A Magyar Labdarúgás jelene és jövője: Új szabályok, átrendeződések és stratégiai célok
A magyar labdarúgás jelentős átalakulások előtt áll, különösen a 2025/26-os szezon kezdetével. Az MLSZ által bevezetett új szabályok, a bajnokságok átrendeződése és a stratégiai célok mind a sportág fejlődését hivatottak szolgálni, a hazai játékosoktól kezdve a válogatott eredményességéig.
Az NB I (Fizz Liga) 2025/26-os szezonjának átrendeződése
A 2025/26-os Fizz Ligában ezúttal is tizenkét csapat méreti meg magát, azonban a mezőny földrajzi összetétele látványosan átrendeződött az előző szezonhoz képest. A Fehérvár és a Kecskemét kiesésével két megyei jogú város búcsúzott az élvonaltól, helyükre pedig két kelet-magyarországi kisváros - Kazincbarcika és Kisvárda - érkezett.
Ennek következtében az NBI. földrajzi súlypontja egyértelműen kelet felé tolódott, különösen a nyugat-magyarországi csapatok számára növelve az utazási terheket. A tizenkét klub az ország nyolc különböző vármegyéjét - illetve a fővárost - képviseli. Budapestről három csapat szerepel: a Ferencváros, az MTK és az Újpest.
A keleti országrészből három vármegyéből is érkeznek klubok: Borsod-Abaúj-Zemplénből a Diósgyőr és a frissen feljutott Kazincbarcika, míg Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyéből a Kisvárda és a Nyíregyháza. A hajdúsági régiót a Debreceni VSC képviseli.
A 2025/26-os NBI-es szezonban csapatunk a megszokott háromkörös lebonyolítás szerint minden ellenféllel három alkalommal csap össze, az otthoni és idegenbeli meccsek eloszlása azonban csapatonként eltérően alakul. Az utazási terhek sem elhanyagolhatók: a csapatunknak összesen 4037 kilométert kell megtennie az idegenbeli bajnokik alkalmával - ez a teljes mezőnyt tekintve a negyedik legtöbb.
A szezonnyitó ellenfelünk, a Győr ellen kedvező párosítás vár csapatunkra, hiszen a három találkozóból kétszer hazai környezetben, egyszer pedig idegenben lépünk majd pályára.
A „Hazai szabály” és a magyar játékosok szerepe
A Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) a hivatalos oldalán tette közzé, hogy a 2025-2026-os szezontól bevezetésre kerülő „hazai szabály”, vagy ismertebb nevén „ötmagyaros ajánlás” teljesítéséhez pontosan milyen feltételeknek kell megfelelniük az NB I-es kluboknak, hogy hozzájussanak a maximális támogatási összeghez. Mint ismert, a megújított és a májusi közgyűlésen elfogadott ösztönzőrendszerrel az MLSZ célja a magyar játékosok és sportszakemberek foglalkoztatásának növelése, valamint a legújabb sporttudományos eszközök használatának elterjesztése, ezen keresztül a magyar labdarúgás és a különböző magyar labdarúgó-válogatottak eredményességének erősítése. Az új támogatási rendszer egyébként a férfi NB I mellett a női élvonalat, a férfi NB II-t és a férfi és női futsal NB I-et is érinti.
A közgyűlés óta számos részlet kiderült már az ösztönzőrendszerről, a teljes támogatási összeg megeszerzéséhez szükséges feltételeket pedig most pontosította az MLSZ - a szövetség beszámolója szerint ezeket június 13-án minden élvonalbeli klub megkapta írásban.
A támogatás feltételei
- A férfi NB I-ben a teljes támogatási összeg 325 millióról 500 millió forintra emelkedik.
- Ennek megszerzéséhez a csapatoknak minden NB I-es mérkőzésen legalább öt hazai (akinek érvényes hivatalos okmánnyal igazolt magyar állampolgársága van) labdarúgót végig a pályán kell tudniuk.
- Ebből legalább egynek fiatalnak (2005. január 1-jén vagy utána született magyar állampolgár) kell lennie.
Öt hazai labdarúgónak tehát minden egyes bajnoki mérkőzésen végig a pályán kell lennie, kivétel ez alól csak akkor van, ha valamelyik - az előírásoknak megfelelő - labdarúgót kiállítják, illetve ha sérülés történik, a csapatnak pedig már nincs több cserelehetősége.
Az MLSZ által közzétett dokumentumban található egy átmeneti szabály is, eszerint kizárólag a 2025-2026-os idényben a 2024-2025-ös szezonban előírtak teljesítése elfogadható részteljesítésként - ebben az esetben viszont „csak” az előző szezon díjazása, azaz 325 millió forint jár. A részteljesítéshez átlagban mérkőzésenként legalább 45 percet kell játszania egy fiatalnak (2005. január 1-jén vagy utána született magyar állampolgár) és átlagosan legalább 450 percet kell kapniuk a hazai (magyar állampolgársággal rendelkező) játékosoknak. Fontos, hogy az átlag számításakor korlátozó feltétel, hogy egy mérkőzésen a fiatal labdarúgók játékpercei esetében legfeljebb 90 perc, a hazai labdarúgók esetében legfeljebb 540 játékperc vehető figyelembe.
Ami a férfi NB II-t illeti, ott egyértelműbb a helyzet, csak az a klub részesül külön díjazásban, amely a bajnoki és kupamérkőzésekre csak és kizárólag magyar állampolgárságú labdarúgót nevez, valamint a vezetőedzője is magyar. Csányi Sándor, az MLSZ elnöke szerint „nem elfogadható, hogy az elmúlt 15 évben rengeteg pénzt használtunk fel és van olyan csapat, amelyben alig van magyar játékos”.
Új lendület a női labdarúgásban és az osztályozó bevezetése
A Magyar Labdarúgó Szövetség elnöksége a keddi ülésén jóváhagyta a bajnokságok versenykiírását, melyben a legfontosabb változást az osztályozó bevezetése jelenti. A 12 csapatos első osztályú bajnokság 2015-ös bevezetése óta nemcsak a 12., utolsó helyezett búcsúzott automatikusan, hanem a 11. is, míg másodosztályból az első kettő jutott fel. Ebben lesz most változás, miután megtárgyalták az NB I-es klubok egyhangú ajánlását az osztályozóról.
„Kedden arról határozott a testület, hogy a Fizz Liga következő idényétől kezdve az utolsó helyezett kiesik, míg a 11. a Merkantil Bank Liga második helyezettjével osztályozót vív az élvonalbeli tagságért” - idézett az MTI az MLSZ honlapjáról. Az MLSZ azt várja, hogy az osztályozóval „kiélezett és a nézők számára is izgalmasnak ígérkező találkozó zárja majd a magyar professzionális labdarúgó idényt”. Az élvonalbeli tagságról egyetlen találkozó dönt, amelyet semleges pályán, lehetőleg a két résztvevő csapattól hasonló távolságra rendeznek. A stadionban a feltételeknek adottaknak kell lenniük a videóbíró alkalmazására.
BVSC-Zugló - Vasas FC | 0-2 (0-1) | Merkantil Bank Liga NB II. | 9. forduló
A nőknél annak érdekében, hogy az eddiginél magasabb legyen a mérkőzésszám, az elnökség a 12 érintett sportszervezet egyhangú támogatásával úgy döntött, hogy változtat a Simple női liga lebonyolításán. Ez elsősorban a rájátszás bevezetését, egyidejűleg a bajnoki döntő és bronzmérkőzés megszüntetését jelenti.
A 2026/27-es idénytől az alapszakasz után háromcsoportos rájátszás következik az 1-4., 5-8., 9-12. helyekért, ezekben a csapatok oda-visszavágós, körmérkőzéses rendszerben döntenek a végső helyezésekről. Az első hat csapatot az MLSZ jelentős díjazásban részesíti, ezzel is ösztönözve a klubokat a minél jobb pozíció elérésére.
A labdarúgás népszerűsítése és a Fizz Liga marketingstratégiája
A névváltoztatás célja, hogy az NB I még vonzóbbá váljon a drukkerek számára, valamint, hogy olyan új lehetőségeket kínáljon fel a szponzor számára, amelynek segítségével nagymértékben növelheti a ligához kapcsolódó szurkolói aktivitásokat. A többéves megállapodás a hazai labdarúgás fejlődésének új fejezetét nyitja meg, melynek célja a sportág népszerűsítése a fiatal generációk körében, a digitális innovációk erősítése, valamint a szurkoláshoz kapcsolódó aktivitások, közösségi események fejlesztése. A Fizz Liga elindításával az MLSZ a jövőbe tekint, és elkötelezett amellett, hogy a labdarúgás színvonalát tovább emelje.
Tisztelet a pályán: Új kommunikációs protokoll a vármegyei bajnokságokban
A következő szezontól új kommunikációs protokollt vezet be az MLSZ a vármegyei bajnokságokban. Az UEFA és az IFAB mintájára bevezetett rendszer lényege, hogy játék közben vitás helyzetekben csak a csapatkapitány léphet párbeszédbe a játékvezetővel. Ez a lépés nemcsak egy technikai szabálymódosítás - hanem egy fontos üzenet is: a magyar labdarúgásban a tisztelet, a sportszerűség és a játékvezetői hivatás megbecsülése kiemelt érték. Az intézkedés célja a játékvezetők védelme, különös tekintettel azokra a fiatalokra, akik az első éveikben gyakran hagyják el a pályát a túlzott nyomás miatt.
Fontos leszögezni: Ez nem tiltás, hanem szemléletváltás. Szeretnénk visszaállítani a párbeszéd és a kölcsönös tisztelet kultúráját a pályán. Egy vitás helyzet után a játékvezető sípszóval és karjai feje fölé emelésével jelzi, hogy csak a csapatkapitány szólhat hozzá. Ha egy csapatból többen is megszegik a szabályt, a játékvezetőnek ezt külön jelentésben is rögzítenie kell. Az átállás megkönnyítése érdekében a szezon elején türelmi időszak lesz érvényben. A szabály bevezetését az UEFA is alkalmazta már a 2024-es Európa-bajnokságon, ahol kedvező tapasztalatokat szereztek. Magyarország a példát követve most az amatőr futball szintjén is bevezeti a rendszert.
Az MLSZ stratégiai célkitűzései és a magyar labdarúgás jövője
A Magyar Labdarúgó Szövetség pénteken megtartotta éves rendes közgyűlését, amelyen többek között a szervezet 2025 és 2030 közötti stratégiájáról is döntöttek. Az eseményt követő sajtótájékoztatón az újságírók kérdeztek Csányi Sándortól, az MLSZ elnökétől. A 76-ból megjelent 58 küldött - egy nem szavazat és két tartózkodás mellett - elfogadta a szövetség 2025 és 2030 közötti stratégiai programját, amelynek sarkalatos pontja volt a 2026/27-es szezontól bevezetésre kerülő új ösztönző rendszer. Csányi Sándort, akit egyedüli jelöltként egyhangúlag választottak meg további öt évre az MLSZ élére, elmondta, hogy a klubok az OTP Bank Liga jelenlegi, háromszor 11 fordulós lebonyolítását támogatják, ezért egy évig marad a mostani rendszer. Hozzátette, még egyszer megvizsgálják, hogy 22 kör után alsó- és felsőházra bontsák a mezőnyt, de az MLSZ el tudja fogadni, hogy további öt évig ne legyen változás. Az MTI érdeklődésére elárulta, személy szerint ő idegenkedik a rájátszástól, de nem tudja megmagyarázni miért.
Az MLSZ elsőszámú vezetője szerint az bevált, hogy az NB I-et 12, az NB II-t 16 csapat alkotja, ezzel kapcsolatban kiemelte, a magyar bajnokság az európai rangsorban nyolc helyet javítva 24. helyen áll, ebben pedig nagy szerepe van az FTC-nek. „Óriási utat tett meg a férfi válogatott, 2016-ban 44 év után kijutott az Eb-re, azóta pedig állandó résztvevő. Noha a 2024-es, németországi kontinensviadal nem sikerült jól, nincs mese, ki kell jutni a világbajnokságra, ez nem kérdés. Ha négy évvel később lennénk, akkor majdnem biztos, hogy kijutnánk, de most van bennem kétely, mert nem szerencsés a sorsolás - utalt arra Csányi, hogy Portugáliával szerepel azonos selejtezőcsoportban a magyar válogatott és csak az első helyezett kvalifikálja magát közvetlenül a 2026-os vb-re, a második pótselejtezőre kényszerül.
Csányi az MTI kérdésére azt mondta, a 15 éve tartó regnálása során az infrastruktúra fejlesztésére a legbüszkébb és a következő öt esztendő legfontosabb céljának a minőségi utánpótlás-nevelés erősítését nevezte meg, mert a korosztályos válogatottak nem sikeresek. Ennek egyik oka szerinte, hogy amíg az ellenfelek játékosai élbajnokságokban játszanak, addig nálunk legfeljebb NB I-ben és NB II-ben. „Nálunk 21-22 évesen tartják késznek a játékosokat, de ez nem igaz, 18-19 évesen késznek kell lenniük.” Az előadásában arról beszélt, 632 milliárd forint áramlott a magyar futballba az elmúlt 15 évben, ennek 95 százaléka sportszervezetekhez, ráadásul 90 százaléka az amatőr szervezetekhez került, 2010 óta 28 új stadion épült, 36-ot pedig felújítottak. A legfontosabbnak azt tartotta, hogy elérték a nemzetközi szintet, azaz a lakosság négy százaléka futballozik, ami 308 ezer játékost jelent. A játékvezetéssel kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy a döntési pontosság tíz év alatt 90-ről 98 százalékra nőtt, ami összefügg a videobíró megjelenésével. Beszámolója szerit 14 súlyos hiba volt az elmúlt bajnokságban, de nem koncentrálódott egy-egy csapatra.
A magyar labdarúgó-válogatott a Nemzetek Ligájában
Csütörtökön kisorsolták, hogy a magyar labdarúgó-válogatott Ukrajna, Georgia és Észak-Írország mellé került a B divízió 2. csoportjába a Nemzetek Ligájában. Péntek délelőtt az MLSZ a hivatalos oldalán tudatta, hogy elkészült a menetrend, amely alapján a magyar válogatott Ukrajna ellen kezdi és Észak-Írország ellen zárja a sorozatot. Marco Rossi csapata Ukrajna ellen kezdi meg a Nemzetek Ligáját.
tags: #26 #colos #magyarorszag #foci
