A magyar labdarúgó-bíráskodás története
A futball, a világ legnépszerűbb labdajátéka, Magyarországon is viharos gyorsasággal hódított teret a 19. század végén. Bár kezdetben akadtak keveredések a labda formája és a szabálykönyv értelmezése körül, a játék gyorsan népszerűvé vált, és ezzel együtt a bíráskodás kérdése is előtérbe került.
A magyar labdarúgás történetével foglalkozó kiadványok közül Földessy János 1926-ban megjelent, „A magyar futball és a Magyar Labdarúgók Szövetsége 1897 • 1901 • 1925” című grandiózus műve kiemelkedő hitelességgel bír. Szőke Pál is ezt a könyvet sorolja a korszak feldolgozását segítő mindösszesen négy könyv közé, mivel a hazai labdarúgás születéséhez képest a legrövidebb idő választja el, így a legkisebb esélye volt a torzulásnak.
Földessy János 1909-ben szerkesztette az első „Magyar footballévkönyvet”, amelyet az 1920-as évek derekáig csaknem rendszeresen követtek a további kiadványok, így ezek mind hiteles forrásai lettek az MLSZ megalakulása 25. évfordulója apropóján piacra kerülő jubiláris kötetnek.
A Földessy-féle kiadvány leszögezi, hogy „a futballjáték megszületése nálunk is, mint mindenütt, akkor történt meg, amikor az első magyar futballcsapatok kiléptek a porondra, a nyilvánosság éltető levegőjére. Ez pedig 1897 elején történt meg, innen kell tehát számítanunk a magyar futball történetét.”
A kezdetek és az első mérkőzések
A labdarúgás magyarországi elterjedéséről több történet is kering. Az egyik forrás szerint Esterházy Miksa, a Monarchia attaséja hozta be 1875-ben, míg mások szerint Harry Perry, az atléták angol edzője. Az első ismertetés 1879-ben jelent meg Molnár Lajos „Atlétikai gyakorlatok” című könyvében, bár ő még összekeverte a focilabdát a rögbilabdával. Biztosat nem lehet tudni arról, ki hozta az első futball-labdát, és ki rúgott bele először, de annyi feltételezhető, hogy a „bölcsőringatás” előtti években tornászok és atléták rugdoshatták, dobálhatták a bőrbe bújtatott gumilabdát a tornatermekben vagy az Orczy kert és a Tattersall gyepén, pusztán szórakozásból.
A futball az 1896. november 1-jén Budapesten játszott első nyilvános meccs után kezdett igazán elterjedni. Ezen a mérkőzésen, amelyet a MÁV Északi Főműhelyének dolgozóiból verbuvált csapat játszott, még sok volt a hiányosság a szabályok értelmezése és a pálya állapota körül. A meccs húsz perc után véget ért, három bokatöréssel, és a szállóige szerint a „Rókus Kórház csapata győzött 3-0-ra”. Ennek ellenére a játék gyorsan népszerűvé vált, köszönhetően annak, hogy kis felszerelésigénye volt, és a labda házilag is elkészíthető volt.
Az első labdarúgó klub, a Budapesti Torna Club (BTC) 1897 januárjában alakult meg Löwenrosen kezdeményezésére. Majd 1897. május 9-én lejátszották az első hivatalos magyar labdarúgó-mérkőzést a Millenárison a BTC két csapata között. A klub elnöke Ottó József lett, aki egyúttal alapító tagja volt az Olimpiai Játékokat Előkészítő Bizottságnak is (a Magyar Olimpiai Bizottság elődje). Az első edzést február 8-án tartották a Millenáris pályán, Ray Ferenc vezetésével. Ray Ferenc svájci tanulmányaiból hazatérve hozott magával futball-labdát, és ő, valamint Stobbe Ferenc ismertették meg a játékot a BTC tagjaival. Stobbe, aki később a válogatott szövetségi kapitánya is lett, fordította le a szabályokat angolról, és ő tartotta az első edzéseket.
A BTC példáját számos új klub követte, mint például az Óbudai Torna Egyesület, a III. kerületi Torna és Vívó Club, a Műegyetem, a Magyar Athletikai Club, a Ferencvárosi Torna Club, a Törekvés Sport Egyesület, az Újpesti Torna Egylet, a Postások Sport Egyesülete és a „33” Futball Club.
A MAGYAR LABDARÚGÓ VÁLOGATOTT (1914-2024) 🇭🇺 ⚽ #2024 #válogatott #magyar
A Magyar Labdarúgó Szövetség megalakulása és a bíróküldés
A századfordulóra, 1901-re megalakult a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ), amely irányító, ellenőrző és fegyelmező szervezetként jött létre. Az MLSZ első elnöke Jász Géza lett, és az 1901-ben elindított első élvonalbeli bajnokságot a BTC nyerte meg. Ugyanebben az évben adták ki először magyarul a játékszabályokat, és ekkortól létezett a hivatalos bíróküldés. Ezt eleinte az MLSZ tanácsa, majd intézőbizottsága végezte. A bírói kar megalakítása érdekében húsz nagy tekintélyű, ismert labdarúgót vizsga nélkül játékvezetőnek minősítettek, majd ezt követően kezdték meg az újoncok vizsgáztatását.
Az első kiemelkedő korszak a hazai labdarúgó-játékvezetés történetében a Magyar Futballbírák Testületének 1917. május 29-i megalakulása után köszöntött be. A vezetők Havasi Lajos, Kiss Gyula és Salzer Alfréd voltak. Ezután beszélhetünk először egységes felszerelésről, a bírók ellenőrzéséről és képzéséről. Ez a testület még az MLSZ égisze alatt működött, de 1922-től függetlenné vált, és az említett okok miatt Játékvezető Testületté (JT) keresztelték át.
A BT és az MLSZ viszonyát kartell szabályozta, ekkor már egyetlen klubnak sem volt beleszólása a bíróküldésbe, és sorra alakultak meg a testület vidéki alosztályai önálló bírói karokkal. Dr. Ábray Zsigmond ekkor már a testület főtitkára volt, aki szakanyagok és könyvek egész sorát írta, szerkesztette, melyek közül sok ma is érvényes szakmai üzenettel bír a játékvezetők számára. Méltó utódai Tabák Endre és dr. Szilágyi György, akik szintén kiemelkedő alakjai lettek a magyar futballbíráskodásnak.
A sikeres korszakok elengedhetetlen jellemzője a nemzetközi elismertség, így erről a periódusról is elmondható, hogy szívesen alkalmaztak külföldön magyar bírókat.
A játékvezetői munka kihívásai és a VAR
A futballbíró szerepe mindig is a legnehezebb bírói funkciók közé tartozott. A földi igazságszolgáltatás nagy jogtudósai templomi csendben, alapos tanulmányozás után hozzák meg ítéleteiket, míg a sport bírájának azonnal kell döntenie. A labdarúgásban az események őrületes sebességgel peregnek, a miliő pedig a végsőkig feszített idegesség jegyében él.
Vad II István nemzetközi játékvezető szerint a játékvezetők Magyarországon legtöbbször csak akkor kérdezik meg, ha valamit elrontottak, ami hosszú távon negatív képet alakít ki róluk. A mérkőzésen hozott döntésekről, ha jók, senki nem kérdez, de ha rosszak, mindenki felfigyel. A játékvezetőknek meg kell tanulniuk feldolgozni a hibákat és túllépni rajtuk, hiszen a következő mérkőzés pár nap múlva már jön.
A VAR bevezetése és a játékvezetői felkészültség
A VAR (Video Assistant Referee) bevezetése Vad II István szerint jó döntés volt, mert korábban megengedhetetlen volt, hogy súlyos, egyértelmű hibák történjenek, és a mai világban a technológia segítségével ezek a hibák egy pillanat alatt láthatóvá válnak, így a kijavításuk elengedhetetlen. A VAR rendszer működése és az elvárások teljesen azonosak mindenhol, így ebből a szempontból nem volt nehéz az átállás. Ugyanakkor a VAR-döntések időigényesek lehetnek, ami a nézők számára frusztráló lehet.
A játékvezetőknek a VAR korában is felkészülten, becsületesen és kipihenten kell kimenniük a pályára. A kezezés megítélésénél például rengeteg tényezőt kell figyelembe venni: szándékos volt-e, természetes helyzetben történt-e, honnan jött a labda, csapattárs játszotta-e meg, vagy az ellenfél. Ezeket mind értékelni kell, és az alapján kell gyors döntést hozni - a pályán pedig erre nagyjából egy másodperc áll rendelkezésre.
A profi és nemzetközi játékvezetők napi szinten elemzik a mérkőzések klipjeit, értékelik a szituációkat, hogy fejlődjenek. Emellett az UEFA és a FIFA is igyekszik egységesíteni a szabályalkalmazást, és a nemzeti szövetségek, például a Magyar Játékvezetői Bizottság is arra törekszik, hogy kövesse az UEFA irányelveit. Nagyon fontos az is, hogy a szabályok értelmezése egységes legyen: ne fordulhasson elő, hogy az angol bajnokságban máshogy ítélnek meg egy kezezést, mint a spanyolban.
A labdarúgás többi résztvevőjét is edukálni kellene a szabályváltozásokkal kapcsolatban. Elképesztő, hogy akár NB I-es, NB II-es játékosok sincsenek teljesen tisztában a szabályokkal.
Játékvezetői családok és példaképek
A Vad család esetében a síp, a játékvezetés, a családi hagyomány. Vad Anita szintén NB I-es játékvezető, ahogyan édesapjuk, Vad István is bíráskodott. A foci szeretete természetes volt a család tagjainak, a játékvezetés iránti érdeklődés pedig 16 évesen kezdődött.
Vad II Istvánnak nem volt egy konkrét példaképe játékvezetőként. Azoktól, akikkel együtt dolgozhatott, akár tartalékjátékvezetőként, akár asszisztensként, próbált ellesni egy-két jó húzást, amit később be tudott építeni a saját játékvezetői stílusába. Az elmúlt évtizedekben Kassai Viktor volt az, aki itthon a legkiemelkedőbb pályafutást futotta be nemzetközi játékvezetőként is. Őt nyugodtan tekinthetjük az elmúlt húsz év legjelentősebb magyar játékvezetőjének.
| Dátum | Esemény | Jelentőség |
|---|---|---|
| 1875 | Esterházy Miksa (vagy Harry Perry) hozza az első futball-labdát. | A labdarúgás megjelenése Magyarországon. |
| 1879 | Molnár Lajos „Atlétikai gyakorlatok” című könyvében ír a sportágról. | Az első ismertetés a fociról. |
| 1896. november 1. | Első nyilvános futballmeccs Budapesten. | A játék szélesebb körű elterjedésének kezdete. |
| 1897. január | Megalakul a Budapesti Torna Club (BTC). | Az első hivatalos labdarúgó klub. |
| 1897. május 9. | Az első hivatalos magyar labdarúgó-mérkőzés a Millenárison. | A szervezett labdarúgás kezdeti lépései. |
| 1897. október 31. | Az első regisztrált magyarországi nemzetközi futballmérkőzés (BTC-Cricketterek). R. Lowet az első regisztrált bíró. | A nemzetközi kapcsolatok kezdete és a bíráskodás hivatalos megjelenése. |
| 1901 | Megalakul a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ). Első élvonalbeli bajnokság. Az első játékszabályok magyarul. Hivatalos bíróküldés. | A magyar labdarúgás intézményesülése. |
| 1903 | Megalakul a szövetség bíróbizottsága. | A bírói szervezettség első lépései. |
| 1917. május 29. | Megalakul a Magyar Futballbírák Testülete (BT). | Az egységes bíróképzés és ellenőrzés kezdete. |
| 1922 | A Bírótestület (BT) függetlenné válik az MLSZ-től, Játékvezető Testületre (JT) keresztelik át. | A játékvezetők autonómiájának növekedése. |
| 1930-as évek vége | Belügyminiszteri rendelet a „játékvezető” elnevezés meghonosítására. | A futballbírók megkülönböztetése az igazságszolgáltatás bíráitól. |
A futball és a politika
A labdarúgás történetében a politika is jelentős szerepet játszott, különösen a második világháború után. Kádár János, a Magyar Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, majd később főtitkára és miniszterelnöke, elnöke volt a Vasasnak 1946-tól. Ebben az időszakban a klubok színezete és erőpozíciója a pártviszonyokat képezte le.
Az 1950-es években a hatalom gyanakvással figyelte a Vasast, amely a korábbi rezsim baloldali ellenzékiségét testesítette meg. Kádár János személyes bizalmatlansággal is szembesült, és 1951-ben letartóztatták. Ennek ellenére az 1956-os forradalmat követő első - 1957 tavaszi - bajnokságot a Vasas nyerte meg, története során először.
Tragédiák a politika árnyékában
A futball és a politika összefonódása tragikus eseményekhez is vezetett. Szűcs Sándor, az Újpesti Dózsa és a válogatott védője, 1951-ben a rendszer nemtetszését kiváltó szerelmi kapcsolata miatt el akarta hagyni az országot Kovács Erzsi táncdalénekesnővel. A szökési kísérlet tragédiával végződött: Szűcs Sándort koncepciós perben halálra ítélték és kivégezték. Bűne az volt, hogy „a szocialista hazaárulás szándékával külföldre akart szökni, és ellopta a rendőrségi szolgálati fegyverét”.
A hatalom Szűcs Sándor emlékét is el akarta törölni, ezért halálhírét egészen a rendszerváltásig nem hozták nyilvánosságra. 1989 novemberében aztán a bíróság megsemmisítette az egykori ítéletet, és Szűcs Sándort halála után közel negyven évvel felmentették.
Kovács Erzsit négy évre ítélték, de a börtönmunkát kőművesként olyan jól végezte, hogy a büntetése negyedét elengedték. Hamarosan visszatért a színpadra, és népszerű táncdalénekesnővé vált.
tags: #a #futball #biraskodas #tortenete #magyarorszagon
