A Játékos Foglalkoztatások Rendszere: Labdarúgó Ügynökök, Óvodai Nevelés és Segített Foglalkoztatás

A "játékos foglalkoztatás" kifejezés többféle területen is értelmezhető a mai társadalomban, a hivatásos sportolók menedzselésétől kezdve a gyermekek fejlődését támogató játékos tevékenységeken át az értelmi sérült emberek segített munkavégzéséig. Ez a cikk részletesen bemutatja ezen különböző foglalkoztatási rendszerek működését, jogi hátterét és gyakorlati megvalósítását, különös tekintettel a labdarúgó-ügynökök szerepére, az óvodai nevelésben alkalmazott játékos tanulási formákra, valamint a segített foglalkoztatásokra.

Labdarúgó-ügynökök: A Hivatásos Játékosok Képviselete

A labdarúgó-ügynök, vagy játékosügynök, esetleg játékosmenedzser lényegében az a sportszakember, aki a hivatásos labdarúgók sportszerződéseinek megkötése, módosítása, jogszerű megszüntetése, illetve az erre irányuló egyeztetési eljárás során, valamint a pályán kívüli ügyeik intézésében nyújt segítséget és biztosít képviseletet ügyfelei számára. Ezeket a kifejezéseket gyakran használják a labdarúgókat, illetve esetenként edzőket vagy klubokat segítő szakemberekkel kapcsolatosan. Megemlítendő, hogy a kapcsolódó jogi szabályozás sem következetesen alkalmazza ezeket a fogalmakat, illetve a különböző gazdasági és sportszakmai cikkek is gyakran felváltva, egymás szinonimájaként használják ezeket.

A hatályos sporttörvényünk, illetve a kapcsolódó - rendeleti szintű - szabályozás alapvetően a játékosügynök kifejezést használja, holott egyébként nincs olyan korlátozó szabály, amely alapján ne jöhetne létre edző, klub vagy szövetség és az ügynök, menedzser között megállapodás ilyen jellegű szolgáltatások végzésére. Sőt, a FIFA, illetve az MLSZ vonatkozó szabályzatai - általánosabb, tágabb értelmezési lehetőséget biztosító szóhasználattal - labdarúgó-ügynököt (football agent) említenek, és - habár ez a gyakorlatban ritkábban fordul elő - kifejezetten rögzítik annak lehetőségét, hogy az ügynök, vagy menedzser akár edzővel, klubbal vagy szövetséggel szerződjön ügynöki, menedzseri szolgáltatások ellátására. Ennek megfelelően általánosan nemcsak játékosügynökökről (player agent), hanem átfogóbb, kiterjedtebb kifejezéssel élve labdarúgó-ügynökökről is beszélhetünk. Következésképpen a labdarúgó-ügynök (vagy menedzser) fogalma tágabb kört ölel fel, mint a játékosügynöké, ugyanakkor ennek a megkülönböztetésnek számottevő gyakorlati jelentősége egyébként nincs, és ebből adódóan hallhatjuk gyakran a labdarúgó-ügynök, játékosügynök, játékosmenedzser kifejezéseket egymás szinonimájaként.

A Labdarúgó-ügynök Tevékenysége és Szolgáltatásai

Röviden összefoglalva, az ügynök szinte mindent ellát, ami egy játékos életében pályán kívüli teendőként felmerülhet. Az ügynök a játékos „legjobb barátja” és tevékenységét a játékos - főként sportszakmai, jogi és gazdasági - érdekeinek elsődleges figyelembevételével végzi.

A játékosügynökök által nyújtott legtipikusabb szolgáltatás a klasszikus ügynöki tevékenység, amelynek keretében az ügynök a sportszerződés megkötésére (módosítására, esetenként - jogszerű - megszüntetésére) irányuló eljárás során képviseli az ügyfelet és ellát minden olyan feladatot, ami az ügyfél oldalán teendőként felmerül. Egyeztet a játékos helyett, fogadja a klubok részéről érkező megkereséseket és ajánlatokat, felveszi, illetve tartja a kapcsolatot a többi - potenciális - szerződő féllel, tárgyal a játékos nevében, tanácsot ad számára, „fogja a kezét” a szerződéskötési tárgyalások alatt és a szerződés megkötése alatt is, annak érdekében, hogy az ügyfelek jogai és érdekei a lehető legteljesebb körűen érvényesülhessenek.

Beszélhetünk továbbá egyéb, kiegészítő ügynöki szolgáltatásokról is, amelyek a legkülönbözőbbek lehetnek, de tipikusan a következők tartoznak ide:

• A játékos nem sportszerződéssel kapcsolatos tárgyalási, egyeztetési teendői (szponzorációs, merchandising szerződésekkel kapcsolatos ügyintézés).
• Médiában való szereplésekkel kapcsolatos nyilatkozatok előkészítése.
• Közösségi média profilok és bejegyzések kezelésével, és PR-ral kapcsolatos tanácsadás, esetleg a játékos képviselete a médiában.
• Minden olyan további ügyintézés, ami a játékos életében felmerül (pl. ingatlanvásárlás, -eladás, bérbeadás során történő segítségnyújtás, különböző szakértőkkel történő kapcsolattartás) és bármilyen olyan segítségnyújtás, tanácsadás, amellyel az ügyfél az ügynököt megkeresi.

Az Ügynöki Engedélyezés és a Szükséges Kompetenciák

A FIFA által néhány évvel ezelőtt bevezetett új rendszert megelőzően bárki lehetett ügynök. Az új szabályozás azonban - különösen a szakmai sztenderdek szintjének növelése, az ügynökökbe vetett bizalom erősítése, illetve az etikus magatartás FIFA által meghatározott követelményének ügynökökre való kiterjesztése, valamint az átláthatóság növelése jegyében - erőteljesen szigorította a korábbi status quo-t. A jogosultsági követelmények közé lényegében olyan feltételek tartoznak, amelyek alapján az ügynököt nem ítélték el meghatározott bűncselekmények elkövetése miatt, illetve nem esik összeférhetetlenség hatálya alá (pl. nem munkavállalója a FIFA-nak, valamelyik konföderációnak, szövetségnek, vagy klubnak).

A FIFA által kiírt vizsga során a licenszt szerezni kívánó vizsgázóknak a FIFA alapszabályából és fontosabb szabályzataiból (labdarúgó-ügynöki szabályzat, a játékosok státuszáról és átigazolásáról szóló szabályzat, etikai szabályzat, fegyelmi szabályzat stb.) kell vizsgát tennie angol, spanyol vagy francia nyelven. A vizsga sikeres teljesítéséhez a vizsgázóknak 1 óra alatt egy 20 kérdésből álló feleletválasztós tesztsort kell legalább 75%-ra teljesítenie. A vizsga „nyitottkönyves”, vagyis a FIFA által - az említett anyagra kiterjedően - rendelkezésre bocsátott anyagot a vizsgázók jogosultak használni, ugyanakkor a bukási arány így is jelentős mértékűnek (átlagban nagyjából 50%-osnak) mondható. Az éves licenszdíj mértéke a FIFA által évi rendszerességgel körlevélben kerül megállapításra.

Habár formális szakmai képesítési előírás - a licensz megszerzését és fenntartását leszámítva - nem kerül meghatározásra a tevékenység végzéséhez, álláspontunk szerint természetesen egy menedzsernek számos olyan területre kiterjedő tudással és tapasztalattal kell rendelkeznie, amelyek ismerete a játékosok számára természetesen nem lehet elvárás, ugyanakkor azok ismerete mégis rendszeresen szükséges lehet a játékosok életében. Véleményünk szerint elsődlegesen jogi, gazdasági és sportszakmai ismeretek szükségesek ahhoz, hogy valaki megfelelően el tudja látni a menedzseri teendőket. Értelemszerűen jogi és gazdasági ismeretek szükségesek ahhoz, hogy a szerződések, illetve azok egyes rendelkezései, klauzulái megfelelően kerüljenek értelmezésre és megtárgyalásra a vonatkozó jogi szabályozás által meghatározott keretek között.

A Játék és a Tanulás Összefonódása az Óvodai Nevelésben

Ha pszichológiai értelemben közelítjük meg a tanulást, azt látjuk, hogy a tanulás megelőzi a játékot, majd pedig a játék lesz az a színtér, ahol legeredményesebb lesz a tanulás. A gyermek játéka olyan önként vállalt, szabad, örömteli és többnyire különböző vágykielégítő tevékenység, amelynek célja a játékon belüli, a játékban önmagában van. A kisgyermekeknek azért elsődleges tevékenysége, mert nincs semmi olyan egyéb tevékenység ebben az életkorban, amely olyan mértékben volna képes hatni a gyermek szinte valamennyi pszichés, motoros és szociális személyiségkomponensére, mint a játék. Játékkal, játszás közben fedezi fel, ismeri meg környezetét, s ismeri fel önmaga lehetőségeit és korlátait is. Felfedező hajlama, kíváncsisága, tevékenységi vágya, a felnőtthöz való hasonlítás igénye, szocializációs indítékai a pszichikus szükséglet rangjára emelik a játékot.

Ez a meghatározás az óvodás korra akkor alkalmazható igazán, ha a tanulás minden mozzanatában játékos jellegű. Amikor megemlítettük a játék és a tanulási formák közötti hasonlóságok konkrét előfordulásait, semmiképpen sem akartuk az említett tevékenységekre leszűkíteni azokat. Minden játék, de különösen a szabad játék a tanulással szemben a gyermek szabad elhatározásából születik és abban is ér véget. Az óvodapedagógus szerepe mindkét tevékenységi formában meghatározó. Az óvodapedagógus az általa teremtett tanulási helyzetekben nem feledkezhet meg a tanulás játékos jellegéről, a tanulásban is érvényesülő gyermeki igényekről, szükségletekről. A játéknak és a tanulásnak egyaránt szervezeti kerete az óvoda (csoportszoba, udvar, az óvoda közeli és távolabbi környezete).

A Játékosság Elve és a Tanulási Formák

A játékosság az óvodai életnek és benne a tanulásnak is olyan szinguláris elve, amelynek célja a gyermek játékos beállítódásának és a játék dominanciájának figyelembe vétele a tanulás folyamatában. Tehát egyfelől jelenti az óvoda egész légkörének, mint a különböző tanulási formák színterének játékos hangulatát, másfelől jelenti azoknak a belső és külső feltételeknek a megteremtését, amelyek révén a játékban megnyilvánuló képességek fejlődnek.

Az utánzás az óvodás korban döntő meghatározója a játéknak és a tanulásnak. A két tevékenységbeli utánzás között néha nehéz különbséget tenni. Három éves korban megkezdődik a nemi szerepek utánzása, az identitás erősödése. Öt éves korban a gyermekek már kizárólag nemi hovatartozásuknak megfelelő szerepet vesznek fel. A játékbeli utánzások egyben a tanulás alapjai is. Ezen kívül vannak a tanulással összefüggő utánzások is, amelyek nem játékok, de játékos jellegűek. Ezen kívül probléma megoldási stratégiákat, magatartásformákat sajátíthat el a gyermek akár a felnőtt, akár kortársai tevékenységének megfigyelésével, utánzásával.

A megfigyeléses tanulás lehet önálló tanulási forma, az utánzásos tanulás előzménye és kísérője, és a gyakorlati tevékenység része. A megfigyelés képességének fejlődése, fejlesztése több tényezőtől függ. Ezek mindegyikének helyet kell adni az óvoda mindennapi életében. A gyermekek sokat és szívesen szemlélődnek. A kisgyermek kérdései révén is kap választ és segítséget a környezetéből szerzett benyomásai, tapasztalatai megértéséhez, kérdései segítségével rendeződnek az őt ért tagolatlan környezeti hatások. A kérdések legtöbbször játék közben és a megfigyelések eredményeként fogalmazódnak meg.

Mindenfajta játék során előfordulhat problémamegoldásra váró szituáció. A felmerülő problémahelyzetek megoldásához néha szükség van az óvodapedagógus segítségére, ugyanakkor a problémahelyzetek kívánják meg a legtöbb önállóságot és a legnagyobb erőfeszítést a gyermektől. Ezért a gyermekeknek nyújtott segítés nagy szakértelmet és türelmet igényel az óvodapedagógustól. A gyakorlás szintén lehet egyfajta tanulási forma, amely a játék megnyilvánulási formája is egyben. Az óvodáskorú gyermekek közismerten a játékukba építik be az érdeklődésükre számot tartó élményeiket, tapasztalataikat - gyakorolva ezzel meglévő és alakuló képességeiket.

Képességfejlesztő Játékok és Spontán Tanulás

Előfordulhat, hogy a szabad játék közben a gyermek részéről jelentkezik valamilyen konkrét problémafelvetés, amely a meglévő tapasztalatok kiegészítését, újrarendezését igényli, s olyan spontán módon keletkező tanulási helyzet jön létre, amelyet az óvodapedagógus a játék átmeneti felfüggesztésével tanulási célzattal "kihasznál". Ennek a játék közbeni intermezzónak a játék folytatása a célja, nem pedig az óvodapedagógus tanulási céljainak elérése. Ebből adódóan a szabad játék folyamatában nem oldhatunk meg direkt tanulási feladatokat. Az úgynevezett képességfejlesztő játékok is belső tartalmukkal és struktúrájukkal, szabályaikkal hatnak a gyermekekre. A képességfejlesztő játék is játék, éppen ezért a játszás folyamatában meg kell elégednünk azon spontán tanulási hatásokkal, amelyeket ezek a játékok önmagukban hordoznak, mellőzve ezzel minden további szándékos tanulási mozzanatot. Higgyük el, éppen elég tanulási lehetőség az, ami az örömmel végzett képességfejlesztő gyakorlás közben éri a gyermeket. Ezeknél a játékoknál sem beszélhetünk játékba szervezett tanulásról.

A játékon belüli tanulás az is, amikor kialakul az egyéni vagy az óvodapedagógus által szervezett tapasztalatokra épülő közös játék. Ilyenkor a gyermekek minden változtatás nélkül fogadják el egymás ötleteit, az új játékot, vagy közös megegyezéssel hoznak létre közös játékot. Az ilyen játékokban több (spontán) tanulási elem, mozzanat is felfedezhető, mint pl.: a kezdeményező gyermek élménybeszámolója, mint motiváció, a cselekmény, esemény részekre bontása, majd transzformálása, csoportos vagy egyéni problémamegoldás, gyakorlás stb., vagy ott van pl. a késleltetett utánzás vagy begyakorlás is, mint tanulási forma. De a pszichikus és motoros tanulási alkalmak mellett a szociális tanulásnak is a legszélesebb és legintenzívebb színterei a képességfejlesztő játékok. Klasszikus példa erre az énekléshez és a mozgáshoz kapcsolódó játék.

A külső világ tevékeny megismeréséhez kapcsolódó játékok elsősorban szabályjátékok, azok közül is inkább az értelemfejlesztő játékok, de sikerrel alkalmazható szimulációs játék is. A gyermekek által kezdeményezett játékok (gyakorló-, szerep-, építő-, szabályjátékok) igen sokoldalúan járulnak hozzá tanulásukhoz (tapasztalataik bővüléséhez, viselkedésformáik alakulásához, képességeik fejlődéséhez). A gyermek által megteremtett játékhelyzetek önmagukban - minden külső "megtámogatás nélkül" - hordozzák a tanulás lehetőségét. A nevelő által kezdeményezett játékok tanulási funkciója az elmúlt években felértékelődött. A kezdeményezett játékok azon csoportja, amelyben az óvodapedagógus részéről tanulási cél is megfogalmazódik, tartalmukat tekintve közelítenek vagy teljesen megegyeznek a tanulási tartalommal. Ezek a játékok adják a foglalkozások egy részét. Esetleg több játék ki is tölthet egy egész foglalkozást. A harmadik variációban a játék a tanulásban csupán elemeiben van jelen. Ez a játékosság keretein belül érvényesülő játékjellemzők jelenléte és a derűs, vidám hangulatos légkör feltételei mellett lehetséges.

TOP 10 Játékos Otthoni Szórakoztató Tevékenység

Az alábbiakban összegyűjtöttük a TOP 10 játékos otthoni szórakoztató tevékenységet, amit a gyerekek nagyon szoktak élvezni - a szülői visszajelzések alapján. Ezek mindegyike fejlesztő hatású, azokat a képességeket és készségeket erősíti, amelyek a közelgő iskolai váltás sikere szempontjából elsődlegesek.

1. Cselleng a kedvenc plüss, keresd meg! A lényeg, hogy felváltva dugjátok el a szobában a plüsst. Pl. A Csellengő a bútordarab alatt van, amin enni szoktunk. A Csellengő a vászon mögött van, ami az ablakot takarja.
2. Rajzolás utasítások alapján. Keressünk egy képeskönyvet, válasszunk belőle egy illusztrációt. Kérjük meg a gyereket, hogy mondja el, mit és hol lát a képen. Mi rajzoljunk annak alapján, amit a gyerek mond. Nehezítő: A házikó mellé a „jobb oldalra” egy kutyát.
3. Mi változott? 4-5 féle tárgy elég egy játékhoz. Pl. Utána kérdezzünk: hol van a fehér kupak? Nehezítő: Mi mondjuk, ő pakoljon! (Tegyél a lap közepére egy fehér kupakot! A kupak elé tegyél egy babszemet! Utána cseréljünk!) A hallás utáni figyelem fejlesztése rendkívül fontos.
4. Történetkövetés szereplőkkel. Játékidő: max. 10 perc. Kezdjünk el mesélni egy történetet, ahol a szereplők elindultak szerencsét próbálni. A történet lényege, hogy a gyereknek le kell követnie az elhangzottakat: úgy kell sorba rendeznie a szereplőket, ahogyan az a történetben elhangzik. Fontos: kezdés előtt jelöljük ki a játékteret, és állapodjunk meg, merre van az előre (tűzzünk ki egy célt: pl. a szoba végéig).
5. Dalokhoz kapcsolódó kérdések. Hallgassuk meg együtt a dalt, akár többször is. Tegyünk fel kérdéseket a dalszöveghez kapcsolódóan. A játék kombinálható mozgással is: Figyeld meg, hányszor hallod az „alma” szót Gryllus: Alma, piros alma odafent a fán c. dalában.
6. Keresd a párját vagy mi változott? (Zokni-párkereső). A zoknipárosítás jó móka egy gyereknek: amíg mi a ruhák pakolásával vagyunk elfoglalva, vonjuk be a gyereket a zokni-párkeresőbe. „Találtam egy lila macskásat, találd meg a párját!” Továbbfejleszthető játék: ha végeztünk, tegyünk sorba 5 zokni párt. Kérjük tőle, hogy jól figyelje meg őket, aztán forduljon el.
7. Építs ugyanilyent! (Lego). A Lego kis összerakható autói nagyon hasznosak a vizuális figyelemfejlesztésre - főként, ha követjük a hozzá tartozó kis füzetke lépésről-lépésre ábráit. Ha ez még bonyolult neki, akkor építsünk mi egy mintadarabot, amit neki le kell utánoznia.
8. Autó szín megfigyelés. Feladat: Kérjük, hogy mondja hangosan a szembe jövő autók színét. Ha 5 szín elhangzott, álljunk meg. Keressen a ruháján olyan színeket, mint amilyen színű autókat látott. Próbálja sorrendben mondani. „Az első autó piros volt, nekem piros a sálam”.
9. Utasítások követése. Feladat: „Kövesd az utasításokat! Közlekedj, mint a pók! Csak azt tedd helyre (gyűjtsd a dobozba), ami kék és kisebb mint a ….. Csak azt tedd fel a polcra, ami papírból van és képek vannak benne!”
10. Gyurmázás. Biztassuk, hogy használja a kezeit, gyurmázzon minél többet! Adjunk esetleg témát az alkotáshoz: az előző napi esti meséhez kapcsolódóan formázza meg pl. a mesehőst.

Az Óvodai Játék és Tanulás Értékelése

Az óvodai intézmények - az országos felmérésen és a Comenius programon túl - a közeljövőben elkezdik áttekinteni és értékelni saját óvodai programjukat a helyi programhoz kidolgozott minőségbiztosítási szempontok alapján. A vizsgálathoz több módszert érdemes együttesen alkalmazni. A leghatásosabb és legeredményesebb módszer a megfigyelés lehet, amely kiegészül a kérdőív, az interjú, az attitűdskála készítésével, valamint a dokumentum elemzés módszerével. A vizsgálat célzottan egy-egy óvodai csoport óvodapedagógusára, óvodapedagógusaira vagy akár az egész óvodai testületre kiterjedhet, amennyiben a helyi program játék - és tanulásfelfogása érvényesülésének áttekintését tűztük ki célul.

A gyermekek megkérdezése, illetve megfigyelése, továbbá a szülők megkérdezése lehet teljes körű vagy mintavételes. Mintavételes vizsgálat során célszerű a kiválasztásnál a véletlenszerűség szempontját betartani. A megfigyeléshez célszerű időtervet készíteni, s a megfigyelés részterületeihez témasorrendet felállítani. Az időpont tekintetében ajánlatos a délelőtt preferálása, tekintettel arra, hogy az úgynevezett szervezett, irányított tanulás inkább a délelőtti időszakra esik, továbbá a gyermekek is fogékonyabbak, jobban aktivizálhatóak. Fontos a megfigyelés előre eltervezett időtartamának rögzítése is. A megfigyelés helyszíne lehet mind a csoportszoba, mind pedig az óvoda udvara, sőt a kirándulás, séta és egyéb élményszerzés alkalmával az óvodán kívüli környezet is.

Attól függően, hogy a vizsgálat kiterjed-e az egész óvodára vagy csak egy-egy óvodapedagógusra, a kérdőívet vagy az egész óvodai testület vagy csak a kiválasztott óvodapedagógus(ok) tölti(k) ki. A kérdőív az önértékelés lehetőségével párosulva vizsgálja elsősorban az óvodapedagógusok játék és tanulásfelfogását, a játékosság értelmezését, a játék és tanulás kapcsolatát. A vizsgálatba érdemes a szülőket, mint fogyasztókat is bevonni. Érdekesek és fontosak lehetnek azok az információk, amelyeket ezen kérdőív segítségével szerezhetünk a vizsgálat során.

Az óvoda-iskola átmenet zökkenőmentessé tétele nagyban függ a két intézmény kapcsolatától. Az óvoda külső kapcsolataiban így jelentős az az információáramlás, pedagógiai konzultáció és tapasztalatcsere, amely az óvoda és az érdekeltségi körébe tartozó iskola között kialakul. A tanítóknak összeállított kérdőív többek között arra keresi a választ, hogy a tanítók hogyan vélekednek az óvodai nevelőmunkáról, mit preferálnak, milyen igényeket fogalmaznak meg az iskolába lépő gyermekkel szemben stb.

A gyermekek megkérdezése lehet teljeskörű vagy mintavétel szerinti. Az interjú helyéül nyugodt, csendes, ismerős helyet válasszunk. Fontos, hogy ismerős személy vegye fel az interjút (óvodavezető, másik csoport óvodapedagógusa stb.), segítve ezzel a biztonságos környezeti feltételek megteremtését a gyermek megnyilatkozásához. Az egyes tanulási formákról összegző értékelést is tudunk készíteni a részmegfigyelések adatainak felhasználásával. Az összegzésből kitűnik a tanulási formák jellemző jelenléte, s néhány szempont alapján megvalósulásuk sikere. A téma természetéből adódóan az adatok akkor hitelesek, ha folyamatos (napi pedagógiai tevékenység) és többszöri megfigyelés során gyűjtöttük azokat.

Segített Foglalkoztatás Értelmi Sérült Emberek Számára

A Down Alapítvány komplex szolgáltatásrendszerének egyik fő célkitűzése a felnőtt értelmi sérült emberek segített önálló életének szolgálata, szakmai támogatása. A segített önálló életre felkészítés már az iskolában elkezdődik, és életfogytig folytatódik. Az önálló élet feltételei a sérült részéről az önellátás és bizonyos fokú önállóság megtanulása és gyakorlása, az önálló döntések meghozatalához szükséges gyakorlat megszerzése, szakmatanulás és jövőkép kialakítása. A Down Alapítvány szakmai segítséget nyújt a támogatott döntéshozatalhoz, az egyénre szabott jövő megtervezéséhez, a sérült ember személyiségének kifejlesztéséhez, segített önálló életének kialakításához.

A segített önálló élet legfontosabb eleme a munka és a munkával megszerezett jövedelem, amelyből az önálló élet finanszírozható. A jövedelemszerző munkához szakmai ismeretekre van szükség, a szakmatanulás a későbbi munkavégzés alapja. A megtanult szakma vagy betanított munka akkor válhat kenyérkereső, jövedelemszerző tevékenységgé, ha van munkahely, van munka és van eladható termék vagy szolgáltatás. A Down Alapítvány állami támogatással elindította működő intézményein belül a kliensek foglalkoztatását. Az értelmi sérültek munkaképességétől függően kétféle foglalkoztatási forma valósul meg: munka-rehabilitáció és fejlesztő-felkészítő foglalkoztatás. A foglalkoztatások a DOWN Alapítvány Szalóki utcai Napközi Otthonában (1116 Budapest, Szalóki u. 53.) 2006 novemberétől, a Zágrábi utcai Napközi Otthonban (1107 Budapest, Zágrábi u. 13.) 2007-től működnek.

Foglalkoztatási Formák és Műhelyek

Az intézményeinkbe bekerülő klienst felméri a fejlesztő gyógypedagógus és munkapszichológus, véleményük alapján egyéni gondozási, fejlesztési, munkára felkészítési tervek készülnek. A munkarehabilitáció célja a kliens bevezetése a munka világába, a szabályok és kötelességtudat következetes kialakítása, a munkatevékenység betanítása szakember folyamatos jelenléte mellett. Felkészülnek a következő fokozatra, a fejlesztő-felkészítő foglalkoztatásra és otthonaink rendben tartásával összefüggő feladatokat is ellátnak.

A fejlesztő-felkészítő foglalkoztatási formában dolgozók egyéni munkára felkészítés után az alábbi műhelyekben dolgoznak:

1. divatékszer-készítő
2. gyertya- és szappankészítő
3. textiltermékeket előállító
4. fa dísztárgyakat előállító
5. kosárfonó
6. papír ajándéktasak-gyártása
7. egyedi képeslap-rajzoló
8. sokszorosító

Ezenkívül végezhetnek kézbesítést, adatfeldolgozást, karbantartást, kertészkedést. A védett munkahelyek nagy része kézműves műhely, de az alapítványon belül egy sor munkára sikerült értelmi fogyatékos embereket betanítani. Kézbesítőink valamennyien közlekedni megtanítható értelmi sérült emberek. A sokszorosításban is fontos szerepet játszanak és a hírlevelek csomagolásába is bevonjuk azokat, akik erre képesek. Az egyik intézményünkben a mosást is sérültek végzik.

Érzékenyítő Foglalkozások Játékos Keretek Között

A Nemzeti Fogyatékosságügyi- és Szociálpolitikai Központ Közhasznú Nonprofit Kft. (NSZFK) európai uniós támogatásból valósítja meg az EFOP 1.9.2. - VEKOP-16-2016-00001 kódszámú MONTÁZS projektet. A segítő kutya hová nem mehet be? Hogyan lehet hatékonyan beszélgetni egy nagyothalló személlyel? Ehhez hasonló kérdésekre keresték a választ játékos keretek között a szekszárdi Erzsébet-tábor résztvevői. A szervezők felkérésére szakemberek az értelmi fogyatékosságból eredő kommunikációs és szocializációs nehézségeket és az ennek leküzdésére alkalmas technikákat, eszközöket mutatták meg a napközis táborban résztvevő gyerekeknek 2021-ben.

A szekszárdi Erzsébet-tábor 2021 júliusában 30 gyermek részére biztosított egyhetes nyári napközis táborozási lehetőséget. Az érzékenyítő foglalkozás során játékos formában próbálhatták ki a gyermekek a különböző élethelyzeteket, tapasztalhatták meg azokat a nehézségeket, melyekkel minden nap szembesül egy értelmi fogyatékos gyermek. A jól bevált gyakorlat szerint a foglalkozás kezdetén tisztázták a fogyatékosság fogalmát, majd játékos érzékenyítő feladatok során csapatokban, illetve párokban mérték össze tudásukat a fiatalok. A szakemberek tapasztalatai szerint az érzékenyítő foglalkozások után a gyerekek toleránsabbá, szociálisan érzékenyebbé és segítőkészebbé válnak nemcsak a fogyatékos személyek, de egyéb hátrányos helyzetű csoportok irányába is. Tolna megyében a Szekszárdi IKOP fogyatékosságügyi tanácsadói a szemléletformáló programok megvalósítói.

tags: #a #jatekos #foglalkoztatasok #rendszeret #adomanyoknak #nevezi

Népszerű bejegyzések:

• Mbappé Real Madridba igazolása
• Squash világbajnokság és az olimpiai álmok
• Dánia 1992-es Eb-győzelme
• Katar felkészülése a labdarúgó-világbajnokságra
• Brandi Jenő maradandó hagyatéka