Gödöllői Röplabda Club

A Magyar Labdarúgó-válogatott Történelmi Sikerei

2026.06.20

A magyar labdarúgó-válogatott gazdag történelemmel büszkélkedhet a nemzetközi futball színterén. Az elmúlt évtizedek során számos emlékezetes sikert értek el az olyan különböző versenyeken, mint a labdarúgó európa bajnokság, a világbajnokság és az olimpiai játékok. A magyar labdarúgó válogatott története a 20. század elejéig nyúlik vissza. Az érzékükről, technikai tudásukról és taktikai érzékükről ismert csapat számos dicsőséges pillanatot és mélypontokat is átélt az európai versenyeken.

Az 1000. meccse következik a magyar labdarúgó-válogatottnak, de az eddigi 999 között is akad számos emlékezetes. Van olyan, amelyik máig vb-rekord, de olyan is, melyet minden idők egyik legjobb vb-meccsének tartanak. Az elmúlt 999 meccsen rengeteg nagyszerű eredményt és számos máig fájó vereséget ért el a magyar válogatott. Az Európa-bajnokság kezdete előtt Magyarország már a nemzetközi porondon volt.

Korai kiemelkedő győzelmek

Korán megmutatta erejét a magyar válogatott. Ez volt a történelem negyedik magyar-francia összecsapása és a korábbi három magyar sikert egy újabb követte. A 38 fokban játszott találkozón elért sikerhez persze kellett az is, hogy a 25. percben kivált a francia balhátvéd és nem volt tartalékjuk erre a posztra. „Olyan helyzetekből rúgtak gólokat nekünk, amilyenekből el sem tudtuk képzelni, hogy egyáltalán kapura lehessen lőni” - nyilatkozta a francia kapitány a találkozó után. Takács József a találkozó után útra kelt Romániába a Vasas portyájára, és megkérte Kiss Gyula szövetségi kapitányt, hagy induljon azonnal a meccs után. A korabeli tudósítások szerint a mérkőzés messze elmaradt a klasszikus futballküzdelmektől, akkora volt a magyar csapat fölénye. „Azt hiszem, jobb lenne visszavonulnom."

Az 1938-as FIFA Világbajnokság: Ezüstérem Franciaországban

Magyarország jelentős sikert ért el 1938-ban, amikor bejutott a FIFA labdarúgó-világbajnokság döntőjébe, ahol az olaszok ellen játszottak egy szoros meccset, ami végül 4-2-es veszteséggel zárult. Dietz Károly csapatának mindössze egy meccset kellett vívnia a görög-palesztin meccs továbbjutójával, hogy részt vehessen a franciaországi világbajnokságon. Zsengellér Gyula egymaga öt gólt szerzett, a görögök becsületgólja szinte a lefújás pillanatában született. Nemes Józsefnek ez volt az egyetlen válogatott mérkőzése, de sikerült emlékezetessé tennie, háromszor talált be. A magyar együttes ezzel a győzelemmel kijutott a vb-re, melyre nem titkoltan úgy készült, hogy meg is nyeri. Ez egészen a döntőig úgy is alakult. Előtte a magyar válogatott Sárosi György, Turay József és Zsengellér Gyula kiváló játékával olyan országok csapatait győzte le, mint Svédország és Svájc. Az 1938-as labdarúgó-világbajnokság során a magyar válogatott tehát megcsillogtathatta kivételes képességét és tehetségét.

A magyar válogatott az 1938-as világbajnokság döntőjében

Az Aranycsapat Korszaka: Olimpiai Arany és Világbajnoki Ezüst

Az 1952-es Helsinkii Olimpiai Győzelem

Az 1950-es években Magyarország a labdarúgás élére került, főként a legendás Puskás Ferenc vezetése alatt. Az 1952-es helsinki olimpián a magyar válogatott aranyérmet szerzett, ami igazolta a Sebes Gusztáv vezette taktikai gépezet hatékonyságát. A magyar csapat olyan ellenfeleket győzött le, mint például Törökország, Olaszország és Jugoszlávia. Különösen említésre méltó a döntőben elért 2-0-s győzelmük a jugoszlávok ellen, ahol a csapatkapitány, Bozsik József és Puskás is parádés teljesítményt nyújtott. Az 1952-es olimpiai aranyérem tükrözte a magyar csapat kitartását és kiváló képességeit.

Az 1954-es Világbajnoki Döntő

Az Aranycsapatként is ismert válogatott kiváló teljesítményt nyújtott a tornán, legyőzve olyan csapatokat, mint Brazília és Uruguay, a döntőben azonban az FRZ ellen a győzelemre esélyesebb magyar válogatott sajnos 3-2-re vesztett. Az 1954-es labdarúgó-világbajnokságon tehát Magyarország a korszak egyik legsikeresebb válogatottjával lépett pályára. A legendás Aranycsapat az 1954-es világbajnokságon már túl volt két csoportmeccsen, melyeken összesen 17 gólt szerzett (Dél-Korea 9-0, NSZK 8-3), és egy botrányosra sikeredett, az ellenfél rugdosásával és verekedéssel tarkított negyeddöntőn (Brazília 4-2). Puskás után Tóth II is kidőlt, viszont a brazilok ellen kiállított Bozsikot nem tiltották el, így rá számíthatott Sebes Gusztáv szövetségi kapitány.

Az Aranycsapat tagjai 1954-ben

Puskás Ferenc ezt válaszolta, amikor megkérdezték, hogy mi a jó foci titka: „Nincs titok.”

Folytatódó Olimpiai Dominancia: 1964 és 1968

A magyar válogatott továbbra is uralkodott az olimpiákon, ugyanis mind az 1964-es, mind pedig az 1968-as olimpián aranyérmet szerzett. Az 1964-es tokiói olimpián Magyarország olyan országok csapatait múlta felül, mint Románia és Csehszlovákia. Nem maradtak szégyenben aztán a következő olimpiai játékokon sem, amit 1968-ban, Mexikóban rendeztek. Itt hatalmas fölénnyel, 4-1-re győzték le Bulgáriát a döntőben. Az 1964-es és 1968-as olimpiai győzelmek a magyar labdarúgás dicső fejezetei közé tartoznak.

Az olimpiai bajnok labdarúgó-válogatott fényképalbumából (1964, 1968)

Bronzérem az 1964-es Európa-bajnokságon

Az Európa-bajnokságot 1960-ban hozták létre, amelyet akkor még Európa-kupának hívtak. Az első Európai Nemzetek Kupája 1960-ban zajlott, de a nyitó tornán Magyarország nem vett részt. 1964-ben azonban a második versenyen debütáltunk Franciaországgal szemben, amely kieséses formátumú volt. Magyarország tehetséges csapata 5-2-es összesítéssel győzte le Franciaországot, ezzel pedig bebiztosította helyét a döntőben. Az elődöntőben Spanyolországgal mérkőztek meg, akik ellen a magyar csapat 2-1-re vesztett. Ezt követően a csapat a harmadik helyért, a Dánia ellen folytatott küzdelem során 3-1-re nyert. A csapat játékosai, többek közt Albert Flórián és Göröcs János is kiemelkedő teljesítményt nyújtottak. A magyar válogatott erős csapategységet mutatott be a bronzéremért folytatott küzdelemben. A magyar válogatott az 1964-es Európa-bajnokságon a harmadik helyen végzett, ahol taktikai kifinomultságával és tudásával az európai közönséget is lenyűgözte.

Albert Flórián az 1964-es Európa-bajnokságon

Emlékezetes pillanatok a világbajnokságokon

Az 1966-os vb: Magyarország-Brazília 3-1

A liverpooli Goodison Parkban rendezett találkozóra a dél-amerikaiak sorozatban 13 veretlen vb-meccsel érkeztek, és közben nyertek két világbajnokságot is. „A brazil válogatott jobb felkészültségű csapat, mint a magyar, papíron tehát nem sok esélyt adhatunk és adnak fiainknak.” A találkozó elején Bene pazar szóló után szerzett vezetést, amit a brazilok szabadrúgásból kiegyenlítettek. A második félidő közepén Bene gólpasszt adott Farkasnak, akinek a találatát a másnapi angol sajtó szerényen csak az „évszázad góljának” nevezte. Farkas János, a második magyar gól szerzõje örül a Magyarország-Brazília labdarúgó mérkõzésen a labdarúgó világbajnokságon. A mérkõzés eredménye: 3:1. A magyar együttes olyan teljesítményt nyújtott, hogy sokan azonnal a vb egyik esélyesének kiáltották ki, volt olyan lap, amely a találkozó után azt írta: „Most már nyugodtan haza lehet utazni, ennél jobb játékot ezen a vb-n úgysem láthat senki”.

Az 1982-es vb: Magyarország-El Salvador 10-1

Bő tíz perc után már kétgólos előnyben volt Mészöly Kálmán csapata, amely a szünetben már hárommal vezetett. A második félidő aztán még meggyőzőbb volt, Nyilasiék végül tíz gólig jutottak, és a világbajnokságok valaha volt legnagyobb gólkülönbségű győzelmét aratták (saját és a jugoszlávok 9-0-ás rekordját beállítva).

Az 1985-ös vb selejtező: Ausztria-Magyarország

Ennek ellenére a magyar válogatott bátran, támadólag lépett fel és a 21. percben Kiprich szólója után már vezetett is. Szűk negyedóra múlva már kettővel vezetett, a tatabányai támadó duplázott. A második félidő elején Détári egy pazar labdalevétel és lövőcsel után bombázott a kapuba. A mérkõzés két hõse: Détári és Kiprich ünnepel az Ausztria - Magyarország világbajnoki selejtezõ-mérkõzés után a bécsi Hanappi-stadionban.

A Hullámvölgyek Évtizedei: 1970-es évektől a 2000-es évekig

A sikerek ellenére az 1970-es évek nem alakultak a legjobban a magyar válogatott számára. Habár továbbra is rendkívül tehetséges volt a keret, Magyarország sem 1972-ben, sem pedig 1976-ban nem jutott ki az Európa-bajnokságra. A magyar labdarúgó válogatott keret az 1980-as években újult erőre kapott, és kijutott az 1984-es, Franciaországban megrendezésre kerülő Európa-bajnokságra. A verseny tulajdonképpen kibővített formában zajlott, és 8 csapatot két csoportra osztottak. Sajnos Magyarország teljesítménye nem volt elég az erős csapatok legyőzéséhez, így Belgiumtól és Franciaországtól vereséget szenvedtek, Dániával pedig döntetlen lett az eredmény. Az 1990-es évek szintén egy kihívásokkal teli időszak volt a magyar futball-világ számára, ugyanis a válogatott a versenyelőny megőrzéséért küzdött, ami az európai versenyeken nyújtott teljesítményüket tükrözte. Ezek a küzdelmek sajnos a 2000-es évek elején is folytatódtak. Magyarország sem 2004-ban, sem pedig 2008-ban nem tudott kijutni. „A játékosokon, az edzőkön mindig van nyomás, függetlenül attól, hogy milyen szinten, milyen célokért játszik a csapat. Az a kérdés, ki, hogyan viseli ezt a nyomást."

Újra a Csúcson: A 2010-es Évek Fordulópontja

Sikeres Eb-kvalifikációk és Részvételek

A 2010-es évek azonban fordulást hoztak, és elég nagy sebességgel tértek vissza a magyar labdarúgó válogatott játékosok. A több évtizedes csalódás után Magyarország végül kijutott a 2016-os, szintén Franciaországban megrendezett Európa-bajnokságra. Az elmúlt 30 évben ez volt az ötödik alkalom, hogy harmadikként zárt a válogatott a selejtezőben, de most jelentett először lehetőséget a pótselejtezőre. Bernd Storck a visszavágón ismét váratlant húzott, hiszen Priskint kezdette egyetlen támadóként. Ez a húzása - miként Kleinheisler oslói szerepeltetése - ismét bejött. A magyar válogatott ünnepli gyõzelmét a Magyarország-Norvégia labdarúgó Európa-bajnoki pótselejtezõ mérkõzés végén a budapesti Groupama Arénában. Magyarország 2-1-re gyõzött Norvégia ellen, így kettõs gyõzelemmel jutott ki a 2016-os, franciaországi kontinensviadalra.

A magyar szurkolók a 2016-os Eb-n

Magyarország ezen a mérkőzésen Portugáliával, Izlanddal és Ausztriával játszott. Az első Eb-meccs nem is kezdődhetett volna szerencsésebben, hiszen Alaba az első osztrák támadást a kapufára lőtte. Kellett is tíz perc Dzsudzsákéknak, hogy megnyugodjanak. A találkozón az osztrákok irányítottak, de a magyar védelem szervezetten verte vissza ezeket a próbálkozásokat. A legfontosabb történések nyolc perc alatt lejátszódtak, hiszen az 59. percben megsérült és cserét kért Junuzovic, aki az osztrákok legfontosabb játékosa volt, majd a 62. percben Kleinheisler és Szalai összjátéka után utóbbi szerzett vezetést, Hajdú B. Istvánt azóta is számtalanszor idézik. A 66. percben pedig a végig idegesen játszó Dragovicot második sárga lapja után kiállította a játékvezető. A hazai csapat az utolsó mérkőzésen 3-3-as döntetlent játszott Portugáliával, így a csoport élére kerültek.

A magyar labdarúgás felvirágzását mutatva a válogatott kvalifikált a 2020-as Európa-bajnokságra. A magyar válogatott az UEFA Euro 2020 kvalifikációjával folytatta útját, amit végül 2021-ben rendeztek. Marco Rossi csapata ezúttal csak a negyedik helyen végzett selejtezőcsoportjában, de a korábban a Nemzetek Ligájában nyújtott jó teljesítményének köszönhetően így is pótselejtezőket játszhatott. Ráadásul a selejtezőkön megbízhatóan teljesítő Gulácsi a mérkőzés elején bevédett egy könnyűnek tűnő szabadrúgást. A magyar együttes ment ugyan előre, de komolyabb lehetőségekig nem igazán jutott el. Sokan már a lefújást várták, amikor a négy perce pályán lévő Nego a szintén csereként beálló Nikoliccsal történő remek kényszerítőzést követően a 88. percben betalált.

Ekkor Magyarország a valaha volt egyik legerősebb csoportjába került, ahol olyan csapatokkal versenyeztek, mint Franciaország, Németország és Portugália. Habár a magyar válogatott nem jutott tovább a csoportkörből, a teljesítményük egyértelműen bizonyította a magyar futball újbóli felvirágzását, és kiemelte olyan fiatal játékosok, mint pl.: Szoboszlai Dominik tehetségét. A „halálcsoport” néven emlegetett kategóriában, a Franciaország, a Németország és a Portugália elleni mérkőzések megerősítették, hogy a magyar válogatott visszatért az elitbe. Hazánk csapata dicséretes teljesítményt nyújtott, azonban az erőfeszítések ellenére kiesett a tornából.

Történelmi Győzelmek a Nemzetek Ligájában

Az Eb-ezüstérmes angolokat fűtötte a visszavágás vágya, hiszen az odavágón kikaptak a B-ligából felkerült magyar együttestől. Ezek után meglepő volt, hogy a magyar csapat került előnybe, amely aztán a folytatásban is szervezetten védekezett és kontrákból próbált meg veszélyeztetni. A hajrában Sallai ismét betalált és hiába kapcsoltak nagyobb sebességre az angolok, Nagy Zsolt, majd Gazdag is gólt szerzett. Gareth Southgate angol szövetségi kapitánnyal először fordult elő, hogy hazájában kifütyülték egy válogatott meccs után. „Szerencsések voltunk, mert az angol válogatottnak is megvoltak a helyzetei, ám ezek így vagy úgy, de kimaradtak. Ezzel szemben mi szinte az összes lehetőségünket gólra váltottuk.” Az 1953-as Évszázad mérkőzése (6-3) óta ez volt az első alkalom, hogy a magyar együttes a szigetországban tudott nyerni, és szintén először fordult elő, hogy Angliát tétmeccsen vertük.

A magyar válogatott ünnepli a győzelmet Anglia ellen

A Jövő Ígérete

A magyar válogatott európai szereplésének története tehát a csúcsokról és a mélypontokról szól. Ahogy Magyarország folyamatosan fejlesztő labdarúgó infrastruktúráját, a jövő ígéretes a válogatott számára.

tags: #a #magyar #valogatott #sikerei

Népszerű bejegyzések:

GRC