A magyar NB I utolsó két helyezettjének sorsa: változások és vita az osztályozó körül

A magyar labdarúgás élvonalában, az NB I-ben zajló változások mindig is élénk vitákat váltottak ki, különösen, ami a csapatok létszámát és a kiesés-feljutás rendszerét illeti. A 2015-ös átszervezés óta, amikor a bajnokság 12 csapatosra szűkült, a két utolsó helyezett automatikus kiesése volt a jellemző. Ez a rendszer azonban most megváltozik, új fejezetet nyitva a magyar futballban: bevezetik az osztályozót.

Az NB I lebonyolításának változásai

A 12 csapatos NB I bevezetése és az első évek

A Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) hivatalos honlapján hozta nyilvánosságra a 2015-ös elnökségi határozatokat, amelyek szerint a következő szezontól 12 csapatos lesz az NB I. A bajnokság végén az utolsó két helyezett kiesett a másodosztályba. A lebonyolítás a csapatok véleményének ismeretében - a dán modellnek megfelelően - 3x11 forduló volt. Eszerint az első két körben oda-vissza mérkőző csapatok a harmadik körben úgy játszottak, hogy az előző bajnokság első hat helyezettje (azaz a 2014-2015-ös végeredmény alapján a Videoton, a Ferencváros, az MTK, a Debrecen, a Paks és az Újpest) hatszor volt pályaválasztó, míg a többiek - köztük a két újonc - ötször játszottak hazai környezetben. Az MLSZ elvetette a rájátszás ötletét, mivel úgy véli, az alsóházi rájátszásban azok a csapatok, amelyek már nem eshetnek ki, de sokkal feljebb sem kerülhetnek, unalmas mérkőzéseket játszanának. Az első osztály küzdelmei július 17-én indultak, és a jövő nyári Eb-döntő miatt május 8-án zárultak.

Az elmúlt években a magyar labdarúgás szempontjából fontos kérdés volt, hogy az NB I létszámát bővítsék, vagy a kiesők számát redukálják le. Előbbi mellett azzal próbáltak érvelni, hogy a tradicionális fellegvárak közül jelenleg több együttes is az alsóbb osztályokban szerepel, illetve van - legalább - 16 NB I-es szintű csapat Magyarországon. Utóbbival kapcsolatban régóta pedzegetik klubvezetők, vezetőedzők, újságírók, hogy érdemes lenne a bajnokság 11. helyén végző csapatot osztályozóra kötelezni.

A Hivatásos Labdarúgók Szervezete (HLSZ) körkérdésére válaszoló több mint 300 futballista 69,3 %-a „a magyar hagyományoknak leginkább megfelelő” 16 csapatos bajnokságot várja vissza a jelenlegi 12-es NB I-es mezőny helyett. A jelenlegi rendszert (12 csapat, 33 forduló) 14,2%-uk favorizálta. A legkevesebben (13,9%) támogatták a nemrég Csányi Sándor MLSZ-elnök által kilátásba helyezett, szintén 12 csapatos, de egy alapszakasz után alsó- és felsőházi rájátszásra osztott lebonyolítási módot.

Csányi Sándor, a Magyar Labdarúgó Szövetség elnöke kilátásba helyezte, hogy idővel átalakulhat az NB I lebonyolítása. A legvalószínűbb, hogy a 3x11 forduló helyett, előbb minden csapat oda-vissza játszana egymás ellen, majd az alapszakasz 1-6. helyezettjei a felsőházban a bajnoki címért, a 7-12. helyezettek az alsóházban a kiesés elkerüléséért küzdenének. Az MLSZ elnöke szerint a 2025/26-os idényig marad a 12 csapat az élvonalban, és bár a 16-os mezőnyt el tudná képzelni, van egy anyagi korlátja, mit bír el a magyar gazdaság. Szabados Gábor sportközgazdász is amellett érvelt, hogy maradjon a 12 klubot számláló mezőny, kiemelve, hogy a magyar gazdaság egyszerűen nem bír el több csapatot az élvonalban.

Az NB I lebonyolításának történeti áttekintése

Az osztályozó bevezetésének indokai és céljai

Az MLSZ az NB I-es klubok egyhangú ajánlását is szem előtt tartva határozott arról, hogy a Fizz Liga következő szezonjától kezdve a 12., vagyis az utolsó helyezett kiesik, míg a 11. helyen záró csapat a Merkantil Bank Liga 2. helyezettjével osztályozót vív az élvonalbeli tagságért (a másodosztály bajnoka alanyi jogon feljut). Lőw Zsolt nyilatkozata szerint a klubok kérése az volt, hogy a 12 csapatos bajnoksághoz aránytalan a két kieső, az egyik csapat kapjon lehetőséget a "pótvizsgára".

„Ha körbetekintünk a nemzetközi futballvilágban, azt látjuk, a tizenkét csapatos bajnokságokban több példa van arra, hogy csak az utolsó esik ki automatikusan, míg az utolsó előtti osztályozót játszik, mint arra, hogy az utolsó kettő biztosan kiesik. Innen nézve az élvonalbeli egyesületek részéről ez egy jogos kérés volt, ugyanakkor az MLSZ-nek az NB II-es klubok érdekeit is szem előtt kell tartania. A kérdést a sportigazgatósággal, a szakmai bizottsággal, valamint az NB I-es és az NB II-es bizottság képviselőivel is megtárgyaltuk, és a javaslatunkat ezután terjesztettük az elnökség elé. Ennek kialakításakor arra törekedtünk, hogy a lehető legjobb megoldás szülessen, azonban - ahogy eltérő érdekek esetében ez természetes - mindenki számára tökéletes döntést nem lehetett hozni" - mondta Lőw Zsolt. A statisztika is az osztályozó mellett szólt, miután a 12 csapatos NB I 2015-ös bevezetése óta a két feljutó egyike az esetek nagy részében nem tudott megragadni az első osztályban.

Az osztályozó lebonyolítása és feltételei

A tájékoztatásból az is kiderült, hogy az élvonalbeli tagságról egyetlen találkozó dönt, amelyet semleges pályán, lehetőleg a két résztvevő csapattól hasonló távolságra rendeznek. Emellett az is kritérium, hogy a stadionban adottak legyenek a feltételek a videóbíró alkalmazására.

„Pont az esélyegyenlőség miatt dől el egy mérkőzésen az élvonalbeli tagság” - árulta el Lőw Zsolt. Hiszen az első osztályú kluboknak magasabb a költségvetésük, alkalmazhatnak légiósokat, a támogatás terén is kialakulhat nagyobb differencia - ez két találkozón könnyebben kijön, mint egyen. Ráadásul tudjuk jól, a labdarúgásban egy mérkőzésen bármi előfordulhat. S ennek az egy meccsnek adhatunk egy olyan körítést, hogy azzal a futball ünnepévé varázsoljuk, ahogy azt teszik Angliában, Németországban és még számos országban.

Ugyanakkor felmerül a kérdés, mennyire ad egyenlőbb feltételeket az MLSZ és NSMI által jelenleg érvényben lévő versenyeztetési rendszer. Tudjuk, hogy az NB I-ben létezik az ötmagyaros-szabály, amelyet elég flexibilisen kezelnek néhány klubnál. Az NB II-ben kötelezően csak magyar - vagy magyar állampolgársággal rendelkező - játékosok szerepelhetnek a bajnokságban, ráadásul a fiatalokra vonatkozó szabály is más korosztályt érint. Ez már önmagában olyan különbséget ad, amely nem teremt egyenlő feltételeket - akkor sem, ha egy mérkőzésen és semleges helyszínen dől el a feljutás/kiesés sorsa. Ezt egyetlen módon tudná az MLSZ igazságosabbá tenni, ha mindkét osztályra ugyanazok a feltételek vonatkoznának a játékosok szerepeltetését illetően.

Németországban már lassan két évtizede osztályozót játszik a Bundesliga 16. helyezettje, illetve a másodosztály harmadik helyezettje. 2008 óta mindössze három alkalommal fordult elő az, hogy az alsóbb osztályú csapat harcolja ki a feljutást, ráadásul 2012 óta csak az Union Berlinnek sikerült ez a bravúr, egyszer. Ez a tendencia rávilágít a különbségekre, amelyek az osztályozó mérkőzéseken is megmutatkozhatnak.

Az újoncok sorsa a 12 csapatos NB I-ben

Az OTP Bank Liga 2015-ös átszervezése óta nyilván nehezebb dolga lett a Merkantil Bank Ligából érkező csapatoknak, hiszen feljutásuk után egy szűkebb elitben kellett megkapaszkodniuk. A magyar bajnokság az egyetlen Európában, amely ennyire illusztris, az utolsó kettő pedig automatikusan alászállt a másodosztályba. Az elmúlt nyolc szezonban kivétel nélkül ugyanaz volt az újoncok elosztása: az egyikük (jellemzően az előző NB II-es bajnok) bennmaradt, másikuk viszont postafordultával ment is vissza a Merkantil Bank Ligába.

Miután 2015-ben a Vasas és a Békéscsaba jutott fel a Merkantil Bank Ligából, nem voltunk messze tőle, hogy mindkettő menjen is vissza, egészen pontosan 23 percre. A Békéscsaba búcsúja már az utolsó forduló előtt eldőlt, a Vasas viszont hatalmasat harcolt a Puskás Akadémiával. Kék-sárga feljutók közül a Mezőkövesd vetette meg a lábát az élvonalban, olyannyira, hogy csak nyolc évvel később, épp ezen a hétvégén búcsúzott el. Az NB I-es projekt remekül kezdődött Pintér Attilával, újoncként az ötödik helyen fordult a csapat.

Amilyen közel volt két évvel korábban mindkét újonc kiesése, maximum csak ekkora hajszálon múlt 2018-ban mindkettő bennmaradása. A Puskás Akadémia tükörsimán nyerte az NB II-t, ennek megfelelően az OTP Bank Ligában is sima középcsapat lett már az első szezonjában, a Balmazújváros viszont trükkösebb utat járt be. Ez volt az első olyan 12 csapatos szezon, amelyben az előző évi NB II-es bajnok esett ki és a második helyezett maradt bent. A Zalaegerszeg feljutása már nagyon érett, de az első félév döcögősen telt, sokáig úgy nézett ki, hogy retúrjegyet váltottak ők is.

A koronavírus-járvány nagyban befolyásolta a feljutókat, hiszen az első hullámot követően az NB II nem indult újra, helyben hagyták a bajnokság márciusi végeredményét, jöhetett újra az MTK és a Budafok. Elképesztő izgalmakat követően végül a Debrecen és a Gyirmót ünnepelhetett, mindkettő hozta, amit sejteni lehetett tőlük. Hiába nyerte a Vasas pontrekorddal az előző másodosztályt, ez lett a második szezon, amelyben az NB II-es bajnok nem ért fel az első osztály szintjére. A Kecskemétet tavaly agyba-főbe dicsértük, abszolút lesajnált csapatként messze a legjobb újoncprodukciót nyújtották, a Fradi néhány kósza botlásáig a bajnoki címük is felsejlett.

A Diósgyőr rávert a Vasas NB II-es pontrekordjára is, mégis jelentősen megbolygatta játékoskeretét, rengeteg légióst igazolva. Az MTK keretében jóval kisebb változás történt, néhány rutinosabb játékossal és légióssal erősített az alapvetően saját neveléseire építő klub. Eredmény tehát törvényt bontott, azaz most először nem frissen feljutó csapat búcsúzott az OTP Bank Ligától.

Lehetséges osztályozó párosítások az elmúlt évekből

Az MLSZ elmondása szerint semleges helyszínen fogják megrendezni az egymeccses párharcot, az elmúlt évek eredményei alapján kijelenthető, az osztályozók közül többnél is Budapest lett volna a rendező fél. Amikor csak egy fővárosi csapat lett volna érdekelt, akkor pedig Székesfehérvár vagy Debrecen lehetett volna a legvalószínűbb helyszín. Akár opció lehetne a Puskás Aréna, de akár csak félig megtölteni azt komoly feladat lenne.

Nézzük meg, milyen meccseket rendeztek volna az elmúlt években az osztályozó bevezetése esetén:

• 2016: Puskás Akadémia (NB I 11. hely) - Mezőkövesd (NB II 2. hely)
• 2017: MTK Budapest (NB I 11. hely) - Balmazújváros (NB II 2. hely)
• 2018: Balmazújváros (NB I 11. hely) - Kisvárda (NB II 2. hely)
• 2019: MTK (NB I 11. hely) - Kaposvár (NB II 2. hely)
• 2020: Debrecen (NB I 11. hely) - Budafok (NB II 2. hely)
• 2021: DVTK (NB I 11. hely) - Gyirmót (NB II 2. hely)
• 2022: MTK (NB I 11. hely) - Kecskemét (NB II 2. hely)
• 2023: Honvéd (NB I 11. hely) - MTK (NB II 2. hely)
• 2024: Kisvárda (NB I 11. hely) - ETO (NB II 2. hely)
• 2025: Fehérvár (NB I 11. hely) - Kazincbarcika (NB II 2. hely)

Jelen állás szerint a Diósgyőr és a Honvéd játszana egymás ellen. A két csapat közötti mérkőzés talán jó transzparense lenne a mostani kezdeményezésnek, mivel a Magyar Kupában is találkoztak már ebben az idényben - akkor a kispestiek jutottak tovább.

További változások a magyar labdarúgásban

NB II és NB III megújulása

Az NB II-es bajnokság 16 csapattal indult 2015-ben. Ennek érdekében szükség volt feltöltésre, amelyről a versenyigazgatóság jogosult dönteni a versenyszabályzat előírásának megfelelően. A bajnokság végén az első két helyezett jutott fel az élvonalba, míg az utolsó kettő az NB III-ba esett ki, ahonnan hat csapat jutott fel a második ligába. Ennek köszönhetően 2016-2017-ben 20 csapatos lett az NB II. Az NB III-as bajnokság három 20 csapatos csoportban zajlik. Az NB I-es klubok második csapatai - amelyekben legfeljebb három 23 év feletti játékos lehet - nem juthatnak fel az NB II-be, de gyenge szereplés esetén kieshetnek a megyei I. osztályba. Az NB II-es és az NB III-as bajnokság augusztus 3-án rajtolt.

Női labdarúgás: A Simple női liga

A nőknél annak érdekében, hogy az eddiginél magasabb legyen a mérkőzésszám, az elnökség - a 12 érintett sportszervezet egyhangú támogatásával - úgy döntött, hogy változtat a Simple női liga lebonyolításán. Ez elsősorban a rájátszás bevezetését, egyidejűleg a bajnoki döntő és bronzmérkőzés megszüntetését jelenti. A 2026/27-es idénytől az alapszakasz után háromcsoportos rájátszás következik az 1-4., 5-8., 9-12. helyekért, ezekben a csapatok oda-visszavágós, körmérkőzéses rendszerben döntenek a végső helyezésekről. Az első hat csapatot az MLSZ jelentős díjazásban részesíti, ezzel is ösztönözve a klubokat a minél jobb pozíció elérésére.

Edzőképzés és infrastruktúra-fejlesztés

Az elnökség meghallgatta a Nemzeti Stadionfejlesztési Program előrehaladásáról szóló jelentést. A beszámoló szerint jó ütemben haladnak a munkálatok, ugyanakkor a bajnokságok minél zavarmentesebb lebonyolítása érdekében komoly feladat az egyes stadionok fejlesztési feladatainak összehangolása. Jó ütemben haladnak a hét pályát magában foglaló Dél-Pesti (Honvéd) Akadémia munkálatai, melynek átadása 2016 őszére várható, csakúgy, mint a szombathelyi Nyugat-Magyarországi (Illés) Akadémia, amely hat pályával áll majd az utánpótlás-nevelés szolgálatában.

Az elnökség meghallgatta Szalai László beszámolóját az edzőképzés átalakításának aktuális kérdéseiről. Az eredmények nyugtázása mellett számos új elképzelés között az elnökség döntése alapján a jövő évtől új képzési program indul az amatőr felnőtt csapatoknál dolgozó szakemberek számára (az új program elnevezése MLSZ amatőr C-licenc). Ezzel az edzői struktúra minden területén elindul az edzőképzési program.

tags: #12 #csapatos #nb1 #utolso #ket

Népszerű bejegyzések:

• A „troll foci” jelensége és Dzsudzsák Balázs
• Magyar MMORPG játékosok statisztikái
• Zuglói focicsapatok keresése
• Kiberbűnözés jogi megközelítése a Pázmány BTK-n
• a férfi egyes döntő részletei