A magyar labdarúgás hőskora: 1897 – A futball forradalmi éve
A 19. század végén a polgárosodó budapesti fiatalság nagy része bérházakban élt, egészségtelen, szűk lakásokban. Ebben a környezetben „… a városi falak közé szorult gyerek kirobbanó mozgásvágya jelentette azt a már megmunkált talajt, amelybe csak bele kellett vetni a magot, hogy kihajtson …” Ez a mag a futball labda volt.
A sportág már korábban sem volt ismeretlen Magyarországon. 1879-ben Molnár Lajos szakmunkát írt, melynek egyik fejezete a futballról szólt. Magyarországon a labdarúgással először az 1893-tól megjelenő Sportvilág című folyóirat foglalkozott, megismertetve olvasóit az angol, majd a kontinentális futball eseményeivel, eredményeivel.
Az első lépések és a "Pékerdei csata"
Az első igazi labdát Löwenrosen Károly hozta haza Angliából, s ő rendezte a Pékerdőben - a mai Hungária körúton, körülbelül az MTK pálya helyén - az első meccset. A Rókus kórház alkalmazottjai állítólag 3-0-ra győzedelmeskedtek a Főműhely vasutasai ellen. A futballtörténeti esemény 1896. november 1-én zajlott, a mérkőzést 300 néző tekintette meg. Érdekessége még, hogy a meccset 25 cm-es hóban játszották, ezért a játékosok csizmában küzdöttek. A mintegy 20 perces „rugdosódás” eredményei között 3 bokatörés is szerepelt. A résztvevő felek még nem voltak tisztában a labdarúgás pontos szabályaival. A számukra furcsa labdát minden rendszer nélkül rugdosták, dobálták egymásnak.
A magyar labdarúgás kezdetét hivatalosan 1896 decemberétől számítják, amikor a BTC tornatermében Ray Rezső elmagyarázta a sportág szabályait a jelenlévő tornászoknak és atlétáknak. A bőrlabdát fia, Ray Ferenc és Stobbe Ferenc hozta Svájcból, akik korábban már angol csapatokban is futballoztak.
1897 - A hivatalos kezdet és a BTC születése
A futball hivatalos magyarországi kezdete csak 1897-re tehető. A labdarúgás gyors terjedése azzal magyarázható, hogy olyan csapatjátékról van szó, melyben jelen van az összetartozás érzete, de az együttes, kollektív teljesítmény mellett az egyéni cselekedet fontossága is megmarad. A futballkapu megfelelt a várkapunak (az angol goal szó kaput jelent), amit mindenáron meg kellett védeni, illetve be kellett venni. A csapatszellem, a bajtársiasság, valamint a mérkőzés előtti elszánt arcok, mind a középkori ütközetekre emlékeztettek. A labdarúgást egyébként is férfihoz méltó foglalatosságnak tartották, a csapatokat erős atléták, tornászok alkották, akik gyorsak és erőszakosak voltak: lerohanták és elnyomták az ellenfelet.
„A futball összetartó erejének felismerése és kellő értékelése okozta, hogy a BTC-ben nem nézték rossz szemmel a fiatalság megmozdulását és Iszer Károly személyében akadt vezetőember is, aki az új törekvés támogatójául szegődött. Hivatalosan 1897. február 7-én alakult meg az ország első labdarúgó csapata, a Budapesti TC. Elnöke Ottó József volt. Iszer Károly újságíró és Ray Ferenc a Budapesti Torna Club (BTC) tornászaiból, atlétáiból, úszóiból és kerékpárosaiból megalakította az első magyar labdarúgó egyletet.
A BTC csapatának első edzését (akkor még training-match) a hivatalos megalakulást követő napon, 1897. február 8-án tartották a Millenárison. Az edző Ray Ferenc volt, aki svájci tanulmányaiból hazatérve hozott egy igazi angol futball-labdát. A mérkőzések nagyon kemények voltak, de ezt természetes velejárójának tekintették a férfias küzdelemnek. A taszítások és lökések, illetve egymás felrugdalása tette izgalmasabbá a közönség számára a mérkőzést.
A magyar futball története (2000)
Az első hivatalos mérkőzés: 1897. május 9.
Néhány hónapos előkészület után elérkezettnek látták az időt arra, hogy sor kerüljön első nyílt, kétkapus mérkőzésükre. Az első hivatalos és szabályos magyar labdarúgó-mérkőzést - vagy ahogy akkoriban írták, „football-matchet” - 1897. május 9-én, a Csömöri úti Millenáris Sportpályán játszották le. Az első igazi futballmérkőzést 1897. május 9-én, a Millenárison rendezték előre meghirdetett időpontban, rendes felszerelésben és a labdarúgás szabályai szerint. Mindkét csapatot a BTC játékosai alkották, s a „kék-fehérek” 5-0-ra győztek a „piros-fehérek” ellen. A kék-fehérek csapata a következő játékosokból állt: Sajó Béla (kapuvéd), Klebersberg Géza, Bauer (hátvédek), Pesky Vilmos, Harsády József, Iszer Károly (fedezetek), Ray Ferenc (kapitány), Guttmann (Hajós) Alfréd, Kokas, Gillemot, Szűcs (csatárok). A piros-fehérek csapatában pedig Weisz István (kapuvéd), Punny és Paletta (hátvédek), Coray Rezső, Gabona K., Sturza K. szerepelt.
A korabeli beszámoló szerint a kék-fehérek csapata 4 gólt ért el az első 45 perc alatt, majd a szünet után, annak ellenére, hogy kapuvéd nélkül játszottak, még egy gólt szereztek. A győzelmet annak tudták be, hogy náluk játszott Ray Ferenc, aki a többiekkel ellentétben cselezni is tudott. „Idegen test volt a BTC-ben. Ha nála volt a labda felzúgott a közönség.”
A végig szakadó esőben lezajlott mérkőzést kb. 100 néző tekintette meg, köztük számos előkelőség és fiatal hölgy is. A közönség nagyobb része ekkor még a sportegyesületek tagjaiból, diákokból, tornatanárokból verbuválódott. Az izgalmas játékról hetekig beszéltek Budapesten. „Kulcsfontosságú volt a labdarúgás elterjedése szempontjából az is, hogy az első mérkőzés nézőit elbűvölte a változatos, élvezetes küzdelem és szinte kivétel nélkül megszállottjai lettek ennek a sportnak.”
A labdarúgás terjedése és az első nemzetközi mérkőzés
A mérkőzésnek hamar híre terjedt, és a labdarúgás Budapest szerte divat lett. Leginkább a középiskolások körében hódított ez a sportág, annak dacára vagy talán épp azért, mert a szülők és tanárok veszedelmes játéknak tartották és ellenezték. A BTC játéka fellelkesítette a főváros diákságát, akik az új játék hívei lettek. 1897 nyarán egy újabb bemutatót rendeztek, ahol ismét a kék-fehérek nyertek, ezúttal 2-0 arányban.
Az első nemzetközi mérkőzésre 1897. október 31-én került sor. 1897 tavaszán a BTC lemondta bécsi mérkőzését, mert nem tartották eléggé felkészültnek magukat. A találkozót őszre, 1897. október 31-re halasztották. Szeptember közepére elkészült a Millenáris pálya, a fedett tribün pedig 1400 főnek biztosított ülőhelyet. A szurkolók által már nagyon áhított első nemzetközi mérkőzésen a BTC nem okozott csalódást, meglehetősen szoros küzdelemben csak 2-0-ra veszített, a jó erőkből álló bécsi angolok csapata, a Cricketterek ellen. A közel 2000 néző rendkívül jól szórakozott, s elégedetten vette tudomásul, hogy a magyar csapat az első perctől az utolsóig elszántan, kitartóan küzdött. A mérkőzés magával ragadta a szabályokat nem ismerőket is. Wlassics közoktatásügyi miniszter, tanácsosa révén képviseltette magát. Jelen volt továbbá Berzeviczy Albert országgyűlési képviselő, a sportág lelkes támogatója is.
A labdarúgást kedvelők még télen sem tartottak szünetet, hóban-fagyban is edzésre jártak. „A féltékenységig fokozódott rivalizálásnak, amely a többi sportágban már felütötte fejét, egyelőre nyoma sincs a kis futballkolóniában.” A labdarúgóélet vezetője ekkoriban Iszer Károly volt. A BTC-nél egyszemélyben játékos, intéző, szertáros, edző és elnök, sokat segített a többi futball-klubnál is. A BTC első riválisa a Műegyetem csapata volt, miután a főiskolások körében is egyre népszerűbb lett a labdarúgás.
„… a magyar futballsport eladdig még nem tudta kitermelni a maga speciális gárdáját, nem tudott még olyan hadsereget felmutatni, amelynek katonái elsősorban futballisták és csak azután más sportágak művelői is. Az első két évben tényleg, vagy csak papíron megalakult futballcsapatok tagjainak legnagyobb része más sportágaknak volt előzően eljegyezve és bár, nagy volt a csábítás a futballsport részéről, nem tudott első szerelmétől elszakadni.” A labdarúgáshoz csak szabad térség kellett és egy bőrrel bevont gumilabda, de általában a rongylabda is megfelelt a célnak. A futball a társadalom minden rétegéből fiatalok tízezreit hódította meg, amellett „nemzeti erőt növelő testi kultúrának” tekintették.
A magyar futball története (2000)
A magyar labdarúgás mérföldkövei 1896-1897-ben
Az alábbi táblázat összefoglalja a magyar labdarúgás 1896-1897-es időszakának legfontosabb eseményeit:
| Dátum | Esemény | Részletek |
|---|---|---|
| 1896. november 1. | Az első "labdarúgó" mérkőzés | Pékerdő (mai Hungária körút), Rókus Kórház vs. Főműhely, 3-0, 300 néző, szabályok nélkül |
| 1896. december | A szabályok ismertetése | Ray Rezső elmagyarázza a labdarúgás szabályait a BTC tornatermében |
| 1897. február 7. | A BTC hivatalos megalakulása | Az első magyar labdarúgó csapat, a Budapesti Torna Club |
| 1897. február 8. | Az első BTC edzés | A Millenáris pályán, Ray Ferenc vezetésével |
| 1897. május 9. | Az első hivatalos mérkőzés | Millenáris Sportpálya, BTC "kék-fehérek" vs. "piros-fehérek", 5-0 |
| 1897. október 31. | Az első nemzetközi mérkőzés | Millenáris Sportpálya, BTC vs. bécsi Cricketterek, 0-2, közel 2000 néző |
A sportág fejlődésének további lendülete
A BTC példája nyomán egymás után alakultak meg a futballcsapatok: az Óbudai Torna Egyesület, a III. kerületi Torna és Vívó Club, a Műegyetem, a Magyar Athletikai Club, a Ferencvárosi Torna Club, a Törekvés Sport Egyesület, az Újpesti Torna Egylet, a Postások Sport Egyesülete, a „33” Futball Club. 1898-ban már 12 fővárosi és 2 nemzetközi mérkőzést játszottak a klubcsapatok, a századfordulóig 56 nemzetközi, 63 fővárosi és 20 vidéki mérkőzést rendeztek. 1901. január 19-én irányító, ellenőrző, esetenként fegyelmező szervezetként megalakult a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ), amelynek első elnöke Jász Géza lett. Az MLSZ 1901. február 4-i ülésén kiírták az első bajnokságot, amelynek résztvevőit öt első és nyolc másodosztályú csapatba sorolták. Mindkettőben csak fővárosi csapat játszott, mert akkor még megoldhatatlan volt a vidéki csapatok bekapcsolódása. Az első magyar bajnoki mérkőzést 1901. február 17-én játszották le, ezen a BTC 4-0-ra győzött a BCS ellen.
„A futball forradalmi játék volt. Forradalmat jelentett a régi merevséggel, megkötöttséggel, szótlansággal és sokszor kedélytelenséggel szemben. Forradalmat hozott a rossz levegő, teremszag, fénytelenség világába.” A foci szerelmesei nem csupán a történelmi tényekkel és az ikonikus játékosok portréival ismerkedhetnek meg, hanem betekintést nyerhetnek az elmúlt évtizedek híres mérkőzéseinek kulisszatitkaiba is, és olyan érdekességeket is megtudhatnak, mint hogy szeretett-e labdát kergetni Ady Endre, vagy hogy milyen focista volt az I. világháborút kirobbantó merénylet kitervelője, Gavrilo Princip.
tags: #a #magyar #labdarugas #tortenete #1897
