Fülöp Zsigmond – Egy sokoldalú színművész életútja
Fülöp Zsigmond, a magyar színművészet kiemelkedő alakja, 1935. május 5-én született Miskolcon, Fritz Zsigmond néven. Több mint öt évtizedes pályafutása során számtalan emlékezetes színházi, filmes és televíziós szerepben bizonyította tehetségét, miközben jellegzetes hangja révén szinkronszínészként is legendává vált.
A kezdetek és a színművészeti évek
Fülöp Zsigmond gyermekkorát nehézségek árnyékolták be. Édesapja hadifogoly volt, csak 1948-ban tért haza. A szülei elváltak, így nehéz időket éltek át Miskolcon, ahol a dzsumbuj volt a játszóterük. Miskolcon tanult, majd a helyi kultúrcsoport egyik leglelkesebb tagja lett. Innen indult a fővárosba, hogy felvételizzen a Színház- és Filmművészeti Főiskolára.
A felvételin azonnal felvették, és 1958-ban sikeresen végzett. Már ekkor is nagy hatással volt mindenkire az a vékony, csontos, finom vonású arc, valamint a szemeiben lévő tűz, a hihetetlen elevenség és kíváncsiság a tekintetében.
Az "Édes Anna" - egy ikonikus szerep
Az "Édes Anna" című film bemutatásakor Fülöp Zsigmond huszonhárom esztendős volt. A film, Kosztolányi Dezső művéből Fábry Zoltán rendezésében, felkavaró alkotás. Nézi az ember az Édes Annát, és felkavarja az a sok érzelem, a szeretetéhség és a szerelem iránti vágy. S mi, akik a XXI. század kényelmében élünk, elképzelni sem tudjuk, milyen lehetett cselédnek lenni. Cselédnek, akibe beletörli a cipőjét mindenki. Cselédnek, akit nem is emberként kezelnek, akivel lehet ordítani, akit lehet vérig sérteni, megalázni.
Nézi az ember az Édes Annát, és szurkol a Törőcsik Mari által megformált cselédlánynak, hogy legalább a szerelem, ez az átkozott gyötrelem, ez tegye őt boldoggá. S jön a férfi, fess, jóképű, magabiztos. Jancsi úrfi játszik Édes Annával. Csak pillanatokra süllyed le a gazdagok világából a vonzó, kiszolgáltatott cselédlány bőréig. Jancsi úrfi, vagyis Fülöp Zsigmond alakítása is parádés. Az a gőg, az a nemtörődömség, az az ellenszenves felsőbbrendűség… Ez mind-mind ott van az arcán, a gesztusaiban, a szemében. A játékában. Talán ez a mű, talán ezek a fekete-fehér kockák adták vissza legjobban a fiatalkori Fülöp Zsigmond kiugró tehetségét.
A színházi pálya: változó otthonok
A főiskola elvégzése után azonnal szerződést kapott a Nemzeti Színházban. Pályafutását 1958-tól a Pécsi Nemzeti Színházban kezdte, majd 1962-től 1971-ig a Nemzeti Színház tagja volt. 1971-től a József Attila Színházban, 1980-tól pedig a Várszínházban játszott.
1984-ben visszaszerződött a Nemzeti Színházhoz, ami sokáig az ő igazi otthona volt, és ahol szinte élt. Közös öltözőt használt három imádott barátjával, kollégájával, Sinkovits Imrével, Agárdy Gáborral és Kállai Ferenccel, de ő maga sem volt kevesebb náluk. Számos klasszikus és modern darabban is szerepelt, eljátszotta többek között Rómeót, Cyranót, Raszkolnyikovot és Bob herceget.
Rendszeresen vendégszerepelt a Gyulai Várszínház nyári előadásain, és ő volt a legendás Őze Lajosról elnevezett díj első kitüntetettje. Később, 2000-től haláláig a Magyar Színház (Pesti Magyar Színház) aktív művésze volt.
Fülöp Zsigmond színházi tagságai időrendben
| Színház | Időszak | Megjegyzés |
|---|---|---|
| Pécsi Nemzeti Színház | 1958-1962 | A főiskola utáni első szerződés |
| Nemzeti Színház | 1962-1971 | |
| József Attila Színház | 1971-1980 | |
| Várszínház | 1980-1984 | |
| Nemzeti Színház | 1984-2000 | Visszaszerződött |
| Magyar Színház | 2000-2014 | Aktív művész, haláláig itt játszott |
Heti Négyes 2026.05.07.
Film- és televíziós szerepek
A színházi munkák mellett Fülöp Zsigmond folyamatosan forgatott, és rendszeresen hívták a Magyar Televízióba, a rádióba, megannyi sorozatba. Szerepet kapott Jancsó Miklós Szegénylegények című filmjében, mint ahogy Keleti Márton A tizedes meg a többiek című alkotásában is láthattuk őt. Pályafutása során számos magyar filmben feltűnt, kiemelkedő alakítást nyújtva.
A hang varázsa: Alain Delon magyar hangja
Fülöp Zsigmondot nem csupán előnyös külseje, hanem jellegzetes, utánozhatatlan orgánuma is felejthetetlenné tette. A teremtő bőkezű volt vele, nem csak előnyös külsővel, de jellegzetes, utánozhatatlan hanggal is megajándékozta. Ezt a kellemes orgánumot pillanatok alatt felfedezték a rendezők, és azt mondták, íme itt van Alain Delon magyar változata.
Nem akármilyen rang volt ez! A világ első számú szívtipróját szinkronizálni, a nők bálványaként megszólalni, a legendát „magyarosítani”. Fülöp Zsigmond 19 alkalommal kölcsönözte a hangját a francia színészóriásnak, először még 1962-ben. A korai Delon-filmekben tehát mindig őt hallhattuk. Emellett mások mellett Michael Caine magyar hangja is volt.
Elismerések és díjak
Fülöp Zsigmond tehetségét és sokoldalú munkásságát számos díjjal és elismeréssel jutalmazták. Nem csoda, hogy 1971-ben Jászai Mari-díjjal tüntették ki, majd 1984-ben Érdemes Művész lett. A Nemzeti Színház örökös tagjává is választották, ezzel is tisztelegve pályafutása előtt.
Pályafutása és halála
Fülöp Zsigmond aktívan dolgozott egészen élete végéig, és a Magyar Színház megbecsült tagja volt. Életének 80. évében, nem sokkal a nyolcvanadik születésnapja előtt, 2014-ben hunyt el. A Teremtő még a halálában is kegyes volt hozzá: otthon, családja körében hunyta le végleg a szemét. Halálával a magyar színművészet egy sokoldalú és rendkívül tehetséges alakját veszítette el, akinek emléke és munkássága örökre velünk marad.
tags: #a #jatekos #fulop #zsigmond
