja az összeget. Az adókedvezmény akkor vehető igénybe, ha a támogatás összege visszautalásra kerül a támogató részére, aki immár az igazoláson szereplő számlaszámra utalja át az összeget (az elkülönített számlára utalás terhelési dátumának megfelelő adóévben).
Köztartozásmentesség
A módosítás értelmében egyrészt csak olyan adóalanyok jogosultak a kedvezményre, amelyek köztartozásmentes adózónak minősülnek, másrészt a támogató cégeknek is köztartozásmentesnek kell lenniük. A Korm. rendelet 2012. április 14-től hatályos új rendelkezés alapján megállapítható, hogy a jóváhagyást végző szervezet a támogatási igazolás kiállítása iránti kérelmet - egyéb feltételek teljesülése mellett - abban az esetben köteles teljesíteni, ha a támogatás igénybevételére jogosult szervezet vagy a kérelem benyújtásával egyidejűleg a támogató 30 napnál nem régebbi nemlegesnek minősülő együttes adóigazolás benyújtásával, vagy arra vonatkozó nyilatkozattal igazolja utóbbi köztartozás-mentességét, hogy szerepel a köztartozásmentes adózók adatbázisában. A Tao. tv. 22/C. § (2) bekezdése szerint a látvány-csapatsportok támogatásához kapcsolódó adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy az adózónak a támogatási igazolás kiállításakor se legyen lejárt köztartozása. Ennek tényét a támogató nem köteles még egyszer igazolni a jóváhagyást végző szervezet felé, ám figyelemmel kell lennie a feltételre az adókedvezmény érvényesítésekor. A Tao. tv. 3. számú melléklet B) fejezet 15. pontja a támogatás értékét akkor tekinti elismert költségnek, ha a juttatás a törvény 4. § 44-45. pontja alapján történik. Mivel a Tao. tv. 4. § 45. pontja a támogatási igazolásról szól, amennyiben ennek kibocsátására azért nem kerül sor, mert a támogató nem tudja igazolni köztartozás-mentességét, a támogatás összege nem tekinthető a 3. számú melléklet B) fejezet 15. pontja alapján vállalkozás érdekében felmerült költségnek, és a Tao. tv. 3. számú melléklet A) fejezet 13. pontját kell rá alkalmazni.
Bodnár Péter - TAO támogatások felhasználása
Támogatói értesítési kötelezettség és mulasztási bírság
A Korm. rendelet 2011. december 17-től módosított 7. § (1) bekezdésének a) és b) pontja alapján a támogatási igazolásban szereplő összeg átutalását követően a támogató 8 napon belül köteles értesíteni az állami adóhatóságot. Emellett az adózónak a támogatási igazolás másolatát és az átutalás(oka)t igazoló banki bizonylat(ok)at is meg kell küldenie. Az értesítési kötelezettség késedelmes (8 napon túli) teljesítése esetén az adózó az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 172. § (15) bekezdése alapján 100 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható. A Nemzeti Adó- és Vámhivatalt több részletben történő utalás esetén valamennyi tranzakcióról értesíteni kell, mellékelve a banki igazolásokat. A támogató csak a jóváhagyást végző szervezet által kiállított támogatási igazolás és az utalást igazoló banki bizonylat állami adóhatóság részére történő megküldése esetén jogosult az adókedvezmény igénybevételére.
Támogatható jogcímek és korlátok
A támogatott szervezet sportfejlesztési programjának megvalósítására nyújtott támogatás támogatási időszakonként számított teljes összegének legfeljebb 3%-a, de összességében legfeljebb 50 millió forint a támogatási igazolás kiállításának feltételét képező sportfejlesztési program előkészítésével, a jóváhagyást végző szervezet által kiállított támogatási igazolás alapján a támogatott program megvalósításával, a felhasználás során szükséges adatszolgáltatási, jelentéstételi kötelezettség teljesítésével, valamint a felhasznált támogatás elszámolásával kapcsolatban felmerülő közreműködői költségek támogatására is fordítható. A közreműködői költségek támogatásának feltétele, hogy a támogatás igénybevételére jogosult szervezet a sportfejlesztési program jóváhagyását végző szervezethez történő benyújtása során azt előzetesen bejelentse, és a jóváhagyást végző szervezet azt jóváhagyja.
Nem igényelhető támogatás, ha a támogatás alapjául szolgáló költségek, ráfordítások, beruházások, felújítások közvetlenül a támogatás igénybevételére jogosult szervezet bevételszerző tevékenységével összefüggésben merülnek fel, és amelyek továbbszámlázása révén a támogatás igénybevételére jogosult szervezet bevételt számol el.
A kiállított támogatási igazolások összértéke nem haladhatja meg:
- a támogatott szervezet sportfejlesztési programjában szereplő utánpótlás-fejlesztési kiadásainak 90 százalékát,
- a versenyeztetéssel összefüggő költségek 90 százalékát,
- a személyi jellegű ráfordítások 50 százalékát,
- a képzési feladatokon belül általános képzés esetén a költségek 60 százalékát, szakképzés esetén 25 százalékát,
- a tárgyévi beruházás, felújítás értékének 70 százalékát.
Kiegészítő sportfejlesztési támogatás és hatósági díj
A 2013-as évtől fizetendő egy ún. kiegészítő sportfejlesztési támogatás is, melynek összege "direkt" támogatás esetén a támogatás adókulccsal (2016. december 31-ig 500 M forintos adóalapig 10%, afölött 19%, 2017. január 1-től 9%) számított összegének 75%-a, NAV-on keresztüli támogatás esetén a nyújtott teljes támogatás 12,5%-a. A kiegészítő támogatás összegével meg kell növelni az adózás előtti eredményt és adókedvezményt sem lehet rá érvényesíteni.
A Korm. rendelet újonnan beiktatott 2. § (6a) bekezdése értelmében a támogatás igénybevételének feltétele, hogy a támogató a képzéssel összefüggő feladatok, a személyi jellegű ráfordítások, a tárgyi eszköz beruházás, felújítás, az utánpótlás-nevelési feladatok ellátásának, a versenyeztetéssel összefüggő feladatok támogatása jogcímén nyújtott támogatás támogatási időszakonként számított teljes összegének 1 %-át a sportpolitikáért felelős minisztérium ellenőrző szervezet által közzétett előirányzat felhasználási keretszámlájára befizesse. A szabályozás szerint a befizetett összeget a látvány-csapatsportok támogatásával összefüggésben ellátott közigazgatási hatósági és szolgáltatási feladatok központi költségvetési támogatására kell fordítani.
Pénzügyi hatások a támogatóra
Az alábbi táblázat egy mintapéldán keresztül mutatja be a közvetlen és a NAV-on keresztül történő támogatás pénzügyi hatásait egy támogató cégre, összehasonlítva a támogatás nélküli esettel:
| DIREKT TÁMOGATÁS | NAV-ON KERESZTÜLI TÁMOGATÁS | TÁMOGATÁS HIÁNYÁBAN | |
|---|---|---|---|
| Támogatás nélküli eredeti adóalap | 90 000 000 Ft | 90 000 000 Ft | 90 000 000 Ft |
| TAO támogatás (egyéb ráfordítás) | 5 000 000 Ft | 0 Ft | 0 Ft |
| Kiegészítő támogatás | 337 500 Ft | 0 Ft | 0 Ft |
| Adózás előtti eredmény | 84 662 500 Ft | 90 000 000 Ft | 90 000 000 Ft |
| Módosított adóalap | 85 000 000 Ft | 90 000 000 Ft | 90 000 000 Ft |
| Számított társasági adó | 7 650 000 Ft | 8 100 000 Ft | 8 100 000 Ft |
| Érvényesített adókedvezmény (max. 70%) | 5 000 000 Ft | 0 Ft | 0 Ft |
| Fizetendő társasági adó | 2 650 000 Ft | 8 100 000 Ft | 8 100 000 Ft |
| Adózás utáni eredmény | 82 012 500 Ft | 81 900 000 Ft | 81 900 000 Ft |
| Előny a támogató oldalán | 112 500 Ft | 0 Ft | 0 Ft |
| Kizárólag adóelőlegből történő felajánlás esetén (adóelőleg max 80%) járó adójóváírás (7,5%) | 0 Ft | 263 123 Ft | 0 Ft |
| Adóelőlegből és adóelőlegfeltöltésből történő felajánlás esetén (adóelőleg max 80%) járó adójóváírás (7,5%) | 0 Ft | 420 998 Ft | 0 Ft |
| Kizárólag az éves adóból történő felajánlás esetén (az adó max 80%-a) történő felajánlás esetén járó adójóváírás (2,5%) | 0 Ft | 140 333 Ft | 0 Ft |
A látvány-csapatsport támogatása jogcímén kifizetett összeg csökkenti a társasági adót, ugyanakkor az előlegfizetésre közvetlen kihatása nincs; az adózó az előleg-mérséklését kezdeményezheti az Art. 42. § (2) bekezdése értelmében. A mérséklési kérelem kapcsán lényeges, hogy az adózó 20%-ig terjedő mértékű bírságot fizet, ha az előző időszak adatai alapján előírt (bevallott) adóelőlegét mérsékelték, és ezért kevesebb adóelőleget fizetett, mint amennyit tényleges eredménye alapján kellett volna. A társasági adóelőleg adóév végén esedékes kiegészítésénél az adókedvezmény összegét az adózó természetesen figyelembe veheti.
Egy egyszerű példa: amennyiben a gazdasági társaság társasági nyereség adója 10 millió forint, és azt a sportági szervezeteknek ajánlja fel például tárgyi eszköz beruházásra, úgy 70%-os támogatás esetén, vagyis 7 millió forintot a sportági szervezetnek bocsájt. A maradék 3 millió forint, amit az államnak kellene befizetni, azaz összeg csupán 2,3 millió forintra redukálódik mivel 7 millió 10%-át benntarthatja a vállalkozásban saját beruházásokra.
Fogalommeghatározások
- Ellenőrző szervezet: a látvány-csapatsportok támogatásával összefüggő, a sportról szóló 2004. évi I. törvényben (a továbbiakban: Stv.) meghatározott illetékes ellenőrzési feladatokat ellátó sportpolitikáért felelős miniszter, valamint a Tao. tv. 22/C. § (1) bekezdés b)-d) pontjában meghatározott támogatás igénybevételére jogosult szervezet - a Tao. tv. 4. § 47a. pontja szerinti sportakadémia (a továbbiakban: sportakadémia) kivételével - támogatása esetén az illetékes ellenőrzési feladatokat ellátó látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége;
- Jóváhagyást végző szervezet: a támogatás igénybevételére jogosult szervezet tervezett támogatással érintett sportfejlesztési programjának jóváhagyásáról döntő, a Tao. tv. 22/C. § (1) bekezdés a) és e) pontjában meghatározott támogatás és a sportakadémia esetén a sportpolitikáért felelős miniszter, valamint a Tao. tv. 22/C. § (1) bekezdés b)-d) pontjában meghatározott támogatás esetén - a sportakadémia kivételével - a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége;
- Képzéssel összefüggő feladatok támogatása: az Stv.-ben meghatározott szakszövetségi stratégiai fejlesztési koncepció alapján megvalósuló vagy ahhoz illeszkedő, a támogatás igénybevételére jogosult szervezet által támogatási időszakonként, a támogatás elszámolási időszakát megelőzően készített, a jóváhagyást végző szervezethez benyújtott és jóváhagyott sportfejlesztési program részét képező költségek és kiadások. Ide tartoznak az oktatók személyi jellegű ráfordításai, működési költségek, tanácsadás, képzésben résztvevők személyi jellegű ráfordításai és szállásköltségei.
- Személyi jellegű ráfordítás: az Stv.-ben foglaltak szerint a sportág stratégiai fejlesztési koncepciójához illeszkedő, a sportfejlesztési program megvalósítása érdekében felmerülő személyi jellegű ráfordítások, kivéve a hivatásos sportoló részére a sporttevékenységével összefüggő munkaviszonyára, vagy amatőr sportoló részére az Stv. szerint díjazásnak nem minősülő, de pénzben kifejezhető vagyoni értékkel bíró, a sporttevékenységének elismerésére tekintettel kifizetésre kerülő személyi jellegű ráfordítások.
- Támogatási időszak: a jóváhagyást végző szervezethez benyújtott és jóváhagyott sportfejlesztési program végrehajtásának a tárgyév július 1-jétől a tárgyévet követő év június 30-áig terjedő időszaka.
- Támogatás igénybevételére jogosult szervezet: a szakszövetség, a tagjaként működő sportszervezet, a látvány-csapatsport fejlesztése érdekében létrejött alapítvány, az Stv. szerinti sportiskola, továbbá a sport stratégiai fejlesztését szolgáló, a költségvetési törvényben meghatározott állami sportcélú támogatás felhasználásában döntéshozatali jogkörrel rendelkező és a támogatást folyósító sportköztestület.
- Támogató: a Tao. tv. hatálya alá tartozó, a látvány-csapatsport támogatását megvalósító adózó.
- Tárgyi eszköz beruházás, felújítás: a sportág stratégiai fejlesztési koncepciójához illeszkedő, a sportfejlesztési program megvalósítása érdekében felmerülő beruházás, felújítás - az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok és személygépkocsi beszerzése kivételével. Ide tartozik többek között a sportfelszerelés, honlapfejlesztés, sportcélú ingatlanfejlesztés, tornaterem felújítás, biztonsági infrastruktúra-fejlesztés, valamint szoftverfejlesztés és immateriális javak beszerzése.
- Utánpótlás-nevelési feladatok ellátásának támogatása: a sportág utánpótlás-korú versenyzőinek kiválasztásával, felkészítésével, képzésével, edzőtáboroztatásával és versenyeztetésével összefüggő költségek, kiadások. Ide tartoznak sportfelszerelés beszerzése, sportegészségügyi ellátás, személyszállítás, nevezési díjak, rendezési költségek, versenyengedélyek, sportlétesítmény bérleti díja, szállás és étkezés, sportszakemberek személyi jellegű ráfordításai, logisztikai feladatok.
- Versenyeztetéssel összefüggő feladatok támogatása: a szakszövetség által szervezett versenyrendszerben való részvétellel kapcsolatos díjköltségek, kiadások. Ide tartozik a bajnokságban való részvétel díja, nevezési díjak, bírói és ellenőri költségek, tagsági díj, pályahitelesítés, versenyengedélyek és igazolásból, átigazolásból eredő díjak.
- Sportcélú ingatlan üzemeltetése költségeinek támogatása: a sportcélú ingatlan által nyújtott szolgáltatások működési költségei, mint a személyi jellegű ráfordítások, anyagköltségek, szerződéses szolgáltatások, távközlés, energia, karbantartás, bérleti díjak és adminisztrációs költségek.
tags: #107 #2011 #vi #30 #korm #rendelet
