A kosárlabda alapvető játékszabályai és technikai elemei
A kosárlabda hazánkban az egyik legnagyobb népszerűségnek örvendő csapatsport. A kosárlabda egy izgalmas csapatjáték, szabályai viszonylag egyszerűek, eszközigénye pedig igen csekély, ha a pálya rendelkezésre áll. Az 5:5 elleni kosárlabda játék mozgásos cselekvésében a kosárlabdázás és a játék fogalma nem merülhet ki. A mérkőzés győztese az a csapat, amelyik a negyedik negyed játékidejének végére, vagy ha szükséges, bármelyik hosszabbítás végére több pontot ér el.
A játéktér, felszerelés és a mérkőzés lebonyolítása
A játéktér téglalap alakú, sík, kemény felületű, akadályoktól mentes terület. A pályát alapvonalak (a játéktér rövidebb oldalai) és oldalvonalak (a játéktér hosszabb oldalai) határolják. Ezek a vonalak nem részei a játéktérnek. A kosárlabda pálya téglalap alakú, középen felezővonal választja el a két térfelet. A felezővonalat az oldalvonalak felezőpontjai között az alapvonalakkal párhuzamosan kell meghúzni, és az oldalvonalakon túl 15 cm-rel meg kell hosszabbítani. A pálya két végén 3,05 méter magasan található egy-egy kosár. A kosarakat a föld fölött 10 láb (305 centiméter) magasan, palánkon helyezik el.
A kosarak és a labda
A kosarak gyűrűkből és hálókból állnak. A hálót 12, egymástól egyenlő távolságra lévő helyen kell a gyűrűhöz rögzíteni. A gyűrűket a palánktartó szerkezethez úgy kell rögzíteni, hogy a gyűrűről semmilyen erő ne adódjon át a palánkra. Ezért nem szabad közvetlen összeköttetésnek lenni a gyűrű, az azt rögzítő tartószerkezet és a palánk (üveg vagy átlátszó anyag) között. A nyomásra billenő gyűrűk használata engedélyezett. A hálók fehér zsinegből készülnek. A gyűrűkről úgy kell függeniük, hogy a kosáron áthaladó labda esését átmenetileg fékezzék.
A labda gömbölyű és elfogadott narancssárga színárnyalatú legyen, hagyományosan nyolc (8) gömbhéjjal és fekete barázdákkal. Kerülete nem lehet több 78 cm-nél és kevesebb 74,9 cm-nél (7-es méret). A hazai csapatnak legalább két (2) használt, a fenti előírásoknak megfelelő labdát kell rendelkezésre bocsátania. A labda szabályszerű voltának eldöntésére egyedül az első játékvezető jogosult.
A mérkőzés ideje és lebonyolítása
A kosárlabdamérkőzés két félidőre és négy negyedre oszlik, a profik között a negyedek maximum 12 percesek, korosztályos mérkőzések esetében 6, 8, 10 percesek lehetnek. A kosárlabda négy negyedből áll, ezeknek a hossza egyenként 10 perc. Ha szabálytalanság történik, vagy kimegy a labda, akkor az óra megáll, így a valóságban a mérkőzések jóval hosszabra nyúlnak, mint csak a negyedek hossza. A negyedek között rövidebb, a két félidő között egy hosszabb szünetet kell tartani. A csapatok félidőben térfelet cserélnek.
A játék a középkörben feldobással kezdődik. A negyedek úgy kezdődnek, hogy a bíró a kezdőkörben feldobja a labdát, amiért a két csapat egy-egy játékosa felugrik és igyekszik saját csapatához juttatni a labdát. Két ugrójátékos versenyez a labdáért, amit akkor üthetnek el, miután az elérte a legmagasabb pontját. A játék nem érhet véget döntetlennel, így a negyedik negyed végén ha döntetlen az állás, akkor 5 perc hosszabbítás következik. Ha a hosszabbítás végén is döntetlen, akkor újabb hosszabbítás következik.
A mérkőzésóra a játék egyes szakaszainak és az azok közötti szünetek mérésére szolgál, és úgy kell elhelyezni, hogy mindenki számára - a nézőket is beleértve - jól látható legyen. Az időmérő készüléknek automatikusan kell megszólalnia, ezzel jelezve egy negyed vagy egy hosszabbítás végét.
A csapatok és a játékosposztok
A játékot két (2), öt (5) főből álló csapat játssza. Az a kosár, amelyet egy csapat támad, az az ellenfél kosara, és az a kosár, amelyet egy csapat véd, az a saját kosara. A labdát birtokló csapat a támadó, a másik pedig a védekező szerepben van.
Játékosposztok
- Center: Általában a csapat legmagasabb játékosa, aki támadáskor az ellenfél kosara előtt áll. Ilyenkor az a feladata, hogy passzt fogadjon és pontot szerezzen, valamint blokkolja a védőket, segítse csapattársai pontszerzését és értékesítse a lepattanókat. Védekezéskor fő feladata a támadók blokkolása, passzaik elcsípése, valamint a lepattanók megszerzése.
- Forward: A második legmagasabb játékos, aki szükség esetén a kosár alá is bejöhet, de fő feladata a szárnyakon és a szögletben való játék. Támadásnál passzokat fogadnak és tovább passzolnak, illetve kosárra dobnak a szélekről, védekezéskor feladatuk a szárnyakon való előretörés megállítása és a lepattanók megszerzése.
- Guard: Általában a legalacsonyabb játékos, gyorsasága a legfőbb erénye. Feladata a labdavezetés, irányítás, passzolás, jó támadóhelyzetek kialakítása. Támadásnál a távolabbi dobásokat is el kell vállalniuk, főként a szélekről, védekezésnél elsődleges feladatuk a passzok blokkolása, a labda megszerzése, ellentámadás indítása.
Mezek és kiegészítők
A játékengedély a csapatban való játékra adott hivatalos felhatalmazás, melyet a versenyt rendező illetékes szerv szabályzatában meghatároz. Minden játékosnak (férfiaknak és nőknek) a mérkőzés alatt a mezt a nadrágba tűrve kell viselniük. A mez alatt rövid ujjú trikó (függetlenül a formájától) nem viselhető, hacsak nincs a játékosnak erre írásbeli orvosi engedélye. Ha az engedélyt megadták, a trikónak ugyanolyan színűnek kell lennie, mint a mez meghatározó színe. Ha rövidujjas a felsőmez, az ujjnak a könyök felett kell végződnie.
Minden játékosnak olyan mezt kell viselnie, amelyen elől és hátul jól látható, a mez színétől elütő, egyszínű számok vannak. A cipők bármilyen színkombinációból állhatnak, azonban a két cipőnek egyforma színűnek kell lennie. A játékosok által viselt valamennyi eszköznek a kosárlabda mérkőzésre alkalmasnak kell lennie. Az első játékvezető nem engedélyezheti, hogy bármely játékos olyan eszközt viseljen, ami más játékosnak sérülést okozhat.
A labdakezelés alapvető technikái és szabályai
A kosárlabdázás játékszabályaihoz kötődő speciális technikai elemeket kell ismernie a játékosnak. A labdavezetéshez több szabály is kapcsolódik. A labdával kétféleképpen lehet haladni a pályán: vagy a földre lepattintva vezetve vagy pedig passzokkal.
Alapállás
Az alapállás az a helyzet, ahol a játékos labdával olyan stabil testhelyzetet foglal el, amelyből a lehető leggyorsabban tud előre, hátra, oldalirányba elmozdulni. Az alapállás a lábak, a törzs és a karok helyzetéből, azok kapcsolatából áll. Vállszéles terpeszben a lábfejek egymással párhuzamosan állnak, előre néznek, a törzs egyenes, enyhén előre döntött helyzetben van. A labdafogás nyitott ujjakkal, az ujjpárnákkal történik, a tekintet előre irányul. Az alapállás a kosárlabda számos technikai elemének alapja.
A labdafogás történhet a mellkas előtt, két oldalról kézzel támasztva, abban az esetben, ha a védő közel helyezkedik el. A labdafedezés érdekében a labdát a csípő bal, vagy jobb oldalánál tartjuk abban az esetben, ha a védő távolabb helyezkedik el.
Sarkazás
A sarkazás a kosárlabdázás támadó mozgásanyagában szereplő, labdával végzett technikai elem. A labdavezetés befejeztével a játékos azzal a lábával még lépkedhet (sarkazhat), amelyiket utoljára tette le. A másik (támasztóláb) lábbal viszont nem szabad elmozdulnia. A sarkazás a támadó alapállás alapelveire épül. A kosárlabda játékszabályai szerint megkülönböztetünk támasz- és sarkazó lábat. A támaszlábat nem emelheti fel a talajról, míg a sarkazó lábával szabadon lépegethet. Megállásnál az a támaszláb, amelyik először érintkezett a talajjal. Fontos, hogy a támaszláb a talp elülső részén tudjon forogni.
Megindulás és labdavezetés
A támadó játékos elsődleges célja, hogy kosarat érjen el. Ehhez az egyik legnagyobb fegyvere, hogy labdaleütéssel megverje a védőjét. A sportág sajátosságai miatt sportágspecifikus megindulásokról beszélünk. Megkülönböztetünk hosszúindulást, valamint rövidindulást. Hosszúindulásnál a labdaleütést végző kézzel ellentétes oldali lábbal történik a kilépés. Rövidindulásnál a labdaleütést végző kézzel azonos oldali lábbal történik a kilépés. A labdavezetésnél az első labdaleütést megindulásnak nevezzük.
A megindulás során a labda a térd mellett érinti azt ujjpárnákkal. A könyök a labda mögött van. Hosszúindulásnál a labda a boka belső, míg rövidindulásnál a boka külső oldalán éri el a talajt. Gyakori hibák a nem megfelelő leütési erősség és a lépéshibák valószínűsége.
Megállás
A labdával történő megállásokat szintén a játékszabályok befolyásolják. Megkülönböztetünk együtemű és kétütemű megállást. A megállás történhet labdavezetésből, vagy átvett labdából is. Mindkét esetben az alapelvek ugyanazok. Fontos, hogy minden esetben az alapállásnak megfelelően egy stabil egyensúlyi helyzet alakuljon ki. Először a sarok érinti a talajt, majd áthelyeződik a testsúly a talp középső - elülső részére. A megállás minőségét nem a felugrás, beugrás mértéke adja, hanem inkább csúsztassa lábait a talaj felett. A kétütemű megállás egy természetesebb mozgás, elég csak a mindennapi élet alap mozgásformáira gondolni. A kétütemű megállással kezdjük, mert a lépésszabálynak megfelelően itt megválaszthatja a sarkazó lábát.
Pontszerzés és idővel kapcsolatos szabályok
A csapatok célja az, hogy a játékidő végén ők szerezzék a legtöbb pontot. Ha valamelyik csapat az ellenfél kosarába juttatja a labdát, két pontot szerez és a másik csapat indíthat támadást. A hárompontos vonalon kívülről szerzett kosarak három pontot érnek, az azon belülről szerzett pontok kettőt. A szabaddobásokat a kijelölt pontról kell elvégezni és egyenként egy pontot érnek.
Időszabályok
Az alábbi táblázat a legfontosabb időkorlátokat mutatja be a kosárlabdában:
| Szabály | Időkorlát | Leírás |
|---|---|---|
| Támadóidő | 24 másodperc | Egy csapatnak ennyi ideje van kosárra dobni. |
| Felezővonal átjutása | 8 másodperc | A támadó csapatnak ennyi ideje van átjutni a felezővonalon. |
| Büntető terület | 3 másodperc | Egy támadó játékos legfeljebb ennyi ideig tartózkodhat az ellenfél büntető területén belül. |
| Labdabirtoklás | 5 másodperc | Egy játékosnál legfeljebb ennyi ideig lehet a labda anélkül, hogy vezetni kezdené, passzolná vagy dobná. |
| Időkérés hossza | 1 perc | Egy időkérés standard hossza. |
Az időkérés hossza mindig egy perc. Az első félidőben 2 időkérése van egy csapatnak, a második félidőben három. Az utolsó negyed utolsó két percében legfeljebb két időkérés használható. Hosszabbításonként egy időkérés jár. A negyedekben fel nem használt időkéréseket nem lehet átvinni a következő negyedekre.
Szabálytalanságok és büntetések
A szabályok megszegése minden szabálysértés vagy hiba, amelyet játékos, cserejátékos, edző, segédedző vagy csapatkísérő követett el. Ha a csapatok megszegik ezeket, vagy a játékidővel kapcsolatos szabályokat, akkor az ellenfél csapat kapja meg a labdát és az oldalvonal mellől dobhatják be azt.
Labdakezeléssel kapcsolatos szabálytalanságok
- Lépéshiba: Az a játékos, aki egynél többet lép a labda leütése nélkül lépéshibát követ el. A kosárlabdában a labdát csak pattogtatva lehet vezetni, a labdának kettő lépésenként érintenie kell a talajt, másként nem szabad haladni vele.
- Kétszer indulás: Az a játékos, aki vezeti a labdát, megfogja két kézzel, majd újra leüti kétszer indulást követ el. Ugyanez történik, ha a játékos a labdával felugrik, majd dobás nélkül két lábbal földet ér.
- Szabálytalan labdavezetés: Az a játékos is szabálytalanságot követ el, akinek labdavezetés közben a tenyere a labda alá kerül.
- Visszajátszás: Miután a támadó csapat átjuttatta a labdát a felezővonalon, tilos visszajuttatnia azt a saját térfelére.
Személyi hibák (faultok)
A játékosoknak tilos egy másik játékost: meglökni, megfogni, megütni, elgáncsolni, széttárt karral, lábbal, csípővel akadályozni az előrehaladásban. Ezen szabályok megszegéséért személyi hibát (fault) kap az elkövető.
- Dobás közbeni fault: Ha a támadó játékos ellen dobás közben szabálytalankodnak, például lökik vagy megütik a kezét, de a dobás eredményes, a kosár érvényes, és utána egy büntetődobás is jár. Ha a kosár nem megy be, annyi büntetőt dobhat, ahány pontos kísérlet közben történt a fault.
- Kipontozódás: Ha egy játékos a mérkőzés során 5 (az NBA-ben 6) személyi hibát vét, kipontozódott, azaz csapatának le kell őt cserélni és azon a meccsen többé már nem térhet vissza a pályára.
- Csapathibák: Ha egy csapat egy negyeden belül négynél több személyi hibát követ el, akkor az ötödik hibától kezdve minden hiba után két büntetőt dob az ellenfél.
Sportszerűtlen és technikai hibák
- Sportszerűtlen hiba: A sportszerűtlen hiba olyan erőszakos hiba, amelyet a bíró megítélése szerint a játékos szándékosan követ el. Egy játékos általán egy mérkőzésen elkövetett második sportszerűtlen hiba kiállítást von maga után.
- Technikai hiba: Ezt az edző és a játékosok egyaránt elkövethetik, különösen a sportszerűtlen viselkedés, a játékhoz nem méltó nyelvhasználat, agresszív viselkedés a játékvezetővel, de akár a reklamálás is ide tartozhat. Technikai hibát ítélhetnek a bírók a játékot akadályozó, sportszerűtlen viselkedésért. A technikai hibát elszenvedő csapat dobhat egy büntetőt és utána az hozza játékba a labdát, aki a hiba elkövetésekor birtokolta.
Büntetődobás
A büntetődobásokat a büntető vonal mögül kell elvégezni. A dobó játékos nem érintheti a büntetővonalat, amíg a labda nem érintette a gyűrűt. A büntető terület mellett a támadó csapatból két ember, a védekezőből három állhat, a kijelölt helyeken. Csak akkor léphetnek be a büntetőterületen belülre, amikor a labda elhagyja a dobó játékos kezét. Tilos a büntetőt dobó játékost zavarni dobás közben.
Egyéb fontos játékszabályok
A labda akkor van kint, ha az alapvonalon vagy az oldalvonalon kívül lepattan, ameddig nem pattan le, játékban marad, tehát a levegőből vissza lehet juttatni a játéktérre. Egy labda akkor megy ki a pályáról, ha az alapvonalon vagy az oldalvonalon kívül lepattan vagy ott hozzáér egy játékoshoz vagy tárgyhoz. Amennyiben a labda nem pattan le és egy játékos ugrás közben vissza tudja juttatni a pályára a labdát, úgy folytatódhat a játék. Ha kimegy a labda, annak a csapatnak az ellenfele folytathatja a játékot bedobással, aki utoljára ért labdához. Kosárra tartó, leszálló ágban lévő labdát tilos védekező játékosnak blokkolnia.
A kosárlabda szabályainak frissítései és értelmezései (2017)
A szabályváltozások hivatalosan 2017-ben léptek életbe, a FIBA is alkalmazkodik e szabályváltoztatással.
A lépésszabály módosítása (0. lépés)
Amikor a játékosok egyszerű ziccerdobást végeznek, vagy különösen leforgásos ziccerdobás közben gyakran előfordul, hogy amikor felveszik a labdát, az egyik láb még éppen talajon van, majd ezután lépik ki a 2 lépést és engedik el a labdát. A mozgás teljesen normális kosárlabda mozdulat, lassítás nélkül nehezen is érzékelhető, hogy a láb még érinti a talajt, mielőtt a kétlépéses ziccert kilépi a játékos. Amikor egy mozgásban lévő játékos megfogja a labdát, vagy befejezi a labdavezetést, és egyik lába a talajon van, akkor ezt 0. lépésnek tekintjük. Az ezt követő lépést tekintjük 1. lépésnek.
A mozgás közbeni labdaátvétel utáni labdavezetéskezdést is kissé lazították. Ha a mozgásban lévő játékos átadást kap, majd labdavezetést kezd, a labdának azelőtt kell elhagynia a kezét, mielőtt a 2. lépés során a lába érintené a talajt. Azonban szigorították azt az esetet, amikor a játékos miután felvette a labdát miközben az egyik lába a talajon van, a következő lépése (ugrása) során nem érkezhet ugyanarra a lábára. Azonban ha a játékos jobb lábról elszökkenve páros lábbal vagy bal-jobb sorrendben ér talajt, az szabályos.
Sportszerűtlen hibák gyorsindításoknál
Gyorsindítások során a csapatok gyakran éltek azzal a lehetőséggel, hogy taktikai megfontolásból a kialakuló ellentámadásokat egy személyi hiba árán megakadályozzák. Ha ezt az utolsó védő követte el oldalról vagy hátulról, akkor már a jelenlegi szabályok is sportszerűtlen hibával büntették. A FIBA elhatározta, hogy szigorítja a szabályt. Ezért sportszerűtlen hibának kell mostantól megítélni, ha a védőjátékos szükségtelen, nem közvetlenül a labda megjátszására irányuló érintkezést okoz annak érdekében, hogy megakadályozza az ellenfél gyorsindítását vagy ellentámadásának kifejlődését. Ez a szabályozás már a nem utolsó védőre is alkalmazandó, és a dobómozdulat megkezdéséig érvényes.
Egyéb változások
7-re növelték a csapatpadon helyet foglalható csapatkísérők számát, vagyis 16 ülőhelynek kell rendelkezésre állnia. A játékosok megjelenése a pályán egyre tarkább lett, és ennek szabályozását egyszerűbbre, de egységesebbre akarták alakítani. Ha rövidujjas a felsőmez, az ujjnak a könyök felett kell végződnie. A cipők bármilyen színkombinációból állhatnak, azonban a két cipőnek egyforma színűnek kell lennie.
A játékvezetők és hivatalos személyek
A játékvezetők közül az egyik az első játékvezető, a másik a második játékvezető. Őket segítik a jegyzőasztal hivatalos személyei és egy komiszár, ha jelen van. A játékvezetőknek joguk van ítéletet hozni a szabályok megszegésekor függetlenül attól, hogy az a határvonalon belül vagy kívül történt, beleértve a jegyzőasztalt, a csapatpadokat és közvetlenül a vonal mögötti területeket. A játékvezetők hatásköre akkor kezdődik, amikor belépnek a terembe, azaz húsz (20) perccel a mérkőzés kiírt kezdési időpontja előtt, és akkor fejeződik be, amikor a játékvezetők a mérkőzés végét jóváhagyták.
A jegyző beírja a megfelelő rovatba a mérkőzést kezdő játékosok, valamint minden cserejátékos nevét és számát, akik résztvesznek a mérkőzésen. Jegyzi a játékosok ellen ítélt személyi és technikai hibákat. A jegyző azonnal közölje valamelyik játékvezetővel, ha egy játékos ellen az ötödik hibát ítélték. Értesíti a játékvezetőket a következő holtidőkérési lehetőségkor, ha egy csapat holtidőt kért, jegyzi a holtidőket, és a játékvezetőn keresztül tájékoztatja az edzőt, ha már nincs több kikérhető holtideje a negyedben vagy hosszabbításban. Csak olyankor jelez, amikor a labda holt, és mielőtt a labda újra élővé válik.
A kapitány az a játékos, aki a csapat képviselője a pályán, és ő fordulhat szükséges információkért a játékvezetőhöz. Ezt azonban csak udvarias formában teheti és csak akkor, ha a labda holt és a mérkőzésóra áll. Az edző vagy a segédedző a csapat egyetlen képviselője, aki a mérkőzés folyamán a jegyzőasztal hivatalos személyeivel kapcsolatba léphet statisztikai tájékoztatásért.
tags: #a #kosarlabda #aktualis #alapjatekszabalyai
