A polgármesteri hivatalok dolgozóinak jogállása és az Mt. alkalmazása: Feladatok, Hatáskörök és Kihívások
A helyi önkormányzatok polgármesteri hivatalai fontos szerepet töltenek be mind az önkormányzati és államigazgatási feladatellátás, illetve önkormányzati adminisztráció, mind pedig - e feladatokkal összefüggésben és azokhoz szorosan kapcsolódva - az önkormányzattal kapcsolatba kerülő ügyfelek ügyeinek intézése, a „köz szolgálata” területén. Indokolt ezért ezt a szerepkört áttekinteni.
Már csak azért is, mert magát az önkormányzati struktúrát sem hagyta változatlanul a közigazgatási reform. Változott a jogszabályi környezet, s változást hozott ezzel összefüggésben - a működésben is - a polgármesteri, jegyzői feladat- és hatáskörök módosulása, a körjegyzőségek megszűnése és a közös önkormányzati hivatalok megalakulása, a polgármesteri munkáltatói jogok bővülése s ezzel párhuzamosan a képviselő-testület munkáltatói jogának megszűnése a jegyző tekintetében.
A tanulmány lehetővé teszi, hogy az önkormányzati feladatellátásban, annak előkészítő, szervező, adminisztrációs, illetve végrehajtási szakaszában fontos szerepet játszó polgármesteri hivatalok feladatait megvizsgáljuk. Annak érdekében viszont - és a tanulmány fő célkitűzése éppen ez -, hogy a helyi önkormányzatok képviselő-testületeinek egyik szerve, a polgármesteri hivatal, illetve közös önkormányzati hivatal irányításával, vezetésével összefüggő feladatokat, hatásköröket megismerjük, szükség van arra, hogy a polgármesteri hivatal szerepkörét, a helyi önkormányzásban elfoglalt helyét is lássuk.
Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999) vegyék figyelembe, különösen a jogszabályi hivatkozások tekintetében, mivel a jogszabályi környezet azóta több ponton is módosult. A cikkben található egyes információk a Munkaügyi Levelekben 2012. január 9-én (63. szám) és 2021. szeptember 21-én (218. szám) megjelentek alapján kerültek összeállításra.
A települési önkormányzatok feladatai és szerkezete
A különböző szervek közötti hatáskörök megosztása mindig azon alapul, milyen feladatokat kell ellátnia az adott szervnek a szervezetrendszeren belül.
A települési önkormányzat feladatai közé tartozik a helyi közszolgáltatások körében a településfejlesztés, a településrendezés, az épített és természeti környezet védelme, a lakásgazdálkodás, a vízrendezés és a csapadékvíz-elvezetés, a csatornázás, a köztemető fenntartása, a helyi közutak és közterületek fenntartása, a helyi tömegközlekedés, a köztisztaság és településtisztaság biztosítása. A települési önkormányzatnak kell gondoskodnia a helyi tűzvédelemről, közbiztonságról.
Emellett köteles közreműködni a helyi energiaszolgáltatásban, foglalkoztatásban, gondoskodnia kell az óvodáról, az alapfokú nevelésről, oktatásról, az egészségügyi, a szociális ellátásról, valamint a gyermek- és ifjúsági feladatokról, megfelelő teret kell biztosítania a közösségi életnek, támogatnia kell a közművelődési, a tudományos, a művészeti tevékenységet, a sportot. Biztosítani köteles a nemzeti és etnikai kisebbségek jogai érvényesítését, s elő kell segítenie az egészséges életmód közösségi feltételeinek megteremtését. Az már a települési önkormányzaton múlik, hogy ezek közül milyen feladatot, milyen mértékben és módon lát el. A települési önkormányzat - a feladatai körében - köteles támogatni a lakosság önszerveződő közösségeinek tevékenységét. E közösségekkel szemben együttműködési kötelezettség is terheli. A helyi önkormányzatok a helyi igényektől és teljesítőképességtől függően egymástól eltérő feladat- és hatásköröket vállalhatnak. A kisebb lakosságszámú település önkormányzata működési területén önként vállalhatja a törvény által a nagyobb lakosságszámú települési önkormányzatnak, illetve megyei önkormányzatnak kötelezően előírt közszolgáltatás megszervezését.
A képviselő-testület működése
Az önkormányzat jogi személy, feladat- és hatáskörei a képviselő-testületet illetik meg. A képviselő-testületet a polgármester képviseli. Az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatokat a képviselő-testület által létrehozott egységes hivatal, a polgármesteri hivatal látja el. A képviselő-testület a szervezeti és működési szabályzatról szóló rendeletében határozza meg működésének részletes szabályait.
A képviselő-testület elnöke a polgármester, ő hívja össze és vezeti a képviselő-testületi üléseket. A képviselő-testület ülése főszabályként nyilvános. Zárt ülést kell tartani választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás, illetőleg annak visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele. Ugyanez vonatkozik az önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi és kitüntetési ügy tárgyalására. A kötelező eseteken kívül a képviselő-testület zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene.
A képviselő-testület nyílt szavazással hozza meg a döntéseit (határozat, rendelet). A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a települési képviselőknek több mint a fele jelen van. A javaslat elfogadásához a jelen levő települési képviselők több mint a felének igenlő szavazata szükséges. Minősített többség kell a rendeletalkotáshoz, a képviselő-testület szervezetének kialakításához és működésének meghatározásához, a törvény által a képviselő-testület hatáskörébe utalt választáshoz, kinevezéshez, megbízáshoz. Minősített többséget igényel az önkormányzati társulás létrehozásáról, a társuláshoz, érdek-képviseleti szervezethez való csatlakozásról, a külföldi önkormányzattal való együttműködésről szóló megállapodásról, a nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozásról szóló döntés. Minősített többség szükséges az intézményalapításhoz, a képviselőnek a határozathozatalból való kizárásához, valamint a képviselő-testület döntésén alapuló zárt üléshez is. A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A települési képviselő köteles bejelenteni, ha személyesen érintett az ügyben. A kizárásról az érintett települési képviselő kezdeményezésére vagy bármely települési képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt.
A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza a megjelent képviselők és meghívottak nevét, a tárgyalt napirendi pontokat, a tanácskozás lényegét, a szavazás számszerű eredményét és a meghozott döntéseket. A jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző írja alá. A választópolgárok - a zárt ülés kivételével - betekinthetnek a képviselő-testület előterjesztésébe és ülésének a jegyzőkönyvébe.
A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot. Az önkormányzati rendeletet a képviselő-testület hivatalos lapjában, illetőleg a helyben szokásos - a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott - módon ki kell hirdetni. A kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.
A képviselő-testület a megbízatásának lejárta előtt név szerinti szavazással, minősített többségű döntéssel kimondhatja a feloszlását. Ebben az esetben hetvenöt napon belüli időpontra időközi választást kell kiírni. A képviselő-testület az új képviselő-testület alakuló üléséig, a polgármester pedig az új polgármester megválasztásáig ellátja feladatát, gyakorolja hatáskörét. A képviselő-testület feloszlása nem mondható ki a választást követő hat hónapon, illetőleg a megbízatásának lejártát megelőző egy éven belül.
A polgármesteri hivatalok dolgozóinak jogállása és az Mt. alkalmazása
A közigazgatási reformok hatására a polgármesteri hivatalokban dolgozók jogállása is folyamatosan változott, jelentős különbségeket mutatva a különböző típusú munkavállalók között. A köztisztviselők és ügykezelők, valamint a közigazgatási munkavállalók jogviszonyát eltérő jogszabályok rendezik.
A kérdésben is említett szabály szerint a Ktv. (közszolgálati törvény) hatálya alá tartozó közigazgatási szerv közhatalmi, irányítási, ellenőrzési és felügyeleti hatáskörének gyakorlásával közvetlenül összefüggő, valamint ügyviteli feladat ellátására kizárólag közszolgálati jogviszonyt létesíthet [Ktv. 1. § (1) és (9) bek.]. Ezzel szemben a köztisztviselők és ügykezelők mellett a harmadik alanyi kör, aki a közigazgatási szervvel jogviszonyban állhat, a közigazgatási munkavállaló. A Ktv. szerint a közigazgatási szervnél köztisztviselőnek, ügykezelőnek nem minősülő munkavállaló munkaviszonyára az Mt. (Munka Törvénykönyve) rendelkezéseit kell alkalmazni [Ktv. 1. § (7) bek.].
A közigazgatási munkavállaló munkaviszonyára tehát nem a Ktv., hanem az Mt. alkalmazandó, mégpedig az Mt. III. rész XII. fejezetében foglalt speciális rendelkezések alapján. A közigazgatási munkavállaló jogállása kettős. Egyrészt nem magánfél foglalkoztatja, hanem olyan munkáltatónál áll munkaviszonyban, amely közhatalmi tevékenységet lát el.
Vezetői kinevezések és munkáltatói jogok
A hivatal szervezeti felépítése szerint az osztályok vezetői munkakörében az osztályvezetők állnak. Az Mötv. 81. §-ának (4) bekezdése ugyanakkor előírja, hogy a polgármester egyetértése szükséges - az általa meghatározott körben - a polgármesteri hivatal köztisztviselője, alkalmazottja kinevezéséhez, bérezéséhez, vezetői kinevezéséhez, felmentéséhez és jutalmazásához. Amennyiben ezt a jogkört a kérdés szerinti esetben a polgármester fenntartotta magának, szükséges az ő jóváhagyása is a vezetői kinevezésekhez, így a gazdasági vezető kinevezéséhez is. A Kttv. 236. §-ának (5) bekezdése határozza meg, hogy a helyi önkormányzatoknál a jegyzői és aljegyzői kinevezésen túl milyen vezetői kinevezések adhatóak. Ezen szabályoknak meg kell, hogy feleljenek a polgármesteri hivatal vezetői szintjei.
A közigazgatási szervekben alkalmazott jogviszonyok áttekintése:
| Dolgozói kategória | Alkalmazandó jogszabály | Fő jellemzők |
|---|---|---|
| Köztisztviselő | Ktv. (közszolgálati törvény) | Közhatalmi, irányítási, ellenőrzési, felügyeleti és ügyviteli feladatok ellátása. |
| Ügykezelő | Ktv. (közszolgálati törvény) | Közhatalmi tevékenységhez kapcsolódó ügyviteli feladatok ellátása. |
| Közigazgatási munkavállaló | Mt. (Munka Törvénykönyve) speciális rendelkezések | Nem köztisztviselő, nem ügykezelő, de közhatalmi tevékenységet ellátó munkáltatónál áll munkaviszonyban. |
A polgármester és a jegyző viszonya: Kihívások és konfliktusok
Lassan tíz év telik el az önkormányzatok létrejötte óta. Feladataik alapvetően eredményes ellátása mellett számtalan konfliktus hordozói is. Az önkormányzati rendszer működésének gyakorlati tapasztalatai már az első négyéves időszak végére rávilágítottak az önkormányzati törvény szabályozásának e területen is kimutatható ellentmondásaira. A fennálló probléma megoldását célozta az 1994. évi LXIII. törvénnyel életre hívott módosítás, amely a polgármester „irányítási” jogkörét emelte ki, míg a jegyző esetében a „vezetési” elemet erősítette meg. A munkáltatói jogok gyakorlójává fő szabályként a jegyző vált azzal a megszorítással, hogy az alapvető munkáltatói jogok tekintetében (kinevezés, felmentés, jutalmazás) a polgármester egyetértési joggal bír.
Korán bebizonyosodott azonban, hogy a törvénymódosítás nem oldotta fel a korábbi ellentmondásokat, sőt, azáltal, hogy a jelenlegi szabályozás a munkáltatói jogok gyakorlásának egyes tartalmi elemeit hiányosan határozta meg, a polgármesteri hivatalokban „kettős vezetés” alakult ki. Az Ötv. 35. § (1) bekezdése ugyanis a polgármesternek a polgármesteri hivatallal kapcsolatos „irányítási” jogát úgy állapította meg, hogy valójában e jog tartalmát nem tisztázza. A 35. § (2) bekezdésében szabályozott egyetértési jog megfogalmazása a jegyzői döntésekhez - a polgármester által kikötött körben - írja elő a jog terjedelmét, amivel a jegyző munkáltatói jogviszonyainak egy részét formálissá teszi. A valóságban a polgármester szerepe a teljes munkáltatói szereppel lehet egyenlő, ami erősítheti a kialakult „kettős vezetési” tendenciát.
A hivatali szervezet számára e fennálló kettősség kedvezőtlen, és a „Ki irányít és ki vezet?” kérdésfeltevés valóságos problémát takar, különösen akkor, ha az irányító beleszól olyan dolgokba, amelyek a vezetéshez kapcsolódnak, vagy nem törődik azokkal, amelyek viszont kizárólag az irányítás jogai. Röviden: időszakos vagy állandó szerepzavarról van szó. A probléma feloldására a gyakorlat számtalan módszerrel próbálkozik.
Gyakori káros jelenség a bizalmatlanság is. A polgármester és a jegyző között fennálló bizalmatlanság idővel átszövi a hivatal egészét, és szélsőséges esetekben megosztja a hivatali apparátust. Tipikus reakció lehet a polgármester részéről a jegyző „megkerülése” közvetlen, ügyintézőnek adott utasításokkal, a jegyző szakmai, jogi véleményének el nem fogadása vagy szándékos akadályozása. Tipikus életérzés a jegyző részéről: kiszolgáltatottság érzése a közszolgálati függőség miatt (ami különösen problematikus a törvényességi kontroll érvényesítése esetén).
Egyes kollégák véleménye szerint nehéz összeegyeztetni a szerepeket olyan szempontból is, hogy míg a polgármester megbízatása négy évre szól, gyorsan akar eredményt felmutatni úgy, hogy lehetőleg a népszerűségéből ne veszítsen (ha cikluson túli törekvései vannak), addig a jegyzőnek olyan szakmai munkát kell végeznie, amelyet a következő ciklusokban is fel kell vállalnia. Azok álláspontját erősítem, akik e viszonyrendszert az „irányítótorony” és a „pilóta” viszonyának fogják fel, és vezetőként elfogadják az irányítótoronynak azon - nemegyszer kötelező - útbaigazításait, hogy hová, hogyan és milyen irányba kell eljutni, irányítóként pedig nem kívánnak beleszólni, hogy a pilóta ezen elvárások érvényre juttatása, a cél érdekében kit választ ki, kinek, mikor és milyen tartalmú instrukciókat ad. Álláspontom szerint a polgármesteri hivatal tekintetében a honnan, hova, valamint a hogyan és milyen útvonalon kérdésre az irányítás jogán kell válaszolni, ezt pedig a képviselő-testülettől, illetve a polgármestertől kell elvárni. Azt viszont, hogy a fentiek érdekében kinek, mit és mikor kell tennie a szervezetben, a jegyzőtől várhatjuk. Az önkormányzatok vezetésében meglévő válságjelek megoldásához vezethet az is, ha az érdekeltek együtt keresik a megoldást, kiindulva abból, hogy ez a két szerep racionális helyi munkamegosztással összeegyeztethető, sőt a jogi norma hibái is kiküszöbölhetők.
A jegyző és az aljegyző szerepe, körjegyzőségek
A polgármester a képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében irányítja a hivatalt. A jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a hivatal feladatait az önkormányzat munkájának a szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában, előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására. Amennyiben a polgármester az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja a képviselő-testület döntését, ugyanabban az ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását.
A képviselő-testület - pályázat alapján - jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki. A jegyző vezeti a képviselő-testület hivatalát. A képviselő-testület a jegyző javaslatára - a jegyzőre vonatkozó szabályok szerint - községben aljegyzőt nevezhet ki a jegyző helyettesítésére, a jegyző által meghatározott feladatok ellátására. Más önkormányzatnál kötelező az aljegyző kinevezése.
A körjegyzőséghez tartozó községekben a polgármesteri hivatal feladatkörét a körjegyzőség látja el. Az ezernél kevesebb lakosú, a megyén belül egymással határos községek körjegyzőséget alakítanak és tartanak fenn az igazgatási feladataik ellátására. Ezernél több, de kétezernél kevesebb lakosú község is részt vehet körjegyzőségben, körjegyzőség székhelye kétezernél több lakosú település is lehet. Az ezernél kevesebb lakosú község képviselő-testülete is létrehozhat önálló hivatalt, ha a képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki. A körjegyzőséghez csatlakozni, abból kiválni a naptári év első napjával lehet. A körjegyzőség alakításáról az érdekelt települések képviselő-testületei állapodnak meg. A körjegyzőt a képviselő-testületek együttes ülése nevezi ki. A körjegyző kinevezéséhez a körjegyzőséghez tartozó képviselő-testületek mindegyikének minősített többséggel hozott, egybehangzó döntése szükséges. A körjegyző ellátja a képviselő-testületek, a bizottságok és a települési képviselők működésével kapcsolatos igazgatási feladatokat, a polgármesterek hatáskörébe tartozó államigazgatási döntések előkészítését és végrehajtását. A községi körjegyzőségnél a körjegyző a polgármesterek egyetértésével nevezi ki, menti fel és jutalmazza a hivatal dolgozóit, és gyakorolja felettük a munkáltatói jogokat. A polgármesterek megállapodhatnak az egyetértési jog gyakorlásáról. A körjegyzőség működésének ellenőrzését, a feladatok egyeztetését az érdekelt községek polgármesterei együttesen végzik. Jogszabály (törvény, illetve kormányrendelet) kivételesen államigazgatási hatósági hatáskörrel ruházhatja fel a polgármestert. (Ugyanilyen kivételes felhatalmazás alapján államigazgatási feladatot, hatósági hatáskört kaphat a képviselő-testület hivatalának ügyintézője is.) Jogszabályban előírt esetekben honvédelmi, polgári védelmi, katasztrófaelhárítási ügyekben a polgármester részt vesz az országos államigazgatási feladatok helyi irányításában és végrehajtásában is. A képviselő-testület önkormányzati hatósági ügyben hozott határozata ellen nincs helye fellebbezésnek, míg a polgármester, valamint a képviselő-testület bizottságának, a részönkormányzat testületének önkormányzati jogkörben hozott hatósági határozata ellen a képviselő-testülethez lehet fellebbezést benyújtani. A hatósági jogkörben hozott határozatok felülvizsgálatát - jogszabálysértésre hivatkozással - a bíróságtól lehet kérni a határozat közlésétől számított harminc napon belül.
Otthontámogatás a közszolgálati dolgozók számára
Még karácsonykor is változtak a közszolgálati dolgozók által 2026-tól igénybe vehető Otthontámogatás egyes szabályai. Eldőlt: akkor is felvehető a maximális, 1 millió forintos éves támogatás, ha az éves törlesztés nem éri el ezt az összeget, de a teljes lakáshitelből még hátravan legalább ennyi. 2026 előtt megkötött kölcsönszerződés törlesztésére 2026. január 20-áig lehet csak igényelni az idei Otthontámogatást; ez a határidő jogvesztő, érdemes tehát sietni az igényléssel, amely a munkáltatónál tehető meg. Az Otthontámogatás kormányrendelete alapján most összefoglaljuk a jogosultság, a regisztráció és a folyósítás tudnivalóit a közszolgák számára.
Mi az az Otthontámogatás? Az Otthontámogatás egy olyan állami támogatás, amely évente legfeljebb nettó 1 millió forint összegben lakáskölcsön törlesztésére (akár előtörlesztésére) vagy önerejének előteremtésére vehető igénybe, a lakáscélú zártvégű pénzügyi lízingszerződéseket is ideértve. A támogatás vissza nem térítendő, a jogosult közszolgálati dolgozóknak...
tags: #a #polgarmesteri #hivatalok #dolgozoira #vonatkozik #a
