Kézilabda Utánpótlás Régióközpont Veszprémben
A Veszprém megyei Önkormányzat és a Veszprém Megyei Kézilabda Szövetség közös tanácskozást és sajtótájékoztatót tartott a Csiszár László régióközpontban, amely Fejér, Vas és Veszprém megye utánpótlás-neveléssel foglalkozó szakembereit gyűjtötte össze. Az eseményen részt vettek jelentős sportvezetői és politikai személyiségek, mint Hadházy Sándor országgyűlési képviselő, az Országgyűlés Sportbizottságának tagja, Lasztovicza Jenő, a Veszprém Megyei Közgyűlés elnöke, Firnicz József, a Magyar Kézilabda Szövetség utánpótlás sportigazgatója és Dr. Soós Kálmán, a Veszprém Megyei Kézilabda Szövetség elnöke.
A találkozó fő célja a sportág lehetőségeinek megvitatása, az utánpótlás nevelés fejlesztése és a rendszerben való gondolkodás elősegítése volt. Dr. Soós Kálmán hangsúlyozta, hogy a megye vezetése számára is kiemelten fontosak ezek a kérdések, és a cél egy olyan akadémiarendszer kialakítása, amelyben minél több gyermek vehet részt. Külön kiemelte a középiskolás korosztály jelentőségét, és azt a vágyat, hogy egyetlen gyermek se vesszen el a rendszerben.
Hadházy Sándor elmagyarázta a kormányzat sportba való befektetésének okait a jelenlegi gazdasági helyzetben. Kijelentette, hogy a sport stratégiai tényező a magyar lakosság egészségügyi állapotának javításában, ami hosszú távon csökkenti az egészségügyi kiadásokat. Bár az Európai Unió szabályozása szerint a kormányzat nem támogathatja a versenysportot társasági adóból, az utánpótlás nevelést és a létesítményfejlesztést igen. A pénzeket címkézetten, a szövetségeken keresztül lehet eljuttatni az utánpótlás műhelyekbe. A kormányzat célja egy egycsatornás elosztórendszer létrehozása a MOB-on keresztül a sportra szánt összegek hatékonyabb felhasználása érdekében. Több milliárdos forrás állhat rendelkezésre utánpótlás nevelésre és létesítményfejlesztésre a következő években, amelyről a három megye sportszakembereivel folytak egyeztetések. Hadházy Sándor örömét fejezte ki a partneri együttműködés iránt, és hangsúlyozta egy széleskörű együttműködés szükségességét, amelybe bekapcsolódhatnak az önkormányzatok, a gazdaság szereplői és a lakosság is. Külön megemlítette a kölyökkézilabda megszervezésével indult civil kezdeményezést, amelyet folytatni kell.
Lasztovicza Jenő kiemelte, hogy a sport helyzetét komolyan kell venni, és a diáksportot, valamint a tömegsportot kell fejleszteni, hogy biztos alapot adjanak a versenysportnak. Felhívta a figyelmet a magyar gyerekek romló egészségi állapotára, az alkoholfogyasztás növekedésére és a fizikai állapot csökkenésére. Hivatkozott kutatásokra, amelyek szerint a rendszeresen sportoló gyerekek átlaga jobb, mint fizikai inaktivitásban szenvedő társaiké. Megállapította, hogy a testnevelés háttérbe szorult, a lehetőségek beszűkültek anyagi források hiánya miatt, pedig a sport gazdasági befektetésnek is jó. Javasolta a bevált formulák átvételét, például a labdarúgásból, ahol az utánpótlás akadémiákból kerülnek ki a későbbi élsportolók. Úgy vélte, egy utánpótlás akadémia középtávon is fenntarthatóvá tehető lenne, különösen az MKB Veszprém égisze alatt.
Kézilabda utánpótlás
Firnicz József konkrét szakmai célt fogalmazott meg: a régió férfi utánpótlásközpontja Veszprémben legyen. Elmondta, hogy már voltak egyeztető tárgyalások, és hamarosan többoldalú együttműködési megállapodást írnak alá. Nem egy különálló szervezetet hoznak létre, hanem a szövetségen belül egy jogi személyiséggel rendelkező szakmai és érdekvédelmi szervezetet, amely magasabb szintre emelné a sportágat. Kiemelte az utánpótlás nevelés rendbetételének fontosságát már óvodás kortól. A 14-15 éves korosztálynál jelentkező problémákra, amikor a továbbtanulás kerül előtérbe, egy jól központosított oktatásra van szükség. Első lépésként 8 lány és fiú régióközpont létrehozását tervezik 14 éves korig. Hiányol egy egységes szakmai irányítást, amelynek két fő feladata az érdekvédelem és az anyagi háttér megteremtése. Kormányzati támogatással a rendszer hosszú távon fenntarthatóvá válhat, és a határon túli magyar gyerekeket is meg kell találni, akiket elsősorban a határ közeli régiók karolhatnak fel. Fontos, hogy anyagi érdeke is legyen a kiskluboknak játékosokat nevelni, nemcsak a legmagasabb osztályokban, hanem minden szinten szükség van a jó kézilabdázókra. Sikeresen megnyerték a programjuknak a győri Kovacsics Anikót és a veszprémi Iváncsik Tamást, akiknek az arcával népszerűsítik majd a sportágat. Hamarosan elkészülnek az első, róluk elnevezett kézilabdák is, amelyekkel a gyerekek fognak játszani.
A Magyar Kézilabda Szövetség Elnöksége 2008. októberi ülésén hozta létre a kézilabda utánpótlás régióközpontokat a sportág további töretlen fejlődése érdekében. Ezek a központok komplex módon (versenyeztetés, kiválasztás, tehetséggondozás, képzés, továbbképzés, sportorvoslás, egészségmegőrzés, rehabilitáció) látják el a régiók utánpótlás neveléssel összefüggő feladatait. A régióközpontok fő feladatai közé tartozik:
- A régió kézilabda utánpótlás nevelő tevékenységének irányítása, szervezése és felügyelete.
- A régió-válogatottak kiválasztó tornájának (leány és fiú) megszervezése és felügyelete.
- Javaslattétel a régió-válogatott edzőjének személyére (vezetőedző, edző).
- A SPORT XXI. Cséfay Sándor kézilabdázó utánpótlás-fejlesztési program szakmai szintű feladatainak végrehajtásában és ellenőrzésében való részvétel.
- A korosztályos válogatottak hazai mérkőzéseinek szervezésében való részvétel a régióban.
- A megyei szakszövetségekkel együttműködve az adidas Kézilabda Utánpótlás-bajnokság megyei, régiós és országos elődöntő mérkőzéseinek megszervezése és lebonyolítása.
- A régiós utánpótlás központok kialakításában való részvétel.
- Regisztráció készítése a régióban kézilabdázó csapatokról.
- A régióban működő edzők és testnevelő tanárok képzésének és továbbképzésének megszervezése és lebonyolítása.
tags: #kezilabda #utanpolas #regio #kozpont
