A koordinációs képességek megjelenése és fejlesztése a kosárlabdában
Aki tanácstalan, hogy mit sportoljon a gyermeke, sokszor a tanárhoz fordul segítségért. Általános nézet az, hogy mindegy, mit sportol, a lényeg, hogy mozogjon. Csakhogy több szempont megfontolása után kiderül, mégsem mindegy. Ugyanis a különböző sportok különböző képességeket fejlesztenek. A kosárlabdázás az egyik „legatletikusabb" labdajáték, melynek eredményes és élményszerű műveléséhez a kondicionális és koordinációs képességek magas szintjére, ehhez pedig az egész testre kiterjedő, arányos képességfejlesztésre van szükség.
A kosárlabda rövid története és célja
A kosárlabda az Egyesült Államokban született meg 1891-ben, James Naismith fejében, az állványra rögzített kosár ötletével. Magyarországon 1912-ben jelent meg a játék egyik rokona, a korfball. 1933-ban rendezték az első kosárlabda bajnokságot, majd 1942-ben megalakult a Magyar Kosárlabda Szövetség (MKSZ).
A játék célja egyrészt az ellenfél térfelén lévő kosárba juttatni a labdát, másrészt megakadályozni, hogy az ellenfél a saját kosarunkba juttassa a labdát. Az eredményességet meghatározó képességek a motorikus képességek, melyek a kondicionális és koordinációs képességek összessége.
A motoros és koordinációs képességek a kosárlabdában
A motoros képességek rendszerét két nagy területre lehet osztani: a kondicionális képességekre és a koordinációs képességekre. A kondicionális képességek a mozgás energetikai feltételeit, a sportteljesítmény alapjait biztosító testi képességek csoportját foglalják magukba, míg a koordinációs képességek a mozgás szabályozási feltételeit biztosítják (Nádori, 1981).
A koordinációs képességek a motoros képességek másik nagy területe közé tartoznak. Működése az érzékszervek és a központi idegrendszer szabályozási folyamataitól függ. A képességcsoportot összefoglalóan ügyességnek is szokták nevezni.
Az alábbi táblázat összefoglalja a motoros képességeket és azok kosárlabda vonatkozásait:
| Képesség típus | Leírás | Kosárlabda vonatkozás |
|---|---|---|
| Motorikus Képességek | A teljes személyiségünk teljesítményalapját képező tulajdonságok összessége, beleértve a kognitív, affektív, szociális és speciális mozgásos képességeket. | Általános mozgáskészség, sportág-specifikus cselekvések alapja. |
| Kondicionális Képességek | A mozgás energetikai feltételeit biztosító testi képességek: erő, gyorsaság, állóképesség, ízületi mozgékonyság. | Robbanékonyság a felugrásoknál és indításoknál, sprintelés a pályán, tartós játékteljesítmény, mozgásterjedelem. |
| Koordinációs Képességek | A mozgás szabályozási feltételeit biztosítják. Működésük az érzékszervek és a központi idegrendszer folyamataitól függ. | Labdakezelés, cselezés, passzolás, dobás pontossága, térlátás, védekezés, gyors reakciók, egyensúly. |
A kondicionális képességek részletesebben
A kondicionális képességek, mint az izomerő, a gyorsaság és az állóképesség, a kosárlabdázás alapjait képezik. Az izomerő olyan kondicionális képesség, mellyel az izomzat erőkifejtésre képes a külső ingerekkel, ellenállásokkal szemben. A gyorserő például olyan mozgásos tevékenységnél szükséges, ahol a nagyfokú ellenállást csak gyors izom összehúzódással lehet legyőzni. Gyorserőre van szükség egy kosárlabda játékosnak a gyors indítások, ritmusváltások, vagy a felugrások során.
A gyorsaság a mozgások nagy sebességű végrehajtására vonatkozik, a lehető legnagyobb reagálási és mozdulatsebesség kivitelezése során. A gyorsaság idegrendszeri szabályozó folyamatok függvénye, amely genetikailag determinált, így annak fejleszthetősége jelentősen behatárolt. A reagálási gyorsaság mögött idegrendszeri szabályozó folyamatok állnak, ahol az egyszerű és összetett döntési és válaszadási folyamatok is aktiválódnak, így ez a képesség túlmutat az egyszerű kondicionális képességek és izomműködés témakörén.
Az állóképesség az egyik legfontosabb kondicionális képesség, amely a fáradással szembeni ellenállást, tűrőképességet jelenti. A kosárlabdában fontos a gyorsasági-állóképesség, ami a nagy sebességű mozgások ismételt végrehajtására tesz képessé.
Az ízületi mozgékonyság olyan motoros képesség, amely lehetővé teszi, hogy valamely mozgást nagy mozgásterjedelemmel végezhessünk és az izmok optimálisan nyúlékonyak legyenek.
Koordináció a kosárlabda technikai elemeiben
A kosárlabda technikai felosztása magában foglalja a játékos labda nélküli és labdával való mozgását, melyek mindegyike kiemelten támaszkodik a koordinációs képességekre.
Labda nélküli mozgás
- Alapállás
- Indulás - megállás
- Irányváltoztató futás
- Cselezés
- Futás: előre, hátra, oldalra
- Felugrás: páros lábbal, egylábbal és leérkezés
- Védőmozgás
Ezek a mozgások alapvetőek a játékban, és mind a téri tájékozódást, a mozgásdinamikát, a statikus és dinamikus egyensúlyozást, valamint a mozgásérzékelést igénylik. Például, a védekezés során a játékosnak folyamatosan alkalmazkodnia kell az ellenfél mozgásához, ami gyors reakcióidőt és kiváló mozgáskoordinációt feltételez.
Hogyan szabadulj meg kosárlabda nélkül!
Labdával való mozgás
A labdakezelés, passzolás és dobás mind komplex koordinációs feladatok:
- Labdaátvétel, labdafogás: egy- ill. két kézzel
- Labdavezetés: indulás-megállás (hosszú-rövid indulás)
- Sarkazás
- Irányváltoztató futás
- Cselezés
- Labdaátadás:
- Egykezes átadás: felső, alsó, oldalsó, horog, pattintott
- Kétkezes átadás: mellső, felső, alsó, pattintott
- Kosárra dobás:
- Állóhelyből: büntető dobás
- Mozgásból: fektetett dobás, horogdobás, tempó dobás, pincér dobás, pörgetett dobás, zsákolás
Minden egyes elem precíz időzítést, testtartást és izomkoordinációt igényel. A labdavezetés, különösen irányváltoztatás vagy cselezés közben, megköveteli a szem-kéz koordináció kiváló szintjét, miközben a játékosnak figyelnie kell a környezetére és az ellenfélre is.
Támadás és védekezés taktikája
A kosárlabda taktikái, legyen szó egyéni vagy csapat támadásról, illetve emberfogásos vagy területvédekezésről, mind összehangolt mozgást igényelnek. A csapat támadás során különböző előre betanult figurák, elzárások és leválások mind a játékosok közötti kifinomult koordinációra épülnek. Hasonlóképpen, a védekezés során a játékosoknak együtt kell mozogniuk, kommunikálniuk kell, és gyorsan kell reagálniuk az ellenfél lépéseire, ami folyamatos figyelmet és azonnali döntéshozatalt feltételez.
A koordinációs képességek fejlesztése és a sportágválasztás
A motorikus képességek fejlesztését már a kora gyermekkorban el kell kezdeni, fontos, hogy a sportolót körülvevő sportszakemberek az egyént és a környezetét egyaránt figyelembe véve a megfelelő eszközöket és módszereket alkalmazzák. Az edzések során a kondicionális és koordinációs képességek fokozatosan fejlődnek, a fiatal sportoló a folyamatos gyakorlás során elsajátítja a sportágához illeszkedő technikai és taktikai elemeket. Ezt követően a megfelelő idegrendszeri és testi fejlődést követően a fent említett motoros képességek és sportág specifikus technikai elemek mozgáskészséggé válnak, majd verseny körülmények között taktikai elemként alkalmazódnak.
Az erőedzés az egyéni képességek gyarapításával járul hozzá a csapat teljesítményéhez. Mindemellett fejleszti a kosárlabdázáshoz nélkülözhetetlen gyorsaságot, robbanékonyságot, ugró- és dobóerőt, hatékonyabbá teszi a mozgást, terhelhetőbbé teszi a játékosokat, csökkenti a regenerálódás idejét, erőssé teszi a testet, hogy megóvja a sérülésektől, és segít a stressz leküzdésében.
A reakciógyorsaság érzékeny időszaka 7-12 éves korra esik, a mozdulatgyorsaság és a gyorserő végrehajtási képessége 12-13 éves korra. Az edzéseken a gyorsaság fejlesztő gyakorlatokat pihent állapotban, az edzés fő részének első felében kell alkalmazni, játékos feladatokon keresztül, hogy a gyerekek ne fáradjanak el idő előtt.
Az igazán lelkiismeretes testnevelő az életkori sajátosságoknak megfelelően, de minél korábban minden sportágat megismertet a gyerekekkel, majd felsősként már lehet egy területre jobban koncentrálni. A labdát szerető, harciasabb alkatú gyerekeknek érdemes a kosárlabdát kipróbálni, mivel ez a sportág komplex módon fejleszti a koordinációs, kondicionális és szociális képességeket.
tags: #4 #a #koordinacios #kepessegek #megjelenese #a
