A kapusok különleges világa: mítoszok és valóság
Gyakran elhangzik az a közhely a futballkapusokkal kapcsolatban, hogy nem normálisak: sokszor maguk a csapattársak mondják hálóőreikre, hogy kissé kattantak, őrültek, persze a szó jó értelmében. A mondás úgy tartja, hogy minden kapus őrült egy kicsit, ami nyilván túlzás, de tény, hogy kell az eltérő gondolkodás. Már ahhoz is, hogy egyáltalán odaálljon valaki a gólvonal elé, vállalva azt, hogy ő az utolsó ember, ha hibázik, azonnal megbosszulja magát.
A pályán egyértelműen ez a legsajátosabb poszt, hiszen már egy laikus kiszúrja: eleve más színű szerelésben van az ember, kesztyűvel a kezén, ráadásul kézzel is megfoghatja a labdát. A kapus mögött már nincs másik játékos, és a hibáit senki sem tudja kijavítani, így azok a legjobban láthatók, és a statisztikák szerint a helyzetek 90%-ában gólra vezetnek.
A kapusok kognitív képességei
A kapusok kapcsán a múltban már végeztek néhány vizsgálatot, kutatást, ám egyik sem az észlelési és a kognitív képességekre irányult. A Current Biology tudományos folyóiratban megjelent tanulmány a kognitív képességek oldaláról vizsgálta a kapusok agyának működését. A kutatásban részt vett Michael Quinn, aki úgy fogalmazott, hogy a többi futballistával ellentétben ebben a pozícióban ezernyi nagyon gyors döntést kell meghozni, ráadásul gyakran hiányos érzékszervi információkra támaszkodva.
Kutatásában többedmagával megvizsgáltak 60 profi kapust, mezőnyjátékost és velük egyező korú civilt egy halom teszt segítségével, hogy kiderítsék, hogyan különböztetik meg például a hangokat vagy az épp felvillanó képeket egymástól. Arra jutottak, hogy a kapusok valóban hatékonyabbak voltak, gyorsabban tudták feldolgozni a beérkező jeleket. Egy focis példával lehet mindezt jól illusztrálni: ha takarásból lő az ellenfél csatára a kapura, a hálóőr a szemére kevésbé tud hagyatkozni.
Fizikai és mentális előfeltételek
Hogyan ismerhető fel egy jó kapus? A fizikai és mentális előfeltételek, valamint a játékintelligencia döntőek. A minőségi kapusokat gyakran már első ránézésre is észre lehet venni a magasságuk és az alkatuk alapján. Jelenleg az ideális magasság 185 és 190 cm között van, ami lehetővé teszi, hogy a kapus nagyobb terjedelmű legyen.
A kapusok kiválasztásának szempontjai
- Antropometriai jellemzők: Magas termet, hajlékonyság.
- Motoros képességek: Mozgás- és mozdulatgyorsaság, erő.
- Mentális képességek: Bátorság, akarat, fájdalomtűrő képesség.
A játékosok képességeinek fejlesztése mellett tehát az edzők a mentális edzőkkel együtt a pszichológiai oldalra is összpontosítanak, különösen a bátorságra és az egészséges önbizalomra, a koncentrációra, a játék gyorsabb olvasására. Csak a gyakorlás teszi a mestert, és ez a focikapusokra különösen igaz. Ők azok, akiknek nemcsak a fizikai állapotukon kell dolgozniuk, hanem a kiegyensúlyozottságon és a koncentráción is.
Védekezés és taktika: A szabadrúgások kihívása
Szinte a labdarúgás kezdetétől fogva sorfalat állítanak a hálóőrök annak érdekében, hogy szabadrúgáskor nehezebben találjanak a kapujukba. Pszichológiai szempontból a szabadrúgások védésében óriási szerepe van vizuális rendszerünk két részének: a labda röppályájának érzékelésében a ventrális rendszer nyújt segítséget, míg a dorzális rendszer a védéshez szükséges mozgást támogatja.
Kutatások szerint a sorfal a dorzális rendszer munkáját gyengíti. A tanulmány szerzője arra a következtetésre jutott, hogy a sorfal miatt a kapus később látja meg a labdát és később indítja el mozgását a labda irányába. Így kevesebb az idő arra, hogy pontosan megállapítsa, hova is megy a labda, és a védéshez szükséges mozdulatsor végrehajtására is kevesebb idő jut.
Gyollai Dániel kapus szerint: „A sorfal nagy területet takar el a kapuból, így a kapusoknak kevesebbet kell aggódniuk a kapu sorfali oldala miatt. Viszont, mivel a labda néha takarásban van a sorfal mögött, emiatt a kapusoknak kevesebb ideje van reagálni és mozdulni a labdára.”
tags: #a #kapusok #kicsit #furak
