A labdarúgás játékszabályai: A legújabb módosítások a gyorsabb és tisztább játékért
A Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) szabályalkotói testülete, az IFAB alapjaiban reformálja meg a sportágat. A testület több fontos szabályváltoztatásról döntött, amelynek alapvető célja a játék gyorsítása és az időhúzások minimálisra csökkentése. Az IFAB szabálymódosításai már a 2026-os világbajnokságon életbe fognak lépni, azt követően pedig minden versenysorozatra érvényesek lesznek.
Az IFAB a Walesben tartott 140. közgyűlésén hagyta jóvá az új szabályokat. Ezek a változtatások hivatalosan július 1-től lépnek hatályba, és a klubvilágbajnokságon, valamint a Copa Americán már alkalmazásra kerülnek, de az Európa-bajnokságon még nem.
A játék felgyorsítása és az időhúzás visszaszorítása
Az egyik legfontosabb elem a bedobások és kirúgások elvégzési idejének szigorítása. Mostantól, ha a játékvezető úgy látja, hogy a bedobás vagy kirúgás túl hosszúra nyúlik, vagy a játékosok szándékosan késleltetik a játékot, öt másodperces vizuális visszaszámlálást indíthat. Ha a labda eközben nem kerül játékba, az ellenfél folytathatja a játékot: bedobásnál ő jön, kirúgásnál pedig szögletet kap. Az angol Premier League-t valószínűleg érzékenyen fogják érinteni a szabályváltozások, hiszen az idényben megszaporodtak a nagy bedobások, amelyek bizonyos esetekben akár 40-80 másodpercig is eltartottak, ameddig a csapat elvégezte a bedobást. Az IFAB valószínűleg ennek a visszaszorítására módosított az eddigi szabályokon.
Kapusok labdabirtoklási ideje
A mérkőzés tempójának növelése érdekében új időkorlátot vezettek be a kapusok számára is: ezentúl legfeljebb nyolc másodpercük van arra, hogy a kézzel birtokolt labdát játékba hozzák. A számlálás akkor kezdődik, amikor a kapus zavaró ellenfél nélkül teljes kontrollt szerez a labda felett. A kapusok támogatása érdekében a játékvezető az utolsó öt másodpercet kézfeltartással, valamint jól hallható visszaszámlálással is jelzi, hogy ezzel segítse a szabály pontos betartását. Az eddigi szabályozás alapján a kapusok hat másodpercig birtokolhatták a játékszert, ennek túllépése esetén pedig az ellenfél szabadrúgáshoz jutott, azaz jelentősen megnőtt az esélye a gólszerzésre. A hat másodpercet viszont általában nagyvonalúan alkalmazták a bírók. A szabály megszegéséért fokozatos szankciók alkalmazhatók: első esetben szögletrúgás, második alkalommal szögletrúgás és szóbeli figyelmeztetés, harmadik esetben pedig sárga lap jár. Ha az ellenfél akadályozza a kapust a játék újraindításában, közvetett szabadrúgás jár a kapus csapatának.
A Jánoshalma csapatkapitánya, Lengyel Péter, kapusként a Magyar Kupa mérkőzésen már találkozott ezzel a szabállyal. Elmondása szerint a játékvezető korrekten járt el, és három másodperc kivárása után öttől visszafelé számolt, jelezve a labda elrúgásának határidejét.
Cserék és sérülések kezelése
További intézkedés, hogy a lecserélt futballistának tíz másodpercen belül el kell hagynia a pályát, ha pedig ez nem sikerül, akkor a beállni készülő játékos csak a következő játékmegszakításnál léphet a gyepre, miközben lecserélt társának azonnal el kell hagynia a játékteret.
A sérülés miatt a pályán ápolt labdarúgó, vagy az, akinek a sérülése miatt megáll a játék, a folytatáskor le kell, hogy menjen a pályáról, ahogy eddig is, ugyanakkor egy percig nem is térhet vissza. Ezzel az úgynevezett „időhúzó sérüléseket” szeretnék csökkenteni. Fontos kivétel azonban, hogy ha az ellenfelet sárga vagy piros lappal büntetik, a sérült játékosnak nem kell kint maradnia.
Mi az a les? | Gyorstalpaló | Unibet
Rendkívüli csere fejsérülés esetén
Egy másik fontos újdonság a fejsérülést szenvedő játékosok cseréjére vonatkozik. Mivel sok esetben a fejsérülést szenvedett játékost taktikai okokból haboznak lecserélni az edzők, vagy már az összes cseréjüket kihasználták, az új szabály lehetővé teszi, hogy a fejsérülést szenvedett játékosok cseréje rendkívüli módon történjen, azaz ne számítson bele a maximális számú csere közé, illetve a maximális csereablak közül se veszítsen el egyet a csapat. Az indoklás szerint a fejsérülések rendkívül veszélyesek, különösen, ha a sérültet nem látják el azonnal és szakszerűen. A Copa Americán ennek érdekében egy rózsaszínű kártyát is bevezetnek, amelyet a játékvezető akkor mutat fel, ha engedélyt ad a fejsérülés miatti rendkívüli cserére.
Videóbíró (VAR) és a játékvezetők új jogosultságai
Az IFAB-közgyűlés további döntése, hogy a videóbíró (VAR) az eddigieken felül további három esetben avatkozhat közbe:
- helytelenül megítélt második sárga lap miatt adott piros lap,
- nem a ténylegesen szabálytalankodó futballista büntetése,
- egyértelműen tévesen ítélt szöglet esetén.
Az IFAB a videóbíró (VAR) alkalmazását a tévesen megadott második sárga lapok felülvizsgálatára, és versenyenként opcionálisan a szögletekre is kiterjesztenék a VAR hatáskörét. Az angol bajnokságban korábban nem nézték vissza a kérdéses eseteket a pálya szélén, minden ilyen döntés a VAR kezébe került, így ez a kitétel kimondottan a Premier League-nek szólhat.
A játékvezető és a játékosok kommunikációja
Az UEFA a 2024-es Európa-bajnokságon szerzett kedvező tapasztalatok után Magyarországon is minden bajnoki osztályban bevezeti azt a protokollt, amely szerint csak a csapatkapitány kommunikálhat a játékvezetővel vitás szituációkban - mindezt kulturált, tiszteletteljes hangnemben. A szabály célja a felesleges reklamációk, a játékvezető körül kialakuló nyomásgyakorlás megszüntetése, valamint a mérkőzésvezetés zavartalanságának biztosítása. Hanacsek Attila, az MLSZ Játékvezetői Bizottságának elnöke kiemelte, hogy ezzel az új irányelvtől különösen az amatőr bajnokságokban várnak jelentős előrelépést, ahol gyakori a verbális vagy fizikai agresszió a játékvezetőkkel szemben.
A csapatkapitány felelőssége kiterjed arra is, hogy csapattársai ne közelítsék meg a játékvezetőt, és ne akadályozzák annak kommunikációját. Amennyiben a kapus viseli a kapitányi karszalagot, a csapatnak előre ki kell jelölnie egy mezőnyjátékost, aki ilyen esetekben a játékvezetővel szóba állhat. Ez nem tiltás, hanem szemléletváltás, amely a párbeszéd és a kölcsönös tisztelet kultúrájának visszaállítását célozza. Ha a kapitány vagy bármely más játékos megsérti ezt az elvet, figyelmeztetésben kell részesülnie. Ez az irányelv nem csak az első három osztályra (NB I, NB II, NB III) vonatkozik, hanem az alsóbb osztályokban is érvénybe lép.
A Magyar Kupa mérkőzésein már találkoztak ezzel a szabállyal a csapatok, a játékvezetők tájékoztatták őket az idény első tétmérkőzése előtt, így felkészülten várhatták az új protokollt.
Kamerák a játékvezetőkön
A játékvezetők az IFAB döntése értelmében mellkasra, vagy fejre szerelt kamerákat is viselhetnek a továbbiakban, ami hozzájárulhat a vitás esetek tisztázásához és a játékvezetői döntések átláthatóságához.
További szabálytisztázások és pontosítások
Labdaejtések és büntetőrúgások
Az IFAB foglalkozott a labdaejtésekkel és a büntetőrúgásoknál előforduló véletlen kettős érintésekkel. A labdaejtés eljárása is pontosításra került (8. szabály). Ha a játék megszakítása a büntetőterületen belül történt, akkor a labda a kapushoz kerül vissza. Ha a megszakítás a büntetőterületen kívül történt, a játékot annak a játékosnak a javára kell újraindítani, aki birtokolta vagy várhatóan birtokolta volna a labdát. Ha ez nem egyértelmű, akkor a labdát utoljára érintő csapat kapja a labdaejtést.
A ritkán előforduló, ám vitás szituációk egyike a büntetőrúgás közben történő kettős érintés. Az IFAB rendelkezései alapján, ha a rúgó játékos véletlenül mindkét lábával érinti a labdát - például megcsúszik -, és a rúgás sikeres, a büntetőt meg kell ismételni. Sikertelen rúgás esetén közvetett szabadrúgás következik. Tizenegyespárbajban az ilyen kísérletet kihagyottnak kell tekinteni, de ha gól született, akkor a rúgást természetesen ebben az esetben is meg kell ismételni.
Büntetőrúgások - korai behatolás
Egy másik fontos módosítás a büntetőrúgások idején a játékosok korai behatolása a tizenhatosba. A gyakorlat azt mutatja, hogy ezt a szabályt sok esetben lehetetlen betartani, az esetek 99%-ában a játékosok már akkor befutnak, amikor a végrehajtó odaér a labdáig. Az új szabályozás árnyaltabbá teszi a döntéshozatalt:
- Ha a védő korán behatol a tizenhatosba, de nem befolyásolja a végrehajtót, és a kapus szögletre üti a lövést, akkor szöglet következik (korábban ismételni kellett volna).
- Azonban ha a kapus véd, és a korán behatoló védő felszabadít, akkor ismételni kell.
- Ellentétes példa: a végrehajtó csapattársa hatol be korán, ezzel azonban nem befolyásolja nyilvánvalóan a kapust, a lövésből pedig gól születik. Eddig ismételni kellett volna, az új szabályok szerint azonban megadják a gólt.
Kézilabda szabály és a kar definíciója
Fontos módosításokat állapított meg a kezezés meghatározásában az IFAB. A labdarúgás szabályalkotó testülete a 2020/21-es szezontól vezeti be áprilisban hozott rendelkezéseit. A szabálykönyvben először került definiálásra a kar a kezezés szempontjából: a kar felső határa egy vonalban van a hónalj aljával. Ezt azért részletezte az IFAB jobban, mert a váll nem része a karnak a labda kezezése szempontjából. Így például Tyrone Mings esete, amikor a kar felső részét használta a Leicester ellen, jövőre már szabályos lenne.
Harapás és visszapassz
Az elmúlt években a 12-es szabályba bekerült a harapás kifejezés is, mint szabálytalanság, amelyért közvetlen szabadrúgás jár. Az idei pontosításban már szerepel az is, hogy csak akkor jár a harapásért közvetlen szabadrúgás, ha valamelyik csapathoz tartozó személyt, vagy a mérkőzés hivatalos személyeinek egyike ellen követik el a harapást. Ez a nüansznyinak tűnő változtatás tisztázza, hogy pontosan kiknek a megharapásáért kell közvetlen szabadrúgást adni.
A 12-es szabályban a közvetett szabadrúgások esetei és a fegyelmi intézkedések közé bekerült, hogy ha a korábbi szabály kijátszása céljából fejjel, mellkassal, térddel (stb.) adná haza a kapusának a játékos a labdát, hogy az a kezével megjátszhassa azt, ugyanúgy közvetett szabadrúgást kell ítélni, mintha lábával passzolta volna haza és a kapus kézzel játssza meg a labdát.
Külső személyek beavatkozása
Az IFAB a 9. szabály (A labda játékban és játékon kívül) kapcsán egyértelműsítette, hogy amennyiben egy csapatvezető, csere-, lecserélt, kiállított játékos vagy ideiglenesen a játéktéren kívül tartózkodó játékos érinti a játékteret éppen elhagyó labdát, és a beavatkozás nem volt szándékos vagy sportszerűtlen, a játékot közvetett szabadrúgással kell folytatni, fegyelmezési szankció kiszabása nélkül. Ez a szabály a véletlen érintések kezelését teszi világossá, kiemelve, hogy a nem szándékos cselekedetek esetén nincs helye a korábbi közvetlen vagy akár büntetőrúgással való büntetésnek, ugyanakkor a játék folyamatosságát biztosítani kell a megfelelő újraindítással.
tags: #a #labdarugas #jatekszabalyai #kulonos #tekintettel #a
