Az MTK és a magyar labdarúgás: Egy évszázad viharai és sikerei
Az MTK születése és korai évei
Gondolom, egy kicsit bővebb magyarázatra szorul a címben leírt név, hiszen ellenfelünket nem így ismerjük, sokkal inkább az első három betű jelenti sokaknak a csapatot, MTK.
1888. november 16-án hívta össze alakuló közgyűlését a Magyar Testgyakorlók Köre. Az alapító tagok a magyar arisztokrácia és a zsidó polgárság köréből verbuválódtak.
Az 1888-as alapítás előzménye az volt, hogy az atletizálást nem kifejezetten preferáló Nemzeti Torna Egylet atletizálni vágyó, főként zsidó származású sportolóinak nem volt lehetőségük a keresztény és arisztokratikus szellemiséget árasztó Magyar Athletikai Clubba belépni.
Az alternatívaként, részben kényszerből alapított ‘Magyar Testgyakorlók Köre’ elnevezés azonban még a látszatát is igyekezett elkerülni annak, hogy a klubnak valamiféle köze lenne a főváros zsidó közösségéhez.
A ‘Magyar’ jelző még érthető is, viszont akkoriban példa nélküli volt, hogy egy klub a nevében kifejezetten magyar szavakat használjon.
Vallották, hogy az MTK következetesen demokratikus sportegyesület, amelyben vallásra, nemzetiségre, iskolai végzettségre és foglalkozásra való tekintet nélkül mindig otthonra lelhetnek a tehetséges sportolók.
Minden nyitottság ellenére a labdarúgás klubon belüli elfogadása és a labdarúgó szakosztály megalakítása nem ment könnyen.
Amikor az MTK 1897-ben belépett a Millenáris pálya megmentésére alakult Versenypálya Szövetség részvényeseinek táborába, a Millenárison folyó tréningek során a klubtagok egy része közelebbről megismerkedhetett a labdarúgással.
A labdarúgó szakosztály megalakítására tett első javaslatot az elnökség 1897. február 28-án elvetette, aminek következtében az új sportág iránt nyitott tagok egy része elkezdett átszivárogni a labdarúgást már folytató BTC-be.
Ez a folyamat 1900-ban nyílt szakításhoz vezetett és részben az MTK létét is veszélybe sodorta.
A klub taglétszáma 62 főre csökkent és a válságos helyzetben az egyetlen ésszerű megoldásnak a labdarúgó szakosztály megalakítása látszott.
A klub alapszabályának módosításával 1901-ben megalakult a labdarúgó szakosztály.
Az első meccsre azonban csak 1901. október 20-án került sor a BTC III-IV. vegyes csapatával, az eredmény 0:0 lett.
1902-ben a klubot a soron következő bajnoki idényben a II. osztályba sorolták, ahol második lett a Postás mögött.
Az MTK az 1903-as bajnoki évet már az első osztályban kezdhette el.
A tavaszi-őszi rendszerben lebonyolított bajnokság rögtön szép sikert hozott.
Az MTK harmadik lett az FTC és a BTC mögött.
Ezután új korszak kezdődött a magyar labdarúgásban, ami többé kevésbé azóta is tart - az MTK és az FTC párharca.
1904-ben a focisták bajnoki címet nyertek az FTC és a BTC előtt.
A klub sikerei mögött már ott állt - eleinte alelnökként, utána elnökként - Brüll Alfréd.
1905-től, mint klubelnök vált a klub soron következő, közel négy évtizedes történetének meghatározó személyiségévé.
Saját magánvagyonát áldozta a kék-fehérek felemelkedéséért.
Az 1907-1908-as bajnokságot újra az MTK nyerte.
Az MTK vezetőségének energiáját ebben az időben a pályaépítés kötötte le.
Az örök vetélytárs FTC már 1911-ben felavatta Üllői úti sporttelepét.
1912. március 31-én meg lehetett tartani a nyitó mérkőzést, ahol a kezdőrúgást a budapesti polgármester, Bárczy István végezte el.
A sikeres stadionavatón az MTK 1:0-ra legyőzte az FTC-t.
Az "Aranycsapat" korszaka és a háborús évek
A következő évtől egy olyan sorozatott produkált a klub, amely azóta is példa nélkül áll a magyar labdarúgás történetében.
Egymás után tíz bajnoki címet szerzett a kék-fehér csapat.
A kék-fehér csúcs az 1917-1918-as év volt, amikor is a csapat 147 gólt rúgott és emellett mindössze csak 10-et kapott 22(!) mérkőzés alatt.
Az 1913-1914-es bajnoki cím után új edző érkezett a csapathoz. Jimmy Hogan, Angliából.
Az MTK-nál töltött öt év alatt nem sok hibát követett el, hiszen pontosan öt bajnoki címet szerzett a csapattal.
Az MTK páratlan sorozata az 1925-1926-os bajnoki évben szakadt meg.
A bécsi Amateur elleni mérkőzésen a durvaságáról hírhedt osztrák hátvéd, Tandler szétrúgta Orth térdét, aki egy évre harcképtelenné vált.
Orth Gyuri soha többé nem lett már a régi.
Kertész II. is ekkor távozott, és ezt már nem bírta el a csapat.
Ekkoriban a magyar labdarúgás történetében nagy változások történtek.
A profi ligát 1926-ban alapították.
A létszám augusztus elején a Szeged és Szombathely csapatával tízre bővült.
Az MTK a csapatát Hungária FC néven nevezte a profibajnokságba.
A kényszerszülte alapítás, a félelem az antiszemitizmustól, a deklarált zsidó háttér hiánya, a nem homogén felekezeti jelleg miatt az MTK mindig tabuként kezelte és igyekezett eliminálni annak jelentőségét, hogy a klub által hordozott jelentéstartalmak a főváros zsidóságához kapcsolódnak.
A profi bajnokság élmezőnyében egészen 1940-ig - egyetlen kivételtől eltekintve - a Hungária, az FTC és az Újpest végzett az élen, változó sorrendben.
1931-1932-ben sikerült megnyernie a Hungáriának a Magyar Kupát, méghozzá a Ferencváros ellen, akik pedig ekkor nyertek 100%-os teljesítménnyel bajnokságot.
Az 1936 őszén hatalomra került Darányi-kormány elméletileg fékezni igyekezett az ismét előtérbe kerülő szélsőjobboldali áramlatokat, de a mindinkább hitlerista érdekszférába kerülő ország bel- és külpolitikája éppen ellenkező irányba módosult.
E folyamatoknak volt folytatása az 1938. május 29-én életbe lépett 15. tc., amelyben kimondták a zsidó hitfelekezethez tartozó sportolók szervezkedésének korlátozását.
Az 1939. 14. tc. értelmében intézkedéseket foganatosítottak a zsidó sportvezetők leváltására.
Az 1941. augusztus 8-án kihirdetett 15. tc. értelmében kitiltották a zsidókat a sportegyesületekből.
Az 1940. június 26-ára a klubházba összehívott közgyűlésen az érintettek hajlandónak is mutatkoztak a teljes visszavonulásra.
A játékosok és más érintettek azonban arra az álláspontra helyezkedtek, hogy elnökük és munkatársaik nélkül nem akarnak tovább működni.
A Hungária FC kimondta teljes feloszlatását.
Az MLSZ támadásba lendült.
Felfüggesztették az MTK játékjogát, a Hungária körúti pályát pedig a szerződés lejártának mondva csinált ürügyén cinikus módon a MOVE fasiszta szervezetének utalták át.
Így megszünt az MTK is.
A két nagy ellenfél, a Ferencváros és az Újpest vezetősége egyaránt kérte a döntés megváltoztatását.
Brüll Alfréd, az MTK legendás elnöke - 1943-ban - az üldöztetések megszüntetéséről kapott hamis értesülés nyomán hazatért Magyarországra, ahol később a nyilasok elfogták és meggyilkolták.
Az első világháború utolsó hónapjaiban Magyarországon is elterjedt a 1918 tavaszán az Egyesült Államokból induló spanyolnátha.
A járvány októberben és novemberben tetőzött Európában, így nálunk is.
A járvány terjedése miatt Magyarországon október 21-től november 4-ig minden színházat, létesítményt, így minden sporttelepet is bezártak.
Az erre az időszakra tervezett mérkőzések jó részét elhalasztották, a november 3-i, magyar-osztrák válogatott meccs is elmaradt.
Az 1918-1919-es bajnokság úgynevezett hadibajnokság volt.
Négy mérkőzés el is maradt, de ez befolyásolta a végeredményt.
Pedig az őszi idényt még a Ferencváros fejezte be az első helyen, és tavasszal is fej-fej mellett haladt a két csapat.
Csak az 1919. júniusi rangadón dőlt el az aranyérem sorsa.
Az 1918-1919-es bajnokságban csapatunk játékosai "mindent vittek" - az "Év játékosa" a 17 éves Braun József (Csibi), míg a gólkirály Schaffer Alfréd (41 gól) lett!
A bajnokságot végül az MTK nyerte, de közel sem olyan magabiztosan, mint azt előzetesen várták.
Az őszi idényt a Ferencváros zárta az első helyen, egészen az utolsó fordulóig fej-fej mellett haladt a Fradi és az MTK, csak a júniusi rangadón dőlt el az aranyérem sorsa.
Az 1918-1919-es hadibajnokságot csapatunk nyerte, Jimmy Hogan együttese immár hatodszor végzett az élen.
Az aranyérem sorsát befolyásoló, Ferencváros elleni mérkőzés azonban félbeszakadt.
A Hungária körúti pályán 30 ezer (!) néző volt kíváncsi a találkozóra.
Együttesünk Schaffer és Braun góljaival 2-0-ra vezetett, amikor a mérkőzés a 84. percben a közönség botrányos viselkedése miatt félbeszakadt.
Offside vagy nem offside? - ez volt a nagy kérdés az MTK - FTC mérkőzés után.
A közönség nagyobb fele tiszta gólnak minősítette az MTK-nak a második félidő 38. percében esett gólját.
De akár offside, akár nem offside volt az a helyzet, melyből a második gól esett, abban egyetértett mindenki, hogy az FTC helytelenül és a legnagyobb mértékben sportszerűtlenül járt el, mikor nem vetette magát alá a bírói döntésnek és idő előtt levonult a pályáról.
Ezt a nézetet vallják egyébként maguk az FTC vezetői is, annál érthetetlenebb tehát, hogy a fegyelemsértés mégis megtörtént.
Az utolsó fordulóban, 1919. június 8-án az MTK - FTC mérkőzésen az MTK 2-0-ra győzött.
A III. ker. elleni utolsó bajnoki mérkőzését játszotta ma az MTK és győzelmével véglegesen eldöntötte az első hely kérdését.
Mindenkor öntudatos, lelkes és komoly vezetés irányította a csapat szereplését s a játékosok azzal honorálták a vezetőség fáradhatatlan törekvését, hogy rendszeres tréninggel készültek a mérkőzésekre.
Az MTK csapata nem volt komplett : hiányzott Orth és Kropacsek.
Előbbit Weiss kitűnően pótolta, ellenben Kropacsek helyettese, Bajusz nem ütötte meg a csapat klasszisának mértékét.
Miként az FTC ellen, ezuttal is a halfsor volt a csapat gerince.
A csatársor valósággal remekelt.
Konrád II. ezúttal kitett magáért, mig Szabó, már jobban játszott, mint a mult héten, nem tudja régi formáját elérni.
Kitűnő volt ismét Feldmann.
A III. ker. csapatában Neuhaus kapus helyén Zitter, a balhalf helyén Steinitz játszott.
Az Újlaki csapat játékáról a nagyarányú vereség ellenére is a legnagyobb dicséret hangján szólhatunk.
Látszott a csapaton, hogy erősen készült a mérkőzésre.
A fedezetsor, - különsen Csáky jobbfedezet -meglepően jól kapcsolt, a támadást azonban nem tudta megfelelő labdákkal támogatni.
A gólok így estek : a 6. p.-ben Braun fejelt labdáját Konrad plaszirozva a kapuba fejeli.
Egy perccel ezután Szabó beadását Schlosserr góllá értékesíti.
A 22. p.-ben Schlosser egyéni játékkal éri el a félidő harmadik gólját.
A második félidő 13. p.-ben Hegyi ügyes játéka a III. ker. egyetlen gólját hozza.
A III. ker. sűrű támadásából Bajusz egy labdát csak nehezen ment.
A 29. p.-ben Schaffer lövi a negyedik gólt, a 30. p.-ben pedig Braun fejel ismét gólt.
A csapatunk a 22 találkozóból 18-at megnyert, 3 döntetlenül végződött, és csupán 1-et veszített el (1:2 az Újpest ellen).
Az MTK 116 gólt lőtt, és csak 20-at kapott!
MTK játékosai: Kropacsek Ferenc k. (13), Feldmann Gyula (20), Orth György (14), Kertész II Vilmos (22), Nyúl I Ferenc (21), Vágó Antal (22), Braun József (20), Konrád II Kálmán (20), Schaffer Alfréd (19), Schlosser Imre (19), Nagy József (14), Szabó Péter (5).
Pályára lépett még: Winkler I József (10), Ginzery Dénes (2), Konrád I Jenő (1), Kossuth Sándor k. (1).
Hogannak az első világháború befejezése után, 1919 elején családi okok miatt haza kellett utaznia.
Kürschner Izidor ekkor lépett elő edzővé, s 1919. február 23-án ült először az MTK kispadján, s 1919. júniusáig volt az együttes mestere.
Váratlanul kiegyensúlyozódtak az erőviszonyok a két vezető egyesület között.
Bár mindkét csapat több játékosát volt kénytelen a katonai behívások miatt átmenetileg elveszíteni, a fiatalok beépítése az FTC-ben jobban sikerült.
Az FTC, a Vasasok és a „33” FC elleni döntetlen mellett az UTE csapatától elszenvedett vereség csak az őszi második helyre volt elegendő, míg az FTC három döntetlenjével veretlenül élről várhatta a tavaszt.
Januárban azután sikerült az MTK-nak megtalálni Kropacsek Ferenc személyében a megfelelő hálóőrt.
Jellemző, hogy a bajnokcsapat egymaga több gólt lőtt, mint a sorrendben mögötte végzett három csapat együttvéve!
A harmadik helyezett UTE addigi fennállása legjobb eredményét érte el.
A bajnokság folyamatos lebonyolítását nem várt események zavarták meg.
A szezont követően Ausztriában és Németországban túrázott az MTK.
Az MTK újjáépítése és újabb sikerek
A világháború utáni kábulatból az MTK labdarúgó szakosztálya viszonylag gyorsan magához tért.
A fejlődés az 1948-1949-es évadban már a második helyet jelentette az MTK-nak, és a nemzetközi porondon is elődeihez méltó eredményeket produkált a csapat.
A következő két idényben a Budapesti Bástya névre keresztelt MTK előbb harmadik lett, majd 1951-ben - 14 év után - bajnok.
1953-ban a Textiles Szakszervezethez került vissza az MTK.
A változatosság kedvéért ekkor Budapesti Vörös Lobogó néven szerepelt, és még abban az évben ismét bajnok lett, mindkétszer a nagyhírű Honvéd előtt.
Az 1956-os bajnoki idény félbeszakadt a harcok miatt és a következő 1957-es szezonban már újra MTK néven szerepelt a csapat és visszatért a kispadra Bukovi Márton edző is.
Ebben a „tavaszi” bajnokságban második helyen végeztek a kék-fehérek.
Hidegkuti ekkor már az edzőségre készült, Bukovi segítőjeként dolgozta végig a szezont.
Hidegkuti az MTK-ban kezdhette el edzői pályafutását is, az 1959-1960. évben negyedik, rá egy évre pedig harmadik helyezést ért el a csapattal.
Az 1962-1963-as idényben Kovács Imre vette át a csapatot és egy remek szezon lezárásaként ezüstérmet nyert a csapattal.
Ez az évad egy másik, talán az előbbinél is nagyobb sikert hozott.
Az MTK könnyed játékkal került be a KK döntőjébe, ahol a Vasas volt az ellenfél.
Mindkét mérkőzést a Népstadionban játszották- az első mérkőzés 2:1-es MTK diadallal, míg a második 1:1-es döntetlennel végződött.
Így az 1955-ös győzelem után immár másodszor lett a Közép-Európa Kupa győztese az MTK!
A következő évadban majdnem sikerült a KEK-győzelem is, de a döntőben a portugál Sportinggal az első mérkőzés 3:3-mal, míg a megismételt döntő 1:0-s portugál győzelemmel végződött.
Ám ennek a kupasorozatnak volt egy, még a döntőnél is sokkal emlékezetesebb párharca, a híres Celtic elleni összecsapás.
Az elődöntő első mérkőzésén a Celtic sima 3:0-ás győzelmet aratott, ekkor már mindenki lefutottnak tekintette a továbbjutás kérdését.
Kivéve azt a 15 ezer szurkolót, aki végigbiztatta az első perctől oroszlánként harcoló emtékásokat.
A Népstadionban lejátszott visszavágón csodaszámba menő eredmény született - MTK-Celtic 4:0!!!
1965-ben és 1966-ban egy másik legendás fradista, Lakat Károly vezette az MTK futballcsapatának edzéseit.
Ezután Hideguti Nándor tért vissza a csapat kispadjára.
A következő két idényben Kalocsay Géza dr. irányította a csapatot, de neki sem sikerült kitörnie a középszerűségből.
Az 1975-ös év nem csak újabb edzőváltást hozott, hanem a fúziót is a VM Egyetértés csapatával.
Az MTK- VM kispadján Kovács Imre váltotta Kalocsay dr.-t.
Kovácsot Mezey György követte, aki három idényen keresztül irányította a csapatot.
Az MTK labdarúgó-szakosztályának egyik legcsúfosabb bajnoksága az 1980-1981-es volt.
A csapat 17. lett és története során először kiesett az első osztályból.
A klub vezetői Sárosi Lászlót, a Vasas egykori hátvédjét kérték fel edzőnek (később ő is volt a Fradi edzője, sőt megmentője).
1982-1983-as bajnokságot újra az első osztályban kezdhette a csapat, az edző továbbra is Sárosi maradt.
A csapat a 12. helyen zárta az idényt.
A következő évben ismét Palicskó Tibor lett az edző, akinek vezetésével a 8. helyen végzett a csapat.
1985-1986-ban a váci „sikertréner”, Both József vezette a csapat edzéseit.
A következő évben sikerült edzőnek szerződtetni a Rába ETO-val többek között két bajnoki címet szerző Verebes Józsefet.
Senki nem akarta elhinni, hogy sikerülhet megnyerni a bajnokságot 29 év után.
Ám sikerült!
Az 1988-1989. centenáriumi évi bajnokság végén ismét dobogóra állhatott fel a Verebes József által vezetett MTK-VM.
Az 1992-1993-as évben Verebes helyett Gellei Imre lett az edző és negyedik lett a csapat.
A következő szezonban (1994/95) érkezett Várszegi Gábor a csapathoz és neki köszönhetően rendeződtek a dolgok.
A csapat hatalmas fölénnyel nyerte meg az NB II-es bajnokságot Bicskei Bertalan edző vezetésével és került vissza az első osztályba.
Az 1995-1996-os idényben az újonc csapatnak megfelelő ötödik helyen végzett az MTK, ám a vezetés nem elégedett meg ennyivel, idényközben Bicskeit Kisteleki, majd Kistelekit Garaba Imre váltotta a kispadon.
1996-tól a csapat MTK Hungária néven szerepel a nemzeti bajnokságban.
Az 1996-1997-es év volt az áttörés éve az MTK legújabbkori történetében.
Garami József lett az edző, akinek vezetésével hihetetlen menetelésbe kezdett a gárda, 15 meccset nyert zsinórban az MTK, ami a magyar bajnokság 1945 utáni történelmében példátlan sorozat.
A csapat amellett, hogy fölényesen megnyerte a bajnokságot, a Magyar Kupában is megszerezte a végső győzelmet.
Emellett a Bajnokok Ligájában majd az UEFA Kupában is két kört menetelt.
1997-98-as bajnokságban idényközben távozott a sikeredző Garami József, akinek helyét Egervári Sándor vette át a kispadon.
1999. május 8-án az MTK ismét megnyerte a Nemzeti Bajnokságot.
A bajnokság megnyerése ellenére 2000-ben új edző ült a csapat kispadján, a holland Henk ten Cate személyében, vele is menetelt a csapat a Nemzetközi Kupákban, de a bajnokságban „csak” a második helyre vezényelte a csapatot.
A 2000-2001-es évben a távozó holland szakember helyére egykori segítője Pölöskei Gábor ült le, de vele csupán csak a hatodik lett a csapat.
A következő idényben már az egykori válogatott játékos Bognár György ült a kispadon és egy csodálatos őszt produkált.
A tavasz azonban sikertelen volt és még idény közben Bognárt a Hollandiát is megjárt Popovics Sándor váltotta a kispadon.
Ám a csapaton ő sem tudott segíteni, így a bajnokság utolsó fordulóiban lecsúsztak a harmadik helyre.
A Várszegi nevével fémjelzett korszak 2004-ben ért véget, ekkor lett az MTK Hungáriából MTK Budapest.
Sokan a mai napig vitatják, hogy ezzel jogfolytonosságot szerzett-e a csapat, ugyanis az előző néven adódtak bizonyos pénzügyi problémák, amikre akkoriban az MLSZ elnöksége is felfigyelt és kötelezte is a csapatot ezek rendezésére.
Az MTK Budapest mindenesetre nagy fiatalításba kezdett, a Várszegi által alapított Sándor Károly Akadémia bázisára és Garami József pedagógiai érzékére építve évről évre új és új ifjú labdarúgókat épít be a csapatába.
Nem kis meglepetésre ez a fiatal csapat megnyerte a 2007/08-as bajnokságot, amely immár a klub 23-ik bajnoki címe volt.
Mindehhez 12 Magyar Kupa győzelem is társul, 2 Szuperkupa és 2 KK győzelemmel.
Az MTK és az FTC örökrangadója
Találkozója a Fradival méltán viseli az örökrangadó nevet.
A múltban mindenképp az volt, reméljük a Fradi tesz arról, hogy a jelenben és a jövőben is emlékezetes legyen ez a találkozó.
A Ferencváros gárdájával 117 éve, 1903. március 1-én, a bajnokság második fordulóban találkozott először csapatunk, s ezzel útrára indult az "örökrangadók" története.
Az első barátságos - mai szóhasználattal felkészülési - találkozót 119 éve, 1901. október 20-án játszotta az MTK, ebben az összeállításban: Révész Árpád - Auerbach Rezső, Weisz Ármin - Frank Imre, Roóz Imre, Ságody Ervin - Freund Henrik, Tausz Vilmos, Kertész Sándor, Herquett Rezső, Káldor Lipót.
A találkozó végeredménye 0-0 lett.
A Hungária úton játszott első MTK - FTC mérkőzés pályaavató összecsapás volt, ahol 20.000 néző előtt az MTK angol játékosa, Lane góljával győzte le a zöldeket 1912. március 31-én.
Az MTK sikerei és elismerései
| Idény | Bajnok | Kupagyőztes |
|---|---|---|
| 1904 | MTK | - |
| 1907-08 | MTK | - |
| 1913-14 | MTK | MTK |
| 1915 ősz* (nem hivatalos) | MTK | - |
| 1916-17 | MTK | - |
| 1917-18 | MTK | - |
| 1918-19 | MTK | - |
| 1919-20 | MTK | - |
| 1920-21 | MTK | - |
| 1921-22 | MTK | Ferencvárosi TC |
| 1922-23 | MTK | MTK |
| 1923-24 | MTK | - |
| 1924-25 | MTK | MTK |
| 1957-58 | MTK | Ferencvárosi TC |
| 1986-87 | MTK-VM | Újpesti Dózsa |
| 1996-97 | MTK FC | MTK FC |
| 1997-98 | Újpesti TE | MTK Hungária FC |
| 1998-99 | MTK Hungária FC | DVSC-Epona |
| 2002-03 | MTK Hungária FC | Ferencvárosi TC |
| 2007-08 | MTK Budapest | DVSC-Teva |
Az MTK labdarúgó szakosztálya viszonylag gyorsan magához tért a világháború utáni időszakban.
A fejlődés az 1948-1949-es évadban már a második helyet jelentette az MTK-nak, és a nemzetközi porondon is elődeihez méltó eredményeket produkált a csapat.
A következő két idényben a Budapesti Bástya névre keresztelt MTK előbb harmadik lett, majd 1951-ben - 14 év után - bajnok.
1953-ban a Textiles Szakszervezethez került vissza az MTK.
A változatosság kedvéért ekkor Budapesti Vörös Lobogó néven szerepelt, és még abban az évben ismét bajnok lett, mindkétszer a nagyhírű Honvéd előtt.
Az 1956-os bajnoki idény félbeszakadt a harcok miatt és a következő 1957-es szezonban már újra MTK néven szerepelt a csapat és visszatért a kispadra Bukovi Márton edző is.
Ebben a „tavaszi” bajnokságban második helyen végeztek a kék-fehérek.
Hidegkuti ekkor már az edzőségre készült, Bukovi segítőjeként dolgozta végig a szezont.
Hidegkuti az MTK-ban kezdhette el edzői pályafutását is, az 1959-1960. évben negyedik, rá egy évre pedig harmadik helyezést ért el a csapattal.
Az 1962-1963-as idényben Kovács Imre vette át a csapatot és egy remek szezon lezárásaként ezüstérmet nyert a csapattal.
Ez az évad egy másik, talán az előbbinél is nagyobb sikert hozott.
Az MTK könnyed játékkal került be a KK döntőjébe, ahol a Vasas volt az ellenfél.
Mindkét mérkőzést a Népstadionban játszották- az első mérkőzés 2:1-es MTK diadallal, míg a második 1:1-es döntetlennel végződött.
Így az 1955-ös győzelem után immár másodszor lett a Közép-Európa Kupa győztese az MTK!
A következő évadban majdnem sikerült a KEK-győzelem is, de a döntőben a portugál Sportinggal az első mérkőzés 3:3-mal, míg a megismételt döntő 1:0-s portugál győzelemmel végződött.
Ám ennek a kupasorozatnak volt egy, még a döntőnél is sokkal emlékezetesebb párharca, a híres Celtic elleni összecsapás.
Az elődöntő első mérkőzésén a Celtic sima 3:0-ás győzelmet aratott, ekkor már mindenki lefutottnak tekintette a továbbjutás kérdését.
Kivéve azt a 15 ezer szurkolót, aki végigbiztatta az első perctől oroszlánként harcoló emtékásokat.
A Népstadionban lejátszott visszavágón csodaszámba menő eredmény született - MTK-Celtic 4:0!!!
1965-ben és 1966-ban egy másik legendás fradista, Lakat Károly vezette az MTK futballcsapatának edzéseit.
Ezután Hideguti Nándor tért vissza a csapat kispadjára.
A következő két idényben Kalocsay Géza dr. irányította a csapatot, de neki sem sikerült kitörnie a középszerűségből.
Az 1975-ös év nem csak újabb edzőváltást hozott, hanem a fúziót is a VM Egyetértés csapatával.
Az MTK- VM kispadján Kovács Imre váltotta Kalocsay dr.-t.
Kovácsot Mezey György követte, aki három idényen keresztül irányította a csapatot.
Az MTK labdarúgó-szakosztályának egyik legcsúfosabb bajnoksága az 1980-1981-es volt.
A csapat 17. lett és története során először kiesett az első osztályból.
A klub vezetői Sárosi Lászlót, a Vasas egykori hátvédjét kérték fel edzőnek (később ő is volt a Fradi edzője, sőt megmentője).
1982-1983-as bajnokságot újra az első osztályban kezdhette a csapat, az edző továbbra is Sárosi maradt.
A csapat a 12. helyen zárta az idényt.
A következő évben ismét Palicskó Tibor lett az edző, akinek vezetésével a 8. helyen végzett a csapat.
1985-1986-ban a váci „sikertréner”, Both József vezette a csapat edzéseit.
A következő évben sikerült edzőnek szerződtetni a Rába ETO-val többek között két bajnoki címet szerző Verebes Józsefet.
Senki nem akarta elhinni, hogy sikerülhet megnyerni a bajnokságot 29 év után.
Ám sikerült!
Az 1988-1989. centenáriumi évi bajnokság végén ismét dobogóra állhatott fel a Verebes József által vezetett MTK-VM.
Az 1992-1993-as évben Verebes helyett Gellei Imre lett az edző és negyedik lett a csapat.
A következő szezonban (1994/95) érkezett Várszegi Gábor a csapathoz és neki köszönhetően rendeződtek a dolgok.
A csapat hatalmas fölénnyel nyerte meg az NB II-es bajnokságot Bicskei Bertalan edző vezetésével és került vissza az első osztályba.
Az 1995-1996-os idényben az újonc csapatnak megfelelő ötödik helyen végzett az MTK, ám a vezetés nem elégedett meg ennyivel, idényközben Bicskeit Kisteleki, majd Kistelekit Garaba Imre váltotta a kispadon.
1996-tól a csapat MTK Hungária néven szerepel a nemzeti bajnokságban.
Az 1996-1997-es év volt az áttörés éve az MTK legújabbkori történetében.
Garami József lett az edző, akinek vezetésével hihetetlen menetelésbe kezdett a gárda, 15 meccset nyert zsinórban az MTK, ami a magyar bajnokság 1945 utáni történelmében példátlan sorozat.
A csapat amellett, hogy fölényesen megnyerte a bajnokságot, a Magyar Kupában is megszerezte a végső győzelmet.
Emellett a Bajnokok Ligájában majd az UEFA Kupában is két kört menetelt.
1997-98-as bajnokságban idényközben távozott a sikeredző Garami József, akinek helyét Egervári Sándor vette át a kispadon.
1999. május 8-án az MTK ismét megnyerte a Nemzeti Bajnokságot.
A bajnokság megnyerése ellenére 2000-ben új edző ült a csapat kispadján, a holland Henk ten Cate személyében, vele is menetelt a csapat a Nemzetközi Kupákban, de a bajnokságban „csak” a második helyre vezényelte a csapatot.
A 2000-2001-es évben a távozó holland szakember helyére egykori segítője Pölöskei Gábor ült le, de vele csupán csak a hatodik lett a csapat.
A következő idényben már az egykori válogatott játékos Bognár György ült a kispadon és egy csodálatos őszt produkált.
A tavasz azonban sikertelen volt és még idény közben Bognárt a Hollandiát is megjárt Popovics Sándor váltotta a kispadon.
Ám a csapaton ő sem tudott segíteni, így a bajnokság utolsó fordulóiban lecsúsztak a harmadik helyre.
Az MTK Budapest mindenesetre nagy fiatalításba kezdett, a Várszegi által alapított Sándor Károly Akadémia bázisára és Garami József pedagógiai érzékére építve évről évre új és új ifjú labdarúgókat épít be a csapatába.
Nem kis meglepetésre ez a fiatal csapat megnyerte a 2007/08-as bajnokságot, amely immár a klub 23-ik bajnoki címe volt.
Mindehhez 12 Magyar Kupa győzelem is társul, 2 Szuperkupa és 2 KK győzelemmel.
tags: #1918 #mtk #ftc #felbeszakadt
