A budapesti labdarúgás aranykora és kihívásai az 1970-es években
Az 1970-es évek a magyar labdarúgás, és ezen belül a budapesti csapatok történetének egyik legmeghatározóbb, egyben legellentmondásosabb évtizede volt. Az MLSZ 1970-ben negyedszer is megváltoztatta a bajnokság rendszerét, őszi-tavaszi lebonyolításra állt át, és egy különleges, csoportos bajnokságot írt ki. Ekkor a budapesti futballélet virágzó, de a politikai és bürokratikus beavatkozásoktól nem mentes struktúrában működött.
A Ferencváros útja: Stadionavató és nemzetközi menetelés
A Ferencváros számára a 70-es évek eleje hullámvölgyekkel volt tele. Bár a szakvezetők gyakran változtak, a ferencvárosi publikum zsigeri szokása volt elvárni a bajnoki címet. A kupagyőzelmeknek is lehetett tapsolni, de az valahogy mégsem volt az igazi. Az 1970/71-es ezüstérem azt jelentette, hogy a csapat indulhatott a Vásárvárosok Kupáját felváltó UEFA-kupában, ahol egészen az elődöntőig menetelt.
1974. május 19-én nagy nap virradt a Ferencvárosra: újra stadiont avathattak az Üllői úton. Az új stadion futópálya nélkül épült, a nézők szinte a pályán ültek, az atmoszférája megfogta az ellenfeleket. Dalnoki Jenő, az ősfradista edző, új csapatot épített, amelyet az elején csak „csikócsapatnak” hívtak. Az ifjak közül kétségkívül Nyilasi Tibor volt az, aki játékával, Fradi szeretetével a régi nagyokat idézte.
Egy apáca eltűnt 1969-ben, mert túl sokat tudott – 20 évvel később döbbenetes titkok derültek ki…
A Fradi 1975-ben történelmet írt a Kupagyőztesek Európa Kupájában (KEK). A jugoszláv Crvena Zvezda elleni hősies elődöntő után bejutottak a döntőbe, amit 1975. május 14-én Baselben rendeztek. Az 1975/76-os bajnokságban a Fradi átgázolt a magyar mezőnyön, és nyolc év után visszaült a bajnoki trónra, letaszítva onnan nagy vetélytársát, az Újpesti Dózsát.
Az Újpesti Dózsa dominanciája
Az évtizedet egyértelműen az Újpesti Dózsa uralta. A Fazekas-Göröcs-Bene-Dunai II-Zámbó csatársor egész Európát rettegésben tartotta. Az újpestiek nyolc bajnoki címük mellé két kupagyőzelmet is bezsebeltek, a Bajnokcsapatok Európa-kupájában pedig 1974-ben az elődöntőig jutottak.
| Csapat | Főbb sikerek a 70-es években |
|---|---|
| Ferencváros | 1 bajnoki cím, 3 MNK győzelem, KEK-döntő (1975) |
| Újpesti Dózsa | 8 bajnoki cím, 2 kupagyőzelem, BEK-elődöntő |
Budapest futballtérképe és a központi irányítás
Az 1970-es országos és budapesti bajnokságokban összesen 203 fővárosi résztvevőt találunk. A hitelesített pályák teljes statisztikája mutatja a professzionális bajnokságokban használt stadionokat és az NB I-es, NB II-es csapatok edzőpályáit is. A csúcsot az 1960-as, 1970-es évek 260-270-es pályaszáma jelentette.
A bajnoki „beosztás” jelentős részben az íróasztal mellett, a pártközpontokban vagy az általuk irányított megyei sportszervezeteknél alakult ki. A bürokrácia ilyen mérvű beavatkozása a sportba nem volt újkeletű. A fővárosi klubok közül a Ferencváros, a Bp. Honvéd, a Vasas és az Újpesti Dózsa egyetlen élvonalbeli szezonból sem hiányzott, ami jól mutatja a budapesti dominanciát.
Válogatott eredmények az évtizedben
- 1972. Belgium EB: 4. helyezés
- 1972. München olimpia: Ezüstérem
- 1978. Argentína VB: Csoportkör
Az 1970 és 1979 közötti időszak a magyar labdarúgás számára egyszerre jelentette a nemzetközi kupasikereket, az új stadionok építését és a politikai irányítású bajnoki reformokat, amelyek máig meghatározzák a korszakról alkotott képünket.
tags: #budapesti #foci #csapatok #1970 #korul
