A magyar kosárlabda halhatatlanjai: legendák, úttörők és felejthetetlen pillanatok

A magyar kosárlabda sport gazdag története során számos kivételes tehetség és meghatározó személyiség emelkedett a halhatatlanok közé. 2005-ben az All Star Kosárlabda Gála keretében 25 női, 25 férfi játékos, és 10 edző kapott helyet a legendák között, akik munkájukkal, elhivatottságukkal és páratlan eredményeikkel örökre beírták magukat a sportág aranykönyvébe.

A magyar kosárlabda úttörői

A sportág hazai meghonosítása és elterjesztése kulcsfontosságú volt, és ebben több kiemelkedő személyiség játszott főszerepet.

• Greminger János, mint a budapesti Vas utcai Felső Kereskedelmi Iskola tanára, tanulmányúton, Münchenben ismerkedett meg a kosárlabdajátékkal 1912-ben. Hazatérve iskolájában meghonosította azt. 1920-tól középiskolások, 1921-től társadalmi egyesületek csapatai kezdték el hazánkban a kosárlabdázást.

• Szabó Tamás nevéhez fűződik Mezőberényben a kosárlabda sport megteremtése. Szigetváron tanárként a legfontosabb célkitűzésének a tanulók testi nevelését tekintette, ehhez választotta eszközül a diáksportot. Szakedzői képesítésének köszönhetően vezette a szigetvári férfi és női csapatot az NBI-ig.

• Tiboldi tanár úr volt az, aki felszereltette Szolnokon és a megyében az első kosárlabda palánkot. Az ő irányításával indult el e csodálatos sportág hódító útjára, amely ma is a legnépszerűbb sportág a megyében.

Legendás edzők a magyar kosárlabdában

Az edzők munkája elengedhetetlen a sikerekhez és az utánpótlás neveléséhez. A halhatatlanok között több olyan szakember is szerepel, akik évtizedeken át formálták a magyar kosárlabda arculatát.

Dr. Tursics Sándor, a válogatott kapitánya

Dr. Tursics Sándor válogatott szövetségi kapitányként tevékenykedett 1968-tól 1988-ig, valamint 1995-től 1997-ig, és az olimpiai 4. helyezett csapat élén is állt. Edzőként a Csepel SC férfi csapatával nyert kupát és bajnokságot, és 1973-ban az év kosárlabdaedzőjévé választották.

Dr. Láng Károlyné, a vidék legjobbja

Dr. Láng Károlyné edzői pályafutását 1953-ban, a Soproni Postás női csapatánál kezdte, majd emellett a Soproni MAFC férfi csapatát is edzette. Magyar Népköztársasági Kupa győztes. Diósgyőrben ők teremtették meg a kosárlabdázás alapjait, testnevelő tanári munkájuk eredményességét számos válogatott kosaras jelzi. 1973-ban vállalta el a diósgyőri NBI-es női csapat vezetőedzői teendőit, ahol négy sikeres idényt töltött el. Csapatával volt a vidék legjobbja is.

Varga Ferenc, az utánpótlás bázis megteremtője

Varga Ferenc a PVSK női és férfi csapatának is volt edzője. Létrehozta az ország egyik legnagyobb utánpótlás bázisát Pécsett. 2009-ben az egyesület elnöksége a PVSK aranygyűrűjét adományozta Varga Ferencnek.

Patonay Imre és a körmendi csoda

Patonay Imre 1953-ban született Körmenden, Pécsen szerzett testnevelő-földrajz szakos tanári diplomát. A helyi Somogyi Béla Általános Iskolában tanított, illetve volt igazgató tíz éven keresztül. Játékosként a körmendi kosárlabdacsapat kapitánya volt 1976-ban, amikor megnyerték a másodosztályt. Edzőként négyszeres magyar bajnok, ötszörös kupagyőztes, és a férfi válogatott szövetségi kapitánya volt 1992-1996 között. 2005-ben a magyar kosárlabdázás halhatatlanjai közé választották.

Körmend városa és a kosárlabda szinte elválaszthatatlan. Ikonikus a kép, amint megérkezünk Körmend központjába a városon még mindig átvezető 8-as főúton: az osztrák, olasz, török, szerb és néha magyar rendszámú autók között jobb kéz felől egyszer csak előbukkan egy kosárlabdás növényszobor. Ennek a 12 ezres, az osztrák határtól fél órányira fekvő Vas megyei városnak a férfi kosarasai 1987. április 12-én sporttörténelmet írva első vidékiként lettek bajnokok, a mindent eldöntő meccsen otthon verték a sokkal esélyesebb, 29-szeres bajnok Budapesti Honvédot, ezzel egyben Körmend lett a legkisebb város, amely csapatsportokban magyar bajnokot adott.

„Volt is egy szóbeszéd, miszerint a Szabad Európa Rádió bemondta, hogy a kenyérár emelkedése miatt forrongás tört ki, az emberek az utcára vonultak, aztán a következő hírben kellett korrigálniuk, hogy ja, nem, csak kosárlabdaláz van Körmenden” - idézi fel a 32 évvel ezelőtt történteket Patonay Imre az akkori sikercsapat vezetőedzője. Később még három bajnoki címet és öt kupagyőzelmet szerzett, az utolsó egy-egy trófeát 2010-ben már a nagy rivális Zalaegerszeg kispadján. A kosárlabdaláz azóta is tart, Körmend identitásának része lett a sportág.

Érdekesség, hogy a 2005-ben a magyar kosárlabda halhatatlanjai közé választott Patonay Imre kihívója a polgármesteri székért vívott küzdelemben Bebes István (Fidesz-KDNP) lett, aki az 1987-es bajnokcsapatban az ő játékosa volt. „Én hoztam ide Sopronból, kellett egy magas srác, aki a palánkok alatt jól dolgozik, Pista ideális volt erre, védekezésben és támadásban is.” Bebes István Kapuváron született 1956-ban, 1980 óta él Körmenden. 1985-ben kosárlabda-edzői képesítést szerzett a TF-en. A pikánsnak ígérkező párharcot még pikánsabbá teszi, hogy Patonay mostani csapatában ott van Szlávik Csaba, Szendrey Sándor és Zsebe Ferenc, akik egykor szintén játékosai - Bebesnek pedig csapattársai - voltak. Zsebe Ferencet ráadásul szintén beválasztották a magyar kosárlabda halhatatlanjai közé.

Rátgéber László, a sikerek kovácsa

Rátgéber László Euroliga és Ronchetti kupa győztes, valamint Stretball világbajnok. Játékosként szerepelt a moszkvai EB-n és Universiadén 3. helyezést ért el. Játékos pályafutása után Zalaegerszegen edzői tevékenységet folytatott a női és férfi csapatnál. Játékvezetőként és ellenőrként is tevékenykedett a bajnokságokban, valamint a Zala Megyei Kosárlabda Szövetség elnöke, és több ciklusban tagja volt az MKOSZ elnökségének. A Magyar Kosárlabda Válogatottnál 1972-76-ig másodedzőként tevékenykedett. A Szeged női csapatának is volt edzője. Kiemelkedő edzői pályafutása során Kecskemét, Székesfehérvár, Szeged, Szekszárd és Nagykőrös városokban dolgozott. A MAFC, majd az Újbuda-MAFC Kosársuli vezetőjeként hét éven át eredményesen menedzselte az utánpótlás-nevelést és az egyetemi amatőr kosárlabda sportot.

Zsebe Ferenc, játékosként és edzőként egyaránt halhatatlan

Zsebe Ferenc 100-szoros válogatott, 6-szoros Magyar Bajnok, és Euróliga 3. helyezett. Játékosként több budapesti csapatban is játszott. Majd edzősödni kezdett. A főiskolai és a felnőtt női válogatott mellett is dolgozott. Az MKOSZ elnökségi tagja, majd tiszteletbeli tagja lett. Mesteredzői diplomával rendelkezik. Játékosként, edzőként, vezetőként is tevékenykedett a kosárlabdában. Megszerezte a mesteredzői címet. Az MKOSZ Szakmai Bizottságának elnöke volt, valamint az MKOSZ Szakmai Alelnöke. Vezetésével jutott be utolsó alkalommal a férfi válogatott az EB döntőbe.

A magyar kosárlabda sportvezetői és szakemberei

A háttérben dolgozók, a szabályok megalkotói és a szövetségek vezetői is elengedhetetlenek a sportág fejlődéséhez.

• Dr. Nádori László a nemzetközi kosárlabda szabályok magyarországi meghonosítója. A hazai és nemzetközi szövetségben is elismert munkát végzett. Ott volt a szövetség alapítói között, vezetésével a magyarok az összes EB-n részt vehettek.

• Dr. Bartha Ferenc másfél évtizeden keresztül, 2006-ig irányította a honi kosárlabdaéletet összefogó szövetséget, az MKOSZ-t.

A halhatatlan női játékosok

Óriási megtiszteltetés érte Csák Magdolnát, Eördögh Editet, Károlyi Andreát és Ujvári Esztert. A kosárlabda halhatatlanjaivá választották őket, méghozzá teljesen megérdemelten. Mindegyiküknek feltettek 12 kérdést pályafutásukról, melyek betekintést engednek kivételes karrierjükbe.

Csák Magdolna, a sorsdöntő kosarak specialistája

Csák Magdolna Szolnokon kezdett kosárlabdázni tíz évesen, később a Tungsram, a BSE és a Pécs bedobójaként láthattuk. 124-szeres válogatott, Euroliga-bronzérmes. Nem mellesleg, Rátgéber László felesége. Specialitása volt, hogy sorsdöntő kosarakat szerzett. Legemlékezetesebb pillanatai között szerepel az út, amely elvezette őket a messinai Final Fourba. Egyéni csúcsa 51 pont elérése volt egy felnőtt bajnoki mérkőzésen, szülővárosában volt csapata, a Szolnok ellen. Erőssége az volt, hogy soha nem ijedt meg a nagy lehetőségektől. Rá lehetett bízni utolsó dobásokat, passzokat, amelyek mérkőzéseket, eredményeket döntöttek el. Soha nem gondolt az abbahagyásra.

Eördögh Edit, a hűség és a kitartás mintaképe

Eördögh Edit 1986-ban, tizenegy évesen kezdett el ismerkedni a játékkal, miután három évig szertornázott a Spartacusban. Hamar kiderült, hogy nem az ő sportja a torna, mivel mindenkinél legalább egy fejjel magasabb volt. A BEAC, az MTK, a DKSK, a Soproni Postás és az MKB Euroleasing Sopron (korábban GYSEV) színeiben is szerepelt. Két súlyos sérülésből is felépült. Híresen jól büntetőzött; volt olyan szezon, amikor mindössze két büntetődobást hibázott el. A kiharcolt faultok terén mindig toplistás volt. A Soproni Postásban, hűségét megmutatva, egy teljes évadot játszott le fizetés nélkül. Legemlékezetesebb emlékei között említi az Országos Ifjúsági Kupa döntőjét, amikor alig tizenöt évesen a BEAC ifistái (18 évesek) között játszhatott a döntőben az MTK ellen, ahol 10 pontot dobott, és a szerzett labdájából ő dobta a győztes kosarat. Pályafutása befejezésekor a soproni mezfelhúzásra emlékszik a legszívesebben, amikor a teljes csarnok neki tapsolt, és érezte, megérte minden egyes perc. Erősségének a gyorsaságát, a társai kiszolgálását és a ponterős játékát gondolja. Gyengeségét a védekezésben látta addig, amíg nem találkozott Saeed Armaghanival Sopronban, aki megtanította neki, mekkora feladat lefogni az ellenfél legjobb játékosát. Nagyon megszenvedte azokat a hónapokat, de megérte. Amikor a térdében elszakadt az elülső keresztszalag, és szembesült vele, hogy a rehabilitáció minimum fél év kőkemény munka, és járni is újra meg kell tanulnia, nemhogy futni, akkor elgondolkodott az abbahagyáson. Kedvenc játékosa Diana Taurasi.

Károlyi Andrea, a hárompontosok mestere

Károlyi Andrea 1987-ben kezdett kosárlabdázni, mert édesanyja elvitte egy tehetségkutató akcióra, amit a BSE szervezett. A BSE, a Ferencváros, a Pécs és az MKB Euroleasing Sopron játékosa volt. 150-szeres válogatott, aki soha, egyetlen alkalommal sem mondta le a válogatottságot. Legendásan dobta a hárompontosokat, még az Euroligában is negyedik helyen végzett ebben a kategóriában. Remekül egy-egyezett, védekezett, rendkívül univerzális játékos volt. A befejezés után a Vasas Csata edzője lett, majd a BSE-ben lett játékos-edző. Mentorai között említi édesanyját, aki a kosárlabdázás felé terelte, és Tursics Sándort, aki a Ferencvárosban eltöltött öt év alatt rengeteget foglalkozott velük, fiatalokkal. Válogatott szereplése miatt sokszor volt csalódott, de a 2005-ös samarai Final Four egésze is csalódást okozott. Azt tanácsolná tíz éves önmagának, hogy legyen önzőbb (nem a pályán), és néha legalább egy kicsit a saját érdekeit tartsa szem előtt. Pályafutásának egyik kiemelkedő mérkőzése az volt, amikor ’97-ben a Szarvas otthonában 50 pontot dobott. Két perccel a meccs vége előtt kiabálták be a kispadról, hogy már csak két pont kell. Kedvenc csapata a 2003-2004-es pécsi csapat volt még a sérüléshullám előtt. Kedvenc ellenfele Allison Feaster volt. Erősségként azt emeli ki, hogy nem csak ponterős tudott lenni, de az ellenfél legjobb emberét is rá lehetett bízni. Gyengesége egyértelműen a labdavezetés volt. 2001-ben egy stroke-ja volt, melynek következtében megszűnt a jobb oldali perifériás látása. Az azt követő időszak nagyon nehéz volt számára, párszor megfordult a fejében, hogy nem fogja tudni tovább csinálni, de szerencsére sokkal jobban szerette ezt a játékot, minthogy abba tudta volna hagyni.

Ujvári Eszter, a védekezés királynője

Ujvári Eszter hétévesen kezdett el kosarazni a Jókai Mór Általános Iskolában. Első egyesülete az MTK volt, ahol tizenöt évesen szerezte az első felnőtt bajnoki aranyérmét. Az MTK, a Ferencváros, a Pécs és az olasz Como hátvédje volt. 100-szoros válogatott. A '90-es és a 2000-es évek talán legjobb védőjátékosaként tartják számon. Egy Brno elleni Euroliga mérkőzésen saját büntetővonaláról szerzett kosarat. Jó helyzetfelismerő képessége, kivételes látása és robbanékonysága tette kivételes kosárlabdázóvá, pedig két keresztszalag-szakadást is legyőzött. Legemlékezetesebb mérkőzése 2003-ban történt, az olasz bajnoki döntő ötödik meccse volt idegenben, Parmában, a Como színeiben játszott. Erősségét nem az ő tiszte megítélni, de talán a pályán való látás és a védekezés. A második térdszalag-szakadásom után volt egy pont, amikor elgondolkodott az abbahagyáson.

A halhatatlan női játékosok pályafutása számokban és gondolatokban

Az alábbi táblázatban összefoglaljuk a négy halhatatlan női játékos legfontosabb karrierállomásait és gondolatait:

A halhatatlan férfi játékosok

A férfi kosárlabda történetének is megvannak a maga ikonjai, akik nemzetközi és hazai szinten is maradandót alkottak.

Hódy László, az Eb-győztes legenda

Hódy László a Szegedi Postásban kezdte pályafutását, majd a Munkaerőtartalékok SE után a Bp. Honvéd játékosa lett. Az 1952-es helsinki olimpián magyar színekben, mindössze 18 évesen játszott, majd 1955-ben a sportág legnagyobb magyar sikereként része volt az Eb-győztes csapatnak is. Egy évvel később emigrált, így az 1964-es tokiói olimpián már az ausztrál színeket képviselte. A rövid lefolyású, gyógyíthatatlan betegségben szenvedő Hódy László családja körében hunyt el Melbourne-ben. A magyar kosárlabdasport legendája július 10-én lett volna 89 éves.

Bogár Pál és Tóth László, a fehérvári úttörők

1943-ban jött létre az első székesfehérvári férfi kosárlabda csapat, melynek Bogár Pál és Tóth László, az EB bajnokok is tagjai voltak.

További kiemelkedő játékosok

A 2005-ös beiktatások mellett a nemzetközi elismerések is rávilágítanak a magyar kosárlabda kiválóságaira. A FIBA Hírességek Csarnokába 2023-ban beiktatott személyek között ott lesz Hanga Ádám korábbi edzője, Svetislav Pesic is, Alekszandr Volkov és a kanadai Steve Nash mellett. Ez is mutatja a magyar kosárlabda nemzetközi kapcsolatait és elismertségét.

tags: #a #magyar #kosarlabda #halhatatlanjai

Népszerű bejegyzések:

• UEFA előírások a kézilabda játékvezetőknek
• Az UEFA Pro licence megszerzése
• Mohácsi női kézilabda sikerek
• Hertha BSC eredmények
• a magyar foci legfrissebb vitái