A kézilabda rájátszás rendszere és az EHF döntései
A kézilabda rájátszásai, különösen a nemzetközi kupasorozatokban, mindig kiemelt figyelmet kapnak, hiszen itt dől el a végső győztes kiléte. A sportág dinamikus természete és a mérkőzések tétje miatt elengedhetetlen a szabályok pontos ismerete, különösen, ha döntetlen állás esetén további játékrészek következnek. Emellett az elmúlt időszakban az Európai Kézilabda Szövetség (EHF) is több jelentős döntést hozott az elmaradt mérkőzések és a továbbjutás kérdésében, amelyek közvetlenül befolyásolták a rájátszás struktúráját.
Az EHF döntései az elmaradt mérkőzésekről és a továbbjutásról
Az Európai Kézilabda Szövetség (EHF) döntött a férfi Bajnokok Ligája és az Európai Liga elmaradt mérkőzéseinek eredményeiről, amelyeket nem lehetett lejátszani 2021. március 3-ig. A döntés a női Bajnokok Ligájában február 10-én megtartott elmaradt mérkőzések értékelése alapján született. Az EHF Végrehajtó Bizottsága 2021. február 26-án, pénteken, úgy döntött, hogy összeségében tíz férfi Bajnokok Ligája mérkőzés esetében, amelynek az új játéknapját határidőig nem jelölték ki, a vétlen csapat kapja a győzelemért járó két pontot, melyet 10-0-ás gólkülönbséggel írnak jóvá.
Hasonlóképpen, az Európai Kézilabda Szövetség (EHF) 2020. december 19-én nyilvánosságra hozta, hogy a Bajnokok Ligájában minden csapat továbbjut a csoportkörből, amennyiben a nőknél 2021. február 14-ig nem pótolják a koronavírus-járvány miatt elmaradt összes mérkőzést. Ez nem történt meg. Az EHF Végrehajtó Bizottsága 2021. február 10-én, szerdán úgy döntött, hogy kilenc női Bajnokok Ligája mérkőzés esetében, amelynek az új játéknapját határidőig nem jelölték ki, a vétlen csapat kapja a győzelemért járó két pontot, melyet 10-0-ás gólkülönbséggel írnak jóvá.
Ezeknek a döntéseknek köszönhetően az eredeti kiírást megváltoztatták, a csoportokból nem lesz kieső, mind a 16 csapat továbbjut. A továbbjutó 16 csapat miatt az eredeti kiírást megváltoztatták, így a csapatok a két csoportban a 14. Rájátszás - 1. Rájátszás - 2.
Az alábbi táblázatban összefoglaljuk az EHF döntéseit az elmaradt mérkőzések kapcsán:
| Kézilabda Liga | Érintett mérkőzések száma | EHF döntés |
|---|---|---|
| Férfi Bajnokok Ligája | 10 | Vétlen csapat 2 pontot kap, 10-0 gólkülönbséggel |
| Női Bajnokok Ligája | 9 | Vétlen csapat 2 pontot kap, 10-0 gólkülönbséggel |
A rájátszás menete és a döntetlenek feloldása
A rájátszás mérkőzéseinél kiemelten fontos, hogy a találkozók végén egyértelmű győztes születhessen. Ennek érdekében a kézilabda speciális szabályokkal rendelkezik a játékidő kezelésére és a döntetlenek feloldására.
A játékidő kezelése a kézilabdában
A rendes játékidő minden korosztályban (16 év felett) 2×30 perc, a félidei szünet 10 perc. A kézilabdában egy sajátos módszert követve mérik a játékidőt. A játékidő a játékmegszakítások (pl. szabálytalanság megítélése, gól utáni középkezdés stb.) alatt is megy, azonban ha a játék várhatóan hosszabb ideig szakad meg (pl. sérülést követő ápolás miatt), akkor a játékvezetőknek lehetőségük van az órát erre az időszakra megállítani. Vannak továbbá olyan esetek, amikor a játékvezetőknek kötelező megállítaniuk a játékidőt. Ilyen például egy játékos időleges kiállítása (2 perces büntetés) vagy kizáráskor (piros lap).
A játékidő lejárta szigorúan értelmezendő: az utolsó másodperc leteltekor a mérkőzés befejeződött. A még játékidőben ellőtt, de a kapuba csak a játékidő letelte után beérkező lövés - ellentétben a kosárlabdával - nem minősül érvényes találatnak. A szabályos találat eléréséhez az kell, hogy a labda még a rendes játékidő letelte előtt teljes terjedelmével áthaladjon a gólvonalon. Amennyiben azonban még a játékidőn belül szabaddobást vagy 7 méteres dobást ítélnek a játékvezetők, de a mérkőzésből (vagy a félidőből) már olyan kevés idő van hátra, hogy a megítélt dobást az alatt nem végzik el, akkor az elvégezhető a játékidőn túl is (ún. időntúli szabaddobás vagy 7 méteres dobás).
Hosszabbítás és büntetődobások
Bizonyos esetekben, például kupameccseken, a mérkőzés nem végződhet döntetlenre, a meccsnek az egyik fél győzelmével és a másik vereségével kell végződnie. Ha a rendes játékidő után döntetlen az állás, akkor az alábbiak szerint járnak el:
- Öt perc szünetet követően újabb 2×5 perces ráadás következik, ugyanúgy egy perces szünettel a félidőben.
- Ha ezután is döntetlen lenne az állás, akkor 7 méteres dobások következnek. A csapatok ilyenkor 5-5 hétméterest végeznek el, felváltva egymás után, majd az nyer, aki többet értékesített belőlük.
- Előfordulhat azonban, hogy még ekkor is döntetlenre állnak az ellenfelek. Ekkor egyesével felváltva lövik a 7 métereseket addig, amíg az egyik csapat belövi, a másik pedig nem.
A kézilabda játéktér és alapvető szabályok
A kézilabdát 40×20 méteres, téglalap alakú játékterületen játsszák. A játéktér felosztása és az egyes vonalak jelentősége kulcsfontosságú a játék megértéséhez.
- Kapuelőtér: A két kapu előtt található folyamatos vonallal körülvett rész. Ezt a vonalat a kapuktól 6 méterre húzzák meg. Itt csak a kapus tartózkodhat, az itt lévő labda az övé. Kidobást kivéve a levegőben lévő labda megjátszható. Mezőnyjátékos belépéséért szabaddobás, kiállítás vagy büntető is járhat.
- Hétméteres vonal: A kaputól 7 méterre található 1 méter széles vonal. A vonal mögött kell elhelyezkedni a hétméteres büntetődobásnál.
- Gólvonal: A két kapufa mögött van, párhuzamos a büntetődobó-vonallal.
- Kapus-határvonal: 15 centiméter hosszú, a kapu előtt 4 méterrel van.
- Oldalvonal: A pálya hosszabb oldala.
- Cserevonal: Az oldalvonalra merőleges, a felezővonaltól 4,5 méterre meghúzott vonal.
A két kapu a pályán egymással szemben, a két alapvonal közepén helyezkedik el. Mérete: 2,08 méter magas és 3 méter széles. A kézilabdát a játékosok általában waxolják a jobb tapadás érdekében.
Szabálymódosítások a sportágban
A kézilabda szabályai időről időre változnak a játék fejlődése és a fair play biztosítása érdekében. Az elmúlt időszakban is történtek módosítások:
- Bonifert Ferenc, az MKSZ Játékvezetői Albizottságának elnöke kiemelte, a kapuelőtér-vonal érintésének esetén korábban a védőknek volt „szürke zónájuk”, de ettől az idénytől kezdve a védők és a támadók ugyanúgy kerülnek elbírálásra.
- Újabb módosítás, hogy szabálytalan csere vagy többletjátékos esetén a vétlen csapat tiszta gólhelyzetekor a játékvezetők vagy a versenybírók előnyszabályt alkalmazhatnak, így nem kell a játékot azonnal megszakítani.
- A lépésszabály és a kezdődobás elvégzése esetében is történt változtatás: előbbi esetében eddig nem számított lépésnek, ha a játékos a társától kapott, levegőben elfogott labdával az egyik lábát, vagy egyszerre mindkét lábát a talajra helyezi.
tags: #5 #merkozes #rajatszas #kezilabda
