A Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) Játékosokkal Kapcsolatos Szabályzatai és Stratégiája

A Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) Sportigazgatóságának megújult szakmai honlapján köszönthetjük a magyar labdarúgás minden területének és szintjének teljes szakmai és szervezeti összehangolását segítő munkát. A szövetség előre tekint és a jövőbeni sikerekért dolgozik, kiemelten a játékosinformációk, a tehetséggondozás és a szabályozási környezet terén.

A közelmúltban jelentős változások és szigorítások várhatók a magyar labdarúgásban, amelyek a fiatalokat, az edzőket és a vezetőket egyaránt érintik. Az MLSZ elnöksége 2025. május 9-én tartotta éves rendes közgyűlését Telkiben, ahol elfogadták a 2025 és 2030 közötti stratégiai programját. Ez a program egyértelműen a minőségről szól, célja minél több nemzetközi szintű játékos nevelése és értékesítése. Elvárás, hogy a magyar labdarúgás versenyképessége tovább nőjön, hazánk az 55 UEFA tagország rangsorának felső harmadába tartozzon, a felnőtt válogatott pedig újabb világversenyekre kvalifikálja magát.

Utánpótlás-nevelés és Tehetséggondozás az MLSZ Szakmai Irányelvei Szerint

A tehetségek kiválasztásának már utánpótláskorban meg kell kezdődnie. Ennek során az MLSZ szakemberei olyan fiatal játékosokat keresnek, akik rendelkeznek azokkal a mentális, fizikai és technikai képességekkel, amelyek alapján nemzetközi szinten is jegyzett játékossá válhatnak és bekerülhetnek a jövő felnőtt válogatottjába.

Az utánpótlás-válogatottak elsődleges feladata a kiemelten tehetséges fiatal játékosok azonosítása, emberi és sportolói támogatása, valamint a fejlődésükhöz szükséges környezet megteremtése. A nemzetközi szinten versenyképes játékos átlagon felüli játékhelyzet teremtő és megoldó képességgel rendelkezik, és ezt a tudást magas színvonalon, versenyhelyzetben is képes alkalmazni. Fokozatosan, az életkori sajátosságokat is figyelembe véve, meg kell tanítani a gyerekeket nyomás alatt játszani és fel kell készíteni őket a felnőtt labdarúgásra jellemző eredmény- és teljesítménykényszer által meghatározott környezetre.

Másodlagos célként jelentkezik az utánpótláscsapatok játékának folyamatos fejlődése. Az MLSZ meghatároz olyan stílusjegyeket, amelyek az utánpótlás-válogatottak közös szakmai irányvonalának keretrendszerét képezik. A csapatok játékfelfogása a játék négy fázisában összhangban van a nemzetközi labdarúgásban megfigyelhető irányvonalakkal, hiszen az utánpótlás-válogatottak egyik fő célja felkészíteni a korosztályos játékosokat a modern labdarúgás támasztotta követelményekre.

Játékfelfogás az Utánpótlásban

• Labdabirtoklásban: Csapataink célja a bátor támadójáték, a labda megbecsülése mellett folyamatosan keresve az előre játék lehetőségét. A terület leghatékonyabb kihasználásával már a kapustól törekszünk a labdakihozatalokra, a támadás felépítésénél minél több passzsáv megteremtésével létszámfölényt kialakítani a labda körül. A támadásban aktívan nem részt vevő játékosok már helyezkedésükkel a labdabirtoklásnál felkészülnek az esetleges labdavesztésre, a gyors átmenetre.
• Labdaszerzésnél: Akárcsak labdabirtoklásban, labdaszerzésnél is a bátor, kezdeményező, ugyanakkor tudatos és szervezett labdaszerzés a szándékunk a pálya különböző zónáiban.
• Védekezésben: Igyekszünk leszűkíteni a területet és létszámfölényt kialakítani a labda körül. Labdaszerzés esetén az ellenfél rendezetlen védelménél keressük az azonnali mélységi játék lehetőségét.

A Játékoskeretek Összeállítása és Fejlesztése

Az utánpótlás-válogatottak játékos-keretének összeállítása a korosztályokért felelős szövetségi edzők feladata, azonban az ő munkájukat megkönnyítendő az MLSZ egységes alapelveket fogalmaz meg. A válogatottak szakvezetőinek az utánpótlás-bajnokságokban csapatot indító klubokkal folyamatos kapcsolattartásra, információcserére kell törekednie. A szövetségi szakemberek a klubok edzéseit és mérkőzéseit rendszeresen látogatják, amelyet dokumentálnak is. Emellett a válogatottaknál félévente úgynevezett tehetséggondozó összetartásokra is sor kerül.

A korosztályos válogatottakba történő kiválasztás összetett feladat. A klubok ajánlásai jó kiindulási pontot jelentenek, ezt egészíti ki az MLSZ játékosmegfigyelői tevékenysége, illetve fontos mutató a folyamatos játéklehetőség minél magasabb szintű bajnokságban. Törekedni kell a válogatott játékosok teljesítményének részletes nyomon követésére a válogatott összetartások idején is. Fontos figyelembe venni, hogy a biológiai érettség jelentős eltéréseket mutathat azonos korú, fiatal labdarúgók esetén.

A tehetséggondozás részeként különböző edzőtáborokat szerveznek:

• Magyarországi rövid (3-4 napos) edzőtáborok, ahol az adott korosztály egy - általában idősebb játékosokból álló - hazai klubcsapattal játszik mérkőzést.
• Hazai vagy külföldi rendezésű, 4-5 napos edzőtáborok, amely során egy dupla mérkőzésre kerül sor egy másik ország korosztályos válogatottja ellen.
• A legmagasabb rangú és legnagyobb kihívást jelentő események, mint például nemzetközi tornák.

A fiatal tehetségek nemzetközi szintre emelése érdekében az MLSZ csökkenti az utánpótlásközpontok számát, de javítja a képzés színvonalát. Az elemzések szerint a fiatal labdarúgók külföldre történő értékesítésében a játékosok számát és összértékét tekintve is messze az utolsók vagyunk a régióban, így ebben is van fejlődési lehetőség. Az MLSZ továbbra is stratégiai fontosságúnak tartja, hogy a fiatal és hazai játékosok megfelelő mennyiségű játéklehetőséget kapjanak a felnőtt futballban.

Az MLSZ Közvetítői Szabályzata

A Magyar Labdarúgó Szövetség 2016. január 1. óta új Közvetítői Szabályzatát alkalmazza. A szabályzatnak megfelelően közvetítői szerződés megkötése az érintett szövetségnél/szövetségeknél tett regisztrációhoz kötött. A képviseleti szerződés legfeljebb kétéves időtartamra köthető, és csak regisztrált közvetítővel köthető meg. A szerződést postai úton, eredetiben is el kell juttatni a Szövetséghez.

Az MLSZ Elnöksége 2016. december 13. napján megtartott ülésén elfogadta a Közvetítői Szabályzat (KSZ) módosításait, amelyek 2017. július 1-én léptek hatályba. A legfőbb módosítások:

• Egy átigazolási megállapodásban, szerződéskötésben, vagy szerződéshosszabbítással kapcsolatos tranzakcióban csak egy közvetítő járhat el (bármely fél oldalán), mely közvetítőnek különös figyelemmel kell lennie a KSZ 4.§ (4) bekezdésében foglaltakra. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy nem lehet mind a sportszervezetnek, mind külön a labdarúgónak közvetítője egy azonos ügyletben.
• Elektronikus vagy postai úton be kell nyújtania a közvetítő által megkötött és aláírt képviseleti szerződést az MLSZ részére az aláírást követő öt munkanapon belül. Amennyiben elektronikus úton nyújtja be határidőn belül a képviseleti szerződést, úgy a postai úton is kötelező a szerződés eredeti példányait megküldeni az MLSZ részére.
• A labdarúgókkal kötött képviseleti szerződések minden oldalát mindkét szerződő félnek aláírásával hitelesítenie kell, továbbá a szerződéseknek tartalmaznia kell a labdarúgó által történő átvételre vonatkozó záradékot is, melyet a labdarúgónak aláírásával, a dátum és a helyszín feltüntetésével kell megerősítenie. Fentiek hiányában a képviseleti szerződések nem vehetőek nyilvántartásba az MLSZ által.

A regisztrációhoz az alábbi dokumentumok eredeti példányban történő benyújtása szükséges:

• Közvetítői nyilatkozat (természetes-, vagy jogi személy)
• Közvetítői regisztrációs adatlap

Kérjük, fokozott figyelemmel legyenek a Közvetítői Szabályzat betartására és szabályszerű alkalmazására, mivel annak megszegése fegyelmi vétség, és így fegyelmi eljárást von maga után. A közvetítői ügyviteli (regisztrációs) díj és a tranzakciós díj számla ellenében történő befizetése minden érdekelt számára kötelező, annak elmulasztása fegyelmi vétség. Az MLSZ továbbra is az átláthatóság, a nemzetközi és hazai szabályoknak való megfelelés és kohézió, valamint a nemzetközi szövetségek felé fennálló kötelezettségek teljesítése érdekében kíván működni.

Az "Ötmagyaros Szabály" és az Ösztönzőrendszer

Az elmúlt években sok kritikát kapott az MLSZ a fiatal futballistákat érintő ösztönzőrendszere miatt. Az NB I-es csapatok viszont most alaposan sarokba lettek szorítva az új, öt magyar játékos szerepeltetésére vonatkozó szabállyal, ami kétségkívül leginkább a címvédő Ferencvárost érinti hátrányosan. Az MLSZ elnöke, Csányi Sándor több magyar játékost szeretne látni az NB I-es csapatokban, mivel a szövetség már régóta nehezményezi, hogy a magyar játékosok átlagosan kevés szerephez jutnak a hazai élvonalban. Ebben a mutatóban egyébként évek óta nemzetközi összevetésben is rosszul állunk. „Nem elfogadható, hogy az elmúlt tizenöt évben rengeteg pénzt használtunk fel, és van olyan csapat, amelyben alig van magyar játékos” - nyilatkozta Csányi Sándor.

Így nem csoda, hogy a szövetség drasztikus lépésre szánta el magát, és jelentős pénzügyi támogatással próbálja ösztönözni a kiemelt akadémiát működtető, első osztályban szereplő klubokat, hogy több fiatal magyar játékost szerepeltessenek a jövőben. Mindezt a szövetség ahhoz köti, hogy a meccseken átlagosan minimum öt magyar futballistának kell egyszerre a pályán lennie, közülük legalább egy 21 éven alattinak.

Orbán Viktor miniszterelnök az M4 Sport kérdésére reagálva azt mondta, hogy a döntés időszerű, mivel szerinte az akadémiákról már elegendő számban kerülnek ki jól képzett fiatal játékosok, akiket bátran lehet játszani az első osztályban is. Az MLSZ stratégiai beszámolója szerint a magyar játékosok átlagszáma minimálisan emelkedett az élvonalban. A 2020/2021-es szezonban mérkőzésenként 6,4 magyar játékos szerepelt, míg a 2023/2024-es szezonban 6,6. Ennek ellenére az NB I. első négy csapatából háromnak a legrosszabb a magyar játékpercek aránya. A Ferencváros a lista utolsó helyén áll, megelőzve a Győrt és a Puskás Akadémiát. A szövetség célja a nemzetközi szintű játékosok kinevelése, illetve hogy több magyar legyen a csapatokban, ezen belül is több fiatal, akiknek az eladásából aztán profitálhatnak a klubok, azontúl, hogy a rendszeres játéklehetőség miatt fejlődhetnek a magyar fiatalok.

Pénzügyi Következmények és Kritikák

Amennyiben egy csapat nem vállalja az új ösztönzőrendszer betartását, úgy akár félmilliárd forintos bevételtől is eleshet, sőt abban az esetben, ha egy klub vállalja az új ösztönzőrendszer betartását, de később mégsem tesz ennek eleget, úgy a támogatás összegét kamatos kamattal kell visszafizetnie. Azok, akik öt magyar játékost - azon belül egy U21-est - nem játszatnak az NB I-ben, jelentős összegről, nagyságrendileg 500 millió forintról mondanak le. Ez igaz az NB II-re is, ahol kisebb összegről mondanak le, 300 millióról, ha nincs két U20-as, vagy külföldi játszik a csapatban. Utóbbi az NB III-as csapatokra is igaz.

De az ösztönzőt be nem tartó csapatok nem csak arról az összegről mondanak le, amely a különböző közvetítési jogokból és értékesítésekből származik, arra is számíthatnak, hogy semmilyen állami támogatást nem kapnak. A TAO-ból nem zárják ki őket teljesen, mert lehetnek olyan infrastrukturális létesítmények, ahol közös érdek, hogy a karbantartása megtörténjen, de az MLSZ elnöksége, amikor a TAO felhasználásáról dönt, akkor diszkriminálja azokat, akiknél ezek az arányok, ezek a szabályok nem lesznek követve. Ez idényenként akár 1,5-2 milliárd forintos bevételkiesést is jelenthet, amit egyetlen klub sem tud más forrásból pótolni.

A CIES Football Observatory adatai szerint az NB I 2024/25-ös idényében a játékpercek mindössze egynegyedét kapták magyarok a Fradiban. Ennél csak az újonc Győrnél volt rosszabb az arány. A Fradi és a Puskás Akadémia egyébként a nemzetközi összevetésben is előkelő helyen szerepel, ami a légiósok szerepeltetését illeti.

Külföldi Játékosok Játékperceinek Aránya a 2024/25-ös Szezonban (Válogatott Adatok)

Szabados Gábor sportközgazdász szerint gazdasági szempontból várhatóan pozitív hozadékai lesznek az MLSZ reformjának, ám rendszerszintű problémákat is eredményezhet a magyar labdarúgásban. „A problémát abban látom, hogy a játékosok kinevelése és csapatba állítása az egy hosszú folyamat. Az MLSZ pedig nem a folyamat elejét próbálja meg szabályozni, hanem a végét. Az alap probléma, hogy az NB I-ben nincsen megfelelő minőségű magyar, főleg fiatal magyar játékos ahhoz, hogy a klubok maguktól betartsák ezt a szabályt.” - mondta a szakértő. Kiemelte, hogy a Ferencvárost érinti a legrosszabbul ez a szabályozás, nem csak azért, mert kevés volt eddig a magyar játékosok száma, hanem azért is, mert eleve a nemzetközi porondra építik a csapatot. Ugyanakkor felmerül a kérdés, hogy ha a fiatal magyar focisták a több játéklehetőség miatt nem igazolnak külföldre, akkor a szövetségi támogatásokon kívül miből fognak profitálni a magyar klubok, amelyek többsége a játékosok értékesítéséből él.

A mögöttünk hagyott szezonban sokkal több lehetőséget kaptak a támogatott korosztályú fiatal magyar labdarúgók az NB I-ben, sőt most először mind a 12 csapat teljesítette a teljes központi támogatáshoz szükséges 1485 fiatalpercet, amiért 325 millió forintot kapnak. Az öt magyar játékos szerepeltetésére vonatkozó szabállyal viszont sokkal nehezebb dolguk lesz az edzőknek, akiknek folyamatosan sakkozniuk kell majd a kezdőcsapat összeállítása előtt, sőt még a mérkőzések közben is a cseréknél.

Hatás a Válogatottra és a Bajnokság Színvonalára

Marco Rossi és a magyar válogatott profitálhat az MLSZ reformjából? Bár rendszerint a Ferencváros adja a legtöbb játékost a magyar válogatottnak, de nem csak a magyar bajnoktól lehet bekerülni a nemzeti csapatba, hiszen Marco Rossi szövetségi kapitány a júniusi barátságos meccsekre meghívta például az újonc Győr fiatal középpályását, Vitális Milánt, de említhetnénk a diósgyőri Gera Dánielt is. Szabados Gábor szerint a nemzeti csapatot nem fogja jelentősen befolyásolni a szabály, de elképzelhető, hogy a szabályozás segít majd kiemelni olyan játékosokat, akik eddig nem kapták meg a lehetőséget.

Ugyancsak kérdéses, hogy az öt magyar játékos szerepeltetésére vonatkozó ösztönzőrendszer milyen hatással lesz a jövőre már fizz liga néven futó élvonalbeli bajnokság színvonalára. „A legnagyobb kérdés inkább az, hogy mit tesz az MLSZ azért, hogy az utánpótlásban is minőségi javulás történjen. Érdemi változást nem fog szerintem okozni ez a szabály, a statisztikákat lehet majd vele javítani, de ettől a magyar futball és a magyar utánpótlás nem lesz jobb.” - fogalmazott a szakértő. Abban az esetben, ha a klubok minőségi játékosokat tudnak szerződtetni, teszem azt válogatott focistákat hazacsábítani, akkor a bajnokság színvonala megmaradhat. Viszont összességében az, hogy az edzőket rákényszerítik egy sakkozgatásra, hogy ne a legjobb játékosaikat rakják fel a pályára, általánosságban ez a színvonal romlását kell, hogy okozza. Gyakorlatilag a csapatok nemzetközi kupaszereplései fogják választ adni a bajnokság színvonalát érintő kérdésekre.

További Stratégiai Döntések

Az MLSZ szerint azt már sikerült megteremteni, hogy stabil anyagi háttérrel rendelkező klubok versenyezzenek a legfelsőbb osztályokban, és ezt a jelenlegi létszámok megtartásával és a pénzügyi-gazdasági kontrollok alkalmazásával fenn is lehet tartani. Emellett azonban gazdasági és sportszakmai szempontból is vizsgálja az MLSZ, hogy milyen hatásai lehetnének olyan lebonyolításbeli változásoknak, mint például a rájátszás bevezetése vagy éppen a kiesők számának megváltoztatása.

A stratégia röviden a hivatásos és amatőr játékvezetőkre is kitér. A dokumentum szerint a VAR bevezetése és az állomány megtartása érdekében megemelt játékvezetői juttatások után „továbbra is az európai színvonal biztosítása”, illetve „a létszám megőrzése, egyes régiókban pedig annak növelése” a legfontosabb cél. Az NB II-ben kizárólag magyar vezetőedzőt alkalmazhatnak a klubok - ez is támogatáshoz kötött előírás. A vezetők fejlesztésére kötelező sportszakmai licencek, külföldi tanulmányutak és tapasztalatszerzési lehetőségek lesznek.

tags: #a #magyar #labdarugo #szovetseg #engedelyevel #rendelkezo

Népszerű bejegyzések:

• Nauru futballálmának újjáéledése
• Részletes áttekintés a MÁV rendezvényeiről
• Aktuális Hapoel Holon Sassari eredmények
• Információkezelés a futballban
• Részletek a felcsúti VIP-szolgáltatásokról