A Svájcisapka Rejtélyes Eredete: Miért "Svájci" a Név?
Mindenki ismeri, de senki sem tudja igazán, honnan is indult világhódító útjára a svájcisapka. Habár a köznyelvben felmerülhet a kérdés, vajon a kapusok vagy más sportolók viseleteként vált-e ismertté, a valóságban a "svájci" jelző eredete mélyebbre nyúlik, és egy egészen más történelmi kapcsolatra utal. Ebben a cikkben a svájcisapka történetéről, etimológiájáról és arról olvashattok, miért is nevezik így a magyar nyelvben.
A Svájcisapka Kialakítása és Korai Története
A svájcisapka lapos tányérsapka, kialakítása kerek, szorosan a fejre illeszkedik, így formájából adódóan többféleképpen is lehet viselni. Az ókori görögök és rómaiak (birretum) is ismerték. Kialakulása a barett sapkához vezethető vissza, ami a 15. században vált először divatossá, előkelő férfiak és nők egyaránt viselték. A francia béret szóból ered a magyar nyelvben is használt, de német eredetű barett kifejezés.
Később megjelenésében különbözött aszerint, hogy melyik társadalmi csoport (tudósok, céhek tagjai, polgáremberek stb.) viselték. Megkülönböztetésül tollakkal, apró képecskékkel stb. díszítették; nyakba lógó zsinór segítségével a hát közepére eresztették. A tilalom ellenére egyszerűsített formában a parasztok és a kézművesek is viselték.
Jellemzően reneszánsz fejfedő, nagyméretű, hasítékos és duzzadt karimájú változata különösen a zsoldosok ruházatára volt jellemző a 16. század első felében. 1570-80 után kiment a divatból, illetve átalakított változata, a kicsi, keményített toque a spanyol divatban élt tovább.
Hogyan fejlődött a kalapdivat a történelem során - Alison L. Goodrum
A "Svájci" Jelző Eredete: Egy Etimológiai Nyomozás
Csak magyarul nevezik svájcisapkának, bár a svájci eredetre utalás valószínűleg téves illetve megtévesztő, mivel eredetileg a baszkok viseltek ilyen sapkát (ezért baszk sapkának is nevezik), onnan terjedt át Franciaországba.
Miért svájci a svájcisapka? Induljunk el rögtön a kályhától, ami természetesen A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. Azt is hozzátehetjük, hogy Béarn még bőven a történeti Baszkföld része, úgyhogy az elnevezés ebben az értelemben „helyes”. Amiért mégis érdemes megemlíteni ezt az adatot, az az, hogy Béarn neve feltűnően hasonlít a svájci Bern nevére. Ha nem lenne jobb javaslatunk, óvatosan megkockáztathatnánk, hogy eredetileg a béarni sapkát értették félre berni sapkának, és ennek alapján született meg a svájcisapka elnevezés. Van azonban más nyomunk is.
A barett népszerűsége Európában a 18. század elején a háromszögletű kalap megjelenésével zuhanni kezdett. A svájcisapkát már csak néhány katonai alakulatnál (a skótoknál és a pápa svájci gárdájánál) hordták. Látható, hogy az információk itt is eléggé ellentmondásosak, de most először végre Svájcnál vagyunk! Következő tippünk tehát az lenne, hogy a svájcisapka a svájci gárda alapján kapta a nevét. A nyelvtörténész szeret kombinálni, de még jobban szereti, ha adatokkal tudja alátámasztani érvelését.
Mindenesetre amikor a harmincas években Magyarországon megkezdődött a svájcisapkagyártás, akkor a gárda alapján nevezték a sapkát svájcinak - minden bizonnyal azért, mert a nagyközönség körében innen volt ismert (már amennyire ismert lehetett). Mártonfi Attila felhívja a figyelmet arra is, hogy Nor-coc márkanév alatt a század első felében árultak már svájcisapkát, és a harmincas évekből származó plakáton már szerepel a svájci sapka megnevezés.
A Svájcisapka Gyártása és Elterjedése
A svájcisapka egy darabban, e célra szerkesztett síkkötőgépen készül, utólagos konfekcionálást csak minimális mértékben igényel. Anyaga gyapjú. A síkkötőgép térbeli formázással (szaknyelven: idomozással) köti meg a nyers kelmét. A kötőgépen a tűk programozott működtetésével alakítják ki a térbeli alakot, amelynek első és utolsó szemsorát végül egymáshoz varrva zárják le a terméket. Összevarrás után szokás szerint a teteje közepére egy kis „farkincát”, „kukacot” varrnak (korszerűbb eljárásnál ezt már eleve belekötik a sapkába).
Ezt követi a színezés és a kikészítés, aminek legfontosabb művelete a nemezelés (kallózás): meleg vízben végzett erőteljes mozgatás során a gyapjúból készült kelme erősen összetömörödik, és a mérete jelentősen csökken. A svájci sapka "villámhárítójára" szokás volt ráhúzni egy lyukas kétfillérest.
A Svájcisapka Magyarországi Elterjedése és Kulturális Hatása
Magyarországon az 1889-ben Kokron (Cocron) József által alapított hódmezővásárhelyi Kokron József és Fiai Kötszövöttárugyárban az 1930-as években kezdtek el svájcisapkát gyártani speciális síkkötőgépeken, aminek technológiáját maguk alakították ki és Magyarországon szabadalmaztatták is. Ezzel a termékkel, amit Nor-Coc márkanéven forgalmaztak, hatalmas sikert értek el, az egész országot ellátták vele és több nyugat-európai országba exportálták is.
Művészsapkaként a 19. század első felében sokan hordták, majd a 20. század 1930-as éveiben ismét divatba jött. Az angol Wikipédia szerint a sapka először mint sportruházat, majd mint divatos viselet vált népszerűvé a húszas években, a magyar gyártás nyilván ezt a divatot kívánta meglovagolni. Időről időre még ma is felkapja a divat a svájci sapkát. Az új minták és alapanyagok mindig divatossá tudják tenni ezt a fazont.
Hogyan fejlődött a kalapdivat a történelem során - Alison L. Goodrum
Louis de Funès, a híres francia komikus színész is népszerűsítette filmjeiben. Francia befolyásra a románok is a magyaroknál gyakrabban viselik, különösen sofőrök, traktoristák. Magyarországon egyenruha részeként a legutóbbi időkig nem használták, sőt, a második világháború után bizonyos változatai (csutkás, kék vagy barna) tipikus munkásviseletté váltak, a kétkezi munkásoknak is a legalsóbb rétegét jellemezte.
tags: #a #kapusok #regen #svajci #sapkaban #vedenek
