A beszédértés fejlesztése gyermekkorban
A beszédértés az a képességünk, hogy halljuk a hangokat, és azokat információvá alakítjuk. Fiatal korunktól kezdve a beszédből és a hallásból tanulunk információkat. Amikor hangokat hallunk, az agy ezeket a hangokat információvá dolgozza fel, majd memóriaként tárolja őket, így amikor újra halljuk ezt a hangot, jelentést tudunk társítani hozzá. Tehát az ismert szavak, szókapcsolatok, mondatok és szöveg egymásutániságának helyes felismerését és értelmezését, vagy a tartalom feldolgozását jelenti.
A beszédértés a fejlődés döntő része, különösen a gyermekek esetében. Az ép hallás elengedhetetlen feltétele a beszéd észlelésének, felfogásának, és ezen keresztül a beszéd kialakulásának. A beszédértés nehézsége mostanra a második legismertebb problémává vált a diszlexia után. Fontos megjegyeznem, hogy a beszédészlelés (azaz, hogy az elhangzás sorrendjében érzékeli a gyermek a hangokat és szavakat) nem egyenlő a beszédértéssel. Hiszen egy jól észlelő gyerek meg tud ismételni egy számára ismeretlen szót anélkül, hogy tudná mit is jelent.
A beszéd megértése a szavak jelentésének feldolgozásával kezdődik, ezt a mondatok, a szöveg megértése, értelmezése követi. A beszéd értése a jelentés és az összefüggések felismerését is jelenti. Tehát, ha egy gyermeknek nehézségei vannak a beszéd megértésével, az nem azt jelenti, hogy buta vagy gyenge képességű lenne. Inkább arról van szó, hogy van egy terület nála, amit fejleszteni kell, hogy megfelelően meg tudja mutatni a világnak a benne rejlő képességeket.
A beszéd fejlődése már újszülöttkortól elkezdődik. Legfontosabb, hogy mielőbb felismerjük a beszédészlelési problémát, hogy mihamarabb megkezdődhessen a fejlesztés. Fontos, hogy születése pillanatától (sőt már a terhesség ideje alatt is) beszéljünk hozzá sokat, érthetően. Már csecsemőkorban szívesen hallgatják a babák édesanyjuk hangját, különösen szórakoztató számukra a hangutánzó szavak, rímek hangzása. Mondókázzunk, énekeljünk minél többet. Kiválóan fejlesztenek az ölbeli játékok, melyek során a pici gyermek anyjával szemben ül, annak száját, artikulációját jól látja, miközben a mondókákat, dalokat hallja. Meséljünk, nézegessünk könyveket rendszeresen. Ne feledjük, hogy ezeket az élményeket nem pótolják a tévében látott műsorok, még akkor sem, ha azok kisgyerekeknek szólnak. Ösztönözzük gyermekünket a beszédre. Hallgassuk meg, ha mondanivalója van, ilyenkor érezze, hogy tényleg csak rá figyelünk. Ne ostromoljuk mindenáron, ha láthatóan nincs kedve beszélgetni.
A beszéd, a beszédészlelés fejlesztése könnyen beépíthető a mindennapokba. A beszéd létrejötte összetett, többlépcsős folyamat, mely nem is olyan egyszerű, mint azt gondolnánk. A folyamat azzal kezdődik, hogy észleljük a hallott információt, aztán értelmezzük, majd reagálunk rá nonverbálisan vagy verbálisan. A szóbeli válaszadáshoz elő kell hívnunk a mentális lexikonunkban lévő szókincset, megfelelő grammatikai rendszerbe kell helyeznünk, és az artikulációs izmaink segítségével létre kell hoznunk a szavakat, mondatokat. Tehát a beszéd nemcsak a konkrét megszólalást, az úgynevezett expresszív beszédet jelenti, hanem annak értését is, az úgynevezett receptív beszédet.
A beszéd fejlődése már újszülöttkorban elkezdődik. Legfontosabb, hogy mielőbb felismerjük a beszédészlelési problémát, hogy mihamarabb megkezdődhessen a fejlesztés. A beszédészlelés zavara komoly problémát legtöbbször csak akkor jelent, amikor már késő orvosolni. A beszédészlelés időablaka, azaz fejlődésének érzékeny időszaka 6-7 éves korban bezárul. Ha gyermekünk pici korától figyelünk arra, hogy ezek a mindennapokba jól beépíthető rutinok jelen legyenek, hatalmas hatással lesznek gyermekünkre.
A beszédértés fejlesztésének lehetőségei
A beszédértés fejlesztése különösen fontos akkor, ha páros vagy csoportmunkát választunk a tananyag feldolgozására. A sikeres kommunikációnak alapvető feltétele az egymásra való odafigyelés, a másik figyelmes meghallgatása és önmagunk megértése. Ha az odafigyelés, a hallásértés képessége hiányzik, a beszélgetések gyakran torkollhatnak félreértésekbe. A hallásértés fejlesztése a kommunikatív kompetencia alapja, emellett a szociális kompetenciának is az alapját képezi, a szociális klíma pedig a tanulási teljesítményeket is befolyásolja. A beszédértés fejlesztése a szóbeli kifejezésmódnak szintén alapvető feltétele, a szóbeliség fejlesztése pedig az írásbeliségre is hatással van, kölcsönhatásban vannak egymással. Az egyik fejlesztése a másik területre is kihat.
A beszédértés kompetenciájának fejlesztése ugyanakkor kiemelt szerepű a pedagógiai gyakorlatban, hiszen e részterület fejlődése más képességek fejlődésére is kihatással van, a tanítás és a tanulás elengedhetetlen feltétele. Napjainkban a vizuális média térhódításának köszönhetően a hallott szövegre történő koncentrálás képessége az általános iskolásoknál nem fejlődik megfelelően. A rengeteg inger a gyermekeknél koncentráció- és figyelemzavarhoz vezet. A fül ugyanis a sok inger hatására képtelenné válik arra, hogy a lényegeset kihallja. A gyermekeknek meg kell tanulniuk a tudatos észlelést, szociális kapcsolatokat kialakítani, hogy képesek legyenek az önszabályozásra, cselekvési autonómiával rendelkezzenek, és tudjanak szelektálni.
Az otthoni játékos fejlesztés egyik legnagyobb előnye az, hogy minőségi időt tud együtt tölteni gyermek és szülő egymással. A közös játék pedig nagyszerű lehetőség arra, hogy szülőként megfigyelhessük és felmérhessük gyermekünk képességeit és esetleges hiányait is.
A beszéd megértése jelen esetben azt feltételezi, hogy a gyermek érzékszerve ép, a hallás nem sérült, a probléma vagy a nehézség a beszédfeldolgozás folyamatával van. Margarete Imhof a beszédértés modelljét az információfeldolgozás és a nyelvi feldolgozás alapján határozza meg. Ez a folyamat az akusztikusan átadott információ verbális és nonverbális aspektusainak intencionális válogatása, szervezése és integrációja. Mindez időt vesz igénybe, hiszen közben kognitív folyamatok mennek végbe. A folyamat feltétele a motiváció, az intenció létrehozása arra vonatkozóan, hogy a hallgató a számára releváns információkat kiválogassa. Az információ szervezése során a hallottakat rendezzük és értelmezzük még az előtt, hogy az előzetes tudásunkkal összekapcsolnánk.
A kompetens és autonóm hallgató rendelkezik azzal a képességgel, hogy ezeket a folyamatokat önállóan és hatékonyan tudja irányítani. Az élethosszig tartó tanulásnak is ez az önmagát irányítani, szabályozni képes tanulási mód az alapja. Ebből a szempontból a beszédértés fejlesztése a tanulás tanításához is kapcsolódik.
Mechthild Hagen beszédértés-fejlesztési modellje a beszédértés környezetének különböző dimenziói közötti összefüggéseket szemlélteti. E feltevés alapján az egyén a környezet által nyújtott kínálatból szerezheti a beszédértéshez a tapasztalatot. A kulturális hallástér a nyelvi, a kommunikációs és a zenei kultúrát, az akusztikus környezetet öleli fel. A szociális hallástér a családban, az iskolában, a baráti körben észlelt akusztikus, nyelvi és zenei mintákat jelenti, a hallás- és beszédértés horizontja pedig az az individuális észlelés, amely felöleli ezeket a mintákat, értelmezési sémákat, továbbá a memóriatartalmak is ide sorolhatók. Végül az aktív beszédértés olyan individuális kifejeződésként értelmezhető, amelyhez szorosan kapcsolódnak a hallás- és beszédértési szokások, valamint a nyelvi és a zenei kifejezésformák.
A fejlesztés középpontjában az aktív beszédértés áll, amelynek fejlesztéséhez szükség van arra, hogy a tanuló sokféle tapasztalattal rendelkezzen a beszédértés, a hallott szövegek megértése terén, mert így tágul a hallási horizontja, és bővül a szociális hallástér, valamint a beszédértési szituációk alakítása is. A pedagógusnak tehát az a feladata, hogy növelje a beszédértési szituációk számát, és minél többrétű hallástapasztalatot tegyen hozzáférhetővé a diákjai számára.
Gyakorlati tippek és játékok a beszédértés fejlesztéséhez
A beszédértés megfelelő szintje a tanítás elengedhetetlen feltétele, hiszen a nyelvi kompetencia kialakulásában és a tudás megszerzésében is óriási szerepe van. A figyelem irányítása és a szelekció fontos képességek a tanulás folyamatában. Átlagos képességű 11-12 éves gyermekek körében napjainkban különösen szükség van a kognitív stratégiák elsajátításának a támogatására, az információfeldolgozás hogyanjának a kontrollálására.
A pedagógusok nagy része a hallott szöveg értésének képességét adottnak tekinti, a gyermeki fejlődés természetes velejárójának tartja. Rámutattak arra, hogy már az iskolába lépéskor mekkora befolyása van a hallottszöveg-értés szintjének az iskolai teljesítmények alakulására. A középiskolás korosztály is nehézségekkel küzd a hallott szövegek tartalmi felidézése és a hallottak alapján létrehozott önálló beszédprodukció során.
Iskolai környezetben a beszédértés során problémát okozhat a zajos környezet, hiszen sokan a lármától nem tudnak megfelelően koncentrálni. A zajnak a beszédre gyakorolt hatását vizsgálva megállapították, hogy a zajos környezet az ember verbális kommunikációjának mindkét oldalát befolyásolja: a beszédprodukciót és a beszédmegértést is. „A gyermekek beszédmegértését már az alacsony intenzitású háttérzaj is negatívan befolyásolja”. Az értelmezés pontatlanabb, mint csendben.
Játékok és tevékenységek
- Hangkeresés: adott hang megkeresése a szóban.
- Mondatépítés: Kezdj egy rövid, egyszerű mondattal, melyet mindig egy-egy szóval bővítesz majd, a gyermeked pedig elismétli ezt. Válassz a gyermeked érdeklődési köréből témát.
- Robotnyelv: Szótagolva mondj szavakat a gyermekednek, ő pedig ismételje el, amit hallott!
- Szóppárok felismerése: Mondj a gyermekednek olyan szópárokat, amelyek hasonlítanak egymásra, vagy egyformák. Adj a kezébe egy új légycsapót (de tapsolhat is ennek hiányában), ha egyformának hallja!
- Szólánc: Autóban, oviba menet játsszatok szóláncot, ezzel bővítjük a passzív és aktív szókincset egyaránt.
- Kakukktojás: Mondj 3 szót, a gyermeked megmondja melyik a kakukktojás. Aztán szerepcsere! Gyermeked mond 3 szót!
- Hangok figyelése: Hívd fel a figyelmét a különböző hangokra! Játsszatok minél többet a hangokkal! Mit hallunk? Legyetek csendben is!
- Szavak összekapcsolása: Amikor gyermeked szótagokat kapcsol össze, ismételd meg, kösd ezeket egy-egy személyhez, vagy éppen tárgyhoz!
- Beszélgetés: Beszélj lassabban, vedd fel a szemkontaktust, ha a gyermekeddel beszélsz! Használjunk bonyolultabb, hosszabb szavakat is, majd kérdezzük meg a gyermekünket, tudja-e mit jelentenek!
- Képekhez kapcsolódó versek: Rajzoljunk egy lapra gyümölcsöket, s tegyük a gyermek elé az asztalra. A vers elmondása után, kérd meg gyermeked arra, hogy színezze ki azokat a gyümölcsöket, amelyek a versben szerepeltek.
- Állathangok felismerése: Háp! Háp! Háp! Jönnek a kacsák! Bú! Bú! Bú! Boci szomorú. Röf! Röf! Röf! Orra sárba döf:
- Szócsoportok rendezése: Soroljunk szavakat a gyermeknek, s kérdezzük meg, vajon melyik nem illik az elmondott sorba?
- Szócsaládok: Mondj egy szót, és gyermekednek rokon értelmű szavakat kell keresnie.
- Furcsa meghatározások: A furcsa meghatározások eredménye egy új szó, aminek előfordul, hogy semmi köze nincs a feladványhoz. Fontos, hogy minden esetben megbeszéljük a szó jelentését!
Beszédtechnika - A hallási figyelem
Az első lépésként érdemes a gyermeket elvinni egy fül - orr - gégészeti majd ezt követően egy audiológiai hallásvizsgálatra is, hogy ki lehessen zárni a gyermek hallásával kapcsolatos esetleges problémákat. Ha a 3- 4 éves gyermeknek 10 - 15 beszédhangra kiterjedő hibás kiejtése van vagy ennyi teljesen hiányzik a beszédéből, érdemes a lehető leghamarabb szakemberhez vinni egy vizsgálatra, hogy szükséges - e a gyermek beszédjavítási fejlesztésének megkezdése. Ha csak néhány sziszegő hangra van a gyermeknek kiejtési problémája, akkor elég őt 5 éves kora körül szakemberhez vinni. Következő lépésként keressünk fel egy olyan szakembert az audiológiai vizsgálat eredményével, aki GOH-GMP vizsgálatot és fejlesztést is tud végezni.
A beszédmegértés fejlesztése során nem szabad megfeledkezni arról, hogy a gyermekeknek szükségük van a megfelelő mennyiségű ingereldésre. A túl sok inger viszont koncentráció- és figyelemzavarhoz vezethet, és a fül képtelenné válik arra, hogy a lényegeset kihallja. A szülői odafigyelés, a közös játék és a beszélgetés elengedhetetlen a gyermek beszédfejlődéséhez.
| Fejlesztési terület | Javasolt tevékenységek |
|---|---|
| Hallásfejlesztés | Hangkeresés, hangok figyelése, zenehallgatás, hangutánzó játékok |
| Szókincsfejlesztés | Mesélés, könyvolvasás, szólánc, kakukktojás játék, szavak magyarázata |
| Mondatalkotás és megértés | Mondatépítés, robotnyelv, történetek összefoglalása, kérdések megválaszolása |
| Figyelem és koncentráció | Hosszabb ideig tartó játékok, feladatok, vizuális és auditív ingerek szelektálása |
| Szociális készségek | Páros és csoportmunka, beszélgetések, konfliktuskezelés |
A beszédértés fejlesztése nem csupán az iskolai teljesítmény szempontjából fontos, hanem a gyermek szociális és érzelmi fejlődését is nagyban befolyásolja. A megfelelő kommunikációs készségek birtokában a gyermek magabiztosabbá válik, könnyebben teremt kapcsolatokat, és sikeresebben navigál a világban.
tags: #a #beszedertes #jatekos #fejlesztese
